Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)
1919-10-22 / 44. szám
2 ft Budapest, 1919. október 2t. Body polgármester nyilatkozik a főváros zilált pénzügyeiről 4z a dezolált állapot, melybe a proletárdiktatúra hozta a fővárost, csak most kezdi éreztetni hatását. Hiányoznak a milliók, amiket jófajta kék pénzben emelt ki a népbiztosok társasága a főváros pénztáraiból. az új milliók pedig, amelyekre a háztartás zavartalan vitele céljából szüksége van a városnak, nem folynak be. A közönség teljesen elszokott az adófizetéstől, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a folyó esztendő első kilenc hónapjában száz h e t v e n. m i 11 i ó koronával kevesebb adó folyt be a főváros kerületi adópénztáraiba, mint a múlt esztendő hasonló időszakában. Súlyos milliókkal kevesebb a szeptember hónapban befolyt adó a múlt év szeptemberében be- (folyt összegeknél és a helyzet szomorú voltát mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy a főváros az adóbevételekből a folyó kiadásait sem tudja fedezni és a felvett kölcsönöket tisztviselők fizetésére kell fordítani. Dr. B 6 d y Tivadar polgármester a főváros pénzügyi helyzetéről és a főváros által felvett köl- csönökről a Fővárosi H i r 1 a p-nak a következő nyilatkozatot tette: — A proletárdiktatúra tökéletesen kifosztotta a főváros pénztárait és mikor a törvényes jogállapot helyreáll, első dolgunk kell, hogy legyen a zavaros pénzügyi helyzet szanálása. A kormány segítségével még augusztusban negyvenötmillió koronát vettünk fel két részletben a pesti nagybankokból. Ebből az összegből huszonötmillió koronát tisztviselők fizetésére és folyó kiadásokra fordítottunk,, tizenötmillió koronát a közélelmezési beszerzések, ötmillió koronát pedig a burgonyabeszerzés emésztett lel. A folyó kiadások fedezetére meghagyott huszonötmillió korona hamarosan elfogyott és szeptember végén újabb kölcsön felvételére kellett gondolnunk. Újra a nagybankokhoz folyamodtunk és húszmillió koronát vettünk fel váltókölcsön alakjában. Számításom szerint ez az összeg november elejéig elegendő, amikor minden valószínűség szerint újabb kölcsönhöz kell mard folyamodnunk. A sajtó egyes orgánumaiban az a vád merült fel, hogy a főváros nem csinál egyebet, csak adósságot és hogy minden tevékenységünk uj kölcsönök felvételében merül ki. Ezeket az inszinuációkaí a leghatározottabban vissza kell utasítanom. A főváros vezetősége ma hallatlanul megerőltető, kora reggeltől, késő estig tartó súlyos munkát végez. Ezekben a szerencsétlen időkben kétszeresen rosszul esnek ezek a minden alapok nélkülöző támadások,, melyek alkalmasak arra, hogy a közönség körében a mi igazán1 közérdekű és önzetlen munkálkodásunkat helytelen világításba helyezzék. Az bizonyos és ezt mindenkinek tudnia kell, hogy pénz nélkül nem lehet háztartást vezetni. Az adók nem folynak be a kellő mértékben, tehát folyó kiadásaink fedezésére is kizárólag kölcsönökre vagyunk utalva. A főváros a munkanélküliség ellen Újabb felterjesztést intézett a kormányhoz Megírtuk, hogy a kormány a munkanélküliség leküzdésére tárcaközi bizottságot alakított. egyben százmillió koronát szavazott meg a legsürgősebb közmunkákra. A tárcaközi bizottság egyizben már ülést is tartott, melyen a főváros képviseletében Fock Ede tanácsnok és Kajlinger Mihály igazgató jelentek meg s bejelentették, hogy a főváros egyelőre 18 millió koronába kerülő közmunkát akar a munkanélküliség leküzdése céljából elvégezni és ez ösiz- szeg fedezetét az államtól kérte. A főváros tanácsa még szeptember utolsó napjaiban részletesen felsorolta egy memorandumban azokat a közmunkákat,, melyeknek azonnal való megkezdése semmi akadályba nem ütközik és még azi ősz folyamán 1000—- 1500 munkást juttatnának keresethez. Az erre vonatkozó felterjesztésit annak rendje es módja szerint