Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1921-03-26 / 13-14. szám
Budapest, i921. március 26. ^ftnri/zasiJÍÍ/ZMP Mi az oka annak, hogy az idén olyan hihetetlenül és szokatlanul poros Budapest? Úgy látszik, hogy ennek a kellemetlen bájnak az egyik oka az, hogy a télen elpusztították az erdő- és ‘faültetvények jó részét azok, akik másképpen nein tudtak tüzelőhöz jutni. Dr. Bérezel Jenő tanácsnok, a városgazda- sági osztály vezetője, rémes dolgokat beszélt el ezekről a pénzzel föl nem becsülhető pusztításokról. Erzsébetflalva, Kispest, Wekerle-telep és az Angyalföld harminc esztendős fa ültetvényeit csaknem teljesen Jcipusztitottá k. Csak «z Khmaii-telepi faültetvények maradtak meg. Ezt a fásítási övezetet tudvalévőén azért1 létesítette a főváros, hogy megállítsa vele a rákosi homoktengerit. Harminc esztendős ez az övezet, és a fainség tönkretette. Kivágták azok, akik fáztak és nem volt fájuk. A város most öt esztendőre 250.000 koronát szánt rá, hogy pótoljuk azt, amit elpusztítottak. Egy-egy esztendőre 50—50.000 korona jut. Nem sok; sőt nagyon kevés. De aztán meg, egyelőre legalább hiábavalónak látszik minden törekvésünk, hogy pótoljuk a pusztításokat, mert azokon a vidékeken kecskékkel etetik föl az uj hajtásokat. Az erdőkkel is bájok vannak. A fiarkasvölgyi erdőt még a proletárdiktatúra idején kényszerkitermeléssel ritkították meg. Egyáltalában a budai erdőkben néhány hónap alatt annyit „/termeltek“ ki, hogy most tiz esztendeig nem nyúlhatunk az erdőkhöz. A publikum most majd a v i r áí g z ó g yiimölcstákat fogja kipusztitani. A kirándulók nem /törődnek vele, hogy a főváros kövek közé zárt népétől lopják el ezzel az illatok levegőt. Megkérdeztük a kertészeti osztály vezetőjét is. Az is nagyon érdekes dolgokat mondott. Utcáinkon, tereinken körülbelül százezer darab é il ő f á j a volt a fővárosnak. Ebből a télen húszezret kivágtak. Most már csak 80.000 fánk van. A kivágott fák helyébe uj csemetéket ültettünk, de ezeket másnapra már ellopták. Egyszerűen kihúzták a földből karóstól, mindenestől. Ez pedig nemcsak azért baj., mert mennél kevesebb a fa, annál több a por Budapesten, hanem haj azért is, inert ezeknek a cse metéknek az elültetése nem is olyan olcsó mulatság, mint ahogy az ember hinné. Egy-egy ilyen csemete ugyanis karóstól, mindenestől: elültetve összesen 150 koronába kerül. Mivel húszezer darab ilyen csemetét loptak el, tehát csupán ennél három millió korona a főváros kára. A porfelhők dolgában természetesen meginterpel- lálttuk Szabó Sándor tiszti főorvost is és elmondtuk neki, hogy az a gyónunk, hogy ennek a szokatlan és rettenetes pornak, amely most megfekszi Budapest tüdejét, elsősorban és lóképpen a fainség, illetve az az okozója, hogy az elmúlt télen elpusztították a fásítási övezetet. Budapest kitűnő és szeretetreméltó föfizikusa erre kifejtette, hogy gyanúnk nem alapnélküli, a rettenetes poríengcrnek az okozója azonban mégis más. — Tegnap a főváros tanácsa is foglalkozott! a por-problémával, — mondta Szabó itszti főorvos. Én kifejtettem, hogy az erdöpusztitások, valamint a fa- övezet kipusztitása mindenesetre fokozza a bajt. Az erdőpusztítás azonban mégis csak klimaváltozáist idéz elő; a porfelhők igazi oka azonban az, hogy — nem locso Inaik. Budapest útburkolatának ütvén százaléka makadam. Ehhez tessék hozzávenni, hogy a mi mai hepehupás-gödrös útburkolati viszonyaink mellett — mert hiszen a háború kitörése óla nem javítottuk erz Htjainkat — mint porzik ez a makadam, ha nem locsolják. Már pedig nem locsolják. Hogy miért nem locsolják, annak sok oka van. A sok közül az egyik, hogy nincs elég locsolókocsink, a másik, hogy a vízvezeték nem tud elég vizet produkálni. Máskor, más időben ilyenkor volt a tavaszi ánadás. Az idén azonban most kezdődik a kánikula, íme ez a porfelhők keletkezésének a története. Természetesen ezeknek a porfelhőknek súlyos egészségügyi kihatásaik vannak. A .tüdőbetegek, a. gégehuru- tosok és szemhurutosok száma hihetetlen módon megszaporodott. Ez érthető is. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy m á s. a falusi por és m ás a v á- rosi por. A falusi por: elporLadt agyag; a városi por: elporfadt kő. Ha a vegyvizsgálók górcső alá vennék a budapesti port, megijednének tőle. A pesti por ugyanis szabiid szemmel nem látható finom kődarabokból, kristályokból és egyéb szilárd testekből és bacilluscs piszokból tevődik össze. A falusi porból sár lesz, ha az ember szájába ér. és a nyállal összekeveredik ; a pesti por azonban kikezdi, in e g s e b z i, sőt i n f i c i á 1 i a a tüdőt. Tüdő betegséget idéz elő. Ez az oka hogy most annyira elszaporodott a köhögős, betegtiidejii ember Buda pesten. számára a csatornahálózatnak bizonyos terüle-tekre való kiterjesztését, vagy .sem. Valaha minden telek- tulajdonos számára életkérdés volt ez. Ma azonban a telektulajdonosok nemcsak hogy engedtek a negyvennyolcból, de egyenesen dühös haraggal fordulnak az elleni, aki csatornázást csak emlegetni is mer. Szinte visszajutottunk abba a legendás Időbe, amikor a falusi nép a kataszteri mérnököt íöldkós- ‘ tolónak nevezte és miután uj adók kivetésétől tartott, inkább leütötte a földkóstoló derekát, semhogy megengedje a földjén a mérések eszközlését. Ma a budapesti telektulajdonosok tiltakoznak minden erejükkel a csatornázás ellen. A főváros — íme egy konkrét példa — Rákos- ialván, a X. kerületi Vezér-utcában levő iskola miatt csatornát akar építeni. A csatornaépítéseknél az a jogszokás, hogy minden telek tulajdonos megtéríti a fővárosnak azt az összeget, amibe a telke mellett elhúzódó csatorna-részlet kerül. A Vezér-utca te)- lektulajdonosai azonban, amikor megtudták, hogy csatornát akar a főváros építeni, deputációba verődtek össze, elmentek a városházára, ahol erélyeseit tiltakoztak a merénylet élten, amely őket a vagyonuktól akarja megfosztani. Nem könnyű ezt igy megérteni, de rögtön világos lesz a dolog, mihelyt elmondjuk, hogy a csatorna folyómétere béke idején 30 koronába, ma pedig 1000 koronába kerül, ami viszont azt jelenti, hogy egy telektulajdonos, alkinek száz folyóméteres telke van. amivel igazán nem mondtunk sokat, a csatornázásért kerek százezer koronát fizethet ki egy ősz- szegben. Ez az oka annak, hogy most a telektulajdonosok, akik valaha boldogok lettek volnál hevesen tiltakoznak minden csatornázási merénylet ellen. Ugyanez az eset Akik tiltakoznak a csatornázás ellen A leromlott valuta játékai Valaha, netrn is olyan régen, versenyeztek az emberek azért, hogy telkeik, amelyeknek értékét minden erejükkel emelni akarták, csatornát, villamost, villanyt, gázt kapjanak. Emlékezünk még rá, hogy városatyák mandátuma erősödött, vagy gyengült azáltal, hogy ki tudták^e eszközölni választóik Ezen üveg Budapest székes- főváros t e >r ü 1 e t é n k i v ti l 1 o- p o 11 n a k tekintendő. Azóta sem találkoztam szódásüveggel, amely ilyen makacsul ragaszkodott volna Budapest székes- főváros területéhez. De ez az egy; ilyen volt és egy csendörőrmester Nyergesufíalun vidáman nyomogatta. Hát persze vége volt előttem az őrmester ur tekintélyének, aki kvaterkázás közben felfüggesztette nyomozó hatósági mivoltát. Kisdiák koromban feltétlen tekintély volt előttem Komáromban Buzogány Gyula városi főmérnök. Akkoron természetesen távol állott tőlem, hogy kommunális ügyekkel foglalkozzam és valóban Buzogány ur sem a komáromi kommunitás érdekében kifejtett tevékenységével érdemelte ki osztatlan és vitathatatlan tiszteletemet. Sőt ellenkezőleg azzal, hogy igen gyakran szerepeltem meghívott vendégje gyanánt, Eektor György uram hírneves cukrászdájában, ahol korlátlan mennyiségben élvezhettem a mérnök erszényének terhére és veszélyére a legfinomabb habrollókat, szerecseníánko- kat és kréineslepényeket. Nem is igen lehet egy tekintély számára szilárdabb alapozást elképzelni. Egyszer azonban baleset történt. Komárom városa gőzfürdőt épített a Dunaparton. Ma is ott áll és hirdeti Buzogány Gyula dicsőségét, sajnos azonban, ha én arra járok, csak a Duna másik oldaláról nézhetem könnyes szemekkel, ment a híd közepén buta, de szuronyos cseh katonák állják el az utat. Az építkezés rendben folyt, Buzogány