Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1921-03-26 / 13-14. szám
2 . Budapest, 1921. március 26. Lengyel-magyar barátkozás a fővárosban Április 9-én ötven tagú lengyel küldöttség érkezik 4jfF óvárosi Hírlap hirt adott már arról, hogy a M agya r-L engyel Kereskedelmi Kamara lengyelországi látogatásának viszonzásául Lengyelország városi, társadalmi és közgazda- sági életének vezetői április kilencedikén Budapestre érkeznek; A lengyel vendégek itt mindenekelőtt a főváros intézményeit kívánják tanulmányozni, ezen- mp, á^Mban természetesen behatóan informáltatóák r -M agyar ország közgazdasági viszonyairól. $^őVáros vezetősége a látogatás jelentőségét Séíyesen fogta fel és a, maga részéről is min- hogy teljes mértékben sikerüljön ka Magyar-Lengyel Kereskedelmi Kamarának az az akciója, amelyikei a lengyel vendégek budapesti tartózkodását külsőségeiben is ünnepélyessé takarja tenni. Arra való tekintettel, hogy a varsói Len- g y e 1-M agyar Kereskedelmi Kamara által vezetett bizottság az első olyan fUíT-'f ö I d-i'! d e 1 e g á c i ó, .amely barátságos s ’‘i-á rt rí é k k a 1 keresi fel Magyarországot, :a ■iéngyel1 vendégek fogadásának keretei messze kinőtték az ilyen fogadások sablonos keretei közül és kétségíelén,! hogy Budapest egész közönsége igen fittpbzátts-' ■ módon fogja meleg testvéri érzelmeiről bíztösitani a hozzánk érkező lengj^eleket. •W Magyar-Lengyel Kereskedelmi Kamara meg- bfttasä-böl Ny áry Albert báró, a Kamara társelnöke, fó'iá'rási Táttiássy Árpád táborszernagy, gróf ■H!é'il'tífe ti-ch1 Pál és Bar ánszky Gyula dr., a Kamara elnöki tanácsának tagjai a napokban hosszabb tá^gjalásT folytattak Sipöcz Jenő dr. polgármes- lettrelp'Kivei Megbeszélték azt, hogy^ a főváros milyen -motion kapcsolódjék bele a lengyel vendégek ttttnepélyés-’fóg'átdásába és az itt-tarrtózkodásuk alkalmából' ntégállíápitandó programmba. A polgármester természetesen 'á, legnagyobb készséggel jelentette ki Kailáncittkágát 'látra,, hogy a Magyar-Lengyel Keres- kedélrni Ka ma rá akcióját támogatja és e tanácskozá-, ráottJá rébzletéket illetőleg is telies megállapodás jött ddölLvi&vj A f ö v á r o s i Hírlap munkatársának az üttnepség részvétéiről Paál Jób, a Magyar-Lengyel 'Kereskedelmi ;Kartiara ügyvezető-igazgatója a követ- k e z oki! t‘ 'ín óViáfe ttá,: értetődik, hogy Kamaránk a rész- l'ét’ék'^rogtamni megbeszélése előtt a kormány- lioz pá1 a fpvár.osjhoz fordult, mert akcióját or- szagós' szempöiittíól is olyan fontosnak tartotta, ^>gy !g|^fef.te^é¥ő támogatása nélkül inem állott volna módjában annak kereteit megállapítani. Mindkét részen a legteljesebb megértésre és jóindulatra találtunk, mindkét részen teljes mértékben felfogják a lengyelországi küldöttség budapesti tanulmány utjának országos jelentőségét. — A főváros a maga részéről valóban megértő módon siet támogatásunkra. Sipöcz polgármester ur a főváros Idegenforgalmi Hivatalának kiváló igazgatóját, Zilahy Dezsőt utasította, hogy a lengyel vendégek fogadásával kapcsolatban részletes előterjesztést dolgozzon ki. Zilahy Dezső, aki Kamaránk elnöki tanácsának saját személyében választott tagija és már eddig is •nagy szolgálatokat tett a magyar-lengyel gazdasági közeledés és kapcsolat ügyének, tudomásunk szerint előterjesztését már meg is tette és ez az előterjesztés a polgármester ur részéről minden tekintetben helyeslésre talált.- Az eddigi tervek szerint a lengyelek, akiknek száma minden, bizony nyal megközelíti az ötvenet, április 9-én este érkeznek meg a balatoni expressvonattal és a Máv. igazgatóságának előzékenységéből a kelenföldi pályaudvar helyett a keleti pályaudvarnál szállanak ki. Itt fogja őket Sipöcz polgármester ur a főváros közönségének nevében üdvözölni. A városba való bevonulás külsőségeiben is impozáns lesz. A pályaudvaron a Budai Dalárda teljes férfikara lengyel szöveggel a lengyel himnuszt énekli. Márkus Jenő miniszteri tanácsos, a Budai Dalárda kitűnő elnöke, a legnagyobb készséggel tette