Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1920-12-15 / 51. szám

Budapest, 1920. december 15. 99 3 Farkas Imre kapja a Városi Színházat? A pályázati feltételek 5 i p ö c z Jenő dr. polgármester elnöklétével pén­teken ülésezett a népszínházi bizottság, bűinek az ülésnek legfontosabb döntése az, hogy a Városi Szín­házra k i i r t á k a bérleti n y i I v á nos P á I y á- z a t o t. értesülésünk szerint a pályázatok egész 'tömege fogja elárasztani a fővárost, csak annyi bi­zonyos. hogy F a 1 u d i é k többé nem vesznek részt a versenyfutásban, nemcsak a pályázati feltételek egyik sarkalatos pontja miatt, tie egyébként is lejárták magukat a Tisza Kálmán-ténem Mindenesetre érdekes lesz, bogy a MOVE i,s be akar állani szin- házbérlönek. arról azonban, hogy milyen technikáját választaná a színház igaz gat ás na k ez az agilis egye­sület, nem lehet egyelőre semmit sem tudni. Annyi bizonyos, azonban, hogy a MOVE-ban kitűnő üzleti szedem uralkodik és ma már bőségesen van vagyona is, hogy a fővárossal szemben kellő biztosítékot tud­jon garantálni. Olyan híreket hallunk azonban, hogy a Városi Színházra mégis legnagyobb reménye lehet Farkas Imrének, a kedves dalocskák .szerzőjének, az édeskés lira eme tehetséges művelőjének. Színházat ugyan jobbára csak azóta látott a kulisszák mögött, amióta a T u 1 a na g y Kr i várion cirnii darabját előadatta Budán a jó Sebestyén Géza. A kedves dalocskák szerzőjének anyagi viszonyait nem ismerjük, igaz, hogy ha annyi vagyona lenne, amennyire a Városi Színház bérletéhez szüksége lesz, akkor annak min­denesetre hire ment volna. Valaki tehát valószínűleg állani fog a szinházigazgatásira vágyó költő mögött, kétségtelen azonban, hogy különben igen tiszteletre­méltó ambíciók .sarkalják a poétát. A népszínházi bizottság ülésérőt, amelyről pár so­ros kommüniké jelent meg a lapokban, a kővetkező tudósítást kaptuk: A népszínházi bizottság a nyugdíjintézet elnöksé­gébe Rózsavölgyi Gyula nyugalmazott alpol­gármestert, bibithi Horváth Jánost és O b e r- schall Viktor dr.-t küldte ki. A Városi Színház ve­zetésének ügyével Lobmayer Jenő dr. tanácsno­kot. a szociálpolitikai ügyosztály vezetőjét bízták meg. Lob rn a y e r tanácsnok azonnal referálta is a Városi Színház bérletének ügyét. A bérlet iunius vé­gén jár le, de már most intézkedni kell jövendő .sor-^ sáról és ne.udeltetéséről. Az ügyosztály előterjesztése az volt. hogy a V á r o s i Színházat továbbra is percent u ális részesedés mellett adja bérbe a főváros. Több hozzászólás után többek között a következő feltételeket állapította meg a bizottság: követeli a főváros a bérlőtől, hogy e g y millió korona biztosítékot tegyen le, a bérleti szerződés legalább négy é v ne szóljon, a bérlő népies és nemzeti irányú opera- és operett'-előadásokat tartson, csak olyan bérlő kaphatja meg a színházat, • akinek személye a keresztény, nemzeti kultúra érvényesülése szempontjából garanciát nyújt, fenntartja a bizottság az eddigi százalé­kos részesedési rendszert, a százalék kot azonban újból kívánja megállapítani, a nyilvános pályázat határideje egy hónap. Ugyancsak ezen az ülésen tárgyalta a bizottság á Népszínház ügyét is, amely tárgyalásnak az volt a célja, hogy az államot a ma már nevetségesen ala­csony bérleti, összegnek felemelésére szorítsa. Egé­szen kétségtelen, hogy a kultuszminiszter ma, ami­kor nincsen módjában a Nemzeti Színházat felépíteni, hogyha Nemzeti Színház müvéiszei újból saját-otthd- mikba költözhessenek vissza, az lesz a kérése, hogy a Népszínházát tovább is bocsássák rendelkezésére. Ekkor azonban be kell látnia a