Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)

1919-10-15 / 43. szám

2

Budapest, 1919. október 14,

Vörös kannibálok a kór- házakban

Szamuely Tibor és László Jenő voltak a kórházak diktátorai. — Hova vitték a szanatóriumokból a bort és a pezsgőt? — A burzsuj- betegeket kikergették a szanatóriumokból.

A prolerárdiktaturá vezérlő vérebei már az első időkben rávetették magukat a főváros kórházaira. Egy kis végreliajtócska, bizonyos W e i s z Károly nevezetű és egy Berkei, nevű orvos kerültek a főváros közegészség- ügyi ügyosztálya élére, akik minden áron mutogatni akarván nagyszerű szervezőképességüket és proletáröntudatukat, rögtön kibocsátották hírhedt rendeletüket, mely Budapest ősz- szes kórházait és szanatóriumait központi veize- tés alatt egyesíti. Marxról, Leninről és a proletárideológia többi torz nagyságáról nevezték eT csakhamar a fővárosi kórházakat, melyeknek nyugodt és harmonikus életét alaposan felza- varta a proletárdiktatúra romboio szelleme. Ápolók és masszőrök lettek a kórházak uraivá, ők parancsoltak az orvosoknak és betegeknek, természetesen szigorúan ragaszkodván a proletár-semmittevéshez. így például a Zita-kórházban egy orvos haldokló betegét éjszaka nem tudta megoperálni, mert az ápoló elvtársak kijelentették, hogy most nincs munkaidő, nem forralják a deszinficiáláshoz múlhatatlanul szükséges vizet. Az elvtársak megettek mindent, amit a kórházak és szanatóriumok raktáraiban találtak és rövid idő múlva bekövetkezett a nagy ni mólé, amikor se ápolónak^, se betegnek nem volt mit ennie. Amíg a szovjet-házban dőzsöltek a népbiztos-eivtár- sak, a kórházak jobb sorsra érdemes betegei éheztek.

Az orvosok is éheztek.

Az elvtársak csúnyán elbántak az orvosokkal is. „Mindenki egyenlő“, — hirdeti a kommunista k.áté, az orvosoknak tehát ugyanazt a kosztot kell enni,, mint a betegeknek. Egész Budapesten nem volt akkor ennivaló, és az orvosok épugy éheztek, mint a többi pesti burzsuj. Ennek azután a,z lett a következménye, hogy legyengültek, lesoványodtak a derék orvosok, uigy hogy a nagy éhezés miatt már operálni sem tudtak. Az orvosok ezt küldöttségileg jelentették be a központi munkás- és katonata-- nács elnökségének. Az elnökök nagyon megijedtek az orvosok azon fenyegetéseitől, hogy ha nem kapnak jobb kosztot, hát sztrájkba lépnek, __ és maga a szőrös szivii Biermann elvtá

rs indítványozta a nyolcvanas intéző-bizottság egyik ülésén, hogy az orvosoknak az ebédhez dupla adag tésztát, vacsorára pedig rántott leves helyett fekete kávét adjanak. Azt is belátták csakhamar az elvtársak, hogy masszőrök és ápolónők nem parancsolhatnak az orvosoknak és ezért a nyolcvanas intéző bizottság egyik titkos ülésében kimondották, hogy a kórházakat visszaadják az orvosoknak, orvosi kérdésekben a kórház egész személyzete feltétlenül engedelmeskedni tartozik a kórházvezeíö orvos-igazgatónak. „A burzsuj-orvosok jóindulatára szükségünk van“ — jelentette ki ezen a titkos ülésen Biermann! „elvtárs,“ egyben indítványára elhatározta a munkástanács, hogy egyes tagjai kimennek a kórházakba, hogy ott lecsillapítsák a masszőröket és ápolókat, akik nagyon fognak haragudni, ha megtudják, ho^ megint az orvosok kerültek uralomra . . .

Bor-, pezsgő- és lepedő-szüret.

Külön lapra tartozik a szanatóriumok kom- munizálásának ügye. A szanatóriumok milliós értéket képviseld berendezését széthordták a kórházakba. Különösen a lepedőkre fájt Bier- mann „elvtárs“ fogai. A Park-szanatóriumból például negyvenezer lepedőt hurcoltak szét, aminek azonban csak egy része került a közkórházakba, nagyobbik része a kórházi alkalmazottak kezén veszett el. A lepedőkön kiviil nem vetették meg az elvtársak a szanatóriumok bor- és pezsgőkészletét sem, aminek nagyobbik felét megitták az ápolók, kisebbik felét pedig bevitték a „Hungáriába“.

