Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)
1919-01-29 / 5. szám
Egyes példányára 80 fillér.- Nyolcadik évfolyam Budapest, 19/9. január 29-én 5. szám. TÉSS AKXKt JEff&ma, 4orv»« ......... X. Fe l é&r*m ............. 20 K. Kf jyaa »aánacft AapAa- t&ßt a 1MLm4&6 fiivaiZctZ0ts.ru Városi, poiiiikai és közgazdasági hetilap Fe&eAíis *jiL&r>fc.&*»xtú s H0/&ICSÖ EfSlii M&egfelcnib nntndlen axm*» ti ein. Szevftessiöséfg ém fala dió hivatal: VI. üttnu Sziv-uíca 18. artfns Telefon J37-JJ Uj korszakot se lehet másképén építeni, mint egy házat. Az uj korszakoknak is megvan a fundamentumuk és az uj korszaknál is az a boldogság, amikor bokrétaünnepet lehet tartani. Most a fundamentumnál tartunk, messze, a távol jövőben sok bizonytalanság országut- ján áthaladva, jutunk el odáig, ahol magasba emelkednek a falak és tető után sóvárognak. A fundamentum pedig nem lehet más, mint az uj iskola. Azok, akik az uj korszak szükségszerű eljövetelében szent hittel hisznek és azt megingathatatlanul akarják, megkezdték az iskola áiformálását. Sajnos, vannak olyanok is, akik már akkor akarják felrobbantani a házat, amikor az építés igazvalőjában még meg se kezdődött. Fájdalommal látjuk a sötétségnek ezt a munkáját, de nem titkoljuk el a bombavetők előtt, hogy a forradalom vívmányainak megőrzését igenis az iskolán kell kezdeni. A régi szomorú butításnak, hazugságoknak, hamisításoknak meg kell szűnniük és a gyermeki lélek tisztaságát az igazság fehér ruhájába kell öltöztetni és az emberi szeretet szépségével kell íöldisziteni. Egyetlen körlevelet irt a főváros tanügyi ügyosztályának vezetője és ebből az egyetlen körlevélből tisztán honi akozik ki előttünk, hogy a városházán megértették az uj idők szellemét. Ez az egy körlevél azonban arra is elegendő volt, hogy a sötétség lovagjai kigyőt-békát kiáltsanak a városi tanácsra, amely nem csinál mást, mint, megértve az uj idők szellemét, kötelessegszerüen engedelmeskedik. És ebben a munkájában a kisszámú támadókat az uj idők szellemét megértők óriási védőserege fogja visszaverni, hogy azok, akik dolgozni hivatottak, nyugodtan cselekedjenek és építsék tovább a fejlődés igazi útjait. A régi iskola legkisebb hibája talán az a szörnyű bűn volt, hogy nem neveit az életre. A nagyobbik veszedelem ott kezdődött, amikor az emberszeretetet vak sovinizmussal gyilkolta le, amikor az emberi egyen- j lőség gondolatát az osziáíykülönbség szíta- | savai tette lehetetlenné. Évtizedeken át | aranymagon tartott tankönyvgyárosok hami- ) sitottak igazságokat, hazudtak, sikkasztottak i és úgy nevelték a gyermekeket, hogy azok j majdan, ha az életbe lépnek, csak egy célt, I a meglévő uralom föntartását szolgálják. So- ! viniszta, imperialista és militarista gondolkozással megfertőzött nemzedékek kerültek í ki az iskolából és ez az iskola volt oka a világháború minden szenvedésének, a butitó iskola hullatta széjjel a szép Magyarországot és ez az iskola az oka annak is, hogy még ma is, idők fordultával is, magyar emberek százezrei némán és értelmetlenül bámulnak a jobb jövő felé. Nincs más mód, nincs más segitség, j mint a hazat egészen újra építeni, megkez- I deni a fundamentum lerakását, megkezdeni az uj iskola alapítását. Ennek a reformnak pedig késnie nem szabad, órák és napok alatt kell megváltoznia mindennek, órák és napok alatt kell bekövetkeznie a nagytakarításnak. Szemétdombra keli hordani a hazug könyveket és szabadjára keli engedni azt a szellemet, amely, ha az iskolában nem alakulhatott is ki, de élt és fölvirágzott a magyar tanítóság lelkében. TZ/l£$M?OJZ • • • Megfeneklett megint a reform munkája, amelynek uj várost kellene teremteni a régi helyért. Már megint nem beszél senki az uj népiörvényről, amelynek jogaiba kellene ig- tatnia a mai rendet. Már megint nem beszél senki a községi választások múlhatatlan sürgősségéről, dacára annak, hogy sehol az országban nem lehet választani, de annál inkább lehet és keli Budapesten. Furcsa, de úgy van: sokszor megesett már ezzel a várossal, hogy egyszerűen megfeledkeztek róla, mintha a világon sem lenne. Most valószínűleg megint alszik a jóakarat, amely a főváros iránt kezdett megnyilvánulni. Nem lehetne azt mondani, hogy nincs a kormánynak elég baja és gondja, a főváros dolgát viszont szinte egy tollvonással meg lehetne csinálni és lenne rendes népíanácsunk, lenne rendes közgyűlésünk, amely az általános választójog alapján épülne föl Ezzel szemben mi történik? Senki sem gondol Budapestre, sen,ki se látja meg a főváros baját és mintha mindennek csak az lenne a megoldása: a közmunkatanács elnöke