Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1920-01-14 / 3. szám

Budapest, 1920 január 14. 5 nem elegendő száinuak, akkor fülkéket kell felállí­tani. A választó a fülkében zárt ajtó mögött a szava­zólapon annak a jelöltnek neve mellett levő kockába, amely jelöltre szavazni óhajt, jelet tesz. Majd az igy elkészített szavazólapot borítékba teszi, leragasztja, visszatér a választási helyiségbe, a zárt borítékot át­nyújtja az elnöknek, aki átveszi, jegyzékbe veszi, hogy X. Y. leszavazott és a zárt borítékot bedobja a ládába. (Édes tanácsnok szavainak magyarázatául ide­rajzoljuk, hogy néz ki egy belvárosi szavazónak VI. választókerület — a szavazólapja, aki W e ke r 1 e Sándorra akarja adni voksát:) SZAVAZÓLAP VI. választókerület Weherle Sándor pártonkivüli 1+ Fr iedr ich István ___ ke reszt, egyesülés pártjai nr. Hébelt Ede szó ciáldemokra ta — Minden szavazóbizottság számára külön sza- vazatgyiijtö ládákat kellett csináltatnunk. A fővá­rosban tehát nem kevesebb, min 409-et. Rengeteg költség ez és ha még hozzávesszük, hogy a kor­mánynak minden vidéki szavazatszedő küldöttség számára 'kellett ilyet beszerezni és hogy a borítékok, szavazólapok, adminisztráció, nyomtatványok mibe kerültek, tisztán áll előttünk, hogy a választások az országnak rengeteg pénzét emésztik fel. Az eredmény. — A záróra letelte után felbontják a lezárt ur­nát, a borítékokból kiveszik a szavazólapokat és az elnök felolvassa azokat'. Kívánatra a bizottság tag­jainak minden szavazólapot meg kell mutatni. Elő van írva az is, hogy a szavazatszedő küldöttség asztalának minden oldalról hozzáférhetnek kell lennie, hogy a felbontott szavazólapok minden oldal­ról megtekinthetők legyenek. — Az egyes szavazatszedő küldöttségek az eredményt eljuttatják a kerület választási biztosá­hoz, ő az összeegyeztető és ő állapítja meg, vala­mint hirdeti ki az eredményt. Hány szavazó van Budapesten? Édes helyettes tanácsnok érdekes felvilágosítá­saihoz még csak azt füzzük hozzá, hogy bár a sza­vazók össze, vannak már írva, a névjegyzékek köz­szemlére vannak kitéve, ebben a pillanatban a szava­zók száma még nincs megállapítva. Az ügyosztály azonban statisztikusokkal csináltatott 'egy kimuta­tást, amely hozzávetőleg megmutatja az eredményt. Ezt úgy számították ki, hogy a Budapesten liszt- í egy gyei ellátottaknak 40 °/o-át tekintették olyannak, mint akik benne vannak a választói jogosultság ko­rában. Ilyenformán választókeriiletenkint a szava­zók száma a következő lenne: Választó­kerület Szavazat­szedő bizottságok száma Szavazók száma I. 11 12.540 II. 15 14,855 III. 16 14,785 IV. 19 19,091 V. 21 22,636 VI. 12 12,063 VII. 10 9,164 VIII. 14 14,145 IX. 14 15,171 X. 15 15,873 XI. 16 16,098 XII. 35 37,600 XIII. 17 18,720 XIV. 17 18,909 XV. 17 19,046 XVI. 22 21,250 XVII. 15 15,285 xvm. 25 25,323 XIX. 29 29,807 XX. 15 13,623 XXL 26 24,925 XXII. 28 29,255 Összesen: 409 420,162 E szerint, ismételjük, hozzávetőleges, valószinii- ségszámitás szerint mintegy 420,162 szavazója lenne Budapestnek. A már beérkezett jelentések azonban azt mutatjálk, hogy nem lesz annyi, hanem csak mintegy 350,000 választóra lehet számí­tani. Érdekes még feljegyezni, hogy Budapest leg­nagyobb kerülete a XII-ik, a Külső Lipótváros és az Angyalföld, ahol P e y e r Károly népjóléti miniszter mérkőzik a keresztény párt jelöltjével Honi on na y Tivadarral. A legkisebb kerület pedig az első kerü­let, ahol Haller István kultuszmniszter a legko­molyabb jelölt. 19120. évi január hó l-ével uj előfizetést nyitot­tunk lapunkra, kérjük tehát azon előfizetőinket, akik­nek előfizetése december 31-én lejárt, hogy a meg­újításról idejében gondoskodni szíveskedjenek, ne­hogy a késedelem miatt a top küldésében fennaka­dás történjék. A Fővárosi Hírlap eilőfizetéísi] ára: Egész évrfc .... 