Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1920-10-20 / 43. szám

2 Budapest, 1920; október 20. ditványára hoztak és amelynek értelmében a közgyűlés megsürgeti a belügyminiszternél a Községi Takarékpénztár megalkotására vonat­kozó — még a demokrata rezsimben született — közgyűlési határozat» jóváhagyását. Kétségtelen, hogy a Községi Takarékpénztár a fővárosnak is szép hasznot fog hozni, emellett azonban igen fontos szociális célokat is szol­gál majd. Ennek jelentőségére vonatkozólag idézzük; a Bárczy—Bódy—Márkus Jenő- if éle alapszabálytervezet egy igen fontos részét, amely igy hangzik: . „A tartalékalap elsősorban az esetleges vesz­teségek fedezésére szolgál. Amennjdben az alap a betétállomány 2°/o-át elérte, a főváros a ta­karékpénztár első berendezési és üzembehelye- zési költségeire a; községi vagyonból előlegezett kölcsönösszegeknek az üzleti nyereségből való megtérítését igényelheti. Más célokra &)z üzleti nyereség mindaddig fel nem használható, mig a tartalékalap ai betétállomány 5°/o-át el nem érte. Ha ez az eset bekövetkezett', ,a, takarékpénztár választmányának javaslatára s a főváros töri- vényhatósági bizottságának beleegyezésével, a z évi üzleti nyereség fele oly köz­hasznú és jótékony célokra fordí­tandó, amelyek a józan és törekvő kisiparosoknak és munkásoknak, általában a szegény kenyér kér eső néposztálynak a boldogulását elő­segíthetik, s őket az elszegénye­déstől megóvhatják. Ha a tartalékalap a betétállomány 10°/o-át eléri, abban az esetben az évi üzleti nyereség 75°/o-a hjasználhaitó fel az előbb emlitött módon a most körvonalazott célra. Ilyen nemes célokat is szolgál! .a Községi! I a- karékpénztár, amely ha a fővárosnak nem is lesz megmemtiője a pénzügyi válság dolgában, de mindenesetre segítségére lesz azon a területen, hogy a szociális segélyezéseiket, ha nem is azon­nal és ha nem is teljes miértékben, leveszi — a főváros válláról A pénzügyi ügyosztály harmadik javaslata az, hogy a közgyűlés sürgesse meg a kormánynál a háborús kiadások megtérítését, ami szintén 'nem ujrendű kívánság, hiszen még a háború alatt me gkezdő dö-titi a tanács ebbeli akciója. Sajnos, eddig eredmény nélkül1. Ma azonban három aktív miniszter és huszonkét más képviselő tagja a törvényhatósági bizott­ságnak s ha ezek kollektive lépnek fel ennek a régi', jogos kívánságnak az érdekében;, akkor a kormány aligha tagadhatja meg animaikl teljesí­tését. A háború, a forradalmak és a román megszállás okozta károk,, valamint azoikl az összegek, amelyeket a főváros az állam helyett fizetett ki, mintegy százötven millióra rúgnak. Ha ezt az összegeit megkapja a főváros, kétség­kívül igen nagy segítségre tesz szert pénzügyi viszonyaink rendezése tekintetében. Azi uj terhek azonban, amelyeket el kell majd viselnünk, nem állanak meg a fölemelt pótadónál. Csak mosó értesült a közönség a gáz árának újabb felemeléséről, e mellett a legkomolyabban szó van a lakásadó behozataláról és más újabb •emelésekről. A lakásadó, amelyet Becsben már fizetnek, nálunk is progresszív lesz, mennyiben a lakások nagysága és minemüsége szerint 3— 50 százalékig fog terjedni. REVÜ SZÍNHÁZ VI., SZERECSEN-U. 35. TELEFON 120-77. Minden este 7 órakor Dömötör Ilona a m. kir. Opera volt művésznője. Honthy Hanna és Galetta Ferenc felléptével A szerelem királya PAUL LINCKE világsikert aratott operettje. Vasárnap október ?4-én d. u. 3. ó. mérs. helyárabkal LYSISTRATA Jegyek elővételi díj nélkül esész hétre előre válthatók a színház pénztáránál délelőtt 9 tői l-ig és délután 3 órától az előadás _________kezdetéig, valamint az összes jegyirodákban. ; khlAl: niozgókép-Offhon TARZAN SZERELNE és Az amerikai burleszkhumor gyöngye Pénztár: d. e. 1/2ll-tó’l 1/2l-ig, d. u. 3-tól (vasárnap d. u. 2 órától). Előadások kezdete hétköznapi d. u. 4, 3/,6, >/28 és 91/* órakor. Polgármester-válság ? Hirek dr. Sipöcz Jenő fopolgármesterségérol és