Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)
1919-10-01 / 41. szám
Är a 1 korona. Censurat: Gavríí&scu Nyolcadik évfolyam Budapest, A9/P. október 1-én 41. szám ^'g'nii3HiPiiininDiTiaiuniii~cniianioaidiHaiiia»iiDiun»iownuiniiiaiMDHinHin»uaiiigHioi»io»»gMiPH<l SSgész éwe .......... K* Fc í évre ..........—• Ft gpes sz.tim.ofo fotspUa- tófo a fotóidé Hivat aSfocin. Váposi, politikai és közgazdasági hetilap Felelős szerkesztő t t$£SCSÖ JElTtíí Megjelenik minden m ddn. Szerkesztősé?- ém kiadó Hivatal t VJ. kér. Szív-utca ..hm 3fS. Mzdzm Telefon T37-Z3 A Ämter nespn milliós Mcsoifisa Kettős nász a Gerbeaudí-pavlikmban — Szamuely bonbonjai — A kifosztott konzervgyáros Amikor március liuszonegyedikén a diktatúra megszületett, boszorkányos gyorsasággal vették át minden vonalon az uralmat a kommunizmus vezérei. Már előre ki voltak osztva a szerepek, huszonnégy óra el sem telt, már az intézmények, hivatalok élén ott termettek az uj alakoft, a kormányzás és hatalom uj birtokosai. 3 ömér- dek a közgazdasági kár, amit okoztak. Szörnyűséges a pusztulás képe, amely a rémuralom bukása után most kialakul. A rombolás munkáját tökéletes sikerrel végezte el a bolsevizmus, a pénz hamisításától kezdve végig az egész vonalon... Rendőri akták szédületes részleteit derítik ki a garázdálkodásoknak. Negyvenmilliós szédelgés bűnügyében folyik például még ma is a nyomozás, hogy a rémuralom egyik szereplőjének működése és bünlajstroma megállapítható legyen. Egy közönséges cukrászsegéd esete ez, csak mozaik,, csak kis részlet a hatalmas biintenger- ben. Kaderábek Tivadar esete, aki a cukorszak- ma országos termelési biztosa lett. A diktatúra előtt cukrászsegéd volt. Egyszerre országos termelési biztos lett s amint most a sokmilliós szédelgései alapján a rendőri nyomozás megállapította, működését rögtön azzal kezdte, hogy megszüntette mindazokat az üzemeket, amelyeket önkényesen teriíielöképteleneknek jelentett ki. így szüntette meg 'aV Hildái Konzervgyárat ás, amelynek a Fehérvári-utón volt a telepe. Üzemen kívül helyezte a gyárat, amelynek tulajdonosa, Hegedűs Dezső, kénytelen volt külföldre menekülni a Lenin-íiuk elől... Á gyár egész nyersanyag-készletét kommunizálták s a gépeket is elhordták a telepről, Hegedűst teljesen kifosztották. Ugyanakkor Kaderábek Tivadar országos biztosi, aki korlátlan hatalommal rendelkezett a főváros egész cukorkészlete felett, a legpiszkosabb kis gyárak egy részét üzemben tartotta, mert hiszen épen itt volt elkövethető a visszaélés: kiutaltatott nagymennyiségű cukrot, óriási tömegekben s összelát szva a bűntársaival, száz koronájával* árusították a jogtalanul kiutalt cukrot lánckereskedőknek. Mintegy negyven millió korona értékű cukrot tékozoltak igy el. A visszaélés kiderült már a diktatúra alatt is, Kaderábek Tivadart letartóztatták, de közbelepett Kun Béla és Rákos Fefenc, a forradalmi törvényszék elnöke, aki Harsányi János vádbiztost ezekkel a szavakkal utasította1 arra, hogy szabadon engedjék az országos biztost: — Követelem Kun Béla nevében, hogy az összes iratokat semmisítsék meg! Ez meg is történt, Kaderábeket síziabadonbo- csájtoíták. Természetes, hogy folytak tovább a csalások és visszaélések. Hegedűs Dezső feljelentésére indult meg tulajdonképpen most a nyomozás, amelynek folyamán a rendőrség