Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-03-13 / 11. szám

Budapest, 1918. március 13. előterjesztése emelkedik még ki, amely a kór­házi alkalmazottak helyzetének javítására vo­natkozik. A kórházépítések és tatarozások uj rendje. A főváros kórházainak gazdasági ügyeit — mint azt a Fővárosi Hírlap megírta — hónapok óta az uj gazdasági hivatal kezeli, amelynek több alosztálya között szleirepel egy tatarozási, al­osztály is. A tatarozási ügyeket a kórházépíté­sekkel együtt' eddig Honig Dezső műszaki taná­csos intézte, aki pár esztendő óta e célból a közegészségügyi ügyosztály keretében dolgo­zott és igen értékes munkát végzett. Most az önálló építkezéseik ismét visszakerülnek a XI11. ügyosztályba és igy Honig müsazki tanácsos­nak nem maradt az ügyosztályban megfelelő és méltó működési köre. A polgármester tehát úgy intézkedett, hogy Honig tanácsos térjen vissza a középitési ügyosztályba, ahol teljesen önálló hatáskört kap. A közegészségi ügyosztály kór­házgazdasági hivatala műszaki osztályának ve­zetéséire viszont a polgármester Schuber Gyula mérnököt rendelte ki a középitési ügyosztályból. Tanulmányút Orsovára. Orsován a német liadve- zetőség még a szerb és román hadjáratok idején pompás, praktikus és modern eleválókésziilékeket és közraktárakat rendezett be. Most, hogy a főváros komolyan kezd gondolkozni a kikötőépitések meg­kezdéséről, aktuálissá vált ezeknek az orsovai né­met berendezéseknek megtekintése, amelyeket Vita Emil dr. tanácsnok már a múlt esztendőben behatóan áttanulmányozott. Most egy újabb tanulmányozó ex­pedíció készül Orsovára, amelyben Wrchowszky Vilmos, a közraktárak igazgatója és a közgazdasági ügyosztály felkérésére M i h a 1 y i k István műszaki tanácsos vesznek részt. Csak még a német hadve­zetőség engedelmét várják, hogy megkezdhessék az eleváló-késziilékek tanulmányozását. Frenreisz igazgató ur. Megírta „már a Fővá­rosi Hírlap és a mai nagy szállodahiányban igen helyesnek találtai, hogy a városgazdasági ügyosztály pünkösdre meg akarja nyitni a Gellért-fürdő szállo­dáját és a fürdőnek már elkészült részeit. A megnyi­tási tervvel egyben ismertté lett, hagy a szálloda vendéglőjét Frenreisz István vendéglős bérelte ki, akit egyben mint szálloda-igazgatót is szerződte­tett a főváros. Kissé furcsának tetszik, hogy a fővá­ros egy _bérlőjét egyben mint alkalmazottat is szer­ződtesse. Bérezel Jenő dr. tanácsnokhoz fordul­tunk ebben a kérdésben, aki