Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)
1919-10-22 / 44. szám
4 'I*' ' ^xymßo^JlWMP Budapest, 1919. október 23. kereskedelmi, kikötő építésének is ö akar lenni M diktátora. Azzal hogy a törvény megalkotása óftai egy és más történt, hogy a törvény eme része ma már nincs és nem lehet hatályban,, ő mit sem törődik. Polónyi récéről megindult a nagy offenziva, hogy a kereskedelmi kikötő építése dolgában az övé legyen a legfőbb hatalom. Nincs még elég akadálya a nagy terv megvalósításának, odáfejkjsizíjk még hatalmas akaraterejével a megvalósulás útjába Polcnyi Géza is. Késik az uj fővárosi törvény A főváros közigazgatásának reformja A négy esztendős háború és az azt követő immár egy éve tartó — belső zavaros állapot leszorította a napirendről a fővárosi törvény revíziójának,, helyesebben szólva az uj fővárosi törvény megalkotásának kérdését. Évtizedeken át hallottuk a panaszokat az 1872. évi XXXVI. törvénycikk ellen, sokszor konkretizálva, de legtöbbször általánosságban!. Készülteik memorandumok, törvénytervezetek^, maga a főváros is több javaslatot dolgozott ki a reformra vonatkozóan!, de a terveztetés stádiumánál az ügy nem jutott előbbre és most, amidőn kilenc hónapi tö r vény cuki. v üli helyzet után a fővárosnál is helyreállott a jogrend uralma,, a 47 éves törvény is, újból életerőre kapott! Nem célunk ez alkalommal e törvénynek kétségtelenül fönforgő hiányosságait, sem pedig jó és üdvös rendelkezéseit részletesen fejA költségvetés uj formája. A tanács legutóbbi ülésén érdekes és nagyjelentősegü előterjesztést tett dr. Bódy Tivadar polgármester. A költségvetés mai formája nagyon nehézkes és laikusok számára teljességgel érthetetlen. Két óriási kötet a főváros mai [költségvetései, melyben még a szakemberek sem igazodnak el valami könnyen, mert a bevételek és a kiadások külön kötetben vannak elkönyvelve. Ha valaki például a müszerüzem bevételeit és kiadásait akarja megkeresni, órákig kell keresgélnie a köteteikben, annyira távol vannak egymástól a kötetekben az összetartozó ad,átok is. A polgármesternek az az intenciója), hogy ,az összetartozó adatok, és pedig úgy a bevételi, mintj kiadásit tételek egy helyen legyének, úgy hogy a közönség is könnyűszerrel betekintést nyerhessen az egyes üzemek és intézetek háztartásába. Mint a Fővárosi Hírlap értésük a legközelebbi költségvetés már uj formájában fog napvilágot látni, tárcarendszer szerint készül, ami azt jelenti, hogy a költség- vetési tételekét, ügyosztályok szerint! csoportosítják. i'Pgyc-Siíadiiak a kórházi betegek. A köz- egészségügy történetében szinte páratlan anomáliáról kell beszámolnunk: október végét írjuk, az éjszakák napról-napra hűvösebbé válnak, a magánháztartások —- már a melyiknek van megfelelő tiiMagaziner Erzsinek és Sugár Terinek. A férfiak közül H o r t i Sándor, Tompa Béla, S i mo n y i és Gailai játszanak nagyszerű figurákat, de jók még Tárnái Leowa, Radó Böske és Kulinyi, valamint a többiek is. — A hires Bródv kórus uj erőkkel gyarapodott és a „Wiener Werkstätte“ áltai készített jelmezekben elragaidóak. — M e d g y a- szay Vilma is uj dalokat énekel. Az Orient-szálló a menekülteké. Az O r i e n t- szállót tudvalévőén a tanácskormány az Általános Fogyasztási Szövetkezet hivatalai részére rak- viráltatta. Most a szálló összes helyiségeit kiürítették s az Országos Lakásbiztosság utján lefoglalta* a menekültek részére. Egyébként a lakásbiztosság még több szállót fog lefoglalni, hogy a menekülteket lakással lássa el. