Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)

1919-03-05 / 10. szám

Budapest, 1919 március 5.

2

szükségessé vált szervezésekre, valamint a nyugdíjasok ellátásának felemelésére.

— Legjobban jellemzi a mai demokratikus kormányzatnak a főváros és alkalmazottai iránt tanúsított jóindulatát, hogy a most említett határozatokat alig 8 napi batáridőn belül a belügyminiszter jóváhagyta, úgy, hogy a néptanács február hó 26-án tartott alakuló ülésében már a megtörtént jóváhagyást vehette tudomásul. A határozatok végrehajtása most van folyamatban és azok végrehajtása után a fővárosi alkalmazottak státus-viszonyai jelentékenyen megjavulnak.

— A Városi Alkalmazottak Országos Szövetsége igen élénk és üdvös tevékenységet fejt ki az alkalmazottak szociális és gazdasági helyzetének javítása körül. Számos helyes és okos előterjesztéssel járult máris a polgármester és a tanács elé és működéséről a magam részéről üdvös eredményeket várok.

— A Szövetséggel egyetértőén kívánom megoldani és pedig a legközelebbi jövőben az ideiglenes hivatalnokok, valamint az altisztek státus és fizetési viszonyainak kérdését, de legelsősorban az elavult fegyelmi eljárás reformját, az if többit a modern korszellemnek megfelelően, demokratikus alapon, az alkalmazottak sorából alakítandó fegyelmi bíróság létesítésével.

Beomlással fenyegetnek a csatornák

Az uj csatornaépítési programm — Megépítik a Hungária-uti főgyűjtőt — Elkészült az" Ördögárok befoltozása Focit tanácsnok nyilatkozata

A négy és fél esztendős háború, mely mint mindenütt, Budapesten is megállította a meglevő közmüvek karbantartását és újak építését, súlyos és mélyreható nyomokat hagyott a főváros csatornarendszerében. A száguldó teherautók, melyek gummi- kerék hiányában vasabroncscsal rontják a pesti utcák kövezetét, süppedéssel fenyegetik az úttest alatt elhelyezett csatornarendszert. Csak nemrég történt, hogy a Liliomt-utcában egy száguldó teherautó nyomában mennydörgésszerű robajjal omlott be a csatorna, és kérdés, hogy a főútvonalakon mikor történik hasonló szerencsétlenség. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy a teherautók, a megengedett 4 kilométeres. sebesség helyett gyakran 10—15 kilométeres sebességgel haladnak, ami által még inkább növekszik az úttestre gyakorolt nyomás.

PESTI ÉLET

Két boiseviki történetet mondunk el, miután ezek ma Budapesten a legdivatosabbak. Mindenki ilyeneket reprodukál és mindenkinek ilyenektől borsódzik valami kéjes, de perverz gyönyörűséggel a háta.

Az első történet a legvadabb és legfélelmetesebb napokból származik, amikor még senki sem sejtette, hogy milyen felkészültséggel, milyen eszközökkel mennek a magyar boisevikiek a harcba. A Kossuth Lajos-utcában tolongott a nép, előkelő urak, finom dámák dörzsölődtek vörös szallagos boiseviki katonákhoz, amikor egy jólöltözött huszárkapitányba teljes ereiéből beleütközött egy vörös szallagos katona. A kapitány mintegy reflex mozgással az órája után kapott és rémülten vette tudomásul, hogy drága remontoire-ja nincs többé. A zsebe üres volt.

A kapitánynak nem szállt az inába a bátorsága. Utána vetette magát a rablónak és sikerült is azt a Kossuth Lajos-utcában utolérnie. Hatalmasat ordított rá:

— Ide azzal a z ó r á v a 1!

A katona megszeppent. Reszketett a robusztus kapitány előtt, mint a nyárfalevél. Végre kigombolta a felső kabátját és egyenesen jámbor ábrázat- tal adta át az órát. A kapitány csebre tette és távozott. A katona pedig csodálkozva, levertem kétség- beesett en tekintett utána.

A kapitány megelégedetten ment haza és elővette az óráját, hogy éjszakai nyugovóra felhuzza. Megdermedt a látványon: egy idegen óra volt a kezében, a maga órája pedig ott ketyegett békés nyugalommal az éjjeli szekrényen, ahonnan reggel eljielejtette magával vinni. Így lett boiseviki a szegény katona helyett a gazdag kapitányból.

A másik eset már elszomorítóbb, bár végeredményben nem kevésbbé vidám.

