Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1920-01-14 / 3. szám

4 yj Budapest, 1920 január 14. éppen most dolgozta ki a szabályzatot, amely a ba .rokra is kiterjeszkedik és amely ezeknek a vendég­lőkre kendőzött mulatóhelyeknek nem fogja meg­engedni. hogy a vigalmi adó alól kibújjanak. Az elő­terjesztés már készen van és az legközelebb a ta­nács elé fog kerülni: nem lehet benne kétség, hog} hamarosan életbe is tép az uj és jogos intézkedés. • 0 • öt korona vagy kettő ötven nem sok pénz 3 m a pénztelen világban és mégis Libei kor­mánybiztosnak azt a szomorú jelentését olvassuk, hogy a főváiosi polgári és nép­konyhák közönsége egyszerre tizennyolc ezertől hatezerre apadt. Ha nem látnánk bele az emberek erszényébe, ha nem tud­nánk milyen mérhetetlen nyomotuságban él a középosztály, amely már régóta a népkonyhára szorult, akkor örvendetes jelenségnek kellene ezt vennünk. Hiszen az volna a természetes, hogy aki elmarad a népkonyhából az vendéglőbe költözött, vagy legalább is otthon, a családi tűzhely­nél főzi meg ebédkéjét. De ki hiszi el ma, hogy a népkonyha elmaradt vendégei jobb sorsba jutottak. Sajnos, nincs másunk, mint egy fájdalmas, szomorú sóhajtásunk: vájjon hol ebédelnek azok, akiknek már a népkonyhára se jut? Nyolc órakor bezárják a kapukat, mert bizony — mi tűrés-tagadás benne — alaposan meg­romlott a főváros közbiztonsága. Nem csoda, hiszen a betörő egy ellopott ing árából egy hétig élhet, a zsebtolvaj egy elcsent aranyláncból egy hónapig vígan költekezik, ha pedig szükségmunkát vállal napi 35 koronáért, a mellett bizony fel­kopik az álla. Háború és forradalmak után megromlanak az erkölcsök és nincs a világnak az a rendőrsége, amely a köz­biztonságot ideálissá tudná lenni. De vájjon segit-e a nyolc órai záróra ? Nem tud-e besurranni a betörő hét óra ötvenöt perc­kor? Vagy nem történnek-e nap-nap után világos nappal is rablások? Fájdalom, nem kell felelni ezekre a kérdésekre. A rendőrség pedig csak úgy érhet célt a nyolc órai kapuzárással, ha előbb paktumot köt a betörő urakkal, hogy csak este nyolc óra után fognak munkához. A behozatali szabad lista megjelent a héten. Ezentúl a kereskedők és a lakosság nagy örömére élelmi cik­keket is szabad behozni a haláron, vagy a demarkációs vonalon túlról. Nagyatádi Szabó István miniszter azt mondta, hogy a legfontosabb az élelem. Akárhonnan csak enni legyen. A kereskedők is ezt mondták már hónapok óta: importálni mindent, amit lehet, amíg olcsón kapjuk. Persze azóta megdrágult minden, de akkor Ereky minisz­ter és Korányi miniszter azt mondták, hogy vége lenne a valutának, ha élelmet enged­nének be az országba. Az ember elszomo­rodik ezen a képen. Esztendők óta élünk már úgy, hogy minden héten más elvek szerint dolgoznak. Mert mellékes, hogy kinek van igaza, az az egy bizonyos, hogy ez a rettenetes kapkodás öl meg bennünket. Mert miért nem igazság az ma, ami tegnap még az volt, és miért igazság az ma, ami tegnap még megbélyegzett ostobaság volt? 'ILV'ís. mozgókép-otthon Egy zseniális kalandor a XX. században! Első kaland : A FEKETE ZSOKÉ Kalandor-történet. 6 részben. A főszerepben : Harry Peél. J/at'-teiVst-l0, d. u. 3-tól (vasárnap d. u. 2 órától). Előadások kezdete hétköznap: d. u. 4, 3/,6, ’/-8 és >/.i!0 érakor. A Margitszigeti csata A Közmunkatanács bizottságot küldött ki a kérdés megvizsgálására — Ismét kisért a növénykert ügye A sok vihart látott szegény és jobb sorsra ér­demes Margitsziget körül ismét a leghevesebb csata dúl. És pedig, tekintettel arra, hogy az egyik iiarcos fél az öreg Fo lányi Géza, kétségtelen, hogy a dolog véribe fog kerülni. A kérdés csak az, hogy kinek a vérébe. Mert a bérlő részvénytársaság sem tétlen és ha Polónyinak hatalom van a kezében, ő is olyan személyiségeket tud felvonultatni, akik a kormány pártjában jóval nagyobb tekintélyek, mint a Közmunkatanács elnöke. Beválasztották tudniillik az igazgatóságba Wein Dezső dr.