Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1920-04-21 / 17. szám
Kilencedik évfolyam Budapest, 1920 április 21-én 17. szám miaiimiiiaiiiaiimmaniaiiiainaiimiiiaiiflaiimiimiiiaiiiQiiiaiiiamaiiibiiiQiiiaiiiaiiiaiiiaiiiaiiiBiiBairöl MKÖnZKTÉSt JtRJTKt Kgész évre ...... 1O0 K. Té l évre ............— 50,K. Eg jjrés számok ktiplta- MA a kiadóhivatal kan. Városi, politikai és közgazdasági hetilap Felelős szerkesztő i DctCSÓ Emil Megjelenik mindenszer- ddn. Szerkesztőség ém kiadóhivatal t VI. A«w. Szív-utca mmm iS. mzátwm Telefon 117-Jf Pártvezérek a községi választásokról Huszár Károly, Friedrich István, Sándor Pál, Bródy Ernő és Usetty Ferenc nyilatkoznak a „Fővárosi Hírlapinak A javaslat, amelyct a behigymlmíszter szombaton nyújtott be a nenizet gyülésmlek és amely a budapesti községi választásokra vonatkozik, igen nagy jelentőségű. Hogy a városháza ezzel a lépéssel hamarosan ki fog szabadulni a másfélesztendős anarchiából, Budapest közönsége újból beleszólást nyer a város ügyeibe, a tanács pedig megszabadul attól az óriási felelősségtől, amelyet a körülmények kényszeri tettek rá és amelynek viselésére, ha még olyan zeeniik és angyalok ültek volna is benne, gyengének kellett volna lennie — maga ez a tény is a megnyugtatás erejével hat. Lesz végre nép tanács ok és: munkástanácsok helyett törvényeden megválasztott képviselőtestületünk, amelynek legfőbb feladata) lesz, hogy megadja az uj fővárosi törvény irányító elveit, kivezesse a fővárost súlyos válságából', alkosson, teremtsen, uj életet fakasszon. Maga a törvényjavaslat, amely mai a Ház asztalán fekszik, a belügyminisztérium munkája, de — bár jóslásokba nem akarunk bocsátkozni - aligha hisszük, hogy ebben a mai formájában törvényerőre emelkedjék. Alapítjuk pedig ezt a hitünket arra a tényre, hogy a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjában igen erős hangulat bontakozik ki a javaslat egy és más intézkedésével szemben. Helytelenítik többek között magát a javaslat alapelveit, ai kockareridszert, valamint azt, hogy a javaslat nem mond ki bizonyos hosszabb időtartamot a szavazójogosultsághoz szükséges h'elybenlakásnai vonatkoi- zólag. A bizottsági és plenumbeli tárgyalások tehát szinte feltótfetijül korrektivumokat fognak ejteni1 a javaslaton. Miután pedig ma még nem tudjuk, milyen! természetűek és milyen terjedelműek lesznek ezek a korrektivumok, ilyenformán az eljövendő törvény minemüségével) sem igen lehetünk még tisztában. Egészem biztosra vehető azonban, hogy a nemzetgyűlés hozzá fog járulni ahhoz, hogy a közgyűlés összeillését követő negyven napon belül uj magisztrátust kell választani. Mi magunknak is az a véleményünk, hogy az uj törvényhatósági bizottságnak joga van azokra bízni az adminisztrációt, akikben megbizik. De a mai tanácsollak sem lehet más aizi álláspontja, mert a mai megtűrt, a bizalmatlanság szöges sövényével körülvett helyzete nem gyönyörűséges és nem lehet talaja az alkotó munkának. De egy szociális szempontot nem szabad figyelmen kivid hagyni ennek a rezsimnek, amely a szociális reformokat vastag betűkkel; irta zászlajára. És ez az, hogy a tanács tagjainak mandátuma csak az 1921. év végén jár le. Ha tehát a közgyűlés valakit kibuktat, annak le kell tennie a tollat, de: törvényesen megválasztatván, teljés fizetésére 1921 végéig meg van] a) tökéletes jogigénye. A megújhodást ilyen apró, de annál! 'szerencsétlenebb szépséghibával elcsúfítani nem szabad és biztosra is vesszük, hogy ez nem fog megtörténni. Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök a I nemzetgyűlés szombati ülésén benyújtotta a hu- I dapesti községi választásokra vonatkozó törvényjavaslatot, amelyet a nemzetgyűlés valószínűleg azonnal az ind emuit ási javaslat letár- gyalása után munkába vesz. Ilyenformán megvan rá a remény, hogy legkésőbb két héten belül törvényerőre fog emelkedni'. A pártok tehát valószínűleg a legközelebbi napokban megindítják a választási agitációt. Ebben a pillanatban azonban még teljes bizonytalanság uralkodik affeiől, hogy mi fog történni a választásokon!. A politikai pártoknál igen nagy a bizonytalanság. Két ilyen momentum van, amit külön is ki ke 111 emelni. Az egyik, hogy a szociáldemokraták még minidig nem döntöttek abban a tekintetben, hogy egyáltalán részt vesznek-e majd a községi választásokon. A másik jelenség, amely ma miinident