Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1921-04-20 / 17. szám
2 Budapest, 1921. április 20. Akik pedig, mint az én szerénységem is, rendületlenül hittünk az emberi szív, az emberi vér, az emberi igazság létezésében, Istenem, miért akarnáiik éppen ebben az emberi pillanatában rosszat Önnek? Sőt ellenkezőleg, meleg jókivá- natainkat küldjük a irigyhez, amely egy becsületes, józan, gerinces embert' mutat be nekünk. (p, b.) Ha BucMtf Mól felkelne.... Tizenötezer korona egy vasárnap Ha Istenben boldogult Buchwald bác.si felkelne Sírjából és egy napsugaras vasárnap délben végigsétálna a dunaparti korzón: egészen bizonyosan nagyon elcsudálíkoznék. A Dunapart 'ugyan nem változott, amióta a hires korzószékek bérlője elköltözött ebből az árny ék világból; a kilátás sem. A királyi palota miég mindig ott álil a várhegy tetején és az öreg Gélért fején úgy fest a citadella, mint valami hátlósipkái A korzón most is rendületlenül ott sétál az előkelő Lipótváros: megmutatván a napsugárnak a Dénes, a Berkovits, a Reiter, a Förstner meg a többi szabó legújabb kreációit. De nem ezekről akarunk beszélni, mert hát Buchwald bácsi szemében ez mind nem újság: ezen nem érdemes csudát,kozni. A székek, a hires, zöldre festett Buclnvaild- (széfcek is a régiek. Ezeket a székeket még Bucli- wáld bácsi hagyta a városra, ingyen, megtérítés nélküli. És ezekben a székekben most is ülnek. De mennyire ülnek, milyen „feszt“ ülnek, hogy a korzó frazeológiáját használjuk. Azon sem csodálkoznék Buchwallld bácsi, a Buchwald-székek rokoni-zen vés bérlője, hogy a székek nem változtak. Ellenben bizonyára és föltétlenül csodálkoznék, hogy mennyire megdrágult a ,,s z é k f o g 1 a 1 á ts.“ Aki ma leiül1 egy Buchwald-székre, a;z négy koronát ke® hogy fizessen a fővárosnak, mert most maga a főváros szedi a helypénzt. A főváros házi kezelésbe vette a Buchwald-székeket is. Csakhogy mennyivel masabb volt ,a helyzet a Buchwa'ld bácsi idején? Buchwald bácsi idejében három krajcár, más szóval hat fillér volt egy-egy szék használati dija és a főváros tanácsában nagy meglepetést éis felzúdulást keltett, amikor a háború idején a® ák talános drágaságra való hivatkozással, Buchwald1 bácsi alázatos instanciában arra kérte a tekintetes tanácsot: engedje meg, hogy a székioglaláis1 árát 6 fillérről tiz fillérre emelhes-se föl. A tekintetes tanács alapos megfontolás után csak olyan feltétel mellett volt hajlandó belemenni az emelésbe, ha Bucliwail'd bácni rekompenzációképpen újra festeti hires székeit. A kommíin után már egy korona volt a székfoglalási dija, dehát a kommíin után a korona volt a legkisebb pénzegység. Az idén aztán, amikor ara olcsó- sági hulláim végigszántott az egész világon: a fővárosi javadalmi dijak kezelösége azt proponálta a ta- náqsmak, hogy a korzó-székek használati diját eméli- je föl két koronára. A tanács azonban — épp benne volt az emelésben — és nem két, hanem négy koronára emelte föl a Buchwaldi-székek használati diját. A stájgerolás Ilire villámgyorsan terjedt el a korzón. A stammgaisiztok indigná'kklva foglalták el régi helyeiket és udvarias, de határozott hangon jelentették be tiltakozásaikat. A BuchwaM-nénik a tiltakozókat a polgármesterhez utasították. Azonban minden csoda három napig tart. a korzó Szenzációja isi. A korzó-stammok hamar megszokták az uj taksát és ma már azzal a nyugatommal foglalja el ki-lei a maga székét, mintha kiskorában mindegyiket megverték volna, ha nem négy koronát fizetett volna egy kis pihenőért. A korzón mindössze 728 szók van és ezekből a székekből április 10-én, vasárnap 15.020 koronát keresett a főváros. Ez pedig azt jelien ti, hogy a nap folyamán a székeket 3755 szejmély vette tgénybe, szóval a székek a nap folyamán ötszörinél többször váltottak gazdát. Április 3-án, amikor nem volt olyan barátságos az idő, mint 10-én, szóval április 3-án már csak 9120 koronát árult ki a város a székekből, amelyeket 2280 személy vett igénybe, mig április 13-án 11.292 korona volt a jövedelem. A városházán nagyon tetszik ez a jövedelmi forrás és