80 korona. Fél évre ...........................40 koronái FŐ VÁROSI HÍRLAP kiadóhivatala. Baránszky? Tegnap még mindenki megesküdött rá, hogy a kormánybiztos kinevezéséről szó sem le­het. Ma már megint mindenki a kormánybiztost várja. Persze ki ököllel, ki ölelő karokkal. A játék már kezd kissé unalmassá lenni. Az ember beleun egyszer mindenbe, hát még ebbe a találgatásba, amelynek — amint azt a következmények meg fog­ják mutatni — semmi praktikus értéke nincs. Mi is csak kuriozumképen jegyezzük fel, hogy legújabban megint Baránszky Gyula nevét emlegetik. Ba- ránszky? Hát akkor B'aránszky. Nem Baránszky? Hát akkor nem Baránszky. Bizony nem ennek a kérdésnek a megoldása az, amely visszaadja nekünk Erdélyt és a felvidéket. A költségvetés kalamitásai. A költségvetéssel még soha annyi baj nem volt, mint az idén. Ma­guknak az emeléseknek, a jövedelem szaporítások­nak kigondolása is nagy munka. Reális értékeket megállllapitani is lehetetlen. Ami ma tiz korona, az holnap húsz lesz, vájjon mennyibe fog kerülni 1920 december 21-én. Most azonban, amikor a költség- vetés csaknem elkészült, újabb kalamitás történt vele. A költségvetés —■ mint ismételten megírtuk — uj rendszer szerint készül. Az uj, tárcaszerü össze­állítás azonban némi zavart okoz és ez késlelteti a költségvetésnek olyan állapotba való juttatását, hogy az a tanács, majd a nyilvánosság elé kerülhetne. Az ügyosztályok ugyanis az uj összeállítás módiját még nem tudják élsajátitani ás igy a pénzügyi ügy­osztályhoz beterjesztett elaborátumaik nem felelnek meg teljesen az uj szisztéma kövtelményeinek. Ilyen­formán a pénzügyi ügyosztály kénytelen volt csak­nem valamennyi tervezetet az ügyosztályoknak visz- szaadni megfelelő átdolgozás céljából. Ignotus kilépett a főváros szolgálatából. Ign o- t u s-V eigelsberg Hugó, a neves iró és publi­cista szociálpolitikai szakelőadó volt a fővárosnál. A Károlyi-kormány idejében beosztották a propaganda sajtóbizottságba és ebben a minőségében még ta­valy Svájcba küldték ki. Ekkor Búza Barna, az akkori földművelésügyi miniszter fordult a főváros­hoz, hogy Ignotust szabadságolják, amit a főváros meg is tett és Ignotus hat havi szabadságot kapott. Ez a terminus azonban már régen lejárt és mint­hogy Ignotus aki most is külföldön tartózkodik, még mindig nem jelentkezett, állásának újból való elfog­lalására, a tanács egyik legutóbbi ülésén úgy ha­tározott, hogy Ignotust a főváros szolgálatából ki­lépettnek és szerződését felbontottnak tekinti. Kisiparosok és kiskereskedők támogatása. A Ká­rolyi-kormány annakidején 12 millió koronát bocsá­tott a főváros renlelkezésére, hogy ebből a háborús viszonyok következtében tönkrement érdemes kis­iparosokat és kiskereskedőket kedvező hitelnyújtás­sal felsegítsék. A kihitelezett összegekért a főváros az állammal szemben egyharmadrész erejéig szava­tosságot vállalt és a tranzakció lebonyolítását a fő­város által .alapított és a dr. Vita Emil tanácsnok elnöklete alatt álló Fővárosi Kisipari Hitel­szövetkeze t-re bízta. Az akció, amely szép ki­látásokkal indult melg, a zsiványdiktatura kitörése folytán megfeneklett és a kölcsönök folyósítása meg­szűnt. Az akció ujrafelvételének céljából dr. Dlé'ri Ferenc alpolgármester elnöklete alatt a napokban szaktanácskozást tartottak, amelyen Vita Emil dr. tanácsnok indítványára elhatározták, hogy a köl- csönfolyósitásokai ismét megkezdik és méltányos esetben, az eddigi szokástól eltérően, 5000 koroná­nál nagyobb összegeket is engedélyeznek. Kölcsönre igényt tarthatnak azok a kisiparosok és kereskedők, akiket a háború, a kommunizmus, vagy a román rekvirálások tönkretettek. Késik az orvosok kinevezése. A főváros tanácsa már hónapokkal ezelőtt pályázatot hirdetett a fővá­rosi kórházaknál rendszeresített mintügy hatvan al- orvosi és segédorvosi állásra. A pályázat határideje már régen lejárt, de a polgármester még mindig nem döntött, noha az érdekelt pályázóknak existenciális érdeke forog kockán. Kívánatos volna, ha a polgár- mester a függő kérdésben mielőbb határozna. Nincs lefoglalt ülőhely a Máv.