Folkusházy polgármesterségéről — Meg­főllebbezik-e a tanácsnokválasztásokat ? Bizonytalan formában, de nem a hitelesség- látszata nélkül hirek keltek szárnyra, amelyek­ről már tulajdohképen h ékeik óta sugdosnak az emberek, de amely híreknek még sincsen gaz­dája. A hírek szerint Sipöcz Jenő dr. polgármestert legközelebb fő­polgármesterré nevezik ki, mig a polgármes­teri széket Folkusházy Lajossal töltik be. Amennyire hihetetlennek hangzik ez a hir, épen annyira nem lehetetlen. A törvényhatósági bizottság egyik tekintélyes tagja, akihez e te­kintetben kérdéssel fordultunk, ezeket mondta: — Ma semmi sem lehetetlen. Sőt, amit az ember a legleh-etetlenebbnek tart, rendesen az történik meg. Tény az, hogy a keresztény községi párt teljes bizalommal, őszinte ragaszkodással vi­seltetik Sipöcz Jenő dr. személye iránt, ami azonban nem cáfolata még annak, hogy a polgár- mesteri széket, sokan mással kívánnák betölteni. Épen a Sipöcz iránt érzett ragaszkodás az, amely nem engedi meg, hogy ezt a. kiváló és nagy-ra- becsült férfiút a polgármesteri székben lejárassák. A polgármesteri székben ma nem esik kényelmes ülés s bármily jeles ember is Sipöcz Jenő, kétségte­len az, hogy törékeny testalkatai, a főváros admi- nisztrácionális ügyeinek csak legfőbb vonásaiban való ismerete, hem a polgármesteri székbe pre­desztinálták őt. Nincsen tudomásom a mozga­lomról, amely Sipöcz Jenőből főpolgármestert akar csinálni, de ha tudomásom nincs is róla, de céljait meg tudom érteni. Hiszen az a bizalom, amely a párt .részéről vele szemben megnyilat­kozik és a múlt, amelyben mint kormánybiztos működött, tényleg amellett szólnak, hogy mint főpolgármester, sokkal nagyobb szolgálatokat tehet a pártnak, mint polgármester. Körülbelül ez ä hangulat az,, aimelylyeli 'nem egy helyen találkoztunk, de pozítíiumvok ebben a pillanatban még nincsenek és igy azt ikielil -mon­danunk, hogy olyán gondolatról van szó, amely még csak mos-t van érőfélben. Ha a változás tényleg megtörténnék, akikor a három alpolgármester: Folkusházy, Rényi és Buzáfh egyforma joggal vehetnék fel a küzdel­men .a poígármeste'rségért, bár a mai hírek egye­nesen Folkusházy Lajost emlegetik, mint a‘jövő, sőt a közeli jövő‘polgármesterét. A harmadik alpolgármesteri széket ebben az esetben való­színűleg Csupor József tanácsnok foglalná el, de kilátásai lehetnének Bérezel Jenőnek is, akit a legutóbbi alpolgármester-választáson is jelöl­tek. Még ennél is élénikebb izgalmat kelt a város­házán az a kérdés, hogy megfeleibbezik-e a tanácsnokválasztást? A városházán különféle hirek él-n-ek e tekin­tetben. Mindenki a fellebbezésről beszél, de tu­lajdonképein senki- sem tudja, ki akar föll-ebbezni. Joga van hozzá minden érdekeltnek, mi azonban u-gy tudjuk, hogy Sem a többség, sem az ellen­zék nem föllebbéz, hanem az érdekeikben meg­sértet.1 tisztviselőknek vannak ilyen szándékai. Abban a pillanatban, amelyben ezeket a sorokat Írjuk, még a föllebbezést nem adták be, de ez még nem jelent semmit, mert péntekig szól a hivatalos határidő. Különböző -időikben háromféle f öllebbez esi okról beszéltek. Az első, hogy a szavazatok megszámlálása nem történt a teljes nyilvános­ság előtt, idők folyamán szinte magától -ellesett. A második okkému azt hozták fel, hogy a tanács­nok-választás kiesett a törvényben előirt negy­ven- napból, amely alatt azi egész tí.sztujitásiniak végbe kellett volna menni. Sipöcz Jenő polgár- mester — a Fővárosi Hírlap értesülése szerint, — az elmúlt héten felkereste ebben a kérdésben Simonyi-Semadam Sándor, volt miniszterelnö­köt, aki a fővárosi választásokról szóló törvény előkészítése idején a be 1 ügyminlszter lmot■ is ve- zetie és akinek intenciói szerint készült a tör­vény. Simonyi-Semadam hir s-zierint kijelentette, ho-gy az ő intenciója csak az lehetett, hogy a tisztujitást a negyven napon- belül meg kell kez­deni; mert- hiszen annak ennyi idő alatt