stziveisen szaporítanák a székek számát, de nincs több szék. Uj széket pedig nem igen érdemes most csináltatni, mert egy-egy uj szék 2000—2500 koronába kerül, úgy hogy 500—625 ülővendég keiil hozzá, amig a város kiárulja egy-egy ilyen uj szék beszerzési költségét. A titokzatos nemzett Mozgó Kik vannak a háttérben ? — A középitési bizottság újabb vizsgálatot iát szükségesnek A Nemzeti Mozgó ügye a héten ismét a középitési bizottság ülésén szerepelt műsoron. A napilapok különféle tudósításokat hoztak, amelyekben még a bizottság döntése is különfélékében hangzott. Történt pedig a bizottság ülésén az, hogy elfogadták dr. Kozma Jenő álláspontját, amely szerint szólítsa fel a tanács az érdekeiteket, jelentkezz enek először, kik és mik, másodszor hogyan kalkulálnak, hogyan tudják a befektetéseiket amortizálni; előbb érdemlegesen határozni nem lehet. Ez a határozat volt a bizottsági ülés eredménye. De van még egy. És ez az, hogy Hőnyi Dezső alpolgármester több felszólaló kérdésére válaszolva, azt mondta, hogy a Nemzeti Mozgó igazgatóságának a következők a tagjai; Simonyi Semaáam Sándor (elnök), Urbánovics G. Zoltán, Nagy Ferenc egyetemi tanár v. b. 1.1., Nagy Árpád v.b. 1.1. és Szüllö Géza. A bizottságot ez a névsor nagyon meglepte, mert sokkal hosszabbra és sokkal jnkúiisabbra számítottak. A bizottsági ülés után csodálkozva kérdezték, hová lett Máiuly Gyula, Halier József, Ben Blumenthal és Ungerleider Mór neve? Érdekes volt különben az üliéísi lefollyása is. A középitési ügyosztály javaslatát Bare zen Gyula főtanácsos ajánlotta elfogadásra. Petrovácz Gyula azt kifogásolta, hogy kész megállapodásokkal jöttek . a bizottság elé. Építészeti kifogásai voltak különben a terv ellen, Dr. Baránszki Gyula jogi szempontból volt ellene az építési engedély megadásának. Ezen a drága helyen sie mozgót, sie színházat nem szabad építeni, oda csak nagy szálló d a vagy nagy áruház v a ® ó. Indítványozza, hogy ezen a helyen ne adjanak színháznak se ideiglenes, se végleges építési engedélyt. Buda y Dezső elmondta, hogy amikor először nem adták m|£',g az engedélyt, ennek oka az volt, hogy nem k i v á ,n t ak az idegen Lő. ke számára a főváros közepén hasznot n y u j- t ó váll alakot engedélyezni. Most La az a kérdés, hogy keresztény, vagy idegen tőke kezébe 'kerül-e? Dr, Kossal ka János szerint az építőipar szempontjából fontos Henne, hogy legyen munkaalkalom. Ennél sokkal fontosabb azonban, hogy olyan mozgó jöjjön létre, amely nem az eddigieknek lesz egyszerű folytatása az idieigrombolllásban és a rossz példa- adásban. Az engedélyek megadását 'tehát az előadások nívójához kell kötni. A fővárosnak a bemutatandó képek k el szemben v é t ó- j o g a 1 egye n. R é n y i alpolgármetser megmagyarázta erre. hogy a kormány már úgyis megcsinálta a filim cenzúrát, de Ko,s salk a még az államénál is nagyobb óvatosságod követelt. Nagy István azt kifogásolta, hogy a bizottság az építkezésnek olyan magánjogi részeibe kíván beavatkozni. amelyek tisztán az építkező elhatározására tartoznak. A statútumok a b I z o 11 is' á g- n a k o 1 y a n jogot ne m adnak, a m e 1 y 1 c- h e t ő v é It e n n é annak megvizsgálását, hogy mi n ő tőkéé s é r d ie k e® t is é g áll a dolog mögött? Dr. Kozma Jenő nem lát tisztán és a Nemziefi Színház megépítését félti. A valutánk előbb-utóbb megjavul. Meg lehet kézdplni az építkezést. A szerződés pontjai két évi bérletről egy-egy évi meg- hosszabbitással, annyira nem komolyak, hogy azokat szakemberek egy pillanatra sem fogadhatják el. Le lust etlen, hogy itt ne legyenek titkos k la u z u 1 á k A tőke nem megy bele ilyen vabank-vállalkozásba. Minden érdek é s v a 1 ó s z i n ii s é g a m e 1- S e 11 Szól, hogy itt 1 e; g a 1 á b b h u s -z, h a r- m i n c, esetié g ötven éves d o I o g r ól le s z szó. Meg keli vizsgálni műszakilag és ki kelíll kalkulálni. komoly lehe't-c az ajánl’,lát, vagy nem és egyáltalán m ilye n érdekeltség van mögö t- t e. Ezután előterjesztette föntebb ismertetett indítványát, amelyet a bizottság magáévá is tett. Röviden szólt még