Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1920-07-07 / 28. szám

2

Budapest, 1920. julius 7.

rosházi szociálpolitikusok, Szmrecsünyi György mélltóságos alakja mellett érdeklődést fog 'kelteni az .angolos kinézésű Szabó József, aki különben a keresztényszocialista szakszervezeteknek agilis titkára. Usetty Ferenc a parlamentben is, ennek ,a.z újságnak «1- hasábjain is többször iSiZÓlott hozzá már a kommunális kéidések- hez. Akárki meglássa, a városi adminisztrációnak a dolgait is úgy meg foglal tanuüni mint a földrajzot, aminek professzora. Virter László nemi szereti a sok szereplést, de ha rákerül a sor, igen kellemesen és talpraesetten fog beszélni. Különben nagy ellensége a villamos mizériáknak, ami nem is csoda', ihizeni az I. kei lilét küldi a’közgyűlésibe. Vass Józsefről mia csak annyit, hogy sóikat fogunk, sokat kell még majd róla Írnunk. Mert aizi egyik oldalinak biztosan ó lesz a vezére. Bölcs, okos,_ mérsékelt vezer lesz. Aki iái múlt héten a Fővárosi Hírlap-ban elolvasta a nyilatkozatát, tisztában lehet \ ele. Végül meg Zeöke Antal is készül Óbudán mandátumot kapni. Zeöke lesz aiz egyetlen kisgazdapárti a közgyűlésen. Most küldték követnek is a Tiszántúlról.

A bukott képviselőjelöltek vigaszversenyéről is érdemes megemlékezni. Ebből a sorból igen sok érték kerül be a közgyűlésbe. Bársony Elemérről, Csilléry Andrásról, Méhely Kálmánról már beszéltünk fömnebb. Ide 'tartozik azonban Füzesséry Zoltán, akinek nevét, mlint bíróét ismertük meg, majd amikor politikába elegyedett, egyszerre főispán lett belőle. Végtelenül puritán ember, dísze lesz a törvényhatóságnak. Ambrus Gyulai, Schubert Sándor, Ortvay Rezső, Gál Jenő és Lengyel Endre mind olyan nevek, amelyekkel sok plakáton találkoztunk pár hónappal ezelőtt Budapesten.

Régiek, akik visszatérnek

Ä régi városatyák közül minimálisan hatvanan jönnek vissza és pedig vannak közöttük sokan, akik a kereszténypártok listáján. szerepelnek. A főváros volt tisztviselői közül is lesznek többen a közgyűlésben, igy: B á r c z y István, Márkus Jenő‘dr. min. tan., K i s’s Ferenc ny. elöljáró, R ó zsavölgyi Gyula volt alpolgármester. A város ügyeinek legjobb ismerői közül ott lesznek megint F e 1 e k i Béla dr., G1 ii c k s t h a 1 Samu dr., P 1 a 11 h y György, G a ar Vilmos, For- báth Imre, Benedek Dezső, Bar ács Marcell. Márkus Miksa, Székely Ferenc, P e r c z e 1 Béla, Baranszki Gyula, Becsey Antal, Szigeti János, Kollár Lajos, Zipernovszky Károlyi, Magyar Miklós, Gálos Kálmán. Vissza jön az öreg Ehrlich G. Gusztáv is, aki paktumos listán, szerepel és alighanem sokat fogja majd hallani a közgyűlésen a népszerű „törzsfőnök“ szót. Régi, ismertebb nevek közül még ezeket említjük: Weimess Marian, Bot'zenhardt János, S a gj- müller József, az óbudai apát, Schubert Sándor, Szilágyi Károly, dr. Stern József, C s uk á s s y Jenő dr., Lajta, Henrik, Stern Sándor, Nagy Andor, Gerber Béla dr.. Hajdú Marcell dr., Minke Béla, Sajó János, Kaszab Aladár. Sümegi Vilmos, Ledermann Mór. Wilheim Adolf dr., Bosnyák Izsó, Reichfeld Izor, Nagy| Mór, Harsány i Adolf. N e s s i Gyula és Kiss József dr.

Valószínűleg még jóval többen lesznek.

Az újak

Az újak közül a legtöbbet felsoroltuk már az ismertek közül. Sok az ismeretlen, de a sok között is biztosan akadnak majd olyanok, akiket hamarosan meg kell ismerni. Különösen sok a nö az újak között. Legalább tizen lesznek s vagy hármat fen ■ tebb említettük is. Megapad a számuk az ügyvédeknek, de szaporodik az orvosoké, gyógyszerészeké, igen sok lesz a kisiparos és nincs egy lista se. amelyen négyí-öt kereskedő ne lenne.