lehetővé Véssei Ede dr. fővárosi főjegyzővel egyetemben, hogy a Budai Dalárda úgy a fogadásnál, mint a programúi további részénél is rendelkezésünkre álljon. A vendégek a főváros által rendelkezésre boesájtott diszfogatokon vonulnak majd a fellobogózott utcákon keresztül a margitszigeti Nagyszállóba, ahol a szükséges szobákat Zilahy igazgató ur máris biztosította a részükre. — Másnap, április 10-én az ünnepségek sorozata a koronázó Mátyás-templomban rendezendő misével kezdődik, ezt követően séta-hangverseny lesz a várban, majd az egész társaság a Gellért-szállóba vonul, ahol Sipöcz Jenő dr. polgármester és a városi tanács tagjai hivatalos fogadást adnak a lengyelek tiszteletére. A fogadás után lunch lesz a szálló nagytermében; itt is a főváros lesz a házigazda. Este az Operaház ünnepi díszelőadást rendez, a legjobb szerep- osztásban a Bánk- Bán-t adja, az előadás előtt pedig a színpadról diszmagyarban Nyáry Albert báró köszönti a lengyel vendégeket. Az Opera díszelőadása után a Magyar-Lengyel Egyesület látja vendégül a bizottságot. —, Hétfőn a kormány ünnepélyes fogadása után a Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamara nagytermében a Magyar-Lengyel Kereskedelmi Kamara ünnepélyes teljes ülést tart, amelynek keretében a Kamara elnöksége át fogja nyújtani Tolloczko Juljan nyugalmazott lengyel közlekedésügyi miniszternek, a varsói Lengyel-Magyar Kereskedelmi Kamara elnökének, Brun Stanislaw Gustawnak, Varsó város országgyűlési képviselőjének és Szembek János gróf budapesti lengyel követnek1 a Kamara disztagságáról szóló és Ligeti István iparművész által megtervezett díszokleveleket. Az ünnepi teljes ülésen az ösz- szes budapesti kereskedelmi és ipari testületeken és érdekképviseleteken kívül az ország valamennyi kereskedelmi- és iparkamarája is képviselteti magát és ennek az ülésnek a keretében egyrészt a lengyelek fognak tájékoztatni bennünket gazdasági viszonyaikról, másrészt mi nyújtunk a részükre ilyen tájékoztatást, még pedig a két ország közötti relációban1 számba- jöhető összes szakmákat illetőleg. — A következő napokra a gyakorlati munka vár; a programmot iparvállalatok megtekintése, a fővárosi üzemek megtekintése és ankétek töltik ki, április 18-á;n pedig a lengyelek elutaznak; egy részük haza megy, egy részük pedig Mis- kolcz érintésével a Tokaj-Hegyalját tekinti meg. A falusi por, meg u városi por Szabó Sándor tiszti főorvos nyilatkozata Itt a tavasz és Budapesten majd megíulunk a rettenetes portól. Úgy este felé sűrű porfelhőbe burkolódzik a mi züllésnek indult cifra városunk és ez a rettenetes porfelhő lassankint kiszorítja az életet az utcáról. Mióta itt a tavasz és elhozta nekünk a virágillat helyett a porfelhőket, azóta uj járvány kapott lábra Budapesten: a porjárvány. Ez nem tréfa. Az emberek százait1 és1 ezreit teszi beteggé a por. Eleinte csak köhögnek tőle, később azonban ágynak dőlnek, mert a. porjárvány tüdőbetegséget és gégehurutot idéz elő. a dühöngését folytassam. Inkább tréfára fordítottam a dolgot és egy pár apróságot mondtam el a társaságnak a tekintélyről és a tekintély tiszteletéről. Egész életemben egyszer éreztem önmagámon a tekintélyt. Vékony, csont és bőr gyerek voltam. Vagy nyolc esztendős, Komáromtól nehány kilométerre laktunk és rokonlátogatóba mentünk Hontmegyébe. Vasút arra nem vitt akkor még. Fölpakkoltunk hát a családi hintóba, hátra a kocsiládát, benne kétrnpi élelem, ülés alá a zabot és hajnalban nekiindultunk. Átkocogtak a. lovpcskák a komáromi dunai tahidon, délben Perbet'cn voltunk és lovakat válltottunk, az ozßonnat persze a kocsi'ládábó! Nagy-Sallóban fogyasztottuk el. A nevelésemről1 a „helybéli mester" gondoskodott, az is velünk volt, potrohos, őszbe- hajló ur. Ozsonna után elmentünk noefenézni a nagy- sallói honvédemléket. A potrohás mester hosszú fehér | porköpönyegben, én meg rövidujju, tarka trikóban. Megyünk, megyünk, hát egyszer csak látjuk ám, hogy jön utánunk a fél-fa!u. Kiváncsi asszonyok tátják