megállapította, hogy Kaderábek számtalan esetben igen «Hagy mennyiségű cukrot, cukorkákat, a Gerbeaud telepén készült áruk nagy tömegeit utalta ki a népbiztosok és azok családtagjai részére. Beismerte, hölgy Szamuely Tibor részére egy ízben 8400 korona értékű Gerbeaud-cukorkát utalt ki s hogy elszámolhassa a tételt, Színnel Ferenc beszerző-alkalmazott utazási költségszámlájában szerepeltette ezt a nyolcezernégyszáz koronát. Azolkimak a zugcukorkaáru- soknaík, akikkel összeköttetésben állott, harminc-negyven métermázsa cukrot utalt ki egyszerre s amikor a zugárusok a cukrot értékesítették, megosztozott velük az összegeken. Csak kék pénzért és arányért adták az árut. így egy alkalommal egy Szentkirályi-utcai fűszeres vásárolt tőlük tíz métermázsa cukrot száz koro nájával. Húsz darab ezerkoronással és huszonötezer korona értékű aranyérmekkel fizetett... Csak aranyat és kékpénzit harácsoltak. A kommüti alatt mintegy húsz vagon cukrot értékesítettek ilyenformán; s a rendőri nyomozás során Kaderábek elvtárs aranyainak egy része meg is került. Ötvenezer korona értékű aranypénzt megtaláltak az apósának, Mirovszki Károlyinak Kolumbus-utca 12. számú lakásán. A tyúkól alatt ásták el az aranyakat... Kaderábek fényűzően élt. A Podman:czky-utca 18. számú lakását százezer korona értékű bútorral rendezte be, amikor június ötödikén megnősült. Ritka vigalom volt... A piac okolni éhes munkás- tömegek zúgolódtak már, iái kongó vásárcsarnokokból asszonyok tüntető tömege indult a Szovjetház felé, amikor a diktatúra lovagjai jólétben és harácsolt gazdaságban dorbézoltak... Junf.us ötödikén volt Kaderábek esküvője. Ugyainl hol rendezték? Természetesen Gerbeaud városligeti pavilonjában. Két esküvő volt egyszerre. Kaderábek Mi cl nevű nővére is ugyanekkor tartotta menyegzőjét. A kettős lakodalom pompáját emelte a díszes vendégsereg. Ötven személy volt hivatalos, közöttük Ladányi Kálmán, a vendéglők országos biztosa és Haubrich József, a főváros katonai főp’arancsnoka. Körülbelül százezer koronába kerüli a: kettős ünnepély. Teherautók' szállították Gerbeaud telepéről a tortákat, cukorkákat, italokat, dús és pompás lakoma volt s este nyolc órakor Haubrich József a záróra-tilalmat élőszóval feloldotta, a mulatság reggel nyolc órakor végződött... A nyomozás során most kiderülj hogy május másodikán Kaderábek megjelent Gerbeaud irodájában s mint országos termelési biztos a YVertheim-szekrényből kivett 30.000 leit, 30.000 svájci frankot és 20.000 francia frankot azzal a kijelentéssel, hogy ezzel az összeggel kifizeti a telep munkásai részére a Népruházati Bizottság áltol kiutalt ruhákat. Amint kiderült, Kaderábek a Népruházati Bizottságnak természetesen fehér szovjetpénzzel fizetett, tehát az egész ősz- szeggel való manipuláció a valutáris érték szerint közel félmillió korona hasznot hajtott a termelési biztosnak ... Szerepe, volt Kaderábek Tivadarnak egy tizennégy milliós vállalkozásban is, de tisztázva még nfncsen a vád. Tizemnégy- millió koronát küldött a tanácskormány Bécsbe s ebbe az akcióba az országos cukorbiztos is befolyt. A kihallgatások már négy hét óta folynak a rendőrségen,, Koch Jenő de;te;ktivíelügyelő vezetésével. Eddig körülbelül harminc tanút hallgattak ki. Munkában a sajlnkalnznk... Reformálni kell a lapbejelentések ügyét! A városi