Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-03-27 / 13. szám
6 Budapest, 191S. március 2t. ditassa meg a fegyelmi eljárást. Ennek a nyilvános lefolytatását sok ezer alkalmazott megnyugtatására kérjük, elégtételt kérünk azoknak a Déli vasutasoknak a részére, akik az elmúlt télen hideg lakásokban, fogvacogva várták a jogosan megillető szénrációjukat, de nem tudtak hozzájutni. Követeljük másrészt a Szénbizottságtól is, hogy Jakob Gusztáv négy vagon szene dolgában indítsa meg a hivatalos vizsgálatot. Egy bürokrata gépház rejtelmeiből, Az Országos Központi Hitelszövetkezet belső életében meglepetésszerii személyi változás történt. V i g Emil, a tengeri csírátlanítás megteremtője, 38 éves korában nyugdíjba ment. Már magában véve az a tény, hogy egy 38 éves alkotó és teremtő tehetség penzióba menjen, jellemző fényt vet az 0. K. H. igazgatóságára, amely pedig éppenséggel nem bővelkedik nagy koncepciójú emberekben. Az ipari hitelszövetkezetek milliós deficitje és vergődése után, végre uj üzletághoz és uj keresethez jutott az O. K. H., a tengeri csirátlanitási akció révén. Vig Emil osztályvezető-aligazgató növekedő tekintélyétől és zsenijétől azonban megijedtek kissé a mostani vezetők, akik rövidlátásukban, úgy látszik, pozíciójukat is féltették tőle, mert megtagadták hatáskörének kiterjesztését és nagyszabású programmjának jóváhagyását. A bürokrata-rendszerben egészen elsoványodott agyvelőknek nem volt ínyére az a friss üzleti szellem, amit Vig hozott be, ebbe a lomha és tehetetlen szervezetbe. A tengeri csirátlanitási osztály óriási tisztviselögár- dája, nagy forgalma, a nagybecskereki olajgyár fejlődése izgalomba hozta azokat az urakat, akik eddig a íiizíaháncsakció napi jelentéseit szokták volt szenvedélyesen olvasni — és ez is volt az egyetlen napi munkájuk. Az O. K. H.-nál befészkelödött maradi szellem képviselői bizonyára .győzelmi tort ültek, amikor az egyetlen üzletembert, aki tényleg nem is illett be ebbe a bürokrata gépházba, — ereje és alkotó képessége teljében, sikerült nyugdíjba küldeni. Az Adria nyerészkedik. Megjelent az Adria tengerhajózási r.-t. mérlege is és mindössze két millión felüli tiszta nyereséggel zárul. Miből kereste meg ezt a, horribilis összeget az Adria? fuvarozási jövedelmei nem voltak, csak szubvenciója, igaz viszont az is, hogy kiadásai is csökkentek, mert forgalmi személyzetét félfizetésre fogta és busásan kizárólag csak a központi lángelméket honorálta. Két milliót keresett az Adria az állam kasszájából: sajnos, már a harmadik éve, hogy ezt a furcsa megélhetési módot választotta. Nem tudjuk, mikor unja meg a kormány ezt a gazdálkodást és mikor szünteti be a kovácsjózseéek szutenálását. Szerencsére, Kovács igazgató ur, amint halljuk, nyugdíjba készül menni, legalább ővele nem lesz több gondunk. Vele talán nyugdíjba megy az Adria rossz szelleme is, amely provokálta a kritikát és felháborodást. „A Hitel“ jubilál. Ezredik száma jelent meg a H i t e 1-nek, amelyet Káin oki Henrik, a lap érdemes alapitója és szerkesztője annyi gonddal és tehetséggel irányit. A jubileum alkalmával elhalmozták üdvözlésekkel a szaksajtó érdemes munkását, akinek a magyar pénzpiac krónikásai közt vezető szerepe van. A Tisztviselők takarékpéntára dicsekedik. A 1'isztviselők takarékpénztára rendes közgyűlést tartott, amelyen Keleti ö. Lajos vezérigazgató nagyhangú jelentésben számolt be az 1917-es évről. Dicsekedett vele, hogy