Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)
1919-12-24 / 52/a. szám
BttdaDcst, 1919. december 24. 5 Nem lehet elintézni a fegyelmi ügyeltet Nincs fegyelmi választmány — nincs ítélet — A tanács visszahelyezi állásába a kevésbbé bűnös tanítókat Szabó Imre dr. tiiztl főügyész nyilatkozata A fegyelmi ügyek, amelyeket kivétel mélkiil a kommim alatt viselt dolgaik miatt indítottak a tisztviselők és a tanszemélyzet ellen, sajnos, nagyon lassú lábon járnak. A Fővárosi Hírlap alább közli azt a beszélgetést, amelyet tudósítója Szabó Imre dr. tiszti főügyésszel Ifolytatott. Ebből a nyilatkozatból kitetszik, hogy a fegyelmi ügyek elintézésének késedelmes volta néni a városháza bűne, hanem azért huzódik-halasztódik a dolog, mert m a nincs i ó r u mj, amelynek joga l e ni n e a m e g't é v e d t t ti,s z t v í sie 1 ö k és t ai n i ti ó k fölött ítéletet momdani. A polgármester, a főügyész, a tanács egyaránt belátja/ hogy nem valami emberséges dolog hónnapokon át fegyelmi alatt tartani embereket, akiknek talán nincs is súlyosabb vétkük, de meg az is fölösleges, hogs'1 olyanokat, akik a főváros megrablói közé állottak és biinös viselkedést tanúsítottak, azoknak pedig hónapokon át még ma is adja egyharmad fizetését a főváros. A dolog azonban kezd mozogni. És pedig azon, a részen, ahoi a legsúlyosabb méltatlanságokat lehet gyógyítani. Az elmúlt héten a tanácsülésben letárgyalták vagy 24-—25 tanítónak a fegyelmi ügyét, akiknek kisebb vétkük volt, akik inkább csak áldozatai lettek a kommüniniek. Tényleg az a legfontosabb, hogy ezek az emberek ne szenvedjenek tovább és hozzájuthassanak ismét irégi kenyerükhöz. Az eddig letárgyalt fegyelmi ügyekben, igen kis büntetéseket szabtak ki. Intés, dorgálás, szőban vagy irásbam és néhány apró pénzbüntetés aszerint, amilyen természetű volt az illető tanító megtévelyedése. A tanítók, akiknek fegyelmi ügyeit most már elintézték, ettől a naptól kezdve megkapják egész fizetésüket és visszakapják katedrájukat is. Az elmúlt időre, amig fizetésüknek csak egyharmadrészét kapták, nem adnák most sem kárpótlást. A fegyelmi ügyekre vonatkozólag különben nyilatkozatot kértünk Szabó Imre dr. tiszti főügyésztől, aki a következőket volt szives a F ő v á- rosi Hi r lap munkatársának elmondani: — A fegyeflímti ügyöket két csoportra kell osztani aszerint, amint azokban közigazgatási tisztviselők, vagy a tanszemélyzet tagjai szerepelnek. — A tanítók doflgában könnyebb a helyzet, mert vanniafc fórumok, amelyek Ítélkezhetnek az ő fegyelmi ügyeikben. Első fokon a tanács ítélkezik, második fokon pedig a vallási- és közoktatásügyi. miniszter. Ez, mind a két szerv működik és így előreláthatólag a tanárok fegyelmi ügyei mihamar elintézést fognak nyerni. A tanítók ügyeit több csoportban, gyorsan vesszük sorra, a vizsgálat nagyrészt már be is van fejezve. Különös súlyt helyezünk arra, Hogy ahol a vizsgálat eredménye az, hogy csak kisebb vétségről van szó, ezeket az ügyeket minél előbb a tanács elé visszük, hogy az! illetők felfüggesztése megszűnjék. A legutóbbi tanácsülés is letárgyalta vagy huszonnégy illlyén jelentéktelenebb bünnelí vádolt tanítónak az ügyét. A tanács úgy határozott, hogy a felfüggesztés még a jogerőre való emelkedés előtt megszűnjék. Mi gőzerővel dolgozunk, hogy a többi ügy is minél előbb tárgyalásra kerülhessen. — Sokkal súlyosabb azonban a helyzet a közigaizgatási tisztviselők fegyelmi ügyeinél. Itt egyetlen bírói fórum van csak a mai helyzetben: a polgármester. A közigazgatási tisztviselők ügyében ugyanis, ha