eljuttatta az ut- és csatornaépítési ügyosztály Iiegyeshalrhy Lajos kereskedelemügyi miniszterhez, a tárcaközi bizottság elnökéhez. Teltek a napok és hetek, és most, október harmadik negyedében, még csak válasz sem érkezett a főváros előterjesztésiére. Ez annál feltűnőbb, ment a Magyar Államvasutak, melynek szintén van a fővárostól független közmunka-akciója, már hetekkel ezelőtt megkapta a kormánytól a közmunkáik megkezdésére a felhatalmazást és az anyagi fedezetet is. A MÁV. ennélfogva a közmunkaprogrammba foglalt uj vasútvonalak földmunkálatait az elmúlt héten már meg is kezdhette. A városháza folyosói telve vannak munkát kereső, türelmetlen kisiparosokkal és kisvállalkozókkal, akiket az építési ügyosztályok azzal a stereotip válasszal kénytelenek elküldeni: — Nagyon sajnáljuk, de a kormány még nem döntött. Mint a Fővárosi Hírlap értesül, a tanács legutóbb tartott üléséből újabb sürgető felterjesztéssel fordult a kormányhoz, melyben a kért közmunkákra vonatkozó döntést és a 18 millió kiutalványozásáit kiéri. A polgármester személyesen is megsürgette n kereskedelemügyi minisztériumban a döntést és a sürgetésnek meg is lett az eredménye, amennyiben a tárcaközi bizottság még e héten! rendkívüli ülésben fog foglalkozni a főváros által előterjesztett közmunkaprogrammal. HalutüK o regi iőruénytiatósá Minden előkészület megtörtént az összehívásra A városi politika legégetőbb kérdése: a közgyűlés összehívásának ügye. Az eszme mindjárt a proletárdiktatúra bukása után felvetődött, de még ma is — csaknem két hónapja — megoldatlan. A főváros tanácsának már az első napokban az volt az álláspontja, hogy ,a> közgyűlést valamilyen formában össze kell hívni, mert a tanács tagjai nem igen akarják vállalni azt az óriási felelősséget, amellyel a fővárosnak a mai nehéz időkben való kormányzása jár. A legnagyobb baj a közgyűlés összetétele, vagyis az, hogy a mai törvényhatósági bizottság nem képviseli a főváros lakosainak mai akaratát. Ezt jól tudják városházán'és jól tudják a belügyminisztériumban isi Ám ,a közgyűlés összehívásának valamilyen formában mégis meg kell történnie,. vagy más expedienst kell találni a tanács felelősségének megosztására, mert a mai helyzet nem tartható tovább. A főváros a legsúlyosabb anyagi válságokkal küzd. A válságos helyzetből az adók felemelése és uj adóik kivetése az egyetlen kivezető ut. A tanács azonban természetszerűen nem akarja vállalni az adók felemelésével és az új adók kivetésével járó felelősséget és magától értetődő népszerűtlenséget, és már csak ezért is sürgeti a kormánynál a főváros ügyeinek rendezését. Mint értesülünk, ár. Bódy Tivadar polgár- mester ez ügyben több felterjesztést adott be a kormányhoz és személyesen tárgyalt a miniszterelnökkel és a belügyminiszterrel. A kormány azonban eddig még nem döntött és a főváros vezetőségének ismételt kéréseire ,azt válaszolta,, hogy a közgyűlés összehívása, illetőleg az uj községi választások kiírása nem előzheti meg az országos politikában készülő eseményeket. A városházán már minden előkészület megtörtént, hogy abban az esetben, ha a kormány a régi közgyűlés összehívása mellett döntene, a közgyűlés azonnal összehívható legyen: A polgármester már elkészftteí’te a törvényhatósági bizottság tagjainak kiigazított névsorát amely azonban meglehetősen csonka, mert egyes kerületekben, még az össze/Si póttagok behívása után is hiány mutatkozik. Legújabban az a kombináció merült fel a belügyminisztériumban, hogy az ügyek végleges elintézéséig kormánybiztost küldenek a városházára. Ez a terv azonban csak kombinációnak bizonyult, mert a miniszter is belátta^ hiogy a főváros mai vezetősége minden tekintetben alkalmas az ügyek vitelére. Népélelmezés a fővárosban Nyolc hadikonyha és kilenc polgári étkező gondoskodik a szegénysorsu lakosok és diákok ellátásáról Budapesten ma mindenkinek, akii nem számíthatja magát a boldog milliomosok fájdama- san kis táborához, él/eilmezésíi; gondjai vannak. Mit használnak a dús kirakttok, amikor dines elegendő pénze a lateiner-osztálynak, de a mindenkor biztosabban jobban kereső munkásoknak sem? Es ma nem sok a különbség azok között, akik „keresnek“ és azok kjözötti, akpik n|un- ka nélkül állanak, mert beteljesedett az, hogy aki ma dolgozik is, annak a jövedelme sok az éhenhaláshoz, de kevés a megélhetéshez. IlyeH viszonyok között mérhetetlenül fontos az, hogy a főváros fokozottan folytatni kívánja régi nép- élelmezési akcióját, a polgári és hadikonyhák fejlesztését. Hogy mennyire fontos ez, mutatják a mult hónapban kiszolgáltatott ebédek száma. De hogy légióként a középosztály szempontijából fontos, annak bizonyítéka, hogy amíg a ha- hadikonyhák a multi hónapban 20,000, addig a polgári! konyhák 45,000 ebéd.et szolgáltattak ki. Nem lehet kétséges, hogy ilyen körülmények között a tél borzalmainak küszöbén állva, ezen a területen áldozatot és munkát nem kímélve a legnagyobb teíjesitményeketi kell produkálni. Hogy pedig ez így lesz, annak az áldozatkészségre vonatkozó garanciája a főváros régi! szociális politikája. De nem fogják a munkát sem kf.mélni ott, ahol az intézmény élőn a munkia olyan fanatikusa áll, mint Liber Endre főjegyző, a közjótékonysági ügyosztály vezetője, aki minden nagyszerű 'tapasztalatait és tudását fogja harcba vinni Budapest téli nyomorának enyhítése érdekében. Mélyen tükrözik ez az igyekezeti abban a nyilatkozatban, amely itt következik és amelyleit Liber Endrei főjegyző a Fővárosi Hírlap mimika társa előtt tett: í Hol működnek az étkezők ? — A főváros népélelmező kirendeltsége a szegényebb sorsú lakosság élelmezésének megkönnyítése céljából Budapesten 8 hadikonyhát és 9 úgy nevezett polgári étkezőt tart fenn. A két tipusu étkező nagyobbrészt egy helyiségben van és pedig a lehetőséghez képest müden kerületben van ilyen étkező. így az 1. kerületben a Verpe- léti-ut 4. szám alatt, a II. kerületben He’tai Ferenc- utca 8., a IV. kerületben Havas-utca 2., a VI. kerületben Szondy- utca 37 b., a Vili. kerületben Nép- iszinház-utca 35 és a IX. kerületben Bakáts-tér 3. szám alatt a hadikonyha és a polgári étkező egy helyiségben van, mi.g a III. kerületben a Lajos-utca 92. szám alatt csupán hadikonyha, az V. kerületben Erzsébet-tér 19., VI. Hunyady-tér 3 és VII. Istvánét 41—43. szám alatt csupán polgári étkezők vannak. Legközelebb a IX. Gát-utcában a X. kerületi elöljáróság épületében uj konyhák nyílnak meg. — Az étkezőkben csupán ebédkosztot adnak és pedig a Verpeléti-uti, továbbá az utóbb megnevezett három polgári étkező kivételével — ahol az ebéd az étkezőhelyiségben elfogyasztható. — az ebédet mindenütt elvitelre kapják a jelentkezők. A múlt hónapban a hadikonyhákbia kö- z e 1 20.000, a polgári étkezdékben pedig közel 45.000 ebédet szolgáltattak ki. Az ételeket a Hungária-körut és Üllöi-ut sarkán tevő központi konyhában készítik el és onnan autókon, 50 liter iirtartalmu zárt edényekben szállítják el az egyes étkezőhelyiségekbe. Étkező a városházán — Ugyancsak a központi konyha látja cl a központi Városházán levő városházi étkezőt, ahol naponta 700 fővárosi alkalmazott étkezik, továbbá a fővárosii Diákwen- z á t. ahol 350 diák kap ebédet és vacso- r a t, végül egyéb intézmények részére naponkint kb, 500—600 ebédadagot szállít. E mellett a nép- élelmező kirendeltség gondoskodik a társadalmi jótékony intézményeknek nyers élelmiszerekkel való ellátásáról. — A hadikonyhákban az ebéd minden nap levesből és főzelékből, vagy tésztából áll, a1 polgári étkezőkben három fogásos ebédet kapnak az ott étkezők, de a mai magas húsárak mellett Húsétel az étla'pon ez idő szerint nem szerepel. A városházi