hetven százalékos haszonnal adott túl a „székházon“, ami mindenesetre egy takarékhoz méltó szerény üzlet és előadta, hogy a vállalat teljesen adósságmentes, amit egész szokatlan olyan nyomatékosan hangsúlyozni. Keleti ur nyilván elfelejtette a múltat és elfelejtette a szállodaüzletet is, amelynek pedig meg voltak a maga árnyoldalai is. Most büszke arra, hogy a takaréknak nincs adóssága. Arra nem büszke, hogy tekintélye sincs? Pedig, hogy nincs, ez tényleg Keleti Ü. Lajos ur legszemélyesebb érdeme. A Belvárosi Takarékpénztár r.-t. március 23-án tartott közgyűlése elhatározta, hogy az 1,933.588 korona tiszta nyereségből (tavaly 1,522.774) 250.000 korona a tartalékhoz csatoltassék, miáltal az 6,650.000 koronára emelkedik, az 1917. évi szelvény 33 koronával (tavaly 30 korona) való beváltására 1,056.000, a, nyugdíjintézet külön javadalmazására 100.000, a tisztviselők külön jutalmazására 60.000, a segitőa’hp javára 20.000, köz- és jótékony célokra 50.000 korona fordittassék és 147.353 koronái uj számlára vitessék at. Az igazgatóságba uj tagokul F 1 e i s s i g Sándor és Makai Ernő dr„ a felügyelő-bizottságba pedig ilosvay Lajos dr. és Zerkovitz Oszkár beválasztattak. A szelvények március 20-tól kezdve váltatnak be az intézet pénztárainál. A Magyar Országos Központi Takarékpénztár e hó 23-án tartotta clr. Kunz Jenő elnöklete alatt 46-ik rendes közgyűléséi. Bevezetőiig elnök meghatottál] emlékezik meg azon súlyos veszteségről, mely az intézetet nagyérdemű elnökének, Bujanovics Sándor főrendiházi tagnak elhunytéval érte. Ezután dr. Török József igazgató ismerteti az igazgatóságnak a nyereség felosztására vonatkozó javaslatait, melyek értelmében elatározta a közgyűlés, hogy a rendelkezésére álló 4,004.855.46 K nyereségből an alapszabályszerinti jutalékok levonása után osztalékra részvényenként e hó 26-tól kezdve 85 koronájával 3,400.000 K, a .nyugdíjalap javára 24.000 K, ióté- konycélra 20.000 K, a tisztviselők külön javadalmazására 70.000 K-t fordít, a fennmaradó 402.907.78 K a jövő év számlájára vezettetik át. Egyhangúlag elfogadtatott továbbá a vezérigazgatónak beható indokolása után az igazgatóságnak a részvénytőkének 10.000 részvény kibocsátása által 24,000.000 K-ról 30.000. 000 K-ra történendő felemelésére vonatkozó javaslata. A közgyűlés az igazgatóságnak, főként dr. Metzler Jenő vezérigazgatónak és az egész tiszt- vislői karnak a legnehezebb viszonyok között kifejtett odaadó működéséért, mely a kedvező eredményt elérhetővé tette, jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. A Magyar Országos Bank Részvénytársaság igazgatósága megállapította az 1917. évre vonatkozó zárszámadást, amely 3,979.802.89 korona bruttojövede- lem mellett 2,642.832.10 korona tiszta nyereséggel zárul. Az igazgatóság az április 4-ére egybehívandó közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 1917. üzletévre részvényenként 6°/°-os osztalék, ösz- szesen 1,566.400 korona kerüljön kifizetésre. 400.000 korona a tartalékalaphoz csatoltatik, 100.000 korona a tisztviselői nyugdíjalap gyarapítására fordittatik és 233.179.69 korona uj számlára vezettetik elő. Az Első magyar általános biztosító társaság igazgatósága a választmányi ülés elé terjesztette az 1917. évi mérlegét, amely 7,341.917 K tiszta nyereséget mutat ki. Az igazgatóság és felügyelőbizottság egyértelmű indítványa alapján elhatározták, hogy az április 6-ára egybehívott közgyűlésnek minden egész részvény után 800 K osztalék fizetését javasolják. Az „Első magyar“-nak ez a negyedik háborús mérlege is — jóllehet a háborús viszonyok az üzleti tevékenységre bénító hatással nehezedtek — ismét igen kielégítő üzleti eredményt tüntet föl. Az „Első magyar“ a 8.000. 