Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1920-10-20 / 43. szám
Kilencedik évfolyam Budapest, 1920 október 20-án 43. szám MJCÖriZE TÉSI JfKTlKt Sgész éwe ........l 0 '* K. Té t évre ............— 50,k. Sg ysss számok kaphatók a kiadóhivatalban* Városi, politikai és közgazdasági hetilap Wataiöm sumvkmsMtö t DC CSÓ Emii Megjelenik mindenár dán. Szerkesztősé kiadóhivatalt VJ. . Szív-utca mmm 13. Telefon • azdsm 137-30 Súlyos szavak Nem lesznek uj műszaki tanácsnoki állások A belügyminiszter megsemmisíti a közgyűlési határozatot? hangzottak el a 'közigazgatási bizottság ülésén a főváros tisztviselőiről. Sajnos, ezúttal nem igen van módjában! az igazságszolgáltató embernek a tisztviselők számára elégtételt1 erőszakolni. Mi magunk is, akik a tisztviselői: kainak mindenkor legnagyobb tisztelői, leglelkesebb védői voltunk, csak mentségeket találunk és sok-sok reményt, hogy a jövőben nem úgy lesz,, mint ma van. Sőt a hibát sem magában a tisztviselői: karban keressük egyedül, hanem legelső sorban a múlt: eseményeit és a jelennek még mindig, bonyolódó káoszát tesszük felelőssé. A közigazgatási bizottság vádjai azonban tökéletesen megállanak. Télny az, hogy a tisztviselők körében olyan mértéket öltőit a fegyelmezetlenség, a személyeskedés és a gyűlölködés, hogy már hónapok előtt valósággal megállóit a munka. Tény az is, hogy mindezek a forradalmi idők utóhullámaiként jelentkeznelk és hogy a választások izgalmai is közrejátszottak; de tény az is, amit mi százszor elmondtunk:, hogy olyan időkben, amelyek még telve vannak a forradalmak utózöngéivel, nem lehet választásokat csinálni. Szó sincs róla, olyan súlyos jelenségek merültek: fel az utóbbi időkben, amilyenekkel még a forradalmak alatt sem találkoztunk. Régi, nagyrabecsülit tisztviselőket szennyes sziavu röplratok mocskoltak’ le a sárga földig. Szégyenkezdve gondol az ember az ocsmány pletykákra, amelyek kézriől-kézre jártak a városházán. Vájjon, hogy történhetett meg ez azon a városházán, ahol a tisztviselők mindenkor kitűntek szorgalmukkal, képzettségükkel, műveltségükkel. De nem is a tisztviselők zöméről van itt: szó. Néhányan, nyilván könnyű fajsúlyú emberek, minden ízlést és emberi érzést megcáfoló hajszát folytattak itt le. Ki ellen? .Mindenki elletik Nem voltak tulajdonképen kipécézett alakjai ezeknek: az orvtámadásoknak, amelynek nem volt más célja,, mint megtámadni mindenkit, akiből lehetett valami* bármi. Ha eziék az urak, akik: heteken át becsületrablással foglalkozták s még mindig azt hiszik, hogy forradalomban élünk, tudják meg végre, hogy a forradalmaknak és — hála a jó Istennek! — a választásoknak is mihamar végük: van. Lásson neki a polgármester a városházi dzsungel kiirtásához, amelyben a forradalmaik! alatt nagyon elszaporodnak a dúvadak. A polgármester nagyon helyesen .védelmébe vette a tisztviselők egyetemét, mert tény az, hogy néhány izgága ember bűneiért, a viszonyok, az események lázáért felelősségre nem lehet vonni az összességet. Meg kell róla győződve lenni, hogy ha a tisztviselők közüli kiirtják: a magáról megfeled- 'kezett, nem oda való, elemeket, akkor minden másként lesz és különösen, hal a választások is véget érnek., akkor megkezdődik a munka is. Sajnos, nap-nap után érik a helyzetnek olyan gyümölcse, amely tovább izgatja a-kedélyeket és tovább is akadályozza az alkotó tevékenységet. Csináljanak rendet tehát a tisztviselők közölt., de a közgyűlési terem: is szolgáltasson példát, adjon nyugalmat és alkalmat a munkára. Ez az egyetlen módja a városházi reneszánsznak, amit az egész Budapest türelmetlenül vár. Mint ismeretes, a főváros törvényhatósági bizottsága két tanácsnoki állásnak átminősítését határozta el. E határozat értelmében a jogi képzettségű tanácsnoki állások száma tizenkettőre redukálódnak, míg a műszaki képzettségű tanácsnoki állások száma négyre emelkednék. Ismeretes a harc is, amely ezt a közgyűlési határozatot megelőzte. A technikusok és a jogászok minden vonatkozásban megvivták a -maguk ütközetét. A tanács., de a tisztviselői kar óriási többsége is az átminősítés ellen foglalt állást, a közgyűlés azonban, ahol — úgy látszik, — a technif.dusok jó prókátorok voltak, mégis az átminősítés mellett döntött. Következett azonban Platthy György és társainak állásfoglalása, akik megfellebbeztéjk a belügyminiszterhez a közgyűlési határozatot. A két, ma még vitás’ minősítésű tanäcsnojA állás a tanácsnok-választáson betöltetlen maradt. Sokan azonban nem tartják léyegtellen