Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1921-01-01 / 1. szám
Budapest, 1921. január 1. 99 3 jövő felé te-'Áinteni, mert lia ez igy megy, egy teljesen képzetlen, tudatlan nemzetlek jön utánunk, ugyanakkor, a miikor a ikörii lőttünk fekvő országok lázasan dolgoznak a jövő nemzedék kultúrája érdekéken. De pazarlás is, hogy az óriási tanügyi költségek, rengeteg tanerő alkalmazása mellett Hlyen siralmas tanítást 'eredményt tudjunk felmutatni. A gyermekek elzül- lése is ijesztő mérveket ölk aminek oka az iskolázás hiánya, a gyermeknevelés elhanyagolása, ami melegágya minden bűncselekménynek. Szentem m*g nem szénbánya Észrevételek egy helyreigazításhoz Mn 1111eti számunkban megírtuk, hogy a fővárosnak megvételre fölajánlották a Pilis-Vörösvár határában levő gróf Karátsonyi-íéie területeket, amelyekben az ajánlat szerint lignit és dús szénerek vannak. Hogy tényleg bányászható szénterületről van-e szó, az1! csőik ’funásprólblákkal lehetne megállapítani, de kifejeztük azt a véleményünket is, hogy a fővárosnak nem szénterületre, hanem üzemben levő szénbányára volna szüksége, erre is csak akkor, ha megvételéhez •a szükséges pénzeszközökkel is rendelkeznék. Erre a cikkünkre a gróf K ai r á t s o n y j u r ai d a- I o m i g a z g a t ó s á g a az alábbi hely reigazító sorok közlésére kérte föl lapunkat: A F ő v á r o s i Hi ír 1 a p december 22-iki számában megjelent „Szént^riildtet kínálnak ai fővá- rosnaik“ cimii közleménynek kizárólag a gróf K a r á t s o n y i névvel és szénterülettel kapcsolatos részére reflektálva, az igazság érdekében utalunk a 60-as évek produktiv bányámunkála- taira, Haintken 1878-ban megjelent könyvére, a legújabb geológiai kutatásokra, melyek kellő ismerete a névtelen cikkiró alaposságát és tárgyilagosságát érdemelt fokra szállítja le. Urad a Imi igazgatós á g. A helyreigazításnak készségesen megfelelünk és kijelentjük, hogy mi csak újságírói feladatunkat végeztük. amikor ai fővárosnak tett ajánlatról hirt adtunk. Aniták a megállapítása, hogy-a felajánlott területen van-e b á n y a m ü v e 1 é s ,r e a 1 k á 1 ni a s szénréteg, ez ment a mi feladatunk. A cikkiró kifogásolt „alapossága és tárgyilagossága“ tehát minden kritikán felül áll. A cikkiró tollát most is. mint mindig, a. főváros érdekei vezettek és egy szóval sem állította, hogy a szóban levő területen nincs szén, viszont azonban a fővárosnak is előbb azt kell megállapítani, hogy van-e szén? Ennek a megállapítása pedig a mai viszonyok között rendkívül költséges. Hant ken Miksa 1878-ban megjelent „Magyarország széntariiletei“ cimii kiváló munkája is csak a pilisi szénmedencéről emlékszik meg, de azt már nem állítja, hogy a Karácsonyi-uradalom tulajdonában lévő szénné r ii 1 e t a 1 k a 1 m a-s-e e g y u 11 a 1 a b áS ny ás zás ra is. Mert a helyzet megítélésénél mindig csak ezt a szempontot kell mérlegelni. Geológiai értelemben ugyanis a Dunántúl. — a már feltártakon kívül — még igen sok szénterület van. A Bakonyban, Szenegálon, Bakonybélen, a zirci apátság uradalmaiban és még több más vidéken számtalan szénkibuvás és csekély mélységben szaggatott szénerek találkáitok, de a gyakorlati bányászatra ezek a területek nem alkalmasaik, mert rentábilis bányászatot, sok millióba kerülő akna- vagy tárnafelszerelésekkel, esetleg ipairvasuttal, vagy sodronypályával, az említett helyek .egyikén sem lehe'f berendezni. Másként pedig okszerű bányászás ma már el sem képzelhető. A helyreigazítás szerint a szóban levő területen a 60-as években már produktiv bányamunkálatok folyjak. Erre nézve is elmondunk egy analog esetet, amelyből szintén levonható a tanulság. Hautken könyvében olvasható, hogy gróf Esterházy komárommegyei uradalmában van egy Zsemle nevű község, ahol már a 17. század végén szenet találtak. 1860 körül itt be is rendeztek valami primitiv bányászaltot és szenet termeltek. 