Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1920-12-15 / 51. szám
4 Budapest! 1920. december 15. \ a TŐKE • • # Szemle Hegedűs Lóránt — A biztosítók kartellje és a tűzoltók Amikor leírjuk Hege. cl üs Lól'ántnak a nevet, rnár befejezettnek tekinthető, hogy fontos szerepe lesz Magyarország történetének ebben a korszakában. amely az összeomlás után az újjáépítést tűzte ki feladatául. Mire ezek a sorok megjelennek, talán már kinevezett pénzügyminisztere lesz itz országnak és ki tudja, még milyen nagy feladatok várnak erre a friss, kihasználatlan, erőtől, gondolatoktól duzzadó zsenire, aki nemcsak gazdasági, de mindennemű tudásnak bőséges arzenáljával felszerelve készül' a fórumra lépni. Nem az olcsó dicséret szavaival akarjuk ma megkoronázni Hegedűs Lórántot, akinek erre nine,sen szüksége, hiszen eljövetelét az egész ország várja. Egész általánosi- ságban csak azr akarjuk most megállapítani, hogy a hasonló stilv.su embereknek kél] ma a közélet színpadán megjelennie. Normális időkben, amikor az ország szekere szinte magától mozgott, megengedhettük magunknak a luxust, hogy a politikusoknak engedjék át a stratégiailag fontos posztokat: ma a Hegedűs L órán tokra van szükség. Ma újra kell építeni az országot, ma a kényszerű béke bilincseit kell lassan-lassan, bölcsen és óvatosan megoldani, ma a lelkek harmóniáját kell megteremteni, ma a szociális békének kell megvetni a maradandó fundamentumát. És mindez nem politika, hanem mélysé- gesien gazdasági kérdés, amelyet nem szónoklatokkal. hanem hosszú, türelmet és önfeláldozó odaadást igénylő szisztematikus munkával lehet megoldani. Nem kell) sok körülírás, egy szóval meg lehet mondani, hogy ma sok-sok Hegedűs Lórántra volna szükségünk. A biztosító intézetek karte 11 jét végre kikezdték. Kikezdte pedig a hatalmas GyOSZ, amely nem volt hajlandó eltűrni a kartell megokolatfan és örökös drágításait. Az orvosság igen egyszerű lett volna. A GYOSZ-nak meg lett volna a gazdasági ereje ahhoz, hogy kölcsönösségi alapon saját kebelében biztositó intézetet alapítson. Mi sem természetesebb, minthogy a kartell megijedt a gyárosok jogos és természetes fenyegetésétől és most már hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni, ami .valószínűleg drágitási törekvéseivel való felhagyást jelenti. A gyárosok tehát elintézik a maguk dolgát a biztosító kartellek mi azonban csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy a fővárosi mikor áll már sarkára a biztosítókkal szemben? Hogy tűzoltóságunk van és pedig kitűnő tűzoltóságunk, amely vagyonokat ment meg, ennek legelső sorban a biztosit ó intézetek látják hasznát. Mindezzel szemben a biztosító intézetek ma is, mikor a tűzoltóság fentartásának költségei megtízszereződtek, ha ugyan még ennél is jobban nem emelkedtek, a régi garasokkal járulnak hozzá a költségekhez. A régi közgyűlés esztendőkön át sürgette ennek a jogos igénynek az érvényesülését, hogy a tűzoltóság fenntartását a biztosító intézetek vállalják magukra. Ha a kartell kötelességeinek tudatában lett volna, maga sietett voltra már régen felajánlani a magasabb segítséget. Ez azonban eszébe sem jut a kartellnek, amely — mint a GYOSZ esetében is látjuk — csak dús1 jövedelmeinek szaporításával törődik. A főváros uj közgyűlésére vár a feladat, hogy ebben a kérdésben végre minden erélyével fellépjen, mert tűrhetetlen, hogy a tűzoltóság állandóan vagyonokat mentsen meg a biztosítók számára, anélkül, hogy ezek a maguk gazdagságába vi komoly összegekkel me járuljanak hozzá a tűzoltóság fenntartásának költségeihez. Újra munkában az Égisz. A fővárosi Hírlap hetekkel ezelőtt jelezte már, hogy az Égisz újból aktivitásba kíván lépni. Információnk teljes mértékben bevált. Először Bárczy István tért vissza az elnöki székbe, ezen a héten pedig Márkus Jenő dr. miniszteri tanácsos, vezérigazgató is visszatért az Égiszhez, hogy újrakezdje azt a nagyszabású, tervekben. gondolatokban gazdag tevékenységet, amelyet annak idején rendkívüli szimpátiával látott a köz- gazdasági világ. Az Égisz uj életre-kelése nem volt egyszerű dolog, mert a forradalmaik