Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)
1919-03-05 / 10. szám
Egyes példányára 80 fillér. Nyolcadik évfolyam Budapest, 1919. március 5-én 10. szám mőnzBT&st Ants** Egész ávp« ......... í® K, Fe i óvra —......— 20 K. Eg yes számolt ftajt fia- tófo. a ftladóhivatalban. Városi, politikai és közgazdasági keiilap íFelciös $zer>ftexzáö t fOűCSÓ Emii Megjelenik minden szén dán, Szenfteszi8s6g ém kiadó hivatal t VI, ken» Sziv-tMíca •••••• IS. eztfma Telefen 137-íJ A történelem négy és fél esztendőn által a lövészárkok nedves, undok, förtelmes odúiban volt számkivetve. Aztán jött a nagy fölszabadulás, az emberi akaratnak diadalmas győzelme az elnyomó zsarnokok és nyomorult lakájaik fölött. És a történelem beköltözött a városokba. Újságpalotákban ütötte föl tanyáját, gépfegyverekkel rakta meg barátságtalan tanyájának bejáratát. A kezét, vértől' csepegő kezét sem mosta meg, A történelem vad és véres iramát a béke szava sem tudta megállítani. Tovább folyik az embervér, tovább táncolnak az idegek, tovább fejlődik az emberi romlottság. És az uj háború uj csatatere a város lett. Berlin, Páris, München, Lipcse, Budapest... egyikben még csak egyen- kint pukkan a revolver... a másikban sortüz az utcán... a harmadikban gépfegyverek, mozsarak, lángvetők vonulnak fel szabályos ütközetre ... Elszorul az ember szive. Évszázadok minden kulturkincsét, a városokban halmozta fel az ember. Most mindez veszendőbe menjen? Miért dolgoztak akkor embermilliók évszázadokon! keresztül? Körülnézünk a mi gyönyörű Budapestünkön, könny gyűlik a szemünkbe és kétségbeesve kérdezzük: lehetséges lenne-e, hogy az áldatlan, de véres harc itt is felüsse szörnyeteg fejét? Pedig a Népszinház-utcai házak falán már ott tátongnak a gép puska golyók fehér foltjai. A bolsevizmus veszedelme a hátunk mögött settenkedik és pusztítással, minden kultúrának elpusztításával fenyegeti ezt a gyönyörű várost. Pedig szinte egész testében haladó, progresszív, becsületesen forradalmi város. Ami szégyenletes nyavalya mégis akadna testében, azt maga az egészséges test fogja ki- pusztitani. Mégis itt szeretné felütni fejét a bolsevizmus. Vájjon miért? Mert az uj forradalom színhelye mindenütt a város és sehol- sem a kulturáltan, bűnösen és sötéten, elmaradott vidék. Fájdalmas törvényszerűség ez és Budapest népe, józan polgársága, amely tisztában van vele, hogy ezentúl már csak balfelé lehet haladni, azt követeli, hogy haladjunk a világ átformálásának egyenes utján, teljesítsük a szociáldemokrácia jogos és okos követeléseit, de védjük meg a várost és annak lakosságát a rombolás, a vérengzés, az anarchia fortéiméitól. Lassan be fogja látni mindenki, hogy ennek egyik legbiztosabb eszköze a forradalom által adott egyenes utón való haladás. A másik eszköz az állam és a főváros kezében van. Nekik kell helyreállítani a termelést, nekik kell a munkát bölcs reformokkal megint kedveltté tenni, nekik kell a háború által otthonukból kizavart embermilliókat meleg tűzhelyükhöz visszavezetni, fia ezt meg tudják csinálni, akkor nincs ok és nincs mód rá, hogy az embereket ki lehessen zavarni boldog fészkükből. A budai dombról maga a nép intézi az ország sorsát, a pesti városházán is a nép kezében van a gyeplő: a nép pedig mindig okos és jó volt, amikor a maga sorsát intézte. Ma is ebben van minden bizodahnunk. 4 jogászhegeraónia utolsó órája is ütött. A forradalom itt is jogain kívül helyezte az elavult felfogást. Ezen a helyen sok csatát vívtunk meg annak érdekében, hogy a városházán ne csak a jogi képzettség, hanem minden érdem és minden néven nevezendő szaktudás megfuthassa a neki megfelelő, jogos karrierjét. Most szociáldemokrata részről merül fel a csodálkozó kérdés: miért nem ül benn a főváros tanácsában a tiszti főorvos? A felelet igen egyszerű: a jogászi önzés nem engedte be oda. Nem a főváros jogászainak önzése, hanem azoké, akik az ország gyeplőjét tartották és azt hitték, hogy csak a jogászok tudnak adminisztrálni. A budapesti városházának sem volt szabad ebben a kérdésben másoknál okosabbnak lennie, mert ostoba törvények tartották megkötve a kezét. A múlt szégyene, hogy még a szaktudásnak a számkivy+éshől való kiszabadításához is forradalom kellett. Az élelmezési bajok tovább tartanak. A piacok kétségbeejtőcn üresek, a zsír helyett megint margarint osztanak, a háziasszony nem tud már kigondolni olyan főzeléket, amit még kapni lehetne, egy falat szomorúan rossz husért pedig valóságos kálváriát kell járni. Pedig közélelmezésünk vezetése a legkitűnőbb szakemberek kezében van. Mégis baj van, el kell viselnünk