Lesz egy| püspök is a közgyűlésen: Raffay Sándor evangélikus püspök. Érdekes szerepe lesz G ü n d i s c h Guidónak, aki a régi parlamentben szász képviselő volt. H ü 111 Hiimér professzor is jelölve van a belvárosi polgári listán, sajnos, azonban nagyon hátul. Feltétlenül bejön a VI. kerületben Fábián Béla dr. itörvényszéki biró, ak|i orosz hadifogságból hazatérve, egész irodalmát adta a bol- sevizmusnak és ő volt az. aki legjobban félt tőle és legjobban hadakozott ellene. Valószinüleg ott

fog ülni a közgyűlési teremben Horváth János munkásbiztositó pénztári titkár, akit egész Budapest ismer abból az időből, amikor éjjelét-nappalát Eötvös Károly környezetében töltötte és „a vajda udvari papjának“ hívta mindenki. Kitűnő szónok, sok van benne a vajda dialektikájából. Mint Friedrich párti lépett fel. A közgazdasági életet Székely Ferenc, Éber Antal, Gordon Róbert képviselik majd. A közgazdasági irodalomnak olyan pompás képviselői lesznek, minit Katona Béla, szerkesztő és B a 1 k á n y i Kálmán dr., az OMKE főtitkára. Az ő sorukban kell említeni H e 11 a i Béla igazgatót is, aki majd a háztulajdonosok igazát fogja megvédeni.

Az irodalom és művészet nem igen lesz képviselve. Az újságírók közül Márkus Miksa, az Uj|- ságirók Egyesületének elnöke, dr. S e b es t y é n Károly, V i n á g h Géza és K. Török né Kovács Hermin a jelöltek. Az írókat Pakots József és R i t o o k Emma képviselik.

Akik kimaradnak

Ki tudná mind felsorolni! azokat, akik kimaradnak? Egy-kettőt mégisi megemlítünk!. Például Vázsonyi Vilmost, össizieférhetetíeniségi okoklból nem vállalnak mandátumot: Sándor Pál, Rípka Ferenc, Schödl Lijpót, Lendl Adoillf és' végre- valaihára Faludi Gábor. A finánckapacitások se szerepelnek egy listán sem: Krausz Simon, Lánczy Leó, Madar assy-Beck Gyulai báró, Griinn János, volt pénzügyminiszter, Wälder Gyula éísi H orv át Lipót. A közgazdasági és kereskedelmi élet más 'szereplő alakjai is távolmaradnak a közgyűléstől: Wellsz Maníréd, tóvárosi Fischer Emil, Magyar Bertalan, rnaróti Fürst László, haraszti Jelűnek Henrik, újlaki

A hadseregparanesnokság kezdeményezésére a közélelmezési miniszter bizottságot küldött ki a drágaság tanulmányozására. Ez a bizottság, amelynek tagjai voltak ujbessenyői Wagner Péter ezredes (a fővezérség részéről), dr. B o 1 e- m,an és dr. Tomcsányi Béla (az OKÁB. részéről), dr. K a r á k Miklós r.Hogalmazó, Tenkő János rendőrfelügyelő (a m. kir. államrendőrség kiküldötteit), Z i g 1 e r Nándor vásárcsarnoki igazgató, Szabó Ferencz vásárigazgató (a főváros részéről), dr. Győrffy Aladár rendőrkal- pitáiny és gróf Lasberg Rudolf (a közélelme' zési minisztérium részéről), memorandumban számolt be tapasztalatairól. A memorandum szól a drágaság okairól, állást foglal ia szabad kereskedelem mellett, majd Budapest élelmezése körül nagyszabású reformterveket vet fel, amelyeket az alábbiakban ismertetünk:

Budapest élelmezésének szempontjából 1914 előtt úgyszólván csakis a magyar államvasutak vonalai állottak íkiellő mértékben rendelkezésre. Dunai viziutunkat alig használtuk ki, hisz az összforgalomban a vizűti forgalom' az élelmiszerekre nézve alig tett ikíi 2 százalékot. De legelhanyagoltabb volt a vicinális vasutak élelmiszer szállító szomszédos forgalmának állapota. Maga a főváros isi a fősulyt a személyforgalomra fektette és e miellett az élelmiszer-forgalom tömeges fel'szállltását teljesen elhanyagolta, minek következtében

már a békeidőben is a legnagyobb mérvii batyuzás fejlődött ki.

