Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-03-27 / 13. szám

Budapest, 1918. március 27

5

kos lesz. A hirdető-vállala.t különben nem igen hallat magáról, csöridb n, azonban eredményesen dolgozik és ha az anyagárak emelkedésének megfelelők lesznek a hirdetési dijak is, akkor a,z üzleti eredmények még inkább kialakulnak. A hirdetési kedv különben egyre fokozódik, úgy hogy a hirdetési oszlopok száma egyre elég'telenebb lesz. A hirdetési felület ugyan a háború alatt is .növekedett, de a-z oszlopok és táblák szaporítása mindinkább sürgős feladattá válik és igy valószínűnek tartjuk, hogy a városgazdasági ügyosztály a,z áremeléssel együtt ezt is programmjába vette.

Török mecscí a Rózsadombon. Tudvalevő, hogy török szövetségeseink iránt való rokonszenvből Budapesten mecsetet szándékoznak építeni. Ezt a gondolatot annak idején’ még a boldogult K h u e n-M é- derváry Károly gróf, a török félhold egyesület elnöke vetette föl és a főváros vállalta a mecset felépítését. A 300 millió koronás kölcsönre készített beruházó programúiban erre a célra 1,500.000 koronát vettek föl. Mir szerint a mohamedán imaház számára már ki is jelölték a telket és pedig a Rózsadombra vezető szerpentinut mellett, a üiilbaba sírjának szomszédságában. Ez volt a telek különben, amelyet maga Khuen gróf is, aki sokat foglalkozott a kér-, déssel, legalkalmasabbnak tartott.

A Beketow cirkusz megnyitása. Szombaton este '!■>8 órakor nyílik meg a Beketow cirkusz, melynek egész műsora már együtt van, az artisták mind megérkeztek és készülnek az első előadásra, amlely, a próbák után ítélve, nagyszerű lesz. A jegyek eladása a cirkuszi pénztárnál és az elővételi helyeken már megkezdődött. Husvét vasárnapján és hétfőjén délutáni előadások lesznek, gyermekeknek fúlhelyárak- kal, 1h4 órai kezdéssel.

Zongorák értékesítése. Világvárosi intézmény alapját fektették le a napokban. Egy vállalat azon altruista célt tűzte ki maga elé, hogy bárkinek az eladó zongoráját bizományi eladásra elvállalja és csupán az eladási ár 2 százalékát számítja fel közvetítési dijuk Ilyen kedvező körülmények között érthető az a hatalmas forgalom, amit ez az díjrendszeréi praktikus intézmény életbelépte, a vállalat R á k ó- c z i-ú t 60. szám u zenepalotájában, szinte máról- holnapra megteremtett. Bizonyos, hogy a világhírű Stemmer g-h angszergyár ezen ötletes uj vállalkozásával csak öregbíteni fogja azt a megbecsülést, melynek cége országszerte örvend.

A városligeti Henry-aréna állandóan zsúfolt házai legjobban bizonyítják a műsor kiválóságát. H e n r y igazgató szakértelemmel és áldozatkészséggel remek programmed állított össze, amely a legkényesebb igényekét is kielégíti. Az előadások hétköznap 3 órakor. vasár- és ünnepnap 2 órakor kezdődnek és folytatólagosak.

# TŐKE

• • •

Szemle.

Az iparcikkek maximálása. — Az adok és a bankok. — Mit akarnak a malmok. — Keli-e összeférhetetlenségi reform? — Mi lesz az építkezéssel?

Az iparcikkek maximálása, úgy látszik, végre döntő stádiumába jutott. Szterényi kereskedelmi miniszter' komolyan foglalkozik ezzel a nagyjelentőségű kérdéssel és egy sereg elsőrangú szükségleti cikk uzsoraárait kívánja leszorítani. Az iparcikkek maximálását — el kell ezt ismerni — különösen az agráriusok sürgették, de annak ellenére, hogy ők csak a maguk osztályérdekeiket nézték, meg kell azt is állapítani,- hogy érdemeik vannak a kérdés felvetése és ébrentartása körül. Sajnos, nálunk csak a gazdák számítanak és nekik kel! köszönnünk azt is, ha a szükségleteiken kiviíl a nagyközönség' bajain is enyhítenek. Évek óta tűrtük az iparcikkek száz, ötszáz és ezer percentes drágítását és egyes érdekképviseletek plátói tiltakozásán kívül semmi sem történt. Természetes, hogy a Gyosz máris védekezik a tervbevett intézkedések ellen: elvben elismeri, bogy elkerülhetetlenek, de arra hivatkozik, hogy — milyen rettenetes drága a termelés. Reméljük, hogy Szterényi nem avval fog törődni, hogy mi fáj a gyárosoknak, hanem hogy miből éljen a polgárság.

