Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1921-05-04 / 19. szám
2 Budapest, 1921. május 4. ■És kinek volt kellemetlen? Egyedül Göre Józsefnek. A többi „vád1- csupa naivság. Nem érdemes a papirost pazarolni miattuk. Itt még csak azt konstatáljuk nagy szomorúsággal, hogy az igaztalan támadások, de még inkább az, hogy Sipöcz Jenő polgármester nem sietett védelmére, teljesen elkedvetlenítették Liber Endre í ő j e g y- z ő t. A napokban k é It lemondó 'levelet küldött jel. Az egyikben Sipöcz Jenő polgármesternek, a másikban a Közérdekű végrehajtó bizottságának jelenti be, hogy a vizsgálat vezetésére a d o !f t megbízatást tovább nem vállalhatja. Öt hónap alatt kétmilliós deficitje volt a Közérdekűnek Liber Endre a főváros és a részvénytársaság megbízásából igen komoly vizsgálatot tartott a Közérdekű vagyonkezelése és 'jövedelmezősége körül. Kétségtelen, hogy ez a vizsgálat, bár még befejezve nincsien, máris rávezetett a bajok kutforrásáia, ami valószínűleg nem mindenkinek kellemes. A Fő v á- rosi Hírlap kérdést intézett Liber Endre főjegyzőhöz a vizsgálat eddigi eredményeire v o n alt k o z ó 1 a g, de a főjegyző határozottan m e g t a g a d t a a választ: — A vizsgálat adataiból nem közölhetnék semmit még akkor sem, ha tovább is én folytatnám a vizsgálatot. Annál kevésbé tehetem azonban ezt, mert éppen most Írtam meg lemondó leveleimet, amelyekben kijelentem, hogy az engem ért támadások után a megbízatást tovább nem vállalhatom. A főjegyző elzárkózása dacára is sikerült megtudnunk az érdekeltek részéről azt, hogy ma már határozattan meg lehet állapítani, hogy a Közérdekű Élelmezési Részvénytársaság öthónapos működése alatt üzemére két m i 11 i ó t fizetett rá, A vád 'tehát, amit a Nép- élehuezási Kirendeltség ellen emelnek, hogy esztendők alatt, beleértve a kommiint és forradalmakat, hatmilliós deficitet mutatott! fel, eltörpül emellett a gazdálkodás mellett, amely egy altruista, de ráfizetésekkel nem számoló re* vény társaságnál mutatkozik. Hiába adta oda a főváros ingyen a konyhákat éts az étkező-helyiségeket, öt hónap alatt mégis sikerült kétmilliós deficite It produkálni. Ezzel szemben aligha szenvedhet kétséget, hogy Göre József vezérigazgató, akinek biifféi is bele vannak vonva az akcióba, egy fillért sem fizetett rá az üzletre. Akárki következzék Liber után, akárki folytassa majd a vizsgálatot, meg fogja állapítani, hogy a Közérdekű működése — a jószándéku alapítók hibáján kivid — nem felel meg az alapítási tervezetben foglaltaknak, a részvénytársaság deficittel dolgozik és további működése nehezen biztosítható. Nem szabad megkötni a szerződést Wolff Károly egyik: most megjelent nyilatkozatában azt mondja, hogy a pénzügyi bizottságban és a közgyűlésen vita nélkül keresztül ment a fővárosnak a Közérdekűvel kötött ideiglenes szerződése. Ürömmel kell megállapítaná, hogy a szerződés a mai napig sincs megkötve. És az elmondottak után azt hisszük, hogy nem is fogják megkötni soha. A közgyűlés tagjainak módjában lesz ennek az ügynlek a mélyére hatolni. Majd meg fogják akkor látni, hogy a Közérdekű tulajdonképen maga Göre József, aki az egészet kieszelte, a maga szolgálatába állította a fővárost, az államot, az 0. K. H.-t. A nemes célokat megcsillogtatta a jólelkii emberek, szeme: előtt, órákig tartó előadásokban1 ünnepelte a maga önzetlenségét: ié's célt ért. Ha Göre nélkül meg lehet menteni a Közérdekűt, akkor minden rendben lenne; de mi ebben nem tudunk hinni. Nincs más mód tehát, mint az olcsó ebéd-akciót vegye ismét kezébe a város, meg a minisztériumok, ott is adták, olyan ebédet, mint Göre ur adott és még sem fizettek rá normális időkben hónapok alatt milliókat. A viszonyok különben változóban! vannak, a korona javul, az élet olcsóbb lesz, talán megérik még a szegény magyar tisztviselők is, hogy az otthonukban ebédelhetnék: és inlem kell a Görék „jótékonyságához“ folyamodniok. Az uj városi adók Fejenkint 630 korona A főváros pénzügyi bizottsága