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil Révai-nyomda Budapest, V„ Ügynök-utca 8. szám. REVÜ SZÍNHÁZ (Kristály aló a) Igazgató Wertheimer Elemér VI., Szerecsen-utca 35 Telefon 120—77. pfgg“ Minden este fél 7 órakor. As óriási sikert aratott „A CáÓKBAKTER“ Robert Stolz látványos operettje M£DGYASZ&Y VILMA, uj dalokkal M. ROMY POR5ES az európai hírű cellomüvész és a többi attrakciók. Jegyek egész hétre elővételi díj nélkül válthatók délelőtt ö—1 óráig és délután 3 órától. ttegeitni, — erre talán máskor lesz alkalmunk és bővebb terünk — elég ezúttal leszögeznünk azt a tényt, hogy az a törvény,, amelynek uralma alaitít a három kis városból egyesült főváros 40 év alatt hatalmas metropolissá fejlődött, lehet hiányos, lehet egyes rendelkezéseiben elavult —aminthogy az is — de mégis biztos alapja volt a fejlődésnek, a haladásnak és módot nyújtott azokra az alkotásokra, amelyekre még miCíSt — a háborús idők és az egymást követő forradalmak rombolásai), sőt! a bolsevista tatárjárás után is — büszkén tekinthetünk. Az alkotmányos élet helyreálltával a nemzetgyűlésinek kétségtelenül egyik legelső föladata lesz, hogy a régóta sürgetett uj fővárosi törvényt megalkossa. Semmi kétség,., hogy a törvényhozási, amikor a változott helyzetnek és az uj korszak szellemének megfelelően megalkotja a főváros uj szervezetéit, meg fogja tartani a régi törvényből mindazt, ami eddig jónak és üdvösnek bizonyult. Nincs szükség azonban, mélyreható reformra kerületi közigazgatásunk terén. Az 1893. évi XXXIlf. törvénycikk minden tekintetben bevált intézkedései biztos alapokra fektették kerületi közigazgatásunkat és ha e térem voltak és vannak isi panaszok és kifogások, aziok nem a törvény intézkedései ellen irányulnak, hanem csak azért merültek föl, mert a törvényhatóság nem élt azzal a fölhatalmazással, amelyet a törvény neki1 nyújtott. Az 1893. évii XXXIII. t. c. a törvényhatóságnak engedte át azt a föladatok hogy a kerületek beosztása tekintjeltében szabályrendelettiel intézkedjék. A közgyűlés 1894-ben meg is alkotta az erre vonatkozó szabályrendeletet, de nagyban és egészben meghagyta a kerületek régi, aránytalan beosztását. Innen van, hogy ma egyes kerületek túlságosan nagyok, mások pedig aránytalanul kicsinyleik; innen van, hogy egyik-másik kerület lakossága kétszázezret is meghaladja, a másiké pedig alig 30—40.000 körül van. A kerületek uj. arányos beosztásának kérdését az uj törvényhatóságnak kell megoldania és meg kelj oldania az adminisztráció helyes vezetése érdekében sürgősen és még akkor is, ha a nemzetgyűlés más sürgős és fontos föladatai melleit a főváros közigazgatásának reformjával kezdetben nem is tudna foglalkozni. zelőaniyagja — régen megkezdték a fűtést — ugyanakkor a főváros kórházaiban hidege k a kályhák, a betegek vacog in a k és dideregnek a fii teilen termekben. A főváros tanácsa már hetek óta egyik memorandumot a másik után rneneszti az Országos Szénbizottsághoz a kórházak fűtőanyagéi látása ügyében. R a u Gottlob, az Országos Szénbizottság igazgatója, akinek szén- politikája a legte'jesebb mértékben indokolttá teszi, hogy a főváros szénellátását kivegyék az ő gyenge kezeiből és szervezőképesebb széndiktátorra ruházzák — mintegy négy héttel ezelőtt kijelentette a főváros sürgetéseire, hegy a közkórházak szénellátása