Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1921-01-19 / 4. szám
Tizedik évfolyam Budapest, 19É1 január 19-én 4. szám. iiiiiiDiiiPiiiainaiiiaiiiniiia»iiaii»aiiiamniiiD»i»piiiDiiiamaiiiamniiiainDiiiainamniiiBiiiaiiiaiiiHinmnc ELŐFIZETÉSI A RAK: Egész évre 160 K. Félévre 80 K. Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban <s> <£><£><£)& & VAROS!, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP FELELŐS SZERKESZTŐ DAC SÓ EMIL Megjelenik minden szerdán. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. kér., Sziv-utca 18. sz. Telefon 137—15. szám. A kórházak dolga kerül ezen a héten a közgyűlés elé. Amikor ezt a témát a napirendem látjuk, nem állítatjuk meg, hogy ennek a fontosságára komolyan fölhivjuiki a közgyűlés figyelmét. A keresztény világnézetet elégszer halljuk emlegetni a közgyűlési! teremtem és ennek a keresztény világnézet megnyilatkozásának legelső sorban akkor kell megtörténnie, amikor olyan szamaritánus intézményeknek a jövendő sorsáról van szó, mint a budapesti közkórházak. A keresztény erkölcs nevében álljon sarkára ennél a kérdésnél a többségi párt és tegye meg kötelességét. A polgármesteri székben ma jóindulatú férfin ül, aki azonban a kormány-hatalommal szemben nem tud kellő erélylycl fellépni. A közgyűlésnek azonban módjában van akaratának méltó módon kifejezést adni. A uiemzetr gyülésbem is ül legalább húsz olyan képviselő, akik egyszersmind a főváros törvényhatósági bizottságának tagjai. Sok köztük a tekintély,- vannak aktiv és volt miniszterek: érvényesítsék akaratukat és szorítsák' rá az államkincstárt, hogy fizesse meg amivel tartozik és nyúljon a hóna alá a fő városnak akkor, am vor ez égy az ország érdekében- nélkülözhetetlen tüdőbeteg- kórháznak építését pénz hiányában nem tudja befejezni. Ürömmel állapíthatjuiki meg, hogy Haller István volt miniszter, aki újabban élénken kezd a főváros ügyeivel foglalkozni, a keresztény- szocialista pánt városi bizottságának ülésén komoly beszédben vette pártfogásába a kórházak ügyét. Elmondta, hogy a főváros mindaddig nem tudja financial!; rendezni, amíg az állam és a főváros között való pénzügyi elszámolás elintézve nincs; s magyarán, amíg az állam meg nem fizeti az adósságait. Elmondta, hogy az állam körülbelül 180 millióval tartozik' már a fővárosnak és indítványozta, hogy a ..részletek pontos földeribéíse‘ céljából bizottságot küldjenek ki. Szerintünk a részleltek már régen pontosan fel vannak derítve, sőt ha Haller István, belemélyed a kérdésbe, még) fogja: látni, hogy a főváros még gavallérosani is viselkedik, miüt hitelező. A fontos itt az, hogy fogjanak végre munkához. Hiszen ugyanannak a keresztény szocialista városi bizottságnak, amelyben Haller a főváros érdekében szólalt fel, Benard Ágoston népjóléti! miniszter is tagja. Álljon a sarkára ő és ,,a részletek pontos felderítésével“ fizessen. Mert ha nem fizet, a főváros kórházai katasztrófa előtt állanak. Pedig jó egy pillantást vetni arra, hogy miit jelentenek Budapestnek ezek a kórházak és általában mintaszerű közegészségügyünk? Azt, hogy, amiig a három város egyesítésekor évenkimt 1000 ember közül 43 halt meg, addig Budapest negyvenéves jubileumának esztendejében 1000 ember közül már csak 19 pusztult el. Újabb statisztika nem áll rendelkezésünkre, de a fejlődés az utolsó hét esztendőben] is kimutatható. Mert ne felejtse el a közgyűlés, amely szerdán ítélkezik, hogy a ,.régi“ Budapest nemcsak kórházakat épített az (inben halandóság ellen, hanem a közegészség- ügy céljaik szolgálják az előzetes óvóiuíézke- dések,, így a ferfőtlenitő-imitézet' megalapítása, a csatornahálózat kifejlesztése, a vízvezeték megépítése és kiterjesztésé, á gyermekvédelmi és iskola egészségügyi intézkedések. Mindez milliárdosba ikerült és pedig békebeli jó pénzben. Budapestnek mérhetetlen összegeibe került a közegészségügyinek a mai állapotba hozása, ’a halálozási percent lecsökkentése és az a mérhetetlen biztonság, amelylyvl bánóikor szembe tud nézni a legkegyetleuebb járványokkal is. Ez a biztonság azonban leromlott egy kicsit, mert a háború alatt nem tudta folytatni;' Budapest nagyarányú munkáját. Es amikor majd a közgyűlés az állam tartozásának megfizetését fogja követelni, ne felejtse el megmondani, hogy ennek ellenében újra milliárdokba fog ker riiiniJ a közegészségügy. Mert egy nagyváros egészségéhez nem elég a kórház, oda tiszta viz, jó csatorna és még ezerféle más kell, ami ma mind-mind milliókba és milliókba Ikerül. Es ezeket az óriási összegeket Budapest lakossái- I gának 'Kell majd kiizzadnlia. Budapest közlekedési mizériái A villamosok házi kezelésben — Át kell térni a felső vezefékre — A fiakkerekröl nem szerelik le a taksamérőt — Jó üzlet a mütakarmánygyár Till Antal tanácsnok nyilatkozata Budapest életének az • utolsó esztendőkben