bizonytalanná tesz, a Keresztény Nemzeti: Egyesülés pártjának szétforgácsolódása. Azon a napon, amelyen! a nühiszféréii'iök ' á javaslatén benyújtotta, a Friednich-csöpört már kivált a pártból és ellenzékbe ment. A Teleki Pál gróf körül csoportosult elemek pedig ezen a napon kezd- tég meg döntő tanácskozásaikat. Az uj alakulások uj helyzeteket teremthetnek a községi választások dolgában! is. Sőt hallottunk olyan véleményt is, amely szerint nem lehetetlen, hogy a községi választások kérdésében a legellentétesebben szembenálló politikai pártok között is megvan a kompromisszum reménye. A budapesti községi választásokról szóló törvényjavaslat benyújtásának napján kérdést intéztünk néhány vezető politikushoz, akik a következő választ voltak szívesek adni a Fővárosi Hírlap munkatársánlak: Huszár Károly, volt miniszterelnök.: A Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának ehhez a vezéralakjához 'azzal a kérdéssel fordultunk, hogy önállóan vesz-ie részt a párt iá községi választásokon? — Pártunk — mondta a volt miniszter- elnök — önállóan vesz részt a községi választásokon. Nincs semmi: terv vagy készülődés arra vonatkozóan, hogy az ellenzékbe ment Friedrich-csoporttal együtt mennénk bele a választásokba. Megkérdeztük még ő excellenciáját, hogy mi a véleménye a községi választásokról szóló törvény- javaslatról? — A javaslatot eddig nem ismerem, még nem volt módomban ezt elolvasni, és igy véleményt sem mondhatok róla. Mihelyt áttanulmányoztam, készséggel nyilatkozom róla. Friedrich István, volt miniszterelnök: Az uj ellenzéki vezér a következőket mondta: — A mi pártmik fiatal ellenzéki párt és most végezzük az alakulás, a párt megszerivzésének munkáját. Ami a fővárosi dolgokat ille , ezekben a kérdésekben szakemberünk Malnmka Imre, aki a Keresztény Nemzeti Egyesülés 'iában is elnöke volt aj városi bizottságnak. t. ...j bizottságaink a legközelebbi napokban fognak megalakulni és. természetesen megalakítjuk a városi bizottságot is, amely megállapítja községi1 programmunkat. A községi választásokra nézve annyit máris mondhatok, hogy önállóan fogunk azokban részt venni. Sándor Pál, n e rn z e t g y ü 1 é s i képviselő: A Nemzeti Demokrata Pártnak a községi választásokban való részvételről /ezeket mondta Sándor Pál, a párt egyik vezére: Ma még nem tudunk semmit. Ez a kérdés még teljesen ködben van. Kialakulatlant az egész dolog, de még az sem tehetetlen, hogy a községi választásokra vonatkozólag az összes politikai pártok között valami kompromisszum jön létre. Bródy Ernő, n e ni z e l g y ü I é s i képviselő: Bródy képviselőnél aiz iránt' érdeklődtünk, hogy milyen stádiumban van a városi párt alakulása? Városi párt — volt a válasz — nem lesz. A liberális pártok között való kooperációra vonatkozó tárgyalások sem fejeződtek be. Hiszen minden attól függ, hogy mii van a törvényi aivasi- latban. A szociáldemokraták még nem döntöttek abban ai tekintetben, hogy részt vesznek-e a választási kooperációban, de még az sémi biztos, hogy egyáltalán részt vesznek-e a választásokon? Usetty Ferenc, nemzetgyűlési képviselő: A K. N. E. budapesti képviselői közül Usetty Ferenc foglalkozik a legintenzívebben a kommunális kérdésekkel. Válasza a következő volt: — Mi hatva mié gyért, akik bentmaradtunk a Keresztény Nemzeti' Egyesülés pártjában, teljesen szolidárisak vagyunk, azt pedig, hogy a XXL, XXII. kerületben győzni fogunk, magam is garantálhatom. Hogy a Friedrich István vezetése alatt álló párt önállóan venne részt a községi választásokon, ebben a hírben nem tudok hinni. De veszedelmes dolog is lenne ai keresztény erőket szétforgácsolni. Mindent el kell követni, hogy ezt megakadályozzuk, nehogy ezen a réven az ellenpárt sikerét segítsük elő. Különben is a községi politika egészen más, mint az országos politika. A Friedrich-csoport állandóan azt hangoztatja, hogy országos politikában sem választ el bennünket más, mint hogy a kormány munkájának tempóját tartják lassúnak. Ha ez igy van, akkor igazán nem tudom, miért kellene a községi választásokon is elszakadni egymástól. Természetesen bízunk a győzelemben, ami azonban még nem jelenti azt, hogy a zsidókat ki akarnánk zárai a törvényhatósági bizottságból. Igenis jöjjenek be a zsidók az őket megillető számban és éh kijelentem, hogy szívesen fogunk együtt dolgozni a becsületes és hazafias zsidókkal.