már két hét óta tanácskozik a lákásadó-javaslaton és még mindig nem tudott megállapodni a lakásadó kulcsán. Úgy látszik, most már kezdik belátni a városatya urak is, hogy e.zff a ,sok uj adót nem bírja a budapesti ember jövedelme és hogy nem elég uj adókat kreálni és régi adókat fölemelni: valamelyest tekintettel kell lenni az adóalanyok adózóképességére is. Körülbelül lnisz-huszonkét uj adót, vagy adószerű bevételit kreált éis régi adót és adószerű jövedelmi forrást cinéit föl, vagy a közel jövőben fog fölemelni a főváros törvényhatósági bizottsága. Akárhogy is ítéljük meg ezeket az uj adókat, nem titkolhatjuk el aggodalmunkat a nagy adógyár működése láttán. Ki fogja megfizetni ezt a rengeteg pénzt, amelyet a közgyűlés kivet? Meg fogja-e keresni tudni ennek a sokat szenvedett, meggyötönt nagyvárosnak a népe, most, a haldokló ipar és a tönkretett kereskedelem évadján, a gazdasági válságok idején, amelyet oda kell adnia az államnak és a fővárosnak? Az adók, a vámok, illetékek és mindama jövedelmek, amelyeket a főváros költségvetése a községi közszo'Ügáltatások közös cim alá könyvel el, 1918-ban összesen 55 millió koronát hajtott a fővárosnak. 1920-ban már 162 millió 567 ezer K-t, azaz 105.5 millió K-val többet, mint 1918-ban. Ez is óriási emelését mutatja a mindenféle adóknak és óriási megterhelését Budapest do'lgozó közönségének. De mi ez ahhoz képest, amivieí 1921-ben akarja megterhelni a főváros adófizetőit. !920-ban „a községi közszolgáltatások“ fejezetben mindössze cisak tizen- nyölcíéle adó, vám, dij és illeték szerepel. Ezeket az idén kivétel nélkül fölemelte a tisztelt közgyűlés és ezen kívül még egész .sereg uj adót kreált. A községi adópótlék kulcsúit felemelte 45 százalékról 60 százalékra. Mivel pedig a községi pótüékolás alá eső egyenes adók leigyik-másikát az állam .szintén jócskán fölemelte, ezenkívül a házbért is 90 százalékkal emelték időközben, tehát mivel) emelkedett a megpótlékolható adóalap, jelentékenyen emelkedik a főváros adópótléka is; ugy hogy a főváros községi adójövedelmét, amely 1918-ban 26 millió koronára, 1920-ban 53 millióra volt preliminálva, könnyen becsülhetjük 1921-ben 100 millió koronára. A húz bérkrajcár a házbérek 60 százalékos .emelkedésével 7-ről 12 millió koronára emelkedik. A telekértékadó a telkek sokszoros értékemelkedésével legalább 35 millió koronára emelkedik. A telekátirási dij 5-ről 8 milíüióra; a fogyasztási adópótlék (bor, hús, szesz és sör) 4.5 millióról 50 millióra; a városi vám, mely 1918-ban még csak 4.4 milliót hozott. 85 mi|!l- lióra, a helypénzek, vásárdijak 14 millióról 40 millióra; a hirdetési dijak 3 millióra, a közlekedési adó 17 millióról 24 milJiótrla emelkedett. Ezekhez aztán jöttek az idén uj adók, amelyeket ugyan egyelőre még nem hagyott jóvá a kormány, de bármikor jóváhagyhatja. Ilyen az állami jövedelmi adó 33 százalékos pótléka 33 millió az állami házbéradó átengedése 26 ,. részesedés az állami fényüzési adóból 75 „ lakás- éis üzlet-adó 32 „ szállás-adó 10 „ szálloda-, penzió- és szanatórium-adó 50 ,, vigalmi adó 30 „ pezs'gőbor-adó 5 „ a bélyeg- és jogilleték 12 „ Ha tehát összeadjuk, hogy a községi közszolgáltatásokból mit remélnek a városházán 1921-re, kiderül:, hogy 630 millió koronát remélnek a múlt esztendei 162.5 millió koronával szemben. Szóval, ha Budapest népességét kereken egy millióra taksáljuk, ^kkor kiderül, hogy mig 1920-ban a főváros adószerű terheiből minden halandóra 162 és féfl korona esett, addig az idén 630 korona Hiszen lehet, sőt nagyon valószínű, hogy a városházán nagyon optimiszitikusan számítanak, ha azt hiszik, hogy az a sok adó-millió, amit kifundáltak; az mind készpénz. Nem. Először azért nem, mert az uj adók egy résiét a kormány nem hagyja jóvá; másodszor pedig azért nem, mert a lakosság jövedelme és adózó képessége nem bírja meg ezt a sok adó- mililliót, amit a városházán követettnek tőle. A nagyszerű konjunktúráknak végük szakadt. Itt az olcsósági