A csatornákat fenyegető veszedelmekről, továbbá az uj csatornák építéséről Fock Ede tanácsnok a 'következőkben nyilatkozott a Fővárost ■id i r 1 a p n a k:

A főváros utcáit annak idején túlnyomó részt feltöltéssel hoztuk a. mai színvonalra, rnely az állandó süppedés, folytán bizonyos mértékben ksüppedt és a lesüppedt' talaj állandósult. A teherautók erős rázása felkavarja ezt az állandósult úttest-réteget és erőszakos nyomást gyakorol az úttest alatt elhelyezett csatornákra is. A főbb útvonalakon már modernebb elvek szerint épültek a csatornák, azonban ezeknél is imminiens a veszély, hogy az úttest nem bírja a teherautók pusztító munkáját és beomlik. Ez pedig esetleg katasztrófával is járhat.

Baj van a csatornák tisztogatásával is. A mai nehéz munkásviszonyek mellett bizony nehéz munkást kapni a nem éppen kellemes tisztogató eljárásra. Reméljük, hogy mire kitavaszodik, inkább jelentkeznek a munkások, akiknek segítségével megkezdhetjük a főváros közegészsége szempontjából annyira fontos tisztogatást. A tisztogatást, csakúgy mint a csatornák javítási munkálatait, a főváros nem adja vállalatba, hanem házilag végezteti cl. Csatorna- javításra most egy hónapban mintegy 10—15.000 koronát költünk, ez az összeg azonban alaposan meg fog nőni, mikor a tisztogatási munkálatok kezdetüket veszik.

Mikor indulnak meg az ni csatornaépiíke- zések? — kérdeztük.

— Mihelyt a viszonyok megengedik. A fővárosnak a Hungária-körut felé eső külső része egyáltalában nincsen csatornázva, itt az első feladat a Mungáriánuti főgyűjtő és a Vágány- utcai átemelőtelep megépítése. Az uj csatorna- épitkezéseknél tekintettel kell lennünk arra, hogy a Budapestet környező falvak minden valószínűség szerint a fővároshoz fognak tartozni és e falvak csatornáinak természetes levezető szerve a mi Hungária-uti főgyűjtőnk lehet, mely azután a Dunába viszfrú .szennyes vizet. Különösen fontos ennek a főgyűjtőnek a megépítése a kislakás-építkezések szempontjából, hiszen azok a1, helyek, ahol a kislakás-építkezések tervbe vannak véve, közegészségügyileg lakhatatlanok maradnak mindaddig, inig csatornázásuk el nem készül. A főváros már a háború előtt kidolgozta az egész nagy csatornaépítési programmot, mely akkor mintegy 40- 50 millió koronába került volna. A terveket annakidején

Történt,a Margithidon.

Egy szegény hivatalnok baktatott hazafelé egykor előkelő, de ma már nagyon kopott szőrmés télikabátjában. ) g

A hid közepén jött a boiseviki.

A szokásos jelszó, amit jól ismerünk már az orosz történetekből:

— Vesse le a kabátját, e 1 e g e t 1: o r d t a m á r.

Bizony a kabátot eleget hordta már, meg is látszik a szőrmén és igy nem is fájt volna valami túlságosan annak elvesztése, ha történetesen lehetett volna kispolgári fantáziával egy újra gondolni. De nem lehetett és igy emberünk nagy keserűséggel vetette le a kabátot.

DiS1 levetette szó nélkül engedelmesen.

A rablót meghatotta a helyzetnek ez a megértése és a következő pillanatban nemes, szamaritánus tettre határozta e! magát. így szólott a hivatalnokhoz:

— Nézze szegény ember, nem tudnám elviselni, hogy én miattam maga tüdőgyulladást kapjon. Az ilyen engedelmes fiukra szükséges lesz majd a proletár-diktatúrának. Itt van az cn katonakabátom, vegye magára és siessen haza, igyák egy meleg teát.

A szegény megtélikabátitlan hivatalnoknak sem kellett ezt kétszer mondani. Lóhalálában indult hazafelé. A hid végén azonban felébredt benne az örök kíváncsiság, vájjon nincs-e a katonakabát zsebében valami. Minden zseb üres volt, de a belső zsebből mégis kihúzott valamit. A lámpa alatt nézte meg, mi az? Hat darab ezresbankó volt, aminek huszadrészét sem érte meg az ő molyette télikabátja.

És mondja még valaki e két történet után, hogy a burzsuj nem tudja kihasználni a boiseviki mozgalmat!