ma' rad-e Polónyi Géza vagy sem ? A megélhetés megint nehezebb lett, a bajok, a gondok meg szaporodtak és bár lassan-lassan szorítják lefelé az árakat, a látszat mégis az, mintha megnehezedtek volna az élet körülményei. Az árdrágítók újra munkába léptek, a nincstelenség újra ránkköszöntötí és a viharfellegek mindinkább gyülekeznek. Hiábavaló itt minden jóindulat, hiábavalók a meztelen rendeletek, itt szigorúságra és erőre van szükség. Az árak leszorításáról csak az újságban olvasunk, mert a gyakorlatban nincs módunk vele találkozni. A legszo- rnorubb példája ennek a szegény tragikus marhahús, amelynek árát kitűnő és tiszteletreméltó buzgalommal addig szorították lefelé, amíg nem az ára tűnt el, hanem maga a hús. 4243 fertőző kórról számolt be, mint decemberi eredményről a tiszti főorvos. Ennek a számnak szomorú nagysága tulajdon- képen csak akkor derül ki, ko. összevetjük az 1917. évi december hónapjaival. Akkor összesen 1123 fertőző beteg volt Budapesten és igy a két december között csaknem négyszeres a különbség. Kit okoljunk a betegségek ilyen elhaiai- mosodásáért? A háború alatt a főváros közegészségügye valósággal azt a szenzációt produkálta, hogy a háborús közegészség csaknem jobb volt, mini a békebeli. Á bajt tehát aligha lehet másnak a számlájára írni, mint arra a nagy fölbomláséra és arra a nagy rendetlenségére, amely a vesztett háború után természetszerűen bekövetkezett. így jutottunk el ahhoz az eredményhez, hogyha semmink sincs is, de a fertőző betegek száma legalább emelkedik. Tömeges iskolaépítések Krátky tanácsnok nyilatkozata A főváros tanácsa, mint a Fővárosi Jűrlap jelentette, utasítást adott a középitési ügyosztálynak, hogy tegyen előterjesztést azokra az építkezési munkákra vonaikozólag, amelyek legsürgősebben szükségesek volnának és amelyeknek révén a munkanélküliséget is kellőképen lehe ne enyhíteni. Krátky János tanácsnok, azonnal megindította a munkálatokai amelyeknek során legelőször uj iskolák épiiése van tervbe véve. A programm kidolgozásával a tanács Kabdabo Gyula, műszaki tanácsost bizfa meg, akinek rendkívüli tudása, nagy tapasztalatai és a budapesti iskolaépítések terén szerzett érdemei garanciák arra, hogy e tekintetben is méltót és maradandót fog programmjábon alkotni, A Fővárosi liiiiap munkatársának kérésére Krátky János tanácsnok, az építkezések fölvételéről a következőket volt szives elmondani. — A tanács határozata értelmében legelső- sorban az iskolák építését vettük számításba. Nem vagyok eltelve optimizmussal arra vonatkozólag, hogy Hogyan és mikor kezdhetjük el az építkezéseket, amelyek megkezdésének mérhetetlen fontossága van a munkanélküliség enyhítése körül, Az iskolaépiiési programm három részre oszlik: iegeisősorban azoknak az iskoláknak az építését kívánjuk befejezni, amelyeket a háború kitörése miatt kellett félbehagyni. Két ilyen iskolánk van: a Simor-uícai és a Karpfen stein-u tea i. A Simor-uícai iskola kérdésével csak legutóbb foglalkozott a tanácsülésen történtek révén a Fővárosi Hírlap és igy még emlékezetes, hogy az építkezés befejezésére vonatkozó tanácsi előterjesztést a közgyűlés annakidején visszautasította, amit most hatalmas ráfizetéssel keli megbünhődnünk. A közgyűlésnek azonban annak idején az volt az álláspontja, hogy nem keli iskolákat építeni, hanem a katonaságtól kell visszakövetelnünk a kórházi célokra lefoglalt és fölhasznált iskolaépületeket. A Karpíensíéin-uícai iskola már a háború megkezdése idején telő alatt állott és a munkálatokat csak azért nem lehetett befejezni, mert a vállalkozó bevoulí katonai szolgálatra és az egész háború alatt nem tudtunk uj vállalkozót kapni. — Az iskolaépítkezések második csoportja azokból az iskolákból fog állani, amelyeknek építésére a közgyűlés még 1914-ben engedélyt adott. Természetes, hogy az építkezés ötször hatszor olyan összegbe fog kein.ni, mint amennyit annakidején a közgyűlés engedélye zeit, Ebben a csoportban összesen hét iskola foglal helyet és pedig a következők: az V. kerületi Szalay- és Szemere- uícák sarkán egy polgári leányiskola 647 ezer korona költséggel, amely azonban ma legalább három és fél milliót jelent, a Külső Vácin! és Gyöngyösi-ul sarkán, közvetlenül a Krausz Mayer-féle telkek mellett, Újpest halárán építendő fiúiskola, eredetileg 650.000 korona költséggel, elemi iskola a Szövetség-utcában, eredetileg 780.000 korona költséggel, a Vili. kerületi Prater-utcában polgári ' fiúiskola, eredetileg 907.000 korona költséggel, a Hungária-körút és Kerepesi-ut sarkán elemi és polgári fiúiskola, eredetileg 1, 170.000 korona költséggel,