alatt nemesajk megbénult, de hontalanná is lett az Égisz. A kommiin alatt a külföldi kommunisták dorbézoltak a Szegfű- utca 4. alatt levő előkelő palotában.' amely hajdan gróf Zichy Jenő büszkesége volt és akinek örököseitől előbb a Művészház szerezte meg, később pedig az Égisz hivatalainak pompás székhelyévé lett. A bolsevisták ide telepítették zagyva vendégeiket, oroszok, ' olaszok, csehek és franciák hemzsegtek itt. A kommiin után az A n y a g értékesít ö h i v atal költözött be, az Égisz pedig a Magyar Bank- vendégszeretetére szorult és annak hivatalában húzta meg magát egy kétszobás kis helyiségben. B á r c z y István visszatérése után pedig G á 1 o s Kálmán vezér- igazgató jóvoltából a Menetjegyiroda helyiségében kapott ideiglenes otthont. Mosr azután, hogy M á r- kus Jenő vezérigazgató is visszatért, az Égisz újra beköltözött régi, fényes helyiségébe, a Szegfű-utcába és most már együtt vannak az elnök, a vezérigazgató helyiségei is a többi hivatali szobákkal. Ezek a külsőségek. de az Égisz belső struktúrája is komoly, jelentős átalakuláson ment át és fejlődésében a közeli hetek is nagyjelentöségüeknek Ígérkeznek. Mindenekelőtt — mint megírtuk — a múlt napokban az Égisz alaptőkéjét hatvan millióra emelte fel. A másik nagy- fontosságú esemény az, amely Krausz Simonnak mostani londoni utjávaf áll kapcsolatban, mert egyéb agendái mellett asz Égisz dolgában is tárgyalásokat folytat. Krausz Simonnak az a biztosan sikerre vezető törekvése, hogy angol tőke bevonásával módot adjon Márkus Jenőnek fényes, a magyar koncepciókat túlszárnyaló, régen megállapított programmjának végrehajtására. Hozzátartozik !az Égisz reneszánszához, hogy január elején a tőzsdén is bevezetik az Égisz részvényeit. Ezeket a tranzakciókat már ma is honorálja a tőzsde, mert az Égisz-részvényeket a magánforgalomban már ma is 1450 koronán jegyzik. Megokolja azonban az Egisz-rGszvények értékelését a készülő tranzakciókon kívül az Égisz ingatlanainak értékben való rendkívüli növekedése. Az Égisz tulajdona a Parkváros R.-T., amelynek a Gellérthegyen közel 40.000, a Svábhegyen pedig több mint 400.000 négyszögölnyi terület van birtokában, amelyeket évek előtt igen mérsékelt áron szerzett meg. Tulajdona a Szent Lukács-fürdő R.-T., az Erzsébet sósfürdő részvényeinek fele és a Forrásvállalat R.-T.. valamint Siófok és Balatonföldvár között, Zamárdi község határában, 8 kilométernyi parthosszban, több mint 1000 kát. hold területe van, ahol íiirdö- és villatelepet szándékozik létesíteni. Érdekkörébe tartozik a Tátrai ingatlan r.-t., amely megvásárolta Tarpatak fürdőt és a körülötte elterülő kb. 20 kát. hold erdőt, nemkülönben tulajdonosa a Tátrai h. é. vasútnak is. Végül pedig ezeken kívül aiz Ingatlan- forgalmi R.-T. is az Égisz érdekkörébe tartozik. Uj nialomrészvény a tőzsdén. A monori gőzmalmot mintegy 35 évvel ezelőtt néhai Horn Mór, akkoritájt az ország legelső íatermelő vállalkozója alapította. Igazgatója Fellner Ottó volt, az eszéki Uniógőzmalom jelenlegi elnök-vezérigazgatója. Ez a Fellner már akkor kiváló szakembernek bizonyult, mert a malmot oly modernül és tökéletesen szerelte föl. hogy az még manapság is mintaszerű és amig exportálhattunk, lisztgyártmánya messze földön hires volt. Az idők folyamán a malom többször cserélt gazdát, most a B u d a p e s t-V i d é k i M ű raalo m R.i-T. tulajdona, amely részvénytársaság még az üllői, solymári és a körösi gőzmalmokat is megszerezte, de szándéka a főváros környékén még további gőzmalmokat is megszerezni és ily irányú tárgyalásokat íoly.tat a tatatóvárosi hengermalommal is. A malomüzletben a részvénytársaság üzemei máris jelentékeny szerepet játszanak, ami Elek Oszkár vezér- igazgató kiválóan szakszerű vezetésének tudható be és aki Fellner Ottó méltó utódjának bizonyult. Értesüi- lésiink szerint a Műmalom-riészvényeket rövidesen a tőzsdére is bevezetik. A Békési r.