A pénzügyi bizottság ülésén nagy visszavonulást jelentett be a kormány. Ne tessék megijedni: nem a kereskedők adóján enyhítettek, nem a kisemberek válláról vették le a ballasztot, hanem a nagybankokat kímélték meg attól,, hogy egy kicsit rájuk reccsentsen a kincstár. Ezt a tendenciát nem lehet és. nem szabad helyeselni. A bankok és vállalatok a háborús konjunktúrát alaposan kihasználták, ha egyéb nem, a hihetetlenül meggyarapodott forgalom is aránytalan nyereséget biztosított. Ezenfelül azonban kétségtelen, hogy a vállalatok jórésze legalább mégegyszerannyit keresett, mint amennyit mérlegszerűen kimutatott. A hadinyereségadó épp arra irányul, hogy minden háborús többjövede.met redukáljon és ha a kormány ettől az elvtől is eltér, akkor valóban, nem lehet kívánni, hogy a polgárság méltányos fórumnak tekintse a kormányt és ne érezze az adózást igazságtalan tehernek. A konjunkturális hasznot vissza: kell téríteni: ezt az elvet keresztfflviszi Németország és Ausztria, nem tudjuk miért kell éppen nálunk a megforditottját tenni annak, amit a szövetséges hűség megkövetel.

A malőmmérlegek az idén is, mint már évek óta közfelháborodást keltettek. Egymásután publikálják sok milliós hasznot eláruló mérlegeiket a Lujza-malom, a Budapesti Gőzmalom, a Gizella, a Molnárok és sütök, a Borsod-mis- kolci és jelentéseik valóságos büvészettél készültek, hogy valahogy el tudják dugdosm a mi’liókat. A leltári tartalékok, a kétes követelések tétele hemzsegnek a titkolt haszon millióitól, amelyekre a kincstár sem teheti rá a kezét, mert a kormány adómentességet biztosított számukra. Az őrlési dij egyre nagyobb lesz és a malmok mögött álló bankok egyre többet profitálnak a közönség lisztjén és kenyerén. Az Első Budapesti kétszer annyi nyereséget mutat ki, mint tavaly, a Gizella szintén, a Borsod-mis- kolci pedig harminc százalékos nyereséggel szerénykedik, holott valójában mégegyszer annyit őrölt össze. Végtelenül elszomorító ez a páratlan üzérkedés, amelynek nincs más ellenszere, mint a malmok egyszerű kisajátítása az állam javára.

Az összeférhetetlenségi törvény revízióját elsősorban a gyárosok sürgetik s evvel akarnak védekezni a munkásság várható parlamenti tér- foglalása ellen. Értjük a Gyosz aggodalmait és elismerjük azt is, hogy sok értékes és kiváló szakember hiányzik a kép viselőházból azért, mert egy ócska törvény rövidlátása kizárta onnan. Meg kell állapítani azt is, hogy ebben az ügyben Tisza István juttatta kifejezésre a leg- pragnánsabban a helyes és korrekt álláspontot: meg kell szigorítani a törvényt az alkalmi kijárókkal' szemben és enyhíteni kell a közérdekű és jogos összeköttetések biztosítása szempontjából. Az iparnak, kereskedelemnek, vállalkozásnak nem szabad kiszorulnia a parlamentből, de nem is szabad kiszorítania az érdekmentességet és a függetlenséget. Ezt a kérdést is kompromisszummal kell megoldani, anélkül, hogy ebben az egyezségben a közérdek húzná a rö- videbbet’.

Sokat beszélnek a lakásépítési t akcióról és egyre kevesebbet cselekesznek. Eddig legalább úgy látszott, mintha a kormány komolyan akarna valamit, most már azonban ennek a reménye is eloszlott. Az egész akció kilátástalan mindaddig, amíg tégla nincs. Tégla pedig nincs és ha a dolgok igy mennek, akkor-nem is lesz. A szénhiány teljesen megbénítja a téglagyárak termelését és ami kevés nyerstéglájuk volna is raktáron, azt sem tudják kiégetni, mert nem kapnak szenet. Az illetékes tényezők a harmadik kategóriába osztályozzák őket az ipari szén- "ellátás- szempontjából és miután az első osztálybelieket is alig tudják kielégíteni, könnyen elképzelhető, milyen nehéz sora van a szegény harmadik osztálynak.- Hiába folynak az ankétok a kamarában és a Gyoszban: szén keli és ha1 Szterényi komolyan veszi a lakáskérdést, akkor gondoskodjék is szénről. Ha nem akarunk hajléktalanok maradni, soha nem szabad elhallgatni ezzel a követeléssel: szenet, szenet .szenet!

Beszámol a Kereskedelmi bank

Hatvan milliárd forgalom — harminckilenc millió nyereség.

A Pesti magyar kereskedelmi bank igazgatósága március 22-én tartotta meg a méríegmeg- állapitó ülését. Az ülést várakozásteljes napok előzték meg, mert csak a legbeavatottabbak tudták, hogy a Pesti magyar kereskedelmi bank műit esztendei tevékenységének eredményei

minden képzeletet felül fognak múlni. Úgy is lett. Az intézet most csak kivonatosan közzétett zárószámadásának eredményei a pesti és bécsi piacokon általános meglepetést és megelégedést keltett és az ország a Kereskedelmi bank által elért nagy anyagi sikerben láthatja Magyarország gazdasági erőforrásainak gyarapodását. Tény, hogy Magyarország gazdasági életének kereteit a kereslet és kínálat rég túlnőtték és ez a nagy standardemelkedés legtalálóbban az ország egyik leghatalmasabb és legjobban adminisztrált intézetének, a Kereskedelmi bank zárószámadásában jut nyíltan is kifejezésre. Mindhiába! A Kereskedelmi bank köztiszteletben álló elnöke: Lcinczy Leó belső titkos tanácsos az intézetben mestermüvet alkotott és az ö nagyszerű irányitó tehetségét és páratlanul álló üzletvezetői képességét dicsérik a bank megduzzadt számkolosszusai.