hullám, amelyen1 valószinüleg nagyon kellemetlenül fog tapasztaljai a főváros adókigondoló ügyosztálya is. Stisierék monopóliumot akornoK A liftkezelést a fővárosnak árlejtésen kell vállalatba adni Budapesten egy hét óta súlyos lift-osaták folynak. A 1 omcsányi-féle lakásrendeletnek ez a legveszedelmesebb pontja, mert ez az, aimeTJyben a j ó- h i s z e m ii lakót teljesen kiszolgáltatja a kapzisi háziúrnak. Természetesen akad a háziurak között is jóindulaltu ember, aki szó szerint veszi a rendelet ama passzusát, hogy a lift költségeire a lakók és háztulajdonosok .szabadon állapodnak meg. Sajnos, vajmi kevés az a ház, ahol ez a szabad megjegyezés sikerül, a legtöbb helyen azt akarja a háztulajdonos, hogy a lakók fizessék mind- azokaít1 a (Számlákat, amelyeket a!z elektromos-művek, a 1'iftjavitók benyújtanak. A régi, rozzant, a szolgálatot minden pillanatban felmondó liftek karbantartási költségeit nem vállalják. Végre is a liftet és a házat nem ők, hanem a háziúr épittette — hit e'lib e. Ismét más háziurak viszont olyan költséget kívánnak fölszámítani a liftért, hogy a szegény partáj ezért a pénzért akár automobilon járhatna föl az ötödik emeletre. Valami megoldáson gondolkozik tehát az egész város. Csak két helyen nem törődnek a számtalan zavarral. Az egyik hely: az igazságügyminisziterium, ahol azt hiszik, a világ legsizebb alkotását teremtették meg a lakásrendelettel, amelyen már javítani sem lehet. A másik hely, ahol a pesti polgárok iigyé- vel-bajávál nem törődnek: a városháza, ahol az igazságügyminiszterium remekművében nem találtak kivetnivalót, amikor az előttük feküdt. Annál többéit törődnek a lift-harcokkal azok. akiknek ereiben üzleti vér folyik. Már kommünikék is jelentek meg, amelyek szerint a S t i g 1 e r-f elvon ógyár meglehetősen türelmetlennek mutatkozik, ami kitetszik abból, hogy a kommüniké igy végződik: „igazán kívánatos volna már az iigy békés elintézése.“ No igen, természetesen a Stigüer-gyár már szeretne Henne ülni a jó meleg üzletecskében, amely .szerint Stiglerék karbantartanák Budapest összes liftjeit és szállítanák a pasasokat, bennlakókat e g y, vendégeket k é t korona dijazás ellenében. Az üzletre nem lehet ráfizetni, viszont .az ötlet olyan, amire Stigleréken kívül ötvenezer pesti ember jött rá velük egyidöben, de a kommüniké-közlés az ö egyetlen érdemük. A kommüniké azonban még nem ad privilégiumot és kétségkívül1 m in dien kill e k, aki vállalkozni kíván, joga v a u megtenni a maga ajánlatát. Nem kételkedünk benne, hogy az ajánlatok hosszú sorozata lesz olcsóbb, mint Stigleréké, akik monopólium u k biztos tudatában .szédületesen magas árat szabtak. Igazán vaknak k e 11 Le n n i e Budapest székesfővárosnak, ha még ebből sem 1 á t j a, hogy közbe kell lépnie. Tanulják meg végre a városházán, amit eddig nem ltudtak és amire mi már számialamsizor utaltunk, hogy egy nagyváros életében a lift csaknem olyan fontos, mint maga a vilaimósi. Ezt a 1 i f t-k é r d é síf a ház- tulajdonosokkal északokkal való meg- egyezés alapján a fővárosnak kell kezébe ve n n i és a karbantartást, v a 1 a- m i n t az ii z e m b e- n t a r t á s t v á 1 l a 1 a it b a adni, de — a legtöbbet ígérőnek. Ebbő! monopóliumot csinálni nem lehet, hanem csak nyilvános versenytárgyaláson szabad a liftiigyet elintézni, mert az még igy, ebben a formában i,s óriási üzlet; mig sok-sok ezer budapesti lakosnak keserves garasaiba kerülne a könnyelmű elintézés. ROYAL ORFEUM Minden este 7 órakor. Tel.: József 121—68. IÜ37áe 3 *n!H knr'i! (Parasztkomédia) és a nagy- Ulaiuo a iUlU fxulül szerű májusi viriete-musor. NEMZETI VII., Erzsébet-körut 31. Uj műsor ! ^ Szelvénybeváltás Részvényeink 35. sz. szelvénye f. évi május 3401 kezdve beváltatik Budapesten a Pesti Magyar Keresk. Banknál és Wienben a Niederöslerreichisché Escompte- Gesellschaftnál 40 magyar korona értékben. Konszignációkat a kifizetési helyek adnak ki. Az Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat R.-T.