-t. nem foglalkozik ügynökösködéssel. Műkbe ti számunkban megírtuk, hogy a Budapest- L i p ó t v á ,r o s i T a K a r é k p é n z t á r fölemeli alaptőkéjét, amely tőkeszaporitásra lázért van szüksége. mert az érdekeltségéhez tartozó Békesi-féle iiigaitlau-iigynökség nagydbb arányban terjeszkedni szándékozik. E /közleményünk helyreigazításául a Békési in g 11 a n f o r g a 1 m i és műszaki r.-t. annak kijelentésére kéri lapunkat, hogy Békesi- féle ingatlan ügynökség nem létezik, mivel sem néhai Békési József, sem utóda Békési Lajos ügynpköskö- déssel sohasem foglalkoztak, hanem csak a Békési ingatlanforgalmi és műszaki r.-t., a Budapesti telek- értékesitő és építő r.-t. és a Budaipest-Alsórákosi Ingatlanforgalmi r.-t. telkeit adják el. Fenti vállalatoknak Békési József eihalálbzálsa után Béikesi Lajos léöt az ügyvezető igazgatója). A Központi Hitelbank R.-T. É b e r Antal dr. elnöklété alatt e hónap 8-án megtartott rendkívüli közgyűlésén Szilágyi Dezső dr. vezérigazgató indítványára elhatározta a 1 a. p t ö k é j é n e k 40 millió k o r o n ára t ö r t é n ő fölemelését. Az elővételi jogok úgy az intézet központjánál, mint vGeni fiókjánál e hónap 13-tól 24-ig bezárólag gyakorolhatók. Minden 2 régi részvény alapján 1 uj részvény vehető át 250 koronás árban. A közgyűlés Fali Gusztáv dr.-t, a Déli Vasút vezérigazgatóját az igazgatóságira beválasztotta. A Schufer-részvények tőzsdei jegyzése. A L e s zárni to lóbank kedden vezette be a tőzsdére, ai Schuler József r.-t. Első Ma g y air A c é I- Írótól!,-, Tollszár- és 1 n d i g ó m ásol 6 p a- p i'.r gyár részvényeit. A Schuler-részvények utolsó osztaléka 30 K, azaz 15 százalék volt. A társaság- alaptőkéje 10 millió korona. A vállalat a 40 év óta fennálló Schuler József cégből alakult ki és az első volt, amely hazánkban aczélirótolliaik, tollszárak, indigómásolópapir gyártását bevezette, ezenkívül fényérzékeny papírok, Írógéppapír, rajzszegek, irat- kapcsok. tömegfémáruk és hevederek gyártásával foglalkozik. Évtizedek óta jelentékeny közszállitásai vannak hatóságok, továbbá magyar, román és szerb közlekedési vállalatok részére. Budapesti gyártelepé 3000 négyszögöl területen van Kőbányán, bécsi gyára1 pedig a XIII. kér., Breitenseestnassen, legmodernebb felszereléssel, angol és német gépberendezéssel. Exportterülete a Balkánon kivid a távoli keletre téried ki, ezenkívül a nyugati államokba is, elsősorban Olaszországba és Belgiumba exportál. A tőzsdén az uj papírokat kedvezően fogadták és az 1800 koronás bevezetési kurzus mellet élénk forgalom fejlődött ki. Aj Victoria bútorgyár tőkeemelése. A Victoria bútor- és faárugyár r.-t. december 21-én tartja, rendes közgyűlését, amelyen felemeli alaptőkéjét és - tekintve. hogy a vállalat aiz uj kábánk érdekkörébe került — uj igazgatóságot választanak, beválasztván aiz igazgatóságba a Faibank delegáltjait. A mérleg- egyébként a 10 millió korona alaptőke; mellett 1,837.669 korona tiszta nyereséget tüntet fel. Kiadja : a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil ftévai-nyomda Budapest, V., Ügynök-utca 8. szám. jköiJrS: jnozgókép-Offhon JffüSgj Ía névtelem vár 2| befejező része és HENNfiQUIX : ■VÁLJUNK EL! cimű vigjátéka. ■ ■ _______________________________________ ■ ■ Pénztár: d. e. i/2ll-től 1/2l-ig, d. u. 3-tól (vasárnap d. u. 2 órától). ■ ü Előadások kezdete hétköznap: d. u. 4, 6 és 8 órakor. £ APOLLO KABARÉj ■ Blalia Lujza-tér 2. Telefon: József 13—26. * H ■ ■ Uj műsor. Kezdete fél 7 órakor, r A pekingi csók ■ 1 felv. Irta: Harmaté Imre, zenéjét szerezte: Vincze Zsigmond j Harmadszor Vígjáték 1 felv. Irta : Liptai Imre Adagio Dráma. ■ Berky Lili, Szőllösi Rózsi, Békeffy ■ h László, Mlháfyi Vilcsi és Gőzön Gyula ■ uj kuplékkal. Az előadások 4, 6 és 8 órakor kezdődnek, \ae&° S LEGJOBB TERPENTINES ClFÖS^p.lfeM'; ' a pestszentlőrinczi (Cséry-féle) UPÉÉUPAbányatelepről waggontételekben ÍV II R és teljes fuvarokban megrendeli ll||ilL lésre azonnal kapható. AAlPMmlwAB Tanácsos a féli szükségletet már most fedezni, mert későbbi torlódásnál szállítási határidőt nein garantálhatunk. Pestszentlőrinci Koksztermelő Vállalat, Budapest, V., Rudolf-tér 5. II. em. 8. Telefon 115-27. Uj és használt ZSÁKOK és PONYVÁK Telefon : 81*18. vétele és eladása KLEIN SÁNDOR VI., Eötvös-utca 8.