nemes buzgalommal és sok mérnöki tudással dolgozott. A baleset azonban nem maradt el. Egy szép napon ugyanis megérkezett az uj kazán s a jó komáromi öreg urak boldogan mosolyogtak, hogy csúzos tagjaik melen- getésére ezentúl nem kell minduntalan Pestre szaladgálniok. De a kazánt el is kellett helyezni a fürdőépületben. És ekkor derült ki a katasztrófa. A körültekintő építkezés mellett sem maradt akkora kapunak vagy ajtónak nevezett nyilas az épületen, amelyen a kazán befért volna. Falat kellett bontani, ami egymagában még nem lett volna bai, ha a helybeli sajtó egyik izgága tagja' meg nem szimatolta volna a dolgot. De megszimatolta és kemény cikket irt a városi gazdálkodás ellen. Végződött pedig a cikk a következő lendületes verssel: Keskeny ajtó, széles kazán. Derék gyerek a Buzogány. Egész Komárom nevetett, én azonban el voltam keseredve, mert megbántották atyai barátomat. A versben tulajdonképen nem volt olyasmi, ami miatt biróság előtt lehetett volna felelősségire vonni az epés-iíollu költőt. Buzogány azonban kemény legény volt és elégtételt vett magának. Rettenetesen megpofozta az izgága szerkesztőt. Azóta egészen más fogalmaim vannak a sajtószabadságról, de akkor nagyon örültem az elégtétel-vevés eme formájának. A pofozás után pár héttel megmutatták nekem a szerkesztőt. Esküszöm rá, hogy a feje ferdén állott a nyakán. Megengedem, hogy azelö/ít is ferdén állt a feje, de évek során kialakult bennem a legenda, hogy a pofonok billentették meg a különben nem tulságo san értékes fej egyensúlyát Egyszóval Buzogány félrepofozta a szerkesztő fejét, de helyreállította a tekintélyéti, mert most már nem a kazánon, hanem a költőnek eltolódott fején nevettek Komáromban. Ma azonban, amikor nem atyai barátomnak, ha- nem a heves-vérü szerkesztőnek pályáján közeledem a- negyedszázados jubileum felé, lelkem egész erejével tiltakozom az általam is tisztelt tekintélyek helyreállitásának ilyen módja ellen. Pogány Béla. a gyalogútburkolásnái is, ami szintén a teliok tulajdonos költsége. A kocsiutat a főváros kövezi a maga költségén:, de a- gyalogút rendbehozatala a telektulajdonosra vár. Ha netán a fővárosnak ma jutna eszébe gyalogúinkat burkolni, éppen olyan felzúdulással állna szemben, mint ami-' kor csatornázni akar. Természetesen ez is pénzkérdés. Lássuk csak magát az anyagot. Béke ideién egy darab járdakö 17 fillérbe került, ma pedig egy darab 22 koronát kóstál. Egy kvadrát-méter terület kikövezéséhez pedig 14 darab kőre van szükség, ami azt jelenti, hogy egy négyszögméter járdabur- ko.láshoz csak (egyedül az anyag 308 koronába kerül, amihez még hozzájárul a burkoló munka költsége. Nem kell az embereknek se járdakövezés, se csatorna, Budapest e tekintetben tétlenségre van elitéivé, Különös esetek azonban mégis fordulnak elő: a magán-tevékenység hódit. Vannak helyek és vannak emberek, akik magáncsatornákat építenek és azt bekapcsolják a főváros csatornahálózatába. Persze olyan rosszul épülnek ezek a magáncsatornák, hogy imitt-amott ezek nemcsak veszélyeztetik a közegészséget és tisztaságot, de máris tönkreteszik. Ezek az esetek arra indították a tanácsot, hogy igen szigorú fellépésre határozza el magát. A tanács most késziti elő a szabályrendelet- módosítást, amelynek értelmében ezentúl senki közterületen csatornát nem építhet és ilyenformán a jövőben a tanács senkinek csatornaépítési engedélyt ki nem ad, hanem maga épiti meg a csatornát. Akik ugyanis eddig magáncsatornát építettek, lehetetlen bekapcsolásokat, összekötéseket csináltak. így-’ történt például, hogy az Egressy-úton egy W e i n r e b nevű háztulajdonos, aki Üzletszerűen foglalkozott házépi lésekkel, engedély nélkül épített csatornát és azt bekapcsolta a főváros háló-r zatába. A kommunisták azután tönkretették az át, emelő-telepet, itgy hogy most a szenny, piszok és miniden az egészségre ártalmas anyag elárasztja ag Egressy-utat, megfertőzi a levegőt, bűzt fejleszt és WAGNER MAGYAR HANGSZERÁRUHÁZ4 Budapest, JóTsef-körut 15. FiokQz<et: Ráday-utca 18. Képes árjegyzéket ingyen kfiltf A LEGJOBB TERPENTINES •CIPŐI^RÉWŐ