közigazgatás egyik régi vadhajtását kell itt bemutatnunk a közönségnek, melyet már régen le kellett volna nyesni, és amely a minisztériumok bürokratizmusa folytán még ma is teljes virágjában díszük A sajtótörvény szerint mielőtt valamely lap megindul, a megjelenésre engedélyt kell kérni a köz- igazgatási hatóságtól, Budapesten a- főváros közjogi ügyosztályától. Be kell jelenteni a meginduló lap címét és a főváros természetszerűleg csak abban az esetben engedélyezi a megjelenést, ha ugyanolyan cimü lap még nincs bejelentve. Az utcai árusításra vonatkozóan külön engedélyt kell kérni a polgár- mestertől, aki csak akkor adja meg a kolportázsjogot, ha a lap szabályszerűen be van jelentve és a lapbiztositék az állampénztárnál, illetőleg a főváros központi pénztáránál letétbe van helyezve. A logika diktálja, hogy egy lapvállalat csupán addig foglalhat le címet magának, ameddig valóban megjelenik. A lapcimek lefoglalható,sága iskolapéldája azonban annak, hogy a bürokratizmus a legtöbb esetben nem a logika szabályai szerint jár el. A törvénycikkek és rendeletek útvesztőjében most bárki annyi lapcimet jelenthet be, ahányat akar és addig tarthatja őket lefoglalva, ameddig neki jól esik. Ha valaki meginduló lapjának olyan címet jelent be, amelyen már más indított vagy akart indítani lapot, hosszú és unalmas közigazgatási eljárás indul meg, melynek lefolyását a lapot esetleg komolyan indítani szándékozók csak a legritkább esetben tudják bevárni. A közjogi ügyosztály vizsgálat céljából az illetékes kerületi elöljáróságnak adja ki az ügyet, mely azután megkérdi a laptulajdonost — sokszor csak a lapcimtulajdonost, — hogy tovább is meg akarja-e jelentetni lapját, mely tán még nemis látott napvilágot. Ha a lapcimíulajdo.nos be-, illetőleg kijelenti — és még nem akadt, aki ne igy nyilatkozott volna — hogy rövidesen egészen bizonyosan megindul a lap s akkor az ügy el van intézve, az u>j bejelentő uj címek után keresgélhet, a közjogi ügyosztály pedig akár ítéletnapig várhat, mig az évek óta bejelentett lapcimtulajdonos megindítja napilapját, vagy folyóiratát. A paragrafusok között nyitva hagyott buvóheh'e- ken, különösen a mostani zavaros időkben, számtalan v is: szaélés húzódik meg. Vannak „szerkesztő urak“, akiknek négy ven-ötv.en lapcimük van bejelentve, nem azért, hogy a megyven-ötven lap közül akárcsak egyet is megindítanának, hanem hogy a iapcimekkel üzleteket köthessenek. Ezek az urak jól tudják, hogy jó lapcim nem terem minden bokorban és aki ui lapot szándékozik megindítani, nem sajnál néhány ezer koronát egy jó és hangzatos címért... A főváros tanácsa már régen észrevette <ezt az anomáliát és ezért már évekkel ezelőtt felterjesztéssel fordult a belügyi és igazságügyi miniszterekhez, hogy a lapbejelentések ügyét szabályozza. Azt kérte a főváros, hogy a hosszú és bonyodalmas nyomozó eljárás helyett a közjogi ügyosztály valamely uj lap- cimbejelentésnél kérdezze meg az ügyészséget, ahol a megjelenő lapokat a kötelespéldányok beszolgáltatása révén úgyis állandóan nyilvántartják, hogy ilyen vagy olyan címen megjelenik-e lap és ha nem jelenik meg, akkor minden további nélkül adják meg az újonnan jelentkezőnek a megindítást engedélyt. A minisztériumokban, természetesien anélkül, hogy döntöttek volna róla, még most is ott kallódik vala