kultnszkormánynak azt is, hogy a 28.000 koronás részesedés és a 90.000 koronás évi bér a mai viszonyok között lehetetlen összeg. A kormány azonban ma minden garast megnéz, mielőtt kiadja. ,s Így nem lősz valami könnyű dolog a béremelés elintézése. A súlyos kérdést aligha lehet majd konfliktus nélkül nyélbeütni, mindenesetre ér- dekfödé^sei kell tehát várni azt az állásfoglalást, amelynek a főváros részéről meg kell történnie. • • • Előfizetőinkhez A Fővárosi Hírlap előfizetőihez szólunk az ui esztendőt megelőző napokban és kérjük' hogy a jövőben is maradjanak velünk, olvas­sák a régi szereltettél ezt a lapot, amely a fő­város és a közgazdaság életbevágó kérdései­ben, azt hisszük, a mai nehéz időkben is meg­találta az objektiv, komoly hangot. Múló föl- buzdulások napjaiban s'zildrd változatlan­sággal küzdünk ezeken a hasábokon Buda­pest jólétéért mindenki ellen, aki ennek ellensége és mindenkinek az oldalán, aki ennek barátja. . Amikor a további velánktartdst kérjük, egyszersmind be kell jelentenünk azt is, hogy szerény mértékben bár, de kénytele­nek vagyunk a Fővárosi llirlap előfizetési arát felemelni. Nem kell ezt a lépésünket hosszan megokolni. Egy esztendő óta, ami­óta minden újság emelte az árát, a Fővárosi Hírlap minden erejét megfeszítve küzdött, hogy az emeléshez ne kelljen folyamodnia. A közönség tisztában van vele, hogy ez egy esztendő alatti milyen óriási mértékben emel­kedtek a papírárak, a munkabérek, a nyom­dai teljesítmények összegei. Most is csak ci legújabb, nagyarányú áremelések késztetnek bennünket arra, hogy a Fővárosi Hírlap előfizetési árát évi 160 koronára emeljük fel. Tnácijában vagyunk annak, hogy a mi közönségünk megérti a kényszert, t amely ezt a lépésünket diktálja és biztosak vagyunk benne, hogy előfizetőink és olva­sóink hozzánk far rótt súg cin nem esik válto­zás. A lift. Tegnap beszéltem egy or.vasisal, aki pi- hegve, szuszogva, lélegzet vesztve panaszolta el. hogy ime a hetvenedik emelet, amelyet ma járt meg. A jubiláris lépcsőn nem túlságosan komolyan, de foga­dalmat tett, hogy többet a második emeletnél maga­sabban lakó beteget lift nélkül nem látogat meg. Is­merem az orvosi lelkiismereteti, tudom, hogy a foga­dalom elpárolog, mihelyt az első beteghez hívják és ha megrogynak is a térdei a lépcsőmászásban, ott lesz a beteg ágyánál. Ez azonban csak egy orvos és van lelkiismeretlen az ő szakmájában is. A háziurak és a házmesterek pedig a liftiügyben határozottan for­radalmi álláspontra helyezkednek. A baj ott kezdődik, hogy a fővárosnak nincs szabályrendelete, amely a íiftügyet szabályozná. Ha felfáradisz, nyájas olvasó, a városházára, és liftügyben érdeklődői, ott hivatalról hivatalra adnak, de megnyugtató felvilágosításit nem kapsz. Van egyetlen mód és ez a b i r ó s á g. A kom- mün De.tiiniélse mán a háziurak szinte testületileg hoz­ták be a liítnJÉkiil való járás gyakorlatát. Aki ez ellen a bírósághoz fordult, mindenkinek meg­ítélték a liftet. De a lakó nem igen szívesed veszik össze a háziurával, mert hiszen ma még időt­len-időkre össze van vele kapcsolva. Kitaláltak ezi- után a bíróságnál vereséget szenvedett háziurak egy* uj módszert a lakók bosszantására. Órarendet állapí­tottak meg a liftnél. Persze a működési idő lényege­sen rövidebb, mint a szimetelé&i idő. Orvosság nincs. Máshol külön liftadót vetnek ki. De sok helyien a két ötlet együtt is szerepel. Ilyenkor állandóan a főváros rendeletére hivatkoznak. Persze ilyen nincsen. Sőt azt is mondják, hogy vannak órák, amelyekben a főváros tanácsának rendelete értelmében szigorúan tilos a liftközlekediéls. Természetesen