legsúlyosabb problémája az élelmezés volt. Ma az élelmezés pénzkérdéssé zsugorodott és a megélhetés problémája a szociális térre csúszott át. ‘Az óriási gond tehát, amely a városházára nehezedett, megjszünt'és a közélelmezés egyszerű adminisztrációvá vált. Ezzel szemben 'legsúlyosabb gondokat ma a fővárosnak az okoz, hogy a lakosságnak miként/.Mztqs.itsmi tűrhető kör’y- kedést. Igen nagy probléma ez. amely szinte megoldhatatlannak tetszik. A bajok is egyre gyülekeznek. A közlekedés nemcsak rossz, de javítása érdekében is alig lehet valamit tenni. Nemcsak drága, de a tarifák állandóan uj és uj emelésével-kell számolni. Tengődés, kínlódás az egész, amit rnai közlekedésnek nevezünk. Még szerencse, hogy az a vihar, amely a főváros élén álló iegbeasesebb erőket elsodorta, a közlekedési ügyosztály ‘élére Till Antal tanácsnokot • állította, aki régen dolgozik és régen alkotó munkát végez ebben az ügyosztályban. A kérdések ismeretében, gyors elhatározásban, uj ötletek felvetésében, nehéz kérdétsek megoldásában ex- ceílens tisztviselő. Ma pedig, amikor közlekedésünk minden vonalon válságos napjait éli, egyetlen szerencse, - hogy ez a rendkívül fontos ügyosztály az ö kezében van. Fölkerestük Till Antal tanácsnokot, aki a Fővárosi Hírlap számára az aktuális problémákat a következőkben vázolta: Széleskörű autonómia a községesitett villamos- vasutnak. — A villamosok kérdésével a tanács e héten foglalkozott. A tanács intézkedéseit a következőkben foglalhatom össze: Tudomásul vette a tanács a két vasúttársasággal szemben megejtett felmondást. Felhívta a közlekedési ügy>- osztáliyt, tegyen meg mindent, hogy a főváros jogai megóv assanak. Intézkedett, hogy a főváros cégtulajdonossága töröltessék. Kiküldött a tanács egy ellenőrző bizottságot, végül pedig utasítást adott az egyezkedési tárgyalások megindítására. —< Ez intézkedések között legfontosabb az egyezkedő tárgyalások megindítása, amelyek azonban csak a közgyűlés határozatának miniszteri jóváhagyása után. kezdődhetnek meg. Addig azonban bőségesen van munkánk, mert fontos előkészületeket kell megtennünk, szak- munkálatokat (kell végeznünk és tárgyalásokat folytatnunk. — Fontos szerepe van az ellenőrző bizottságnak is, amelynek tagjai között az illetékes fővárosi tisztviselőkön kivid öt fővárosi bizottí sági tag és több külső szakértő is helyet foglal. Ennek a bizottságnak 'hivatása: a vasúttársaságok iizletmeineíét, könyveit1, felszerelését, számadásait fölülvizsgálni. —< Ami általánosságban a megváltás gondolatát illeti, igen téves információk kerültek a közönség közé. Senki sem. gondolt olyan házi kezelésre, amelyet itt a városházán végeznénk, mondjuk adminisztrálnánk. Ez nemcsak képtelenség, de egyenesen ostobaság lenne. Erre távolról sem gondoltunk'. Ha azonban házi kezű- lésről beszélünk, eszünkbe sem jut ennek szó- szerlint való értelmezése, mert az a biztos csőí- döt jelentené. Erii egyénileg úgy képzelem, hogy a villamosrvasutnak sokkal messzebbmenő autonómiát nyújtunk, mint például amilyent ma a gázgyárnak adunk. A vezetésével kiváló, mondhatnám európai hint szakembert kell meg\- bizni, még ha azt idegenből hozzuk is. Természetesen az ilyen embert meg kell fizetni árinak rendjei és módja szerint. Es szabad keze: kell nekii biztosi tani;) minden téren, mert az olyan kezelés, amellynek egy vi II arcos-kalauz,- nalki a fizetésemelése dolgában a közgyűléshez kell folyamodnia, semmit sem ér. Az a fontos, hogy mi itt az ügyosztályban a vállalat veze;- tésébe bé ne folyjunk, ne is halljunk róla, a mi kötelességünk azonban továbbra is a közlekedés hatóságii ellenőrzése marad. Nem zárkcí- zunk el attól sem, hogy a villamos-vasút részvénytársaságként szerepeljen és örömmel vesz- szűk, ha a részvényjegyzésben a külföldi töke is részt vesz. Ennek ugyanis nagy előnyei lehetnek, hogy egyebét ne említsek, például a szükséges nyersanyag beszerzése körül. Nincs remény a viilamoskölekedés javulására. Kérdést intéztünk a tanácsnokhoz a villamos- közlekedés javítására, a lógás megszüntetésére stb. vonatkozólag. A válasz a következő volt: — A yillamoshközlekiedés jobbátéfele a legnehezebb feladatok közé tartozik. Semmi remény nincsen arra, hogy e tekintetben hamarosan javulást lehetne elérni. Nem is csoda. Hiszen amig a villamos ^kocsik egymásután dőlnek ki a használhatóságból, addig az utazó közönség száma megsokszorozódott. El kell ismerni, hogy Bécsben lényegesen jobb a villamosközlekedés, aminek okát abban látom, hogy ott a főbb vonalokon két pótkocsit járatnak. Sajnos, ezt mi nem tudjuk utánozni, mert a mi motorjaink gyengék ahhoz, hogy két pótkocsit vezessenek. Közvetlenül a háború előtt történitek erősebb, két pótkocsi vezetésére is alkalmas motorokra megrendelések, de a beállott viszonyok miatt ezek már nem készülhettek el.