jelenségnek, hogy amikor Sipöcz Jenő dr. polgármester kirendelte az ügyosztályok uj vezetőit, nem tartorta lenn ezeket az állásokat a majdan megválasztandó műszáki képzettségű tanácsnokok számára; hanem a városépítési ügyosztályok vezetését Bukovszky Viktor tanácsnokra, a világítási és vízvezetéki ügyosztályét pedig Borvendég Ferenc főjegyzőre bízta. Most feltétlenül megbízható forrásból arról értesül a Fővárosi Hirldp, hogy Platthyék föl- lebbezésének érvei a belügyminisztériumban kellő hatással voltak, s ilyenformán a belügyid pénzügyi osztály, — mint a Fővárosi Hírlap értesül, — elkészült a költségvetést kisérő jelentéssel, amelyet legközelebb a pénzügyi bizottság elé fog terjeszteni. Ez a jelentés térim é- szetszerüeni íki fog terjedni a költségvetési tételek részletes megokolására; de legfontosabb része mégis az lesz az idén is, mint minden esztendőben, melyben elmondja azokat1 az irányelveket és módozatokat, amelyek az ügyosztály véleménye szerint alkalmasak arra, hogy a fővárost kii lehessen vezetni súlyos anyagi válságából. A főváros ma már minden bevételi tételt olyan magasra fokozott fel, amilyenre csak lehet és az emelések sorozata, — amint azt a gázárak üjabb emelése is mutatja, — még mindig folyamatban van. E mellett természetesen a takarékosság a főváros vezetőségének régi intenciója, de a közgyűlés utasítása szerint is_ minden vonalon a legnagyobb mértékben megindult. Mindez azonban elégtelen. A főváros háztartási egyensúlyát ma már normális eszközökkel helyreállítani lehetetlen. Lehetetlen ez olyan külföldi nagyvárosokban is, ahol az állam nagy anyagi támogatásokban részesítette azokat. Épen ezért a pénzügyi osztály radikális megoldást határozott el. Olyat, amely a város lakosságára ujab-b nagy terheket ró, de amelyek miniszter minden valószínűség szerint meg lógja semmisíteni a főváros közgyűlésének határozatát\ Ez eredmény.vépen azt jelenti, hogy a városházán nem lesznek uj műszaki képzettségű tanácsnoki állások és igy amikor a még üresedésben levő .kiét tanácsnoki állást be fogják tölteni, azokra mégis csak jogi képzettségű tanácsnokokat kell választani. A polgármestered mindent el fognak követni, hogy erre a két állásra azokat a kiváló fő-tisztviselőket válasszák meg, akiiki ma is a legnagyobb elismerést kiérdemlő módon vezetik azokat az ügyosztályokat, amelyeknek élére a választások után újból kirendelték őket, Ez a két főtisztviselő Borvendég Ferenc főjegyző, aki Búzáth János mellett hosszú évek óta a XII. ügyosztály lelke volt és Liber Endre főjegyző, aki a közjótékonysági ügyosztályt évek óta önállóan vezeti. A helyzet Liber Endre esetében a nehezebb, mert a kiijellölő-bizottság a tanácsnok-választásnál őt nem Is jelölte-, aminek oka nyilván az volt, hogy előbb a hazafias irányban működött Haina-Lpáholyjiak volt tagja. Miután azonban a Keresztény Községi Párt ebből az álláspontjából már humánusan engedett, Liber Endre jelölésének és megválasztásának sem lesz! semmi akadálya, ami által egy súlyos sérelmet lehet majd. reparálni. Annál fontosabb ez, mert hiszen Liber Endre a keresztény pártnak kezdettől fogva tagja volt és tanácsait a városi párt pro grammjának megalkotásánál kitünően föl lehetett használni. ma már teljesen elkerülhetetlenek. Azt fogja ugyanis ajánlani a törvényhatósági bizottságnak, hogy a községi pótadót emelje fel a mai 45°/o-róI 60i°/o-ra, és a főváros közgyűlésének! aligha lesz más módja a nagy probléma megoldására, minthogy ezt a kézen fekvő tanácsot elfogadja. A főváros 1920. évi költségvetésében —- mint ismeretes, — 420 millió a bevétel és 472 millió a kiadás, a költségvetés tehát mindössze 52 millió deficitet mutat, amivel szemben tavaly még 139 millió volt a pénztári hiány. A pótadónak a mai 45 százalékról1 60 százalékra való felemelése azonban nem fogja az egész deficitet! kiküszöbölni:, mert a 15 százalékkal felemelt pótadó csak évi 18 millió korona bevételi többletet jelent. A 60 százalékos pótadó a budapesti embernek talán túlságosan nagy számnak látszik, amivel szemben azonban nem kell másra utalnunk, csak arra, hogy Bécsben kerek 300 százalékos községi pótadót fizetnek. A pénzügyi ügyosztály másik javaslata, hogy a Községi Takarékpénztár minél előbb fel- állittassék, amit már amúgy is szorgalmaz az a minapi közgyűlési határozat, amelyet Csilléry András inHatvan százalékra emelik a pótadót A Községi Takarékpénztár terve — Megsürgetik a háborús kiadások megtéri tését — A pénzügyi ügyosztály költségvetést kisérő jelentése
