Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1921-05-04 / 19. szám
Budapest, 1921. május 4. 3 A Schneider & Comp, cég o HitelbonKKal együtt építi a KfKotot Schneiderék tízmillió arany-koronát fektetnek be — A főváros tiltakozik A Fővárosi Hírlap legutóbbi számában megemlékeztünk arról a lehetetlen helyzetről, hogy a kormány a Schneider & Comp, francia cégnek adott opcióval tulajdonképen kizárja a magyar ipart a csepeli kikötő építéséből Amit legutóbb Írott cikkünkben feltételeztünk, azt most határozottam megerősítjük és ez az, hogy sem a főváros tanácsa, sem a főváros közgyűlési többségi pártja nem tudott erről a tervről, az illetékes minisztérium a fővárost még csak értesíteni és megkérdezni is fölöslegesnek tartotta. Annál komolyabb hatással volt a Fővárosi Hírlap leleplezése és az a felhívása, hogy ezzel a merénylettel szemben valamit cselekedni kell; ma már kész az elhatározás, hogy a főváros felír a kormányhoz, tájékoztassák a fővárost is a kikötő körül történt dolgokról, mert azokról a városházának hivatalos tudomása éppenséggel nincs. A Fővárosi Hírlap újabb információi szerint a Schneider & Comp, cégnek adott opcióról kétféle verziót emlegetnek. Az egyik az, hogy a franciák tulajdonképen csak két nagy medence építésére kaptak opciót a Duna jobb- partján, ahol az átmeneti forgalom céljaira építenek úgynevezett szabad-kikötőt. A másik verzió szerint a csepeli helyi-kikötő építését is a franciák kapnák. Amennyire sérelmes az első terv, olyan abszurd a másik; nevezetesen az első terv azt jelenti, hogy a főváros megépíti a maga kikötőjét nagy költséggel, sok és komoly fáradozással a soroksári Dunaágban és egyszer azon veszi észre magát, hogy a várvavárt jövedelmek csak megint el fognak maradni. Egyszer csak a nyakán látja a külföldi tökével megépült uj kikötőt, amely óriási mértékben fog konkurrálni a főváros szerényebb kikötőjével. Ez tehát méltánytalan és rosszindulatú lenne -a fővárossal szemben, • » » A főváros forgalmi adója Heged ii s Lóránt pénzügyminiszter — mint ismeretes — meg akarja szüntetni a luxus-adat, hogy a forgalmi adót hozza be helyette. A főváros törvényhatósági bizottsága ebből az alkalomból arra kérge a pénzügyminisztert, hogy a Budapest területén beszedett íorgalllmi adóból részeltesse a fővárost is. A pénzügyminiszter a forgalmi adójavaslatot most megküldte a fővárosnak, amiből a városházán arra következtetnek, hogy a pénzügyminiszterben meg van rá a hajlandóság, hogy az állami forgalmi adóbevétel egy részét átengedje a fővárosnak. F o l k u s- házy Lajcis alpolgármester -most ankétet hivott össze, amelyen meg fogják beszélni részint az?t, hogy mekkora részesedést kérjenek az államtól, másrészt azt, hogy ezért a részesedésért milyen rekompenzá- ciót követel az állam. A dolog ugyanis úgy áill, hogy a pénzügyminiszter nem adná ingyen a részesedést, hanem rekompenzációképpeu a fővárosnak magára kellene vállalnia Budapest területén a forgalmi adó behajtását. Annak idején, amikor a főváros közgyűlése az állami jövedelmi adó pótlék olás ár a vonatkozó javaslatot tárgyalta: Hann Arnold h. államtitkár, adófeliigyeíiő célzott is erre és már annak idején figyelmeztette a főváros vezetőségét, hogy ha az állami jövedelmekből részesedni akar a főváros: kívánságát úgy érheti el leghamarabb, ha az uj állami adók behajtását magára vállalja. Az állami luxus-adóbevétel Budapest területén január hónapban 22 millió volt. Január óta ez a bevétel alig csökkent. Nyilvánvaló tehát, hogy tisztára lebből az egy adóból csupán Budapesten évi 250—260 millió bevétele van a fővárosnak. A forgalmi adó nem más, mint a luxus-adó jelentékeny kiterjesztése és hatványozása. A forgalmi adó alacsonyabb adókulcscsal operál1 ugyau, mint' a luxus-adó, de sokkalta szaporább, mint amaz, mert minden adáts-vevé.s tárgyát képező fogyasztási cikket, még a szellemi produkció a másik megoldás, hogy a soroksári Dunaágban levő kikötőt is a franciák fogják befejezni, ez a gondolat teljesen abszurd. Ha a kereskedelmi minisztérium erre adott opciót Leon Daudet urnák, a