a 'Szájukat, gyerekek cikkáznak el előttünk, majd mind sűrűbb és sűrűbb a tömeg. Csak nézzük, mi az ördög lelte ezeket? Hallgatjuk a beszédüket. Hamarosan megértettünk mindent, amikor egy mezítlábas fiucskü magyarázta az anyjának: — Nizze csak kee idesanyám, itt vannak a komédiások. Áz a kövér hanyatt fekszik, aztán úgy dobálja a levegőbe azt a kicsikét. Hát az öreg mester éktelen dühre gerjedt. Hogy ő komédiás, hogy hanyatt fekszik ó> gyereket dobál a levegőbe. Majd fölrobbant. Miért? Mert .tekintélyében érezte magát megsértettnek. És én? Hát én már mondtam, hogy akkor az egyszer éreztem, mi az a tekintély. Lehet vyalarni szebb, valami nagyobb egy nyolc esztendős gyerek szemében, minthogy ő komédiás, bőgj- őt bámulják, irigylik az ügyességét? Szóval a tekintély tekintetében kiilön-véleményen voltam az öreg mesterrel szemben, akiben volt annyi tisztesség, hogy buffogott még egy darabig magában, de nem emelt még sem óvást 'az ellen, hogy komédiásoknak néztek. Hálás its vagyok érte az öregnek mindmáig, pedig már régen elföldelték. Nagy-Sallóban persze „nem léptünk fel." Tovább kocogtunk a nagysallóíák szörnyű bánatárVr. Biztosan irigykedtek a szomszéd-falura, azt hiszem, Ga- ram-Berzencére, mert mikor a kocsis megpeccintette ö lovakat, hogy „no gyerünk“, a mezítlábas kis palóc, mélabusan jegyezte meg: — Biztosan Berzencén jáccanak estére ... A csendőrséget mindenkor igen kiváló intézménynek tartottam. Föltétien tekintélye volt előttem. Egyszer .azonban ez a tekintély is megingott előttem, aminthogy nincs a világon olyan tekintély, amelyre néha-napján árnyék ne vetődnék. A csendőrség előttem addig csorbittatlan .tekintélyére a nyeirgesujfallusi korcsmában vetődött rá az előbb említett árnyék. A korcsma ikszlábu puhafa-asztala mellett két megtermett, szép, kakastollas legény ült és poharazott. őszintén és becsületesen megvallom, ebben a pillanatban igen tekintélyesek voltak. Az egyik őrmesteri méltóságot) viselt, a másik fiatalabb volt pár csillaggal a gallérján. Az őrmester nyugodtan iddogált, a fiatal töltött bort. Most az őrmester veszi a kezébe a szódásüveget és belefröcscsint a borába. Es ez volt a szerencsétlensége, tekintélyének összeomlása. Sas-szemeim ugyanis felfedezték a szódásüvegen a következő elmés felírást: *** 'A->> scsi ászomon dwií,: _ , r|-v;-y ,>b -: A> tekintély-of no>lorI:B2ßrI r no-0g.0iÍ$as£fn?$7 nagy tanácskozáson vettünk J:.é^ jiz nj.yáfpsházá,n. Igen előkelő társaság volt ^e;n.mitt4e^ífiiö!tt előkelő volt B el i t s k a aiá^°rjí3gí[j: ihonvédelmi miniszter megjele- $ki;. egyszerű, bár elegáns kék zakkóa, háta mögött egy hatalmas, szép > í]W S ^41 kap^tyy -lépdelt méltóságosan. Hát ez I9?in^9ft?§etr.p. enieli a, tekintélyt. De ott volt a kor- Wife -.tef^mottevőbb tagra!, a kedves, kisasszonyosan firjqm. Tomcsá n y i Vilmos Pál, %§ é^es gyüryviejy amelyet sub auspiciis regis .yajp doktöcry ,al^almával kapott, ü a duplamhfisyfep,-!jhel^gy--i^>.;j^a.zságiigy is. A harmadik mi- rysztpr ,ggy..kly^hv/sz^emberrel képviseltette ma- ßzty-, ypft. & dolog, az emberek csak ,azon: ,^oti^fcßztfj> i-tneg,... hogy a főváros részéről Jípan .jelent ;n^e^fí;senl'yi|.,i^{em jött el a polgármester iötte^:.^l a- t.in4ps tagjai, pedig az ankéten egész ;p§eppq ypirosfvtiya, isjfölszólalt.-«rf; Néhányat kiitrkás.telkek együtt maradtunk ebé- ídétt'féS ott kezdtük az eseményeket meghányni-vetni. ■79WíhofKlfo; várlakio j b fu y i; fiát*ká'ffttrísMnálé^'Iannyit beszélnek a tekin- fßffitif, ä ’tfekin^Sly-dlv^Vis&áhállitásáról, akkor magukig $ifcskifttélyre számot tartanok, kelr’mind&HÍ'1í t'áffi ebben az irányban. De (ezF‘neW’ [éhet ^féfitk'üiy.''ahogy ma a főváros csi- rfStá^£^;j ahol a lakáskérdésse! '^SjfMn^^téM^ 'tófel^a-'íövároson akarnak segi- !ferfí, ,!cfhSt": ‘rHSro?6Vniiilkzfflál-;1: jelenik meg, a főváros m6tr[-&§fá<htífá'1 magát. Hát emeli ez a yr^áfnííé^í -tfekmtél yét? A' 'haragos riuy volt valami keserű igazság, de nem 1 vcriíktn ’Mibhn a helyzetben, hogy