000 K-ás részvénytőkén és az ugyanolyan ösz- szegü tartaléktőkén kivid 16,587.970 K tiizdijtartalék fölött is rendelkezik, s ez az utóbbi tartalék a társaság saját számlájára eső tüzdijbevétel 100°/o-ának fele! meg. Ezen a maga nemében páratlanul magas százalékú tiizdijtartalékon kivid a társaság dijtartaléka a háború folytán el nem számolt külföldi üzletekre még külön 1,549.563 K. A külön tartalék 6,642.876 K, a jélgkülöntartalék 2,000.000 K. az életbiztosítási összegek fedezetére szolgáló díjtartalék 213,139.604 K, az 1917. évre még ki nem vetett adókra tartalékolt összeg pedig 1,590.402 K. A Nasici tőkeemelése. A Neuschlos.z-féle N a s i c i T anilingyár és Gőzfürész Részvénytársaság április 11 -éré tűzte ki rendkívüli közgyűlését. A vállalat 7,000.000 koronás alaptőkéjét ez a közgyűlés fogja 10,000.000 koronára fölemelni. Egyben betöltik a Szitányi elhalálozásával megüresedett igazgatósági tagság .helyét. A Nemzeti Pénzváltó Részvénytársaság igazgatósága Weiss Fiilöp, a Pesti magyar kereskedelmi bank alelnöke elnöklésével tartott ülésén megállapította 1917. évi mérlegét, mely 220,502 korona 59 fillér tiszta nyereséggel zárul. Az igazgatóság a nyereségből az alapszabályszerü levonások után hat százalékos osztalék (12 korona) kifizetését fogja az egybehívandó közgyűlésnek javasolni. Egyúttal az igazgatóságba beválasztották Wertheimer Adolf igazgatót. Magyar-Cseh Iparbank r.-t. a napokban tartotta Novotny János vezérigazgató elnöklete alatt közgyűlését, amely tudomásul vette a 804,948.77 K tiszta nyereség felosztására, továbbá az alaptőkének 10 millió koronáról 20 millió koronára való felemelésére vonatkozó javaslatot. Az 1917. évi osztalékkötvényt 16 koronával (8°/o) váltják be. Az Első Magyar Iparbank Műnk Péter elnöklete alatt tartott közgyűlésén elfogadták az igazgatóság javaslatait az 1,443881 K 78 f tiszta nyereség felosztására vonatkozólag, amelyből a részvényeseknek 24 korona osztalékot fizetnek. Elhatározták továbbá az alaptőkének 10-ről 20 millióra való felemelését oly módon, hogy az uj részvények felét-a régi részvényeseknek ajánlják fel 2:1 arányában 460 koronás árfolyamon. A fennmaradó részt egy1 csoport veszi át, melynek a Verkehrsbank és a Schoeller- cég is részesei. Az elővételi jogot március 21 -töl 30-ig lehet gyakorolni. Az Újlaki tégla- és mészégető részvénytársulat osztaléka. A március 23-án W e 11 i s c h Alfréd köz- épitési tanácsos elnöklésével megtartott közgyűlés elhatározta, hogy részvényenként 15 korona osztalék fizettessék ki. A 48. számú szelvényt a 47. számú szelvénynek egyidejű beszolgáltatása mellett márc. 26-tól kezdve a Magyar bank- és kereskedelmi r.-t. pénztáránál (V., Vilmos császár-út 32.) fogják beváltani. A Magyar vasúti forgalmi r.-t. M á.n d y Lajos nyug. miniszteri tanácsos elnöklete alatt ma tartott XXII. rendes közgyűlésében részvényenként 24 kor. (múlt évben 22 kor.) osztalék kifizetését határozta el. Az osztalék Budapesten a Wiener Bankverein magyarországi fióktelepénél március hó 18-tól kezdve kerül kifizetésre. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. RÉVAI-NYOMDA, BUDAPEST, V., ÜGYNÖK-UTCA 8.