Schneider & Comp, cég képviselőjének, akkor Daudet ur ezt az opció-levelet berámáztathatja, a Duna túlpartjára be nem teheti a lábát, mert az a fővárosé. Az érdekeltség azonban nem pusztán Sclmeiderékböl áll, hanem érdekelve van a Magyar Általános Hitelbank is, szóval nemcsak a francziák, de a magyar banktőke is odaáll, hogy kicsavarja a főváros kezéből ezt a kincset és egy magyar bank is segitőkezet nyújt ahhoz, hogy a magyar ipar helyett megint a külföldi ipar keressen. Úgy tudjuk, az óriási terjedelmit munkálatokhoz a Schneider & Comp, cég és a francia érdekeltség tíz millió arany-koronát ad, mig a többi felmerülő költség nyilván a Hitelbankot terheli. A pör azonban még nem dőlt el. Nem igaz azonban) az az elterjedt hir, hogy a kikötő elkótyavetyélése ellen a Közmunkatanács felemelte volna tiltakozó szavát. A Közmunka- tanács nem is foglalkozott még a kérdéssel, s ha valaki tiltakozott, az valószínűleg Zielinszky Szilárd, a Közmunkatanács elnöke volt, aki előtt semmi esetre sem lehet szimpatikus ez a megoldás, amelyből csak az az egy világos, hogy az állam ki akar ugrani a kikötö-épitkezés- böl, ami mindenesetre kevés üzleti érzékről tesz tanúságot. Hiszen ma már.mindenki előtt világosnak kell lennie, hogy a dunai forgalom a jövőben, ha jó kikötőnk lesz, nemcsak Budapestnek, de az országnak is egyik legkiválóbb' keresetforrása lesz. De ha idegeneknek adják a kikötő hasznát? Ez az ötlet semmi esetre sem vall valami komoly üzleti érzékre. tumot, az ügyvédi és orvosi honoráriumot is megadóztatja — megdézsmálja — még pedig annyiszor, ahány kézen keresztül megy az adás-vevéis forgalmában a megadóztatandó cikk, mig a termelőtőír a fogyasztóig jut. Ez az uj adó óriási jövedelmet igér az államnak, de természetesen óriási költséget fog megenni ennek az adónak az adminisztrációja és behajtása is. ügy látszik, hogy a fővárosnak az adminisztrációt és az adminisztráció költségeit magára kell vállalnia, ha részesedni akar az állam jövedelméből. A főváros valószínűleg vállalni fogja a behatást, nemcsak a várható jövedelem reményében, hanem azért i,s, mert az uj adót behajtó és ellenőrző szervezetben egy sereg emberét helyezheti el a keresztény községi párt: kenyeret adván egy sereg kenyér nélkül valló embernek. Kell ez a sok ember, az adó-datektivek, spionok nagy .serege, mert az uj adótörvény nagyon szigorú büntetést igér az adóel- titkolóknak. Nemcsak pénzbüntetés lesz, hanem szabadságvesztés is és a szabadságvesztés maximuma egészen három évi börtönig terjed. Az uj adóval! együtt megszületik egy uj exisztertcia: az adókémek és az agent provokátorok exisztenciája. A iöváros nincs képviselve a Közmunkatanácsban. A Közmunkatanács sóhivatali természetéhez a múltban sem fért sok szó, de annál inkább kezd ez rá- illeni ma, amikar; még a Margit-szigettől is szabadulni akar. Pedig amikor Pólón yi Géza memorandumot inti gróf Károlyi Mihály miniszterelnökhöz, az volt az egyetlen komolyan megálló érve a Közmunkatanács íentasrjúsa mellett, hogy vigyáznia kell a Margit-szigeltlre. De ha már van Közmunkatanács, akkor abban a fővárosnak is képviselve kellene lenni. Ma tudniillik szavazó tagok- k a 1 nincs képviselve, csak két tanácsnok van benne a Közmunkatanácsban, de csak tanácskozó joggal. Benti ülnek azonban Szabó József, Steinhardt) Antall és Rózsavölgyi Gyula, akiket még a régi közgyűlés választott meg. Ezek teljes joggal képviselik mandátumuk lejártáig Budapest lakosságát. de nem a mai városházát. Pedig a városnak módjában lenne képviseltetni magát, mert öt hely áll üresen. Nem lehelt megállapítani, hogy miért nem töltik be ezt az öt helyet, vagy ha ők is — mint mi — fölösleges intézménynek tartják a Közmunkatanácsot, mi é r t nem tesznek lépéseket, hogy szüntessék m e g? Városi bélyegek. A városi bélyegek uj szerephez jutnak a főváros közigazgatásában. Csupor József tanácsnok, a pénzügyi osztály vezetője, a városi bélyegekből és illetékekből is az eddiginél' nagyobb jövedelmet akar biztosítani a főváros kaszaijának. Éppen azért a lakás-, üzlet- cis szállás-adó