-t és Kertész K. Róbertét, akik a keresztény nemzeti egyesülés pártjában nagy szerepet játszanak. Mind a ketten tisztelt egyéniségek, Kertész K. Róbert pedig amel­lett kiváló szakember ist Szóval súlyos ellenfelek. Hogy azonban milyen mértékben akarják és tudják magukat exponálni a társaság érdekében, az már egészen más kérdés. A Közmunkatanács külön­ben szombaton újra foglalkozott a Margitsziget dol­gával. Ezen az ülésen Polónyi különösen azt bizo­nyította. hogy a részvénytársaságnak a beruházáso­kat még a béke idején meg kellett volna kezdenie és hogy a beruházások legnagyobbrészben olyanok^ amelyek egészen függetlenek attól, meg tudta-e csi­nálni a Közmunkatanács a vállalt töltési munkálato­kat, vagy sem. Hivatkozott Polónyi légióként arra, hogy a bérlő részvény társaság a meglevő építmé­nyeket sem javíttatja, úgy hogy azok a lehető leg­siralmasabb állapotban vannak. A Közmunkatanács azután úgy döntött, hogy mindezeknek m e g- v iz s g á 1 á s á r a bizottságot küld ki, amely már l e g k ö z e I e b b in e g k e » d i a helyszíni szemléket. A kiküldött vizsgáló­bizottság elnöke Hauszmanm Alajos lett. A Margitszigeti ügynek azonban van. egy mel­lékhajtása is. Ismét felvetődött ugyanis a Margit- szigeten lJé t e s i t e ,11 d ö ni ö v é n y k'e'r't ügye. Az Andrássy-féle törvény ugyanis úgy intéz­kedik. hogy itt kell ezt a tudományos intézményt létesíteni. Azóta azonban napirendre tértek e fölött a lehetetlen ötlet fölött, mert belátták annak két­féle lehetetlenségét. Egyrészt képtelenség, hogy a szigeti szórakozóhelyek kellős közepén legyen egy tudományos intézmény, másrészt kár volna a szi­get egységét ezzel megbontani, amikor a főváros amúgy fs késznek nyilatkozott a növénykert elhe­lyezésére célszerűbb területet átengedni. A kultusz­minisztérium azonban most újból a Margitszigetet forszírozza, de magában a Közmunkatanácsban is igen nagy ellenzésre talál. Döntés ebben az ügyben eddig nem történt. Választók az urnák előtt Hogyan kell szavazni ? — Édes Endre helyet­tes tanácsnok nyilatkozata A közjogi és anyakönyvi ügyosztály nem tarto­zik a divatos ügyosztályok közé. A városatyák nem szokták a tanácsnokot kérésekkel sőt követelődzé- sekkel ostromolni. Az ügyosztály folyosóján, néha- néha reverendasuhogás hangzik, miutáni itt intézik a klérus ügyeit, de a legnagyobb forgalmat mégis a házasulandók csinálják, akik a szerelemnek jogaiba való jutását kívánják itt gyorsabb módon: elérni. Az ügyosztály tehát mindenképesn: rokonszenves, de1 a rendes körülmények között csöndes hely. Ma azon­ban a városháza minden némasága mellett, itt folyik a leglázasabb' munka: a nemzetgyűlési v á- 1 asz tások előkészítése. Aki nem látta, nem tudja elképzelni, hogy mit jelenthet az, amikor 400,000—450,000 ember kötelező leszavazását kell előkészítenie egy meglehetősen kisterjedelmű appa­rátusnak. Itt ma nem frázis a „csilingelő telefon“, a robogó küldöncök, az aktacsomók, fis ha van ma Budapesten fej, amelynek „káptalaninak kell lennie, az fi d e s Endre dr„ h. tanácsnoké, aki ennek az örült iramban [folyó munkának középpontjában áll. Ebben a rettenetes elfoglaltságban háborgattuk a tanácsno­kot és kértük meg, mondja el a „Fővárosi H i r- 1 a p‘ olvasói számára, milyen lesz a t e c h n i k á j a a budapesti nemzetgyűlési választásoknak? Hiszen egy egészen uj, eddig soha nem látott nagyarányú, hogy úgy mondjuk: ,ínépmozguIpm“;-ról van szó’, amikor az u r n a, a titkos választás vonul be a magyar alkotmányos életbe és amikor a választók százezrei vonulnak föl az eddig szerepelt tízezrekkel szemben. Édes tanácsnok érdekes és minden budapesti választó számára becses