Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1921-01-01 / 1. szám
2 Budapest. 1921. január 1. dés kötelezi arra, hogy megfelelő mennyiségű gázlelet esetén a földgázt egész a főváros határáig elvezesse és a megállapított feltételek mellett a fővárosnak rendelkezéséire 'bocsássa. Ez természetesen csak az esetben lesz gazdaságilag lehetséges., ha. ply nagy menrfyiisiégíí földgázt találnak, liogy az ide vezetés, amely tudvalevőleg óriási költségekbe kerül (kifizesse magát s az összes befektetéseket, a földgázt számításba venni szokott, aránylag rövid élettartam alatt amortizálni lehessen: Nekem azonban a földgáznak Budapestre való juttatása tekintetében az a véleményem, hogy sokkal praktikusabb lenne, ha nem földgáz alakjában vezetnek ide az energiát, hanem a földgázt ott, a termelési helyen elégetnék es elektromos áram formájában továbbutalták az energiát Budapestre, Ez nemcsak biztosabb, de olcsóbb is léiméi, mint a földgáz ■idevezetése. Hiszen a földgáz vezetéséhez rengeteg pétízbe kerülő acélcsövek fektetésére van szükség, míg az elektromos áram elvezetése a lényegesen olcsóbb dróton történik. A kőszén-gáznál mindenesetre nagy mértékben olcsóbb a földgáz, de még olcsóbbá tesszük a nagyközönség szükségletére. a főváros világítására és az ipari telepek ellátására szolgáló energiát. A jövő. amelyet ez a perspektíva elénk tár. mindenesetre nagyon kecsegtető és minden reményünk megvan ráj. hogy reményünkben nem fogunk csalatkozni. Mulasztások a főváros fejlesztése körül Feleki Béla dr. kritikája a költségvetésről, a tanács és a közgyűlési többség feladatairól A törvényhatósági bizottság demokrata-program- mal megválasztott tagjai ismert okokból nem vettek részt a budget-vitában. A költségvetést azonban a párt városatya-tagjai alapos kritika alá vették. Ennek a vitának kimagasló pontja volt belek i Béla dr., fővárosi bizottsági tag, előadásai, aki két atka-, lotnmall két-két órás beszédben ismertette azokat a feladatokat, amelyeket a tanács és a közgyűlés n e m ♦ tűzött ki célul. F e 1 e k i Bélái dr. tudása, tárgyismerete, a főváros iránt való lelkes szeretete -révén a régi törvényhatósági bizottságban rendkívüli tekintélyre tett szert. Az ilyen kimagasló egyéniségek véleményéit ma nemcsak jól esik hallani, de a közgyűlési többségnek sem fog szégyenére válni. ha. az ő célkitűzése nyomán haladva. Budapest székesfővárost okosan, praktikusan kormányozza és alkotásokkal teszi emlékezetessé az eddig túlságosan sivárnak mutatkozó rezsimet. Feleki Bélái dr. felkérésünkre a következőkben körvonalazta a F ő városi H i r 1 a p közönsége számára ai főváros költségvetéséről szóló kritikáját: Budapest környékének kihasználása- Mindenekelőtt egy igen nagy hibára kell rámutatnom. A főváros tanácsa és közgyűlése mogifel ed kezeit most, amikor legaktuálisabb lett volna, egy igen fontos feladatról: Budapest környékének kihasználás ár ól. Most a földbirtok- reform me|g valósításánál meg lett volna a mód és az idő,, ahogyan és almikor ezt a gondolatot meg lehetett volna valósítani. A törvény miniden kisközségről gondoskodik), legelőt juttat, közcélra szolgáló területeket ad nekik, de Budapestről, az ország fővárosáról nincsen benne szó. Pedig már gróf Serényi Béla volt földművelésügyi miniszter meg mondta annak idején, hogy Budapest egész környéke Szahara. A fővárosinak a vidéktől való függetlenitése élelmezésének javítása és olcsóbbá tétele csak úgy képzelhető el, ha Budapest megkapta volna ezt a Szaharát, ha itt konyihakieirtészdíet, marha-, sertés- és baromfitenyésztést, 'tejgazdaságot stb. létesített volna. Ezekért a területekért eddigi tulajdonosaik horribilis árakat kérték, amiket a főváros meg nem adhatok. Most azonban meg lett volna a mód, hogy a törvény jogot adjon a fővárosnak ezeknek a területeknek normális árakon való megszerzésiére. Csak annyi jogra lelki volna szüksége az Ország fővárosának, amennyit az utolsó zsellérnek is biztosit a törvény. Ezen a területen virágzó gazdaságot lehetett volna teremteni^ ami nemcsak Budapest, de a környék lakosságának is nagy hasznára lett volna, mert állandó munkaalkalmat nyújtott volna.