a főváros taná­csának magának sincs fogalma ilyenfajta rendelke­zéséről. Visszatérve pedig ‘az orvosok esetére, meg kell állapítani, hogy az orvosokat a házmes­ter minden időben és pedig d i i m e n t fi­sén kötelesek liften szállítani. Az or­vosnak tehát joga van ilyen esetben rendőrhöz folya­modni, akinek módjában van a házmestert Letériteni forradalmi álláspontjáról. Ma, mikor tele vagyunk járványokkal, kétségbeejtő veszedelmet jelent, ha az orvosok ilyen akadékoskodó magatartással találkoz­nak. A fővárosnak meg kell találnia a módot, amely- lyel körvonalazza a lift használatának szabályait, mert amig ilyen illetékes döntés nincs, meg nem lehet szüntetni a lift-anarchiát, amely ma a főváros lakos­sága felének már az idegeit roncsolja széjjel. Harry Pici — A repülő autó. \ Corso műsorán szerepel Harry Picinek ötletekben és triikkökben gazdag 6 felv. drámája, a Repülő autó. A darab cso­dás szépségű felvételei Olaszországban készültek és Harry Fiel valóban önmagát múlja felül, amikor a tőle megszokott szenzációk legtökéletesebbjét tárja elénk a filmvásznon. A műsor másik száma a Fös­vénység, Francesca Bertinivel a főszerepben. Az előadások háromnegyed 4. háromnegyed 6 és három­negyed S órakor kezdődnek. A Várszínház e heti műsora nagysikerű damaibok- ból van összeállítva. Szerdán: Kisértetek, csütörtö­kön a Testőr, péuteken^a Mágnás Miska kerül színre. Szombaton lesz a Szép Heléna reprize, amit vasár­nap és hétfőn megismételnek; vasárnap délután a Szilviit van műsoron. Az Apollo-Kabaré novemberi műsora még mindig táblás házakat vonz és szűnni nem akaró derültség és taps kiséri a pompás darabok és magánszámok hosszú sorát. Vasárnap délután mérsékelt helyárak­kal fél 3 órakor tartanak előadást. A Renaissance-S'zinház megnyitása. Pénteken icste nyik meg ünnepélyes formák között és a társadalmi élet kiválóságainak jelenlétében Budapest legszebb színháza: a Renaissance-sziíiliáz. Egyelőre csak filmet játszanak a pompás uj színházban, hogy négy hét múlva a volt Télikertbe a legnemesebb színmű­vészet vonuljon be. A Fővárosi H i r 1 a, p annak idején bőségesen megemlékezett arról a küzdelemről, amelyet a Radius r.-t. folytatott a I élikert tulajdo­nosával. aki mindéit eszközzel gátat akart vetni Barna Károly igazgató világvárosian nagyszabású terveinek. Az elgáncsolás nem sikerült és Barna igazgató nagy elánnal megvívott harca már ma is, amikor a Renaissance még csak filmet játszik, meg­hozta gyümölcsét, mert á szinházavatáson résztvett előkelőségek az elragadtatás érzésével hagyták el ai színházait, amelynek építészeti szépségei is megka­pok. Barna igazgató tizenöt millió korona költséget fektetett he a pompás szintűi zbai, amelynek gyönyörű belső kiképzése Fcrenczy Sándor terveit dicséri. A nézőtér, a színpad, az étterem és a többi helyiségeit finom előkelőséggel ékesek és amellett mégis igen hatásosak. A mostani mozibemutató a film szenzá­cióit hozta, ami mindenesetre Siklósy Iván igaz­gatónak az érdeme. A színház jövője azonban Lu- k o v i c h Aladárnak, a nemzetgyűlés népszerű ház­nagyának, ai részvénytársaság elnökének, Hia r su­nyi Zsolt igazgatónak és Góth Sándor főrendező­nek kezébe van letéve és a Radius áldozatkészsége mellett biztosra kell venni, hogy a januári szinház- iriegnyi'tás Budapest életének igazi szenzációja lesz. METROPOLE GARAGE (ezelőtt: B Á R D I-garage) teljesen átalakítva újból MEGNYÍLT! : Automobiljavitás I ■ fényezés ■ íengelycsiszolás S * hengercsiszolás. í Metropole garage VI. kér., Lehel-utcza 25. szám. Telefon 112-23, 112-24, 112-25.

Next

/
Thumbnails
Contents