Az intézet igazgatóságának most közzétett jelentése csupán csak a főbb mérlegeredményeket tartalmazza. Eszerint a Kereskedelmi bank imult esztendei bruttó-nyeresége —- Sü millió korona részvény- tőke mellett — nem kevesebb, mint 38.957 millió korona, vagyis ezidén 12.121 millió korona brutto-nye- reségtöbbletet mutatnak ki. A nasrv arányokbairi felszaporodott üzleti költségek levonása után, a tavalyról áthozott elő vitellel együtt 25.147 millió korona tiszta nyereség mutatkozik. Eszerint a Kereskedelmi bark ezidén több mint öt millió korona netto nyereségtöbbletet ért el. Hogy az intézet minő eredifnénnyel dolgozott, azt az a tény is igazolja, hogy amíg 1916-ban 6-1 millió korona alaptőke 28.13 százalékkal. addig 1917-ben 80 millió korona alaptőke 28.9 százalékkal kamatozott. Ez egyszerűen azt jelenti, hosy az intézet nemcsak régi, hanem az újonnan behívott tőkéket is m agasabb kamathozammal forgatta.

A Kereskedelmi bank igazgatóságának vázlatos jelentése érdekes képet nyújt az iiZeini költségek emelkedéséről, amely a banknál egy esztendő leforgása alatt 7.031 millió koronát képvisel. A jelentés ugyancsak felsorolja a fontosabb iizletesemiényeket, melyekben a Kereskedelmi bank rendkívül gazdag volt és végül megemlítik, hogy az intézet tavalyi összforgalma hatvan miiíbi.árd volt. A pénz emberei értenek a számok ékesszólásához és igy ezek után felmentve érezhetjük magunkat a bő magyarázatadás kötelezettsége alól.

A Kereskedelmi bank igazgatósága a zárószám- acíás részletes adatait e hét folyamán teszi közzé, az évi rendes közgyűlést pedig április 6-ra hirdette.

Jakob Gusztáv dv. igazgató-helyettes széncsempészése. A Déli vasút adminisztrációjáról, az ott uralkodó tarthatatlan állapotokról, a „vének tanácsáénak bűnös visszaéléseiről irt cikksorozatunk azR a célt szolgálja, hogy sok ezer rabságban és elnyomatásban senyvedő alkalmazottat fölszabadítsunk Czöláer-Schlosser és társainak járma alól és hogy az uj üzletigazgatót, Gordon Róbertét fölvilágosítsuk a körötte hemzsegő kamarilía veszedelmes játékairól. Ezt a szándékunkat úgy véljük legjobban szolgálni, ha feltárjuk a múlt bűneit! és belevilágítunk azokba az üzeiniekbe, amelyek a Déli vasút légkörét poshadttá tették. Ennél az eljárásunknál nem kímélhetünk személyeket, mert az uralkodó rendszernek azok a megtestesítői. Jákob Gusztáv igazgató-helyettes portréját a zsircsempészési dolgok kapcsán már volt szerencsénk bemutatni. Erről a tiszteletreméltó egyénről most az alábbi épületes esetet közlik lapunkkal. Jákob Gusztáv múlt év október havában négy vagon porosz szenet hozatott föl Kanizsáról Budapestre és ezt a szenet a saját céljaira használta föl.. Ezt a manipulációt természetesen csak Schilhan Jánossal, a nagykanizsai fütőház főnökével összejátszva követhette el. Megcsinálta pedig akkor, amikor a vasút mozdonyait kukorica-csutkával és egyébb potfütö anyaggal fütötték és amikor az olasz öffenziva a vasút teljesítő képességét a legnagyobb arányokban vette igénybe.

Ennek a gyalázatos visszaélésnek a kapcsán néhány kérdésünk volna az illetékes körökhöz: !. Jakob igazgató milyen jogon rendelte el a négy vagon szén felszállitását? 2. A Déli vasútnál -milyen egységáron számolták el ezt a szenet, amelyet Jakob ur a saját számlájára vásárolt? 3. Mit csinált Jakob igazgató a négy vagon szénnel? 4. Az Orzságos szénbizottság kijátszásával, hogyan csempészhette ki Jakob ur a négy vagon szenet a Déli vasút budai állomásáról?

Ugy-e bár Gordon üzletigazgató ur, ön nem tudott Jakob Gusztáv minősíthetetlen visszaéléséről? Most, ime, tudomására hozzuk és követeljük, hogy Jakob Gusztáv el’en sürgősen in-