- De amikor ezt a kedvező alkalmak elmulasztották, nem gondoltak a főváros közegészségi viszonyaira sem. Mert ne feledjük el, hogy hiábavaló minden óriási áldozat, amelyet kórházak építésére és fenntartására fordítanak mindaddig, amíg a környék közegészségügyi tekintetben nem tartozik a főváros hatáskörébe. Hiszen évtizedek tapasztalata bizonyítja, hogy a vÖrkényt és a kanyarót, meg a többi gyermekbetegségeket a környékről hurcolják he Budapestre. Az anya a karján, villamoson hozza be fertőző beteg csecsemőjét Budapestre, pedig a környék állandó fészke a gyermekbetegségeknek. Ha a főváros hatásköre kiterjedne ide is, meg lehetne akadályozni a fertőző betegségek becipelését. Valahogy úgy képzelem a megoldást. ahogy Londonban van), ahol London, megyéje London város hatáskörébe tartozik közélelmezési, közbiztonsági és közegészségügyi tek hiteiben. A pótadó-emelés ellen Szólni kell a főváros pénzügyi helyzetéinek megj a vitásáról és e tekintetben meg kell állapítani, hogy a legszerencsétlenebb mód a pótadó emelése. Amennyivel a főváros a pótadó emelése révén többelií vesz be. annyival többet költ szükségletei beszerzésébe. Nem más ez, mint mindennek mesterséges megdrágításai ami természetesen m.aga után vonja, -hogy a lakosság is szenved ezáfel. Sokkal fontosabb lenne a gazdasági üzemek jövedelmezőbbé tétele. A fővárosnak huszonegy különféle üzeme van. Ezeknek jövedelmezőségét 'kellene helyes ellenőrzés mellett fokozni. Ennek pedig nem az a- módja, amit most gyakorolnak: a folytonos, az örökös áremelések', hanem: az egységes beszerzés és jó gazdálkodás rév «^Kétségtelen,- hogy az adóemelés egymaga sohasem fogja fedezni a főváros s z ük s égletei t. — Itt meg kell r.imlitenem régi kívánságunkat, hoigy egyes monopóliumok, mint például a gyógyszertárak adományozása, a városnak jussanak:. A főváros majd megtalálja a módját, hogy ezeket hasznosítani tudja. A vágó-dijak és a hús ára — Az élelmezés szempontjából igen károsnak tartom, hogy a sertés- és marha-vágóhídon 200°/o-ka*l emelték a vágási díjakat. Ez az intézkedés órási, áremelkedést okoz. Bármily nagy is a vásárra való fölhajtás, a rend kívüli vágó- dijak teszik, hogy a hús ára megfizethetetlenül magas. Ez rossz politikai mert amit igy a vágódijakon beszednek, a főváros • közönsége túlságosan drágán fizeti meg. Az erők egyesítése Újjá kell építeni az egész várost. Erkölcsileg és anyagilag egyaránt. Csak az összes erők összefogásával lehet azonban ezt a nagy célt megközelíteni. Óriási hiba, hogy a törvényhatósági bizottság egyik pártja,, kizárta az alkotó munkából a másik pártot, a 72 tagú ellenzéket. Hiszen ma ezáltal a többségre elvégezheteitilenül sok munka hárul. A bizottságokban aranyi a teendő, hogy a többségihez tartozó bizottsági tagok egymagákban elvégezni nem tudják. Ez fizikai lehetetlenség. Ugyaniakkor’! mikor a legfőbb törekvésnek az erők egyesítésének kellene lenni, e helyett ma az a helyzet, hogy a főváros közönsége által választott 'törvényhatósági bizottság tagjainak egy része ki van zárva a munkából. A gyermclkvé deleim, gyermeknevelés, a csecsernövédelem és a. jótékonyság teljesein el van hanyagolva. Itt1 is csak úgy lehetne célt érui|, ha az egész társadalmat bevonnák az akcióba. A nagy reménységgel megalkotott Népjóléti Központ ma (tétlenségre van kárhoztatva. A jótékony elemek egy részének kizárása által és a társadalom teljes elbénulásával igen nagy a visszaesés a múlthoz képest, amelyhez viszonyítva a jelenlegi helyzet egyenesen szégyenletes. A gazdasági élet fellendítése — A gazdasági élei fellendítésével se a tanács, se a közgyűlés egyáltalán nem foglalkozik. Budapest ugyan egy agrárál!,am