dr. Ver e b é 1 y Jenő, aki azt kívánta, hogy ha majd biztosítva látják a keresztény és nemzeti alapnak és erkölcsnek megfelelő nívót, akkor adják meg az építési engedélyt. P a u I li efi m Ferenc azt akarja kikötni, hogy az üzlethelyiségeket csak keresztény emberek kaphassák bérbe. Dr. Ka- z a y Lászlónak is az volt a véleménye, hogy amig nem tudják, kinek a vállalata, kinek a pénze, minő garanciákkal, addig ne adják meg az engedélyt. A Nemzeti Mozgó titokzatos és rejtelmes hátterét akarják tehát mindenáron felfedni a városházán esi ezért fogadták el Kozma dr. halasztó indítványát. Úsznak a milliárdok Tavasz-vasárnapi séta a Dunaparton Az áldott és forró napsütésben, boldog tunyasággal hajóparkok pihennek a csöndes Duna hátán. „Bajor Lloyd", „Magyar Bolyain", „D. G. T." gőzösök, magyar, osztrák, német, bajor, jugoszláv, görög, bolgár zászlókkal és csöndes, néptelen fedélzetükön a vasárnapi pihenés áldott nyugalmával. Meglibben az ezüst hullám, oda-oda verődve a kopott hajók oldalához, fölfodrozódik a viz, himbál a hajó és a csöndes, néptelen hajók mélyéről mintha zugás, dübörgés, a munka zaja kiabálna elő. Mintha ládákat dobálnának, hordókat gördítenének, bálokat hánytorgatnának, raktárt rendeznének a hajók mélyén és ha az elegáns Dunapartról közelebb lépsz a viz széléhez és közelebbről figyeled a néptelen hajóparkokat, az elhagyott fedélzetet, egyszerre csak megdöbbenve állapíthatod meg; a csöndes vasárnap itt végtelen munkával telik, a néptelen hajónak csak a fedélzetén nincs ember, a gyomrában, a mélyében izzasztó, keserves munka folyik, „hé-ruck"-ot kiabálnak az emberek, ládák emelkednek, vassíneket vonszolnak, hordók gördülnek, gépek mázsás súlyait cipelik, és rakják, rendezik a hajók szállítmányait, mert a Dunán tavasz, drága, jő, boldog tavasz van és megindul az élet föl Bécsnek, Passaunak, le Orsóvá felé, gazdag, megrakott békés hajókkal, — amelyek már elfelejtették, hogy háború volt, amelyek ma csak azt tudják, hogy munka — csakis munka van. Mi van fölhalmozva a Dunaparton ? Mi eddig azt hittük, hogy még mindig nincs közlekedés, kereskedelem a Dunán, de ezek a megrakott hiajók élénken cáfolnak bennünket. Nem ezrek és tízezrek, de milliárdok vonulnak át ma is Budapesten a Duna hullámain és pár napra, pár órára, át rakodás ni', vagy rövid raktározásra megpihennek ezek a milliárdok a pesti Dunapart mentén. Nézzük meg ma, hogy egyetlen délután, amikor még nincs szabad dunai forgalom, micsoda kincsek sorakoznak a pesti Dunaparti mentén. Fönt, az újpesti gyárak, kikötőinél, két görög hajó áll érdekes rakománnyal: gyapjút szállítanak Görögországból Passaunak irányítva és a két hatalmas dunai hajó árujának értéke magyar pénzben meghaladja a 12,000.000 koronát. Az első pesti rakpartok mellett, az újpesti rakpart raktáráltomáisa.inál román terméskő-uszályhajók sorakoznak, 10—12 egymás mögött, erdélyi bazalt, márvány és faragott kő értékes tartalommal. Ezeken a hajókon van a legsivárabb s a legszomorubb szállítmány. Félig kész sirkő-faragványok és mintázott siremlék-kövek. amelyeket Cseh-Szlovákiában rendeltek s amelyekért iparcikk rekompenzációt fizet a Cseh-S'zlovák állam. Uszályhajók állnak fával, épület- és butorfaanyag- gal, deszkával, gerendákkal megrakottan, ezek a szállítmányok viszont Cseh-Szlovákiából a Jugoszláv államba vannak irányítva. Értékük, a kisérő hajószemélyzet véleménye szerints IS—20 millió korona. Az Országház előtt, a hatalmas rakodóparton a Bajor-Lloyd vomtlatógőzösei sorakoznak és mögöttük sin- és vasárukkal megrakottan áll vagy harminc uszály; a sinanjragot Németországból Romániába szállítják, mint ahogy Romániába kerülnek azok a háztartási cikkek Is, amelyek bálokba, ládákba csomagolva alig két héttel ezelőtt indultak útnak Németországból a Dunán lefelé. A sínek között rengeteg az iparvágánysin. Ezeknek az irányítása Erdély. Emeletnyi magasságra rakják föl közvetlenül a parlament alatti ezeket az iparvágányokat, mert innen már nem -n Bajor Lloyd, hanem egy másik hajós- társaság szállítja tovább Erdélynek a német ipari