a vád kisebb jelentőségű, ha enyhébb bűn (terheli a fegyelmi vizsgálat alatt álló tisztviselőt, akkor ügyében első fokon a polgár mester dön|t. Az ilyen esetben a felfüggesztés megszűnik, sőt már vannak esetek, amelyekben döntött is a polgármester. — A súlyosabb természetű fegyelmi ügyeket azonban mindaddig nem lehet elintézni, amíg nem tudjuk, hogy a\ fegyelmi választmány helyett ki jogosult intézkedni. A közigazgatási bizottság és albizottságai, a fegyelmi választmány, a gyámügyi küldöttség és az adóügyi bizottság szünetelnek, imunkájpkat nem végzi senki, hatáskörét nem (tölti be senki. A közigazgatási bizottság és iái bizottságainak tagjai jó- részben tisztviselők, akik hivataliból vannak kikeld ve; de :a( közigazgatási bizottságnak van tíz, a közgyűlés által választott tagja is, ezek nélkül sem a közigazgatási bizottság, sem a tisztviselők ügyében Ítélkezni hivatott fegyelmi választmány nem ülhet össze. Ilyenformán mindaddig, amig vagy fegyelmi választmányunk nincsen, vagy annak hatáskörét valakire rá nem ruházzák, a közigazgatási tisztviselők fegyelmi ügyei el nem intézhetők. A tiszti főügyész érdekes nyilatkozatához csak annyit füzünk hozzá, hogy ez a lehetetlen helyzet abból a mozgalmas életből fakad, amely most a kormánybiztosi állás betöltése vagy he nem töltése körül zajlik le. A régi közgyűlést nem kívánatos elemnek tekinti a kormány, újat választatni nem tud, a kormánybiztos kinevezése körül csaták folynak — a városházán pedig megáll a munka, mert a felelősséget senki sem viselheti. Három milliárd a főváros adóssága A külföldi kölcsönök kamatai többet tesznek ki mint maguk az eredeti kölcsönök voltak — A fővárosnak még mindig több a vagyona mint az adóssága A főváros tanácsa néhány hét előtt tudvalevőleg elhatározta, hogy uj húszmilliós váltő- kölcsönt vesz fel a budapesti nagybankoktól a régi feltételiek mellett. Ezzel most már hatvan millióra rug a főváros váltókölcsöne. Már meg (is érkezett a kormány jóváhagyása és a főváros már igénybe is vettte az uj kölcsön egy részét. Kölcsön kölcsön után. Olyan jelenség ez, hogy jó egy kicsit körülnézni! a főváros vagyoni állapotán. Az aggaszftó tünetek azonban tulajdonképpen nem a belföldi kölcsönök körül tapasztalhatók, fokkal nagyobb a veszedelem a külföldi kölcsönökkel, amelyek ina szédületes összegeket tesznek ki, ha a valuta-különbségekét természetszerűen figyelembe vesszük. A főváros pénzügyeinek egyik intézője ezeket mondta erre vonatkozólag a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A külföldi! kölcsönök dolga ma nem igen érdekelhet berliniünket, mert a háború lallaltt kamatokat nem fizettünk és a béketárgyalásokon kell eldőlnie, hogy mi lesz ezekkel a 'tartozásokká!, amelyek ma a valutalzülönbségek miatt horribilisán megnövekedtek. Számításokat nem csináltunk, de ma úgy áll a helyzet, hogy a külföldi kölcsönök egy évi kamata ma nagyobb, mint békében a kölcsön egész összege volt. A főváros tehát, mi mást tehetne egyebet, mikor a tisztviselők fizetését h kölcsön-pénz- ből adja ki, hallgat a' külföldi kölcsönökről. Igazán nincs más tennivaló ebben a kérdésben, miint várni, amig az ország sorsával együtt ezeknjek az adósságoknak a sorsa is eldől. A kamatok a költségvetésben. A kölcsönök kamatait — természetesen azonban csak béke-árfolyamban — a háboríts években is felvette a főváros a költségvetésben. Ezek az összegek zárószámadásilag fenn is vannak tartva. A kamatok azonban, amelyeket szintén idegen valutában kellene fizetni, szintén óriási differenciát jelenítenek