fővárosa, de mégis minden erővel törekietdini kell arra, bogy a kereskedelmi és ipari érdekeket hathatósan mozdítsuk gjő. Az agrá-rétdekek ellátását azonban kitünően elvégzi a nemzetgyűlés), a városoknak a feladata az ipar és kereskedelem létalapjának megteremtése és megőrzése. Németországban már hazzáláttak ehhez és az egyes városok intenziven foglalkoznak azzal, hogy milyen gyárakat, ipari és kereskedelmi üzemeket kell létesíteni. Budapesten, ilyen törekvéseket egyáltalán nem lehet tapasztalni. Pedig ha ebben az irányban: nem történnek elhatározó lépések, Budapest jövedelme napról-iuipra csökkenni fog, igen sivár jövő áll előttünk. Természetesen nagy nehézség a nyersanyaghiány. A tanácsnak már is el kellett volna járnia a kormánynál, hogy a főváros nyersanyagot hozhasson be. Ugyanakkor utat kelleti volna keresni arra) hogy a külföldön való személyes eljárással, az itteni külföldi képviseletCA ajánlataival előnyös módon nyersanyagot szerezzünk. Nem fér hozzá kétség, hogy ez a törekvés nem lett volna kilátástalan. Hónapok előlit jelentkeztek külföldiek, akik itt gyárakat akartak alapítani és külföldi elö- munkásoikat akartak ide hozni, hogy a magyar munkásokat kiképezzék. Mindennek a feltétele az volt], hogy állami kedvezményeké)u kapjanak. Itt azonban senki sem foglakozott velük, közönyösséget tapasztaltak* bábát fordítottak tehát Budapestnek. Ahogy a kereskedelem,-súlypontja bizonyos okok miatt Becsbe terelődött, úgy- ebben a tekintetben is napról-napra érkeznek hitek, hog|y a már Budapestből kiábrándult külföldi tőkések Jugoszláviában alupiltianak gyárakat részvénytársaságokat. Belgrádiban ma már egész csomó ilyen gyár vara, sőt a megíszáll1.; Délmagyarországon is látunk hasonló törekvéselvet. Ahogy a kereskedelem átterelődött Bécs- be, úgy megy most a gyárakat teremtő külföldi tőke Jugoszláviába. A mi nemtörődömségünkkel szemben legutóbb 'megtörtént, hogy Frankfurt város tanácsa elhatározta, hogy tanulmányozni fogja a cipőipar pangásának okait és megkeresi a rekonstrukció útjait. Ott azonban külön ügyosztály foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, figyelemmel kíséri az ipari cégek állását, az okokkal, amelyek imiaKti egyes iparágak nem tudnak létesülni, vagy érvényesülni és megadja a segítséget természetesen a kormány közreműködésének igénybevételével. A takarékosság útja —- A főváros első feladatta a pénzügyi egyensúly helyreállítása. E nélkül nincs hitel, hitel ’nélkül nincs munka. A takarékosságot meg kellett volna kezdeni imár a tanácsnoki1 állásoknál. Betöltöttük az összes tanácsnoki állásokat, holott itír mód lett volna állások egyesítésére, megszüntetésére. Nem tudom), miért ne lehetne egyesíteni a közjótékonysági és szociálpolitikai ügyosztályokat, vagy a két építkezési ügyosztályt? A három alpolgármesteri állásnak is csak jobb időkben volt jogosultsága. Ma kettő is elég lenne. A gazdag Budapest (megtehette, a szegény Budapestnek ír'raos joga hozzá. A hivatalokban meg .kell követelni a hivatali erők teljes kihasználását. Űrnél l ett igen fontos a gazdasági vállalatok fruktifikálás’a) mert amíg a magánvállalatok megélnek! sőt. sokszor föl is virágzottak, a mieink csakiiem csődbe jutottak. Meg kell kezdeni az építkezést Budapest mindig építkezett. A szénhiány nem ok arra, hogy ne legyen építkezés. Építkezési célra a külföldtől minden szükséges anyagot megkaphatunk, ha bizonyos előnyöket biztosítunk a külföldi tökének. Uj élet. uj munká- lódás kekbkezhetik ezen, az alapon. Berlinben ezrével épültek az uj épületek, nálunk' ugyanakkor 200,000 munkanélküli van, ami a tönk szélére vezet. ■ ' — Hitelt, bizalmat kell kelteni magunkkal szemben. Meg kell teremtetni a különböző osztályok békéjét. Mit használ a sok tanító, mit használ a sok pompás iskolaépület), ha az iskolák folyton szünetelnek, hol egészségi okokból, hol meg a széhhiánly miatt? Aggodalommal kell a