*

felterjesztettük Fővárosi Közmunkák Tanácsához, mely közismert lomhaságával hevertette az ügyet Most már természetesen legalább 100 millió koronába kerül a teljes programúi végrehajtása. Két esztendeig hevert a csatornaépítési terv elintézetlenül a Közmunkák Tanácsánál, melynek likvidálása alkalmából visszakaptuk az aktákat. A tervezetet most sürgősen felterjesztettük a bel ügy minisztérium hoz, ahol minden bizonynyal gyorsan fogják elintézni.

A nagy csatornaépítési tervezetből a kis- lakás-épités szempontjából legfontosabb a Hungária-uti szakasz elkészítése. Ennek a szakasznak. mely a Dunánál kezdődnék, a megépítése mintegy 15 millió koronába fog kerülni. Remény van arra, hogy ezt az építkezést még a tavasz folyamán megkezdhetjük. Az építkezés egy esztendeig tartana és állandóan 500—600 munkást foglalkoztatna, úgy, hogy annak megkezdése a munkanélküliség ellen való küzdelem szempontjából is igen: jelentős. Még csak a cement hiányon kell segíteni és akkor semmi akadálya nincs az építkezés megindulásának. A főváros c tárgyban különben felterjesztést intézett a Munkaügyi Tanácshoz és azt kérte, hogy ameg- épitendő közmüvek közé, anyagbiztosítás szempontjából, a Hungária-uti csatorna-szakasz megépítését, mint elsőrendű szükségletet, vegye be.

Hogyan halad az Ördögárok beboltozása?

Az Ördögárok beboltozásával 2 esztendei megfeszített munka után néhány hét múlva készen leszünk. Még csak a Csaba-utcai átbolto- zás van hátra. A másfél kilométer hosszú be- boltozási munkát orosz foglyok végezték. A csatorna beboltozásával útját álljuk az 1875-ik:i évi zápor-katasztrófa megismétlődésének és a kigőzölgések megszüntetésével nagybani javítjuk a környék hygiénéját. Ez különösen a Városmajor szempontjából fontos, melyből az Ördögárok beboltozása. által gyönyörű parkot csináltunk. Most folynak a munkálatok a Városmajor rend behozására és parkírozására, remélem, hogy ezekkel a munkálatokkal még a tavasz folyamán készen leszünk.

Kérdést intéztünk még Foek tanácsnokhoz a Margitszigeti partbizíositási munkálatokra vonatkozólag.

— A Margitsziget partbizíositási munkálatai nincsenek befejezve. E munkálatokra a Közmunkák í an ácsa szerződést kötött a Magyar Építő Részvénytársasággal, mely a háború előtt e munkának mintegy kétharmad részét végezte eJ- A háború előtt 1 millió koronára becsült

V i x ezredes a napokban a következő rektiíikációt közöltette a budapesti újságokban:

A budapesti lapok egyrésze azt a hirt közölte, hogy a cseh-szlovák hadseregparancsnokság részére szállított zsirküldemény kísérete nem francia katonákból, hanem francia egyenruhába öltözött csehek bői állott. Vix alezredes kijelenti, hogy a szóban forgó szállítmány kíséretében k i z á r ó lag francia katonák voltak és kifejezetten tiltakozik ama feltevés ellen, mintha a (francia parancsnokság i!jren megtévesztésnek eszközéül adná magát. Egyidejűleg a szó- banforgó közlemény szerzője ellen a bírói eljárás megindítását kérte a szövetségesek katonai bizottsága.

Hát jó, tényleg történhetett valami tévedés. Bár a ferencvárosi pályaudvaron az illetékes tisztviselők egész határozottan mondták e sorok Írójának: — A szállítmányt kísérő katonák feje tisztán szláv alakú. A tömpe cseh orr mindegyiknek jellemző tulajdonsága. Es ráadásul valamennyi törve beszéli a francia nyelvet.

Ám ió, mi belemegyünk a legrosszabba. Lehet, hogy a ferencvárosi derék vasutasok értették törve a francia nyelvet. És V i x ezredesnek kötelesek vagyunk elhinni, hogy a vonatkísérő személyzet színtiszta francia volt. Ám V i x ezredes sajtópert is követel. Helyes, meg kell indítani a sajtópert és e! kell ítélni a vádlottakat, mert a b i r ó s á g úgy találja, h o g y a francia nemzet becsületét megsértette azzal, hogy a. z igazi francia katonákról, mint cseh ékről irt.

Alig hiszem, hogy akadna magyar újságíró, aki