az ötesztendős égbekiálltó bűnöknek minden szomorú konzekvenciáját. Mérhetetlen országos érdek fűződik ahhoz, hogy Budapest élelmezését éppen a mai forrongó hangulatban helyreállítsuk és azt minél jobbá tegyük. Akadnak mégis játékos elmék, amelyek ezekben a kétségbe- ejtöen kritikus napokban rajz mutatvány okkal szórakoznak. Valaki uj fajta kenyérjegyeket talált ki. A kenyérjegy-rejtvény valahogy igy alakul: ősszel ketté a kény ér jegyet, csinálj két ferde vonallal két háromszögű negyedszelvényt és süsd meg lassú tűzön félbarnára... Valami ilyen receptet adtak be nekünk a héten, azért mondjuk, hogy valakinek feltűnően sok ráérő ideje volt. Nekünk ugyanis nem a kenyérjegy, hanem a kenyér reformjára van szükségünk. Egy koronáért valaha egésznapos kirándulási lehetett rendezni, ma pedig színház után ennyibe kerül a hazavillamosozás. Nem is csodálja az ember, ha egy kicsit fáj ez a polgári erszénynek. Ám tulajdonképpen nem is kirívó ez az egy korona a többi árak közül, amelyeket szemhunyoritás nélkül fizetünk. A pénz értéke ugyanolyan arányban esett egyötödére, mint emelkedett húsz fillérről egy koronára a villamosjegy ára. A fájdalom gyökere tehát tulajdonképpen a múlttal vedó összehasonlításban van és nem nehéz megérteni a pesti ember akasztófahumorát, aki azt mondta: mi az ördögöt mókáznak annyit a jegyekkel, nem lenne-e a legokosabb mindjárt az egykoronás jan- esibankót kilyukasztani és azt használni villamosjegynek. Ugyan miért ne? Városi alkalmazottak kenyere Munkában az elnöki ügyosztály — Az alkalmazottak helyzetének javítása — Fegyelmi bíróság demokratikus alapon Kemény tanácsnok nyilatkozata A forrada' j óriási változásokat idézett c. a városházi hivatalok ügymenetében is. Azelőtt a legtöbb hivatalban csendes, bürokratikus munka folyt, — ma az ügyosztályokban egymást érik a küldöttségek és úgyszólván szünet nélkül folynak az alkalmazottak egyik vagy másik csoportjával a tárgyalások a munkaviszonyok és munkabérek rendezése tekintetében. Különösen nagy a forgalom az elnöki ügyosztályban, ahová a személyzeti ügyek legnagyobb része tartozik. Az ügyosztály teendőit a leszerelés egyébként is megsokszorozta, mert hiszen a fővárosnak közel 800 alkalmazottja volt hadban és ezeknek legnagyobb része visszatérve, az elnöki ügyosztály utján nyerte uj beosztását és ezzel kapcsolatban az ügyosztálynak kellett gondoskodni a visszatért alkalmazottak illetményeinek és egyéb járandóságainak folyósításáról. Amióta pedig az alkalmazottak szervezkedése intenzivebb módon nyilvánul meg, az elnöki ügyosztály föladata az előterjesztett kérelmeket és javaslatokat elsősorban megvizsgálni és vélemény kíséretében a polgármester és a tanács elé terjeszteni. Ilyen körülmények között szükségesnek találtuk, hegy érdeklődjünk az ügyosztály jelenlegi munkálkodása és jövendő terveiről és kérdésünkre dr. Kemény Géza tanácsnok, az ügyosztály vezetője, a következőkben volt szives nyilatkozni: —- Köztudomású, hogy a főváros törvény- hatósága még a múlt év tavaszán több határozatot hozott a fővárosi alkalmazottak helyzetének javítása dolgában. Ezeknek a határozatoknak a jóváhagyását a régi kormánynál számtalanszor sürgettük, de csak a forradalmi át a Mikulás első napjaiban, mondhatnám az uj kormány egyik első ténykedése gyanánt sikerült azokat jóváhagyatni. — 1918 évi november hó 7-én érkezett le a belügyminiszter leirata, amelylye! a közigazgatási alkalmazottak anyagi helyzetének javítása, a közigazgatási alkalmazottak státusrendezése, az ideiglenes hivatalnokok, az altisztek, végül a nyugdíjasok anyagi helyzetének javítása ügyében hozott közgyűlési határozatokat jóváhagyta. Mindezeket a közgyűlési határozatokat az ügyosztály még december hó folyamán teljes egészükben végrehajtotta. December végén tartotta meg a tanács a választásokat; ezek során 800- nál több egyén lépett elő és ezeknek magasabb illetményeit január hó folyamán utalványoztuk ki. — A minisztérium december hónapban az összes alkalmazottak részére, havi 300 K drágasági segélyt engedélyezett, a családi pótlékot pedig a kétszeresére felemelte és az igényjogosultak számát tetemesen kiterjesztette. A drágasági segély folyósítását nyomban keresztül vittük, az uj családi pótlékok utalványozása pedig, ami közel 4000 közigazgatási alkalmazott: teljesen uj összeírását tette szükségessé, most van folyamatban és nagyobb részében, el is készült. — A folyó év elején került sor a közigazgatási alkalmazottak kiegészítő státusrendezésére, a tiszti létszámban kezelőnői állások szervezésére, a gépészi szakon és a nyomdai szakon