biztosítva van és semmiféle aggodalomra ok nincsen. A főváros tanácsát teljesen megnyugtatták Rau igazgató kijelentései és a kórházak igazgató- főorvosai aggodalom nélkül néztek a tél közeledte elé. Október 15-én azonban, mikor a kórházakban a fűtés hivatalos időszaka kezdődik, kellemetlen meglepetésre ébredtek a kórházak betegei. Odakiinn már hideg szelek fujdogáltak, a betegszobákban azonban még sem kezdődött meg a fűtés. Lett erre nagy lótás-futás a városházán és a minisztériumokban és az illetékesek siettek a lehetőség; szerint kireparálni a megtörtént hibát. A hibák és a fűtőszerkezetek kijavítása azonban napokba tellett és eza'att áz idő alatt a betegek bizony wem a legkellemesebben érezték' magukat. Értesülésünk szerint a kórházak szénellátása m é g m a sem a 1 e g k i- f o g á s t a 1 a n a b b. Az Országos Szénbizottságnak pedig, mtodenekfelett való kötelessége, hogy betegeink meleg szobájáról gondoskodjék. Megszüntették a menekültek segélyezését. Dr. Liber Endre, a menekültek országos kormányba tosa, szeptember elsején megszüntette a menekültek segélyezését. Havonta körülbelül ötezer menekültet segélyezett eddig az akció. Szeptemberben már mindössze ötszáz budapesti menekült kapott segélyt, most pedig, október hónapban, alig nyolcvanan részesültek segélyezésben, ezeknek is csak indokolt (betegségi, halálozási és hasonló) esetekben nyújtottak anyagi támogatást. Minden egyes esetben közölték már az utolsó hetekben a. menekültekkel, hogy utolsó alkalommal történik a segélyezés, szükséges, hogy mindenki, aki a fővárosban telepedett meg, produktiv foglalkozás után lásson. Primadonna-verseny. A Csókbakter minden előadásán, a R e v ii-s z i n h á z b a n Robert Stolz csodásán szép zeniéiii revüjében egyformán kiváló szerep jutott Balogh Böskének, Varga Irmának, gSTVía niozgókép-Ofíhon |a Csárdáskirályn© operettje filmen ä felv". A főszerepekben : Ida Russka és Josef König. f í* SB“ s# 8 &EÍ HEB Filmburleszk 3 felvonásban ■ ® B5 * J E K9 E ■ Filmre irta : Vajda László. ] £ Rendezte: KordaSándor. Díszleteket’érv.: Márkus László, i ■ Pénztár: d. e. ’/»Utói ‘/31-ig, d. u. 3 tői (vasárnap d. u. 2 órától). j ■ Előadások kezdete hétköznap: d. u. 4, 6 és 8 órakor. Kb||- NEMZETI ROYAL ORFEUM SSÍ SToí UJ MŰSOR! Vándorfecskók és az összes uj színházi és varieté-attrakeziók felléptével. emzeti Royal Kabaré: Uj nívós műsor. Kezdete ‘/2 \m építési vállalkozó. Telefon 175—62» Ipartelep és iroda: VI., Hungária-körut 7B. sz, Kőszénbánya-’s Téglagyár Társulat Pesten (ezelőtt Br sciha) Budapest, VI!., Király utca 67. Telefcr.szám 34—51 és 34—6|. Keramii kocsiút kövek, knramii lapok, kerarasit-, »Sec©-, g^illsr-téglák, travers- téglák, Salburke © téglák, fayence po - ce San lemezek, portclíán szigetelők, egészségügyi és has nálatá cikkek, tűzálló chamotte téglák. A társulat elvállalja a burkolati munkák elkészítését is. Árjegyzék dijmentesen. Lakáscsere Elcserélném az Üllői-üli városi házban levő három nagy utcai szobás modern, kitűnő lakásomat (évi bér 1200 korona) három-négy szobás lakásért a Belvárosban vagy a belső Józsefvárosban. Ajánlatot a „Fővárosi llülap kiadóhivatalába kérek „Lakáscsere“ címen. HANTOt TFnUFÖFK festő és mázo10 UHU1Ué I L>11 V LKLIl Bu„Bpnt< W| RúZSO-UtCO 34. Költségvetés dijtalan. Vállalkoznak minden e szakba vágó munkákra modern kivételben. Vidéki megbízásokat is eszközölnek. Telefon: József 46-34.