-on. A Máv. átirt a keneskedelmi miniszterhez, amelyben közli, hogy a vasúton uralkodó súlyos helyzetre való tekintettel, csak ki vélt elitesen és korlátolt mértékben felelhet mag a hatóságok ama kérelmének, hogy hivatalos sze­mélyeknek kocsiszakaszoikat, vagy lefoglalt ülőhelye­ket biztosítson. Ilyen megkereséseknek a Máv. ezen­túl csak akkor fog megfelelni, ha magasabbrangu, öregebb tisztviselők fontos és halaszthatatlan hiva­talos utazásáról lesz szó. A keneskedelmi minisz­ter miheztartás végett ezt a főváros tanácsával is közölte. A kövér Ráby százezer koronája. A kövér Rá by ismert alakja volt Budapestnek, de szegény ember vo'llt, hiszen újságírásból élt és a maga hatalmas terjedelméhez mérten kitűnő étvággyal dicsekedhe­tett. Igazi tekintélyre azonban a proletárdiktatúra ailatt tett szert a kövér Ráby, aki igen rendes el­lenforradalmárnak bizonyult azon a szakszervezeti ülésen, amelyen az Otthon Körből fegyveres vörös­őrök cipeltek el egy csomó újságírót Korvin Ottó d!él Á szomorú menetben ott totyogott a kövér Ráby is és pompás humorával' nemcsak ellenforradalmár társait, de magát Korvint is megnevettette. Korvin­nal mulatságos vitája volt, amelynek jutalmaként útlevelet kapott és pedig egyenesen — Palesztinába. Ráby azonban csak Bécsig ment el, most is ott van és megtalálta igazi terrénumát, ahol érvényesülhet: mozi színésznek készül. Közben azonb? nagy szerencse érte. A budapesti lapok is megírták, hogy Allizé, a franciák bécsi követe Napóleonnak, egy Mária Lujzához intézett szerelmes leveliét egy millió koronáért vette meg egy bécsi családtól. Ed­dig ismerős a história, ami pedig uj a dologban, az az, hogy ezt a nagyszerű üzletet a kö­vér Ráby közvetítette. A levelet tulajdon­képen egy élelmes képügynök szimatolta ki. Tudta. hogy1 sokat ér, mert a világhódító Mária Lujzához intézett összes szerelmes levelei ott vannak a franciák múzeumában — ennek aiz egynek a kivé­telével. Az ügynök vevőt keresett, de sokáig nem jelentkezett komoly ajánlat. Az ügynök ehnondta a dolgot a kövér Rábynak, aki diadalmasan ordított fel; — El kell adni a nemes francia nem­zetnek. Nagyszerű, de hogyan? — Annál] egyszerűbb nincsen, elmegyünk Alli- zé'-hez. Másnap már audenciára Éelent)kezett Ráby. A követ még meg is köszönte a kitüntető figyelmet: hát persze, hogy a levél nem hiányozhatik ,a francia nemzet kincsei közül. Meghívta Rábyt ebédre, no látott is jóétvággyal kosztolni! Elbeszélgetett vele mindenféléről és megígérte Rábynak, hogy ha a ma­gyar békét megkötik, ő lesz az első újságíró, aki út­levelet kap Párisba. Persze közben az üzletet is megkötötték, Allizé megvette a levelet a Louvre számára ötvenezer frankért, ami testvé- rk között is megér egy miiló koronát. Rábynak is kínált egy kis pénzmagot, amit azonban az nem akart elfogadni. Allizé erre katonásan összeszidta és olyasmit mondott, hogy Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen, mire Ráby megadta magát és zsebre- gyiirte élete legelső százezer koronáját. A leggyönyörűbb magyar operett, amit az utóbbi években szinrehoztak „A pünkösdi rózsa.“ Az a fre­netikus tapsvihar, amely minden egyes ének- és táncszámnál felhangzik, kétségtelen bizonyítéka a legnagyobb sikernek. P é c h y Erzsit, G a l e 11 a Ferencet, Magaziner Erzsit és a társulat vala­mennyi művészét estéről-estére a legnagyobb ün­neplésben részesíti a R e v ii-S z i n h á z a t zsúfolá­sig megtöltő előkelő közönség. • • • Előfizetőinkhöz!

Next

/
Thumbnails
Contents