1890 körül gróf Pe- iachevich kibérelte 1 a zsemléi (most Vértes-Somlyó) bányát és a Schlick-gyár által készített modern akna- berendezéssel megkezdte a bányászatot. Néhány évig naponta; több vaggon szenet kibányásztak és azt a környéken fuvarosok utján elhelyezték. Ez a bánya 1893-ban beszüntette a működést, az aknát elöntötte a viz. Ilyen állapotban váltotta magához királdi Heirz Zsigmond. a Magyar általános kőszénbánya közben elhunyt vezérigazgatója. Herz egyúttal szénkutatási és bányászati szerződést kötött gróf Esterházy Miklós összes uradalmaira. Milyen feltételeik mellett és kiknek közbenjárásával történt meg a szerződéskötés. az nem tartozik ide. Az uj vállalkozó Zsemlén (\ értes-Somlyón) a régi bánya körül három furlyukat mélyített le. Szenet mindegyikben talált, de bányászásra alkalmasat nem. Tehát a régi bánya Kin méteres körletében már nem volt oly vastag szén- réteg, amely a kibányászásia érdemes lett volna. Már be akarták szüntetni a további kutatásokat, amikor B rod ma nn Miksa nevű bányamérnök ajánlatára a zsemléi bán>átói mintegy 25 kilométernyire fekvő bánhidai völgykatlanban lemélyitették a 4-ik furlyukat és itt 67 méter mélységnél kezdődően 30 méteres szén rét eget fúrtak át. Egy-egy kiloiné- te.'res körletben még vagy o—8 furlyukat mélyítettek le és a dús széneret mindenütt megtalálták. Mint ismeretes, itt rendezték be aztán az ország legbaltal- masabb szénbányászatát, mert megtalálták azt a széneret, amely száz év akiit sem bányászható ki., Elmondtuk ezt, mert ha figyelembe vesszük a zsemléi esetet, „a 60-as évek produktív báuyarmmká- latai“ még nem garantálják a bánja újból való megnyitásának lehetőségét, viszont (úgy minit Zsemlével megesett) nem messze aiz elhagyott bányától. Pilis Szeiít-lvánon, közben a Budapestvidéki köszénbáuya r.-t. egy eléggé virágzó bányaüzemet .rendezett be. Nines' tovább. A Főj árosl H i r 1 a p-ot most is. mint mindig, csak egy szempont irányítja: ha van pénze a fővárosnak hozzá, akkor vegyen szénbányát, de csak olyat, amely bányászásra érdemes és alkalmas. Az uj tanács Akiket kibuktattak és akik maguk mennek el A tanácsjegyző-választásiokkal lezáródnak a választások és remélhetőleg lezáródik a sok fölösleges izgalom is, amelyben a tisztviselői karnak része volt. A választások mérlege igen szomorú: a főváros elvesztett egy csomó kiváló tisztviselőt, fizet cvenkint ezeknek negyedmillió korona korai nyugdijat. A nyugdíjazottak, a -> kibukottak természetesen nem tudnak megélni a szerény nyugdíjból és most foglalkozás után néznek. Az első, aki álláshoz jutott, Déri Ferenc alpolgármester. A Karfonnypmö gyár r.-t. hivta meg .ügyvezető igazgatónak í® aki ismeri Déri Ferenc tehetségét, praktikus gondolkozását. tisztában van vele, bőgj' a vállalatnak nemcsak disze lesz, de egyben a lelke is. nemcsak bölcsen fog kormányozni, de ö maga lesz a legszorgalmasabb tisztviselő is. Csak úgy, mint ezt a városházán évtizedeken át ellanyhulás nélkül csinálta. A másik, aki igen hamarosan elhelyezkedik, Kerné n y Géza tanácsnok-főjegyző lesz. Máris több igen 'komoly ajánlatot kapott és ma már rajta múlik, hogy melyiket válassza.. Vita Emil tanácsnok egyelőre pihen, amire huszonkilenc esztendeig nem volt ideje, tudását, energiáját és példátlan szorgalmát nem soká hagyják parlagon heverni, sokan lesznek, akik kapva- kapnak rajta, hogy-Vita Emil munkáját magukénak vallhassák. M a r h e r Aladár és Stank ovits Szilárd tanácsnokok egyelőre nem mozdulnak, mert azt . a biztatást kapták, hogy fővárosi üzentek élére kívánják őket állítani. Ha elmondjuk még, hogy W.ildner Ödön teljesen az irodalomnak szenteli az idejét, akkor be is feieztiik a legméltánytalanab- b ul kibuktatott főtiszt viselők névsorát. A kibuktatottak sorából kikerült az elmúlt héten Bérezel Jenő dr„ akit — mint ismeretes — megválasztottak tanácsnokká. Bérezel visszakerül a városgazdasági ügyosztály élére, ahol sok és becses munkát végzett eddig is. Bízunk benne, hogjr a választási herce-hurca, amelyből ennek a kiváló főtisztvi- selönek olyan sok és olyan méltánytalanul kijutott, nem veszi el a kedvét. Ezek után tehát teljes a tanács. Sok , baj