letárgyapása után Csupor tanácsnok javaslatot terjeszt a törvényhatósági bizottság elé a jogilletékek szedésének kiterjesztéséről. Ez a javaslat azt proponálja, hogy a jövőben minden okmány, beadvány, mely a főváros közigazgatásán fut keresztül, városi bély:gköte^es. Eddig ezekre az okiratokra 'tudvalévőén csak állami okmánybélyeget kellett ragasztani, a jövőben ajzonban a városi bélyegilletéket is le kell róni, mert a főváros közigazgatása olyan óriási költséggel jár, hogy a főváros többé nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy a publikum kis és nagy ügyeit ingyen adminisztrálja. Az előterjesztés másik rétszc meg fogja szabni részint azt, hogy az egy/es beadványok, szerződések, kérvények és tár- g3rajSási jegyzőkönyvek után mennyi bé 1 yegilleték: fizetendő, továbbá azt. hogy bizonyos értékes jogok engedélyezése — ilyen a gyógyszertár, kávéház stb. nyitásának a joga — milyen összegű illeték fizetésével jár. Ezeknek a jogilletékeknek az összege — úgy látszik — nem is lesz túlságosan szerény. Városi elektromobiiok. Szakembertől! kapjuk ezeket az érdekes sorokat: Már a háború előtt való utolsó esztendőkben Európa kisebb-nagyobb városai foglalkoztak a városi fuvar-üzemeknek automobilra való átalakításának gondolatával. A kiilönféüb városok városatyái véleményüket láthatóan és rendszerint attó'l tették függővé, hogy milyen lesz az auito- mobiilüzem rentabilitási. Gyakorlati kísérletek nélkül a viszonyok sokfélesége között a renltlabijiiitást azonban nagyon nehéz volt kiszámítani. Ennek a következménye az volt, hogy automobil-teherkocsikat csak egyes városok és azok is csak kisebb mennyiségbein állítottak be. úgy hogy alig egy-kélt esetben történt meg, hogy egy város a lóüzemet teljesen abbahagyta és egész kocsiparkját automobilokra cserélte volna ki. Berlinben, Schönebergben és Düsseldorfban — amink’ Budapesten is — csak tűzoltó- kocsik és utcaöntöző-kocsik vannak motoros kocsival ellátva, Alitonában, Dortmundban és Neumi'mster- ben szeméthordó automobilokkal, más városokban pedig autós, seprőmasinákkal, betegszállítókkal és- teherkocsikkal találkozunk. A háború alatt nem fejlődhetett a városi üzemeknek automobfiliaL való ellátása, mert hiszen a gyárak minden munkáját a katonaság foglalta le. Most azonban a legtöbb európai város úgy kezd megint gondolkozni, hogy — különös líekintetter az igen magas lóárakra — a városi fuvartelepek automobilizálása előnyösnek mutatkozik. Ma szülte már csak az a nyílt kérdés, hogy az égő motornak, vagy az elektromobilnak vau-e több előnye. Az eddigi kísérletek azt mutatják, hogy az elektromobiiok előnye leginkább éjszakai munkánál ismerhető feli. A szagtalanság és zajtalanság különösen éjszaka fontos. A kövezett utcák házai akkor sem rázkódnak meg, ha nem túlságos sebesjáratu kocsikat istzerez be a város. Az elektromobiiok kor- mányozhatósága és mozgékonysága összehasonlíthatatlanul jobb. A tűzve,szedelem lényegesen kisebb, személyek és az idegen tulajdon veszélyeztetése is csekélyebb, merle a vezetés kevésbbé ügyes vezetővel is sikerül. Ezeknek a közlekedési eszközöknek tisztántartása és karbantartása egyszerűbb és a személyzet számára könnyelbb Az utcák rontása és a gummikerekek kopása is jelentékenyen kisebb. Az Égisz Szt. Lukácsíürdöi „Terrasz-Caifé-Res- taurant“-ja< szerdán, május hó 4-én megnyílik. Naponta déüután és estle szimfonikus hangverseny. Ruha, szőrme, szőnyeg, stb. molykár elleni megóvását elismerni legjobb módszer szerint jótállás mellett vállalja a Katzer-féle R.-T., Ó-utca 44. Telefon 21—98 és 124—83. Díjtalan el- és hazaszállítás. Budai Színkör e heti műsora: Szerda: Lili bárónő. Gsütöritök d. u.: A gyimesi vadvirág; este: A drótostót. Péntek: Lili bárónő. Szombati: Török László házassága (bemutató). Vasárnap d. u.: Bob herceg; este: Az erénycsősz. A Corsoban héttőtől kezdve a szezon elején oly nagy sikert aratott Gyermekszív cimit Startom kerül repris előadásra. Balogh Béla főrendező zseniális munkáját és Pakots József kitűnő tollát dicsérő filmregény főszerepeit Szécsi Ferkó és