való végrehajtása technikai lehetetlenség. A harmadik ok az,, amelyet — hir szerint, — tényleg fel akarnak használni a föllebbezésnél. Ez pedig az, hogy a tanácsnok-főjegyzői állásra külön kellett volna kiirni a pályázatot, mert ez külön állás és -eddig még mindig küllőn is választották a tanácsnok-főjegyzőt. Ezúttal azonban egyszerűen tizenkét tanácsnoki iái lás ra írtak, ki pályázatot. Marker Aladárt, Sallay Ár­pádot, sőt még Kemény Gézát is kifejezetten a tanácsnok-főjegyzői állásra választották meg annak -idején. Csak amikor Sipöcz Jenő dr. ke­rült a kormánybiztosi székbe, az ő kivánság-ára helyezték át Kemény Géza tanácsnok-főjegyzőt a szociálpolitikai ügyosztály -élére, az -elnöki ügyosztály vezetésével pedig Bukovszky Viktor tanácsnokot bízták meg. Ennek azonban vannak előzményei is,-amelyek igen komplikálttá teszik a dolgot és amelyek ke­resztezhetik a föllebbezni akarók szándékait és érveiket. A belügyminiszter azonban minden­ese tre kényes helyzetbe kerül, ha e-1 akarja uta­sítani a föllebbezést, merít ezt a tényét egy Ká- rolyi-rezsimbelii döntésre kell alapítania. A Károlyi-forradalom idején történt, ugyanis, hogy Rényi Dezső, akkori tanácsnok, im-dí lyányára a tanács határozatot hozott, hogy a tanácsnok- főjegyzői állást megszünteti és az elnöki ügy­osztály vezetőjét, aki akkor Kemény Géza volt, tanácsnoknak tekinti. Ezt a tanácsi határozatot az akkori belügyminiszter jóvá is hagyta. A fellebbezők szerint ezt a kérdést azonban nem lehet tanácsi határozattal és belügyminiszteri jóváhagyással elintézni, hanem egyedül és ki. zárólag szabályrendelet-módosítással. A mai re­zsim ne-m ismeri el általánosságban a Károlyi- rezsim intézkedéseit törvényes-ekneik, bár sok esetben kivételeket kell tennie. De ha Ferdinandy belügyminiszter akceptálja is a tanács jelzett határozatának belügyminiszteri jóváhagyását, még mindig fenmarad a kérdés, hogy szabály- rendelermódositás nélkül jogában állott-e annak idején a tanácsnak a tanácsok-főj-egyzői állást tanácsnoki állássá átszervezni. Ezen a ponton fordul meg a föflebbezés sorsa, amely, ha sike­rül, egészen uj helyzetet teremt. Ebben az eset­ben újra meg kell ejteni a tanácsnok-választá­sokat. Hogy milyen eredménnyel? Ez a jövő titka. A liberálisok taktikája A demokrata-párt egyik vezérének nyilat­kozata A tanácsnok-választásnál a liberális pártok meg­jelentek és leadták szavazatukat. Szavazás után el­hagyták a közgyűlési termet és a tanácskozásban nem vettek részt. Ezzel a taktikával azonban min­denesetre elérték azt, hogy néhány jelöltet sikerült a második sorból behozni. A liberális pártok ezek után úgy határoztak, hogy ezt és ehhez hasonló tak­tikázást a jövőben is gyakorolni fognak. Hogy a ta­nácskozásban egyelőre nem vesznek részt, nem jelent semmit; kétségtelen ellenben az, hogy abban a pillanajtban, amikor szükségét és eredményét lát­ják a tanácskozásban való részvételnek, erre is el fogják magukat töké'lni. Megkérdeztük a demokrata-párt egyik vezérét a liberális pártok jövendő elhatározására vonatkozó­lag. A pártvezér a következőket mondta a Fővá­rosi H i r 1 a p munkatársának: — Semmi uj jelenség nincs, semmi okot nem látok arra, hogy a liberális pártok megváltoztas­sák eddigi elhatározásukat. Természetesen, ha uj momentumok merülnek fel, és uj helyzet -elé ke­rülünk; mi is uj elhatározások elé kerülünk. Általában azt mondhatnám, hogy esetről esetre való politikát csinálunk, amint hogy a jelen viszonyok között még másról nem is igen lehet szó. A liberálisok tehát egyelőre esetről esetre való politikát csinálnak, mindazonáltal él bennük a re­mény, ho-gy ezen az utón is sikerül majd imitt-amott eredményeket elérni. Ezen a helyzeten természete­sen lényegesen változtatna az, ha a többségi párt a békés megegyezés mellett foglalna állást, vagy ha a párt egy része ebben az irányban volna hajlandó működni.

Next

/
Thumbnails
Contents