és gond volt azonban a beosztással. A tanügyi ügyosztály éltre senki sem kívánkozott, Sal lay Árpád tanácsnok pedig mindenáron szabadulni akart tőle. B ti z á t h alpolgármester a legrátermettebb Váró s y Gyulát akarta az ügyosztály élére állítani és kész volt őt minden kínálkozó támadással szemben megvédeni. A megállapodás mégis C s u p o r József tanácsnok személyében történt, igy az uj tanács beosztása a következő: Elnöki iigyosztály: Szász ovszkv József tanácsnok-főjegyző. Ut- és csatornaépítő ügyosztály: Eock Ede tanácsnok. Xárosépitö ügyosztály: Bárdi István tanácsnok. Katonai és illetőségi ügyosztály: Sánta Dénes tanácsnok. Közlekedési ügyosztály: Till Antal, tanácsnok. Pénzügyi iigyosztálj-: Bukovszkj Viktor tanácsnok. Tanügyi ügyosztály: dr. Csupor József, tanácsnok. Közélelmezési ügyosztály: A aj.ua Tőle. tanácsnok. Köziótékonj sági ügyosztály: dr. \ árost Gyula, tanácsnok. Közegés z.ségi iigyosztálj-: É ti c s Endre, tanác: Közjogi iigyosztálj-: dr. Z i 1 a h i Kiss Jen tanácsnok. Világítási és vízvezetéki iigyosztálj-: dr. Sállá j Árpád, tanácsnok. Középitési iigyosztálj O re z j Gj ula. tanácsnok. Szociálpolitikai iigyosztálj-: dr, L o b m a \ e r Jenő, tanácsnok. Közgazdasági iigyosztálj-; dr. P u r é b 1 Győző, tanácsnok. Városgazdasági ügyosztály: dr. Bérezel Jenő, tanácsnok. Sok embert elkedvetlenített a választások körül való mellöztetésiik. Ezek között legtöbb joggal panaszkodnak Liber Endre és dr. Lung Géza tö- jegj'zők, akiknek olyan szándékaik is vannak, hogy ha el tudnak helyezkedni egyebütt, akkor elhagyják a városi szolgálatot. Mindketten igen kiváló, szorgalmas tisztviselők és igy nagy veszteség éri táviy zásukkal a fővárost. Egyelőre mindketten szabadságon vannak, reméljük azonban, liogj' elfelejtik maid a rajtuk esett méltánytalanságot és visszatérnek Íróasztalukhoz abban a reményben, hogy legközelebb reparálni lehet majd sérelmeiket. • • • Kétnapos közgyűlés. Kétnaposra tipródott széjjel a közgyűlés, amelynek legfontosabb tárgya a villamosok megváltásának kérdése volt. A tizenkettesek merész elhatározásával széniben Szabó Imre tiszti-főiigyész bölcs óvatossága állott. Az éjszakai tanácskozások misztikumai sem győztek meg bennünket arról, hogy miért kellett annak az életbevágó fontosságú ügynek az utolsó pillanatra maradnia? Nehéz küzdelmek voltak ezek és a legkritikusabb pillanatban, az éjszakai ülés előtt Szabi’) Imre főügyész már rezignál tán jelentette ki: — D i x j e t s a 1 v a v j a. n i m a m m e a m. A közmiinkabizottság dolgában O r c z j- tanácsnokot csaknem Kratkj’ tanácsnok sorsa érte el. anti természetes is lett volna, mert, ha az igazságot két korrekt ember mondja el, akkor az nem lehet más és más. Külön izgalmakat váltott ki a Clievra K a- d i s a ügye, amelynek ismertetésénél Csupor tanácsnok nagyon férfiasain viselkedett. B o h u József, az interpelláló, azonban azt bizonyítgatta, hogy interpellációjával milliókat mentett meg a fővárosnak. Egyszer csak a nraigas c-be csapott át a hangja, mire ai közgyűlésen még járatlan Haller István, volt kultuszminiszter ijedten kapta be a vállai közé a fejét. De Bőim megnyugtatta: — Ne tessék rnegiielni, azért én nem haragszom. Ha én haragszom, az másként néz ki. A jegyzőválasztásokon a keresztény kő z- ségi párt akarata ezúttal tökéletesen é r v é n y e síi 1 t. A demokraták és liberálisok csak azokra szavaztak, akiket a kijelölő választmány nem jelölt első helyen a régi állásokra. A régi állásukat a következők vesztették el: Sor Manó főjegyző, B o d r o g Jakab. Pichler Ottó. K o r t s á k !köíuT,el!: Mozgókép-Otthon jff-ggj Január l-töl 7-ig. JUDAS FIAI : A Corvin filmgyár mestermüve. 6 felvonásban ‘ AZ ÜZLET — ÜZLET! Egy amerikai karrier története. 5 felvonásban. ______________—-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------■ Pé nztár: d. e. l/2ll-töl 1 ;2l-ig, d. u. 3-tól (vasárnap d. u. 2 órától). J Előadások kezdete: 5, 5,7 .9 órakor. Vasárnap és ünnepnapokon m ”24, 1 |6, 7 és 9 órakor. 1