fölvilágositásokat adott, de de az ő munkája páratlan iramban halad és mi köte­lesek vagyunk épen. ez Qkból, mint egy* harctéri tudó­sításnál, a pontos dátumot feljegyezni: a tanácsnok­kal folytatott beszélgetésünk pénteken délben folyt le és igy megeshetik, hogy mire az olvasó kézhez kapja a lapot, egy és más intézkedés máris valósággá vált. Budapest 409 helyen szavaz. — Azok a jegyzékek —- mondta Édes h. tanács­nok — amelyek a választók neveit tartalmazzák, eb­ben a pillanatban már közszemlére vannak kitéve. Ez a közszemlére való kitétel mégy napig tart, amely idő alatt mindenkinek módjában van sza­vát felemelni, hogy akár a névjegyzékből hiányzik, akár pedig olyanok nevét találja ott, akiknek nincsen választási jogosultsága, külföldi állampolgárok, vagy erkölcsi kifogások alá esik. Ezekben a felszólamlá­sokban a választási biztos dönt. — Minden lisztbizottság területén több szavazat­szedő bizottság fog működni. Összesen 409 ti í yen! szavazatsz' edő küldöttséget alakítottunk. — — A választás január hó 25-én reggel nyolc óra­kor kezdődik meg és tulajdonképen egyfolytában tar­tott volna. Mi azonban látva a helyzetet, hogy a legr több helyen az éjszakába is belenyúlt volna a sza­vazás, ami a választóközönség igen nagy megterhel- tetését jelentette volna, javaslatot tettünk a minisz­tériumban, hogy a választás több napon át tartson. Ennek a mi javaslatunknak eredménye, hogy a kor­mány a választás időtartamát két napra tolta ki. A jelöltek ajánlása, — Nemzetgyűlési képviselőt ötszáz a választó- kerületeiben lakó választó ajánlhat. Azok a választók azonban egy másik jelölt ajánlásában nem vehetnek részt, hacsak a szóban forgó másik jelöltnek az aján­lása nem hatálytalan. Az ajánláson fel kell tüntetni a jelölt lakását, korát, pártállását stb. Az ajánlást mind az ötszáz ajánló aláírja és; jó, ha megjelölik azt a sorszámot is, amely alatt az ajánló a választási lis­tába fel van véve. — Az ajánlást 2—10 ajánló nyújtja át a válasz­tóbiztosnak és pedig lehetőleg olyanok, akiket a \ á- lasztási biztos személyesen ismer, ellenkező esetben hitelt érdemlő módon igazolniok kell magukat. — Az ajánlás átnyujtásának időpontja január 17-én délelőtt 9—12 óra között van. Csak a válasz­tási biztosnak, vagy helyettesének, annak hivatalos helyiségében nyújtható át. A választási biztosok nevét, hivatalos helyiségét, a szavazatszedő bizott­ságok elnökének, helyettesének és jegyzőjének nevét, valamint hivatalos helyiségét az utcán plakátok hir­detik. Hogyan voksolunk? — A választás vasárnapra esik. Ha a kerületben ellenjelölt is van, akkor fontos, hogy a választók a szavazóigazolványokat megkapják. A szavazóigazol­ványokon számok lesznek, amelyek teljes útbaigazí­tást adnak, hogy ki hol adja le voksát. Például ha valakinek a névjegyzékén ez áll: XII. 5.—108 ez azt jelenti, hogy az illető a XlI-ik választókerü­letben az 5-ik szavazókörben szavaz és neve a választói névjegyzékben a 108-ik szám alatt van be­iktatva. (Mielőtt tovább mennék, azt a gyakorlati utasítást kell közölnöm, hogy ajánlatos, ha minden k i ceruzát is visz magával.) — A szavazásnál a szavazói igazolványt fel kell mutatni, mire a szavazatszedőbizottság konstatálja, hogy az illető téinyleg benne van-e a választói név­jegyzékben. Ennek megtörténte után az elnök borí­tékot nyújt át, amelyet egyforma papírból a belügy­minisztérium állított elő és odaadja a szintén a bel­ügyminisztériumból származó szavazólapot is, ame­lyen rajta lesz az összes jelöltek neve és pártállása. A szavazó ezekkel felszerelve a szavazó helyiségnek egy mellékhelyiségébe megy, amely mellékhelyiség­nek kizárólag a szavazó helyiségből szabad ajta­jának nyílnia. Több ajtónak nem szabad a szobában lennie, ha pedig ilyen helyiségek nincsenek, vagy’

Next

/
Thumbnails
Contents