A főváros vicinális vasutat tele vannak utasokkal, főleg termelőkkel, (kik naponta vagy legalább is a hetivására napokon egy cuki nt 20— 50, kilós csomagokban személyesen hozzák föl az élelmiszereket. A belszállításinak ez a módja mindenesetre a legdrágább. Hozzá jött most ehhez a vasúti tarifák nagymértékű felemieíéisie s a kocsifuvar megdrágulása. így pld. a központi vásár csarnokiból a zöldségnek bármely kerületi piacra történő ellsz állításán ál miniden

egyes kosárka zöldiség után 5—7 korona fuvar- bért és 5 K rakodási dijat fizet a kofái. Tehát 3

Müller József, Palotay Ödön, Vértes Emil, ifj. Chorin Ferenc, dr. Halász Frigyes, Sehreyer Jakab, ruszti1 RuSt Jászéi, Hoffmann M. Mihály, Székács Antal. A belvárosiak sorai is megbomlott, nem vállaltak mandátumot Kászonyi- Kramer Károly, Eulenberg Salamon, Nigrinyi György, Steinhardt Antal. Kimaradt! a sötét tekintetű Ember Károly ilsi, Hahoty Sándorral együtt.

Közéletünk kiválóságai 'közüli miniden esetre hiányozni fognak: Foltért Károly, Bródy Lajos, Darvai Fiilöp dr., Mezei Mór, Quittner Zsig- mond, Haypál Benő, <ai budaiák éke!sszóló papjai, Henyey Vilmos, Benedek Jánosi, Végh Károly, Kovács Sebestyén Aladár, Molnár Ferenc, Brüll Alfréd, Kotányi Zsigmond, Kohn Sámuel, Hoitsy Pál, Grecsák Károly, Fodor István, Gerlei Lajos, Stettina József, Glück Frigyes, Wenhardt János és Springer Ferenc.

Nem látjuk többéi Leitner Adolf ékes iszakál- lát, nem, halljuk; Havass Rezső tanulságos fejtegetéseit Dalmáciáról, elmaradnak Kovách Aladár élvezetes anekdotái, Dokker Ferencről nem gondolunk ai London pompás csonthusára, Füredi Mór másutt csinál propagandát a halott- égetésinek, nem riadunk fel Szalui Mihály sivit$ hangjára, Szekula Gyula, a jó öreg méltóságos, máshol szidja a Felld-szinházat, Oláh Dezső egész ambícióját a polgármester isikize ellen irányítja. Nem látjuk többé a közgyűlési teremben Dán Leót, Perl Somát, Reiner Edét, Biró Henriket és Rácz Dezsőt sem.

Sőt végül elintéződött Zeidl Vencel ominózus ügye iisi, ő tsemi fog többet; megjelenni a porondon.

kosár zöldség; á 20 kgr. vagyilsi 60 kgr. szállítmányt terhel:

fuvarbér címén 3X6 = 18 K

rakodás cimiéim _____5.—

ös

szesen: 23 K

Nemi Ikíelli tehát okolnunk az árusokat, mig ily okokat találunk az áruk megdrágítására.

Nagy támogatás volna Budapest fővárosra nézve

a dunai viziutak tökéletesebb kihasználása,

hogy Esztergomtól lefelé Budapestig és Pakstót felfelé Budapestig naponta több vontató propellerjárat közlekedjék, hogy a vizmenti községek termelvényeiket olcsón ési könnyen idehozhassák s termelésüket magukra nézvén is hasznot- hajtólag fokozhassák. A felsőfolyam partvidékén főleg zöldség és gyümölcs termelésére, az olcsóbb forgalmi rész partvidékén pedig liba- és kacsatenyésztéS nagymérvű felkarolására már megvan a lakosságban a hajlandóság.

Ugyamily jelentőségű volna a Duna—Tisza között elterülő lakosok tisztán szálas takarmány- termeléSe, melynek segélyével! aiz ott beállítandó tehenészetek utján Budapest tejellátása és részben huSSzükséglete biztosítható volna.

Semmi értelme sincs annak, hogy a könnyen megsavanyodó ési fertőzhető tejet messze vidékek termeljék! és szállítsák Budapestre. Különösen hiba volna ez a gazdasági berendezés má, amidőn szállítási eszközeink legfontosabbja, a vasút, csak lassú forgalmait és csak „gyér közlekedést tud fentartani. Viszont ezzel szemben a Duna és Tisza között elterülő, részben homokos, részben szikes hátak és locsogok ma iisi fő sze- natermtő területei és' szállítói Budapestnek. Ha ezen teljesen1 meleg, száraz, nyáron esőtlen éghajlatú területeket öntözésre rendeznénk be,

teljesen biztosíthatnánk a főváros tejellátá- sát és részben hussziikségletét is;

közben értékesíthetnénk malmaink korpáját, bőséges ist álló-trágyával láthatnánk el e különben sovány földeket, szóval szélsőséges klímák mel- | lett is, biztosított jövedelmezőségű, belterjes

ttoSy reform-tervek Budapest élelmezése terén

Zöldség- és gyümölcstermelés, kacsa- és libatenyésztés a Duna mentén — Budapest tej- és húsellátását a Duna-Tisza közének öntözése biztosítja — Vásár- csarnokok és piacok összekapcsolása — Hatósági vendéglők, burgonya- és

zöldség-raktárak létesítése