a költségvetésben. A:z 1914. évi marka-kölcsön az egyetlen kivétel, amelynek kamatait — a németek szövetségeseink lévén — a háború alatt is pontosan fizettük. A polgármester a múlt esztendő végén adott egy hozzávetőleges képet a kamatokban előállott valuita-differenoiáról. Azt mondta, hogy ha a múlt év végén ki akartuk volna fizietnii a külföldi kölcsönök elmaradt, ötéves kamatait, cikkor arra az összegre, amelyet évenkint békeárfolyam alapján visszatettünk, nem kevesebb, mint hetven milliót kellene ráfizetnünk. Az idei esztendővel már a hatodik esztendő múlt el és a hetven milliós differencia most hallatlanul nagyot lendült megint előre. A külföldi kölcsönök állaga 1918 év végén. Lásisiuk most, mennyi is tulajdonképen külföldi tartozásunk? Az álábbiakban feltüntetjük azt az ösz- szeget, amely a tartozásból még 1918 év végén fennállott: 1. Az 1897 évi 100 millió koronás 4 százalékos tiörlesztőköl- csön (elhelyezve Németországban és Hollandiában) 1918 év végén fennállott belőle: 78.490,600 korona. 2. Az 1910 évi két millió font sterlinges 4 százalékos angol tör- lesztőkölcsön. Az 1918 év végén fennállott belőle: 1.871,820 font st. 3. Az 1911 évi 100.000,000 koronás 4 százalékos francia tör- lesztőkölcsön. 1918 év végén fennállott belőle: 102.619,440 frank. 4. Az 1914 évi 158.000,000 koronás német 4 és fél százalékos törlesztökölcsön. 1918 év végén fennállott belőle: 130.692,000 márka. 5. 1916 évi 13.000,000 márkás 53/4°/o-os német íiiggőköl- csön. 1918 év végén fennállott belőle: 13.000,000 márka. Két és fél milliárd. Lássuk most. mit jelentenek ezek az összegek ma, amikor a francia frank 12.57 korona, az angol font 540 korona és a márka árfolyama 3.20 korona? Az 1897 évi 100.000,000 koronás kölcsön marad változatlanul 78.490,600.— K Az 1910 évi 2.000,000 font stesrliriiges angol kölcsön ma jelent: 1,010.482,800.— K Az 1911 évi 100.000,000 francia kölcsön fennálló része jelenti: 1.289,926.330.80 K Az 1914. évi 158.000,000 koronás német kölcsön fennálló része jelenít: 65,346.000.— K Az 1916. évi 13,000.000 márkás német kölcsön fennálló része jelent: 41,600.000.— K A fővárois) külföldi kölcsö- neinek a maii valutakiilönbségek- kel való értéke tehát a következő: 2.481,845.730.80 K 2.831.764,330 K 80 fillér. Vegyük hozzá ehhez a főváros belföldi kölcsö- neinek még fennálló részeit: az 1903. évi 46,510.400 K-ás 4 os törlesztőkölcsönből iiemnáll 40,467.400.— K Az 1916. évi 80,000.000 koronás 6 ‘7o-os törlesztőkölcsönből fennáll 79.702.200.— K az 1918. évi 150,000.000 koronás 4,b °/o-os törlesztökölcsöm- ből fennáll 149,749.000.— K az 1919-ben felvett váltóköf- csönök 60,000.000.— K összesen 329,918.600.— K A harmadfélmilliárdos külföldi kölcsönnel együtt B u d a p é st adós isi á g a i kiteszi k . c s a leli e m a három m i 1 I i á r d o t. pontos összegben: 2,811.764.330 korona 80 fillért. A főváros vagyona. A fővárois vagyonáról az utolsó leltárit a háború előtt vették fel. Az akkori éiltékek szerint a főváros vagyona 850 milliót ér amivel szemben áll a bárom milliárdos adósság. A felvett vagyonértékek azonban ma már legkevésbbé sem 'tekinthetők reálisaknak, mert 1914 óra a főváros •ingatlanaknak értéke megsokszorozódott. Egé- | szén kétségtelen .tehát, hogy a főváros még ma \ is messze van a csődtől, messze lenne még ak* j kor is, ha ci külföldi kölcsönöket azonnal és i idegen valutában kellene visszafizetni. ÄHiTTEE» VI,, Plagjfmező-u. 30. Tulajdonosok MEGNYÍLT. A zongoránál a közkedvelt EHRLICH EMIL ül. HOTTER Bécs kedvence énekel..