Biermiann István a központi munkás- és, katonatanács elnöke azon dicséretreméltó felfogását, hogy a „burzsujnak dögölnie kell“ a kórházaknál és Szanatóriumoknál érvényesítette legelsősorban, ö ifiaga, mint modern Ha- ; run ay Rasid nyolcvan lóerős automobiljain számtalanszor végigszáguldotta a kórházakat, hogy azokban „rendet és igazságot“ teremtsen. Rend és igazság alatt természetesen a burzsuj- betegek kiaobáfását értette a szigorú Bier maim „elvtárs“ ... Telhetetlen öreg embereket, tiall- doklókat telepíteti át Biermann a szanatóriumok kényelmes iktilönszobáiból a Zita-kórház hűvös barakkjaiba, csak azért, mert nem születtek proletároknak... A kórházak orvosai több ízben tiltakoztak ezen eljárás ellen és hangoztatták, hogy a kórházakban nincs burzsuj és proletár, otc csak beteg van, Biermann „elvtárs“ azonban nem hatódott meg, tovább fote- taita „áldásos“ tevékenységét. Az orvosok végre is a népegészségügyi népbiztossághoz fordultak, ahol szintén orvosok voltak, akik azután ráreccsentetíek Biermann „elvtársra“, kijelentvén, hogy a politikát nem szabad a kórházak betegszobáiba bevinni.

Szamuely „elvtársim!“ a Parkszanatóriumban.

Ma népbiztosokról, vagy népbiztosok roko- nairól volt szó, Biermann „elvtárs“ nem mutatkozott annyira kérlelhetetlennek. Még a proletárdiktatúra első napjaiban a Park-szanatóriumban megjelent Szamuely Tibor két „elvtársnö- vel“, akik közül az égjük a húga, a másik a, barátnőle volt Kijelentette az orvosoknak, hogy az „elvtársnők“ nagy betegek, az idegeik túlságosan meg vannak viselve, egyben hizó- kurát rendelt nekik. A két elvtársnő azután ott pöffeszkedett a szanatóriumban, noha teljesen egészséges volt mind a kettő, a betegek elöl elette a kosztot. Szamuelynek egyéb céljai is volt, mikor nővérét és barátnőjét behelyezte a szanatóriumba; ugyanott voltaic intérnálVa Wekerle és Szterényi és több főrangú ur, akiknek minden lépésére vigyázott a két „elvtársnő“. Az orvosok végre is megunták a kém- rendszert és az sem tetszett nekik valami túlságosan, hogy Szamuely „elvtárs“ túlságosan gyakran fordul meg a szanatóriumban, ahol mindenüvé beüti az orrát, — elhatározták tehát, hogy a két hölgyét kitelepítik a szanatóriumból. Meg is mondották Szamuelynek, hogy az „elvtársnők“ májr teljesen egészségeseik és nincs szükségük tovább kórházi kezelésre. Szamuely azonbán rájuk ripakodott, hogy fogják be a szájukat, mert megtalálják járni, egyben pedig intézkedett, hogy nővére és barátnője továbbra is a szanatóriumban maradjanak . . .

Az ellenforradalmi burzsujok nem valók szanatóriumba.

A munkástanács legközelebbi ülésén azután nagy beszédet mondott Szamuely. Kijelentette, hogy a szanatóriumok tömve vannak ellenforra- dalmár-burzsujokkal és követelte, hogy azonnal távolítsák el őket a szanatóriumokból. Felemlítette, hogy Szterényi. és Wekerle, noha teljesen egészségesek, a szanatóriumban vannak és ott, ahelyett, hogy megdögölnének, jól élnek, a proletárok pedig éheznek. Ágoston Péter külügyi népbiztos csendesen megjegyezte, hogy Wekerle és Szterényi otttartózkodásának nyomós külpolitikai okai vannak és őket nem lehet mirnix-dirnix kitelepíteni a gyüjtőfogházba. Szamuely azonban tovább ágált, felszólalt László Jenő is szintén hasonló értelemben, mire a nyolcvanas intéző bizottság elhatározta, hogy háromtagú bizottságot küld ki a burzsujoknak a szanatóriumokból való eltávolítására.

A háromtagú bizottságnak Szamuely Tibor, László Jenő és Juhi Mór orvos lettek a tagjai.' Ez a bizottság végigjárta az összes pesti szanatóriumokat és gyógyintézeteket, végignézte a névsorokat, sorbaállittatta a betegeket, és akinek jobb hangzású neve, vagy burzsuj pofája volt, takarodnia kellett a szanatórium!:»/

Julius közepén egy nagy vörös autó gördült a Park-s^anatÓrium elé, Szamuely Tibor jött el hozzátartozóiért, hogy a diktatúra bukásának! közeledtére bizonságba helyezze löket. A hóhér jól számított: ha augusztus 1-én ott lettek volna a Park-szanatóriumban a Sza- muelyék, a feldühödött betegek megliíiicselték volna őket . . .

Hzennyolc millió RőimunkáRra

A tárcakori bizottság fog dönteni. — Nincs napszámos!

Tudvalevőleg a kormány a munkanélküliség csökkentésére 100 milliót szavazott meg; egyben tárcaközi bizottságot nevezett ki a sürgősebben elvégzendő közmunkák ki jelölésére.. A bizottság elnökének, Hegyeskalmy Lajos kereskedelemügyi miniszternek felszólitásána a főváros, hosz- szabb programimot terjesztett elő, melynek kereteben 18 millió korona fedezetet kér a legsürgősebben végrehajtandó munkálatokra. A főváros ezen kérelme felett még nem döntött a tárcaközi bizottság, de máris megállapítható, hogy ez ;ai 18 millió korona értékű közmunka édeskeveseit fog segíteni a munkanélkülie-teen. 160,000 munkanélküli van ma a fővárosban, az állam által beígért sok milliós közmunka pedig 800, legfeljebb 1000 munkáskezet ha tud majd foglalkoztatni. Ilyképpen minden valószínűség szerint csendős részvétlenségbe fog fulladná az egész nagy hűhóval megindított akaió, aminek sikertelenségét csak íokoizni fogj a, hogy a főváros az eddigi szokástól eltérően házi kezelésben akarja végeztetni a munkálatok legnagyobb részét, ilyképpen a vállalkozókait el akarja ütni a kereseti alkalomtól, akik éppen! olyan munka- nélküliek, mint akármelyik kubikus munkás.

A fővárosnál külömben, aim int látjuk, nem . bíznak valami; különösen a kormány közmunka- akciójábani Ezt a bizalmatlanságot mi sem mutatja; jobban, mint az a körülmény, hogy az igazán sürgős közmunkákat a főváros teljesen függetlenül a kormány akciójától akarja megkezdeni.

A városházán az Üllői-út rendbehozatalát tartják a iegsürgősebbnjeík. Evek óta altig javították az Üllői-iit kövezetét, mely az utóbbi években annyira rossz lett, hogy a legkomolyabban veszélyezteti az arra haladó lovak testi épségét. Különösen fontos pedig az Üllői-út kövezete a szemétszállítás szempontjából, ugyanis az egész fővárosból az Üllői-útón át vonulnak ,a szemeteskocsik a szemtlőrinci szeméttelepre. A fuvartelep szinte naponként intéz felterjesztéseket a főváros tanácsához, hogy a szemeteskocsik lovai nem bírják innal az Ül lő;-út borzalmas állapotban levő kövezietr'oncsait. A javítás nagy nehézségekbe ütközik, mert javításhoz szükséges kőanyag nincs a fővárosban. Hogy a munka megkezdése mégse szenvedjen haladékot, az út-' és csatornaépítő ügyosztály most elhatározta, hogy a szükséges kőanyag megszerzése céljából islzi újpesti rakpart burkolatának egy részét szedeti fel. A két partfal között a 27 méter széles sávból egyelőre 4 méter szélességben szedik fel a kövezetei, azután azonnal hozzálátnak az Üllői-út burkolatának kireparálásához.

A kormány akciójától függetlenül a makadám- utaJz burkolatéinak kőburkolatra való átcserélése képezi a főváros legközelebbi munikaprogramm- ját. A makadám-burkolat akkor készült, mikor még nem volt olyan óriási a forgalom a pesti utcán mint ma és a:z útburkolatra teljesen megfelelő volt a szép külsejű, de gyenge és nem rugalmas makadám-burkolat. A főváros most, a megnövekedett forgalomra való tekintettel, háromnegyedes bazalt-burkolatra szándékozik átcserélni az összes makadám-burkolatot, annál is Inkább, merit a makadám-burkolatot állandóan jjaivitani kell, a bazalt-burkolat pedig 15 évig is kitart minden javítás nélkül.

✓ Az ok, armi a fővárost a munkák azonnal való' megkezdésétől visszatartja: az latnyagárak és munkabérek horribilis drágasága. 1000 drb. ke- rami ttégla ma 3500 koronába kerül, feltéve, hogy egyáltalán kapható, egy négyzetméter faburkolat, mely az Andrássy-út javításához szükséges. 100—120 koronába kerül. A kocsisok csak kékpénzt hajlandók elfogadni, napszámosmunkára pedig, a mai nagy munkanélküliség idején! alig akad jelentkező! A fogaskerekű vasútnál egy hidat épít át a főváros, az építkezés a múltkoriban napokig szünetelt amiatt, mert nem volt elég földmunkás. Ily körülmények között kétséges, hogy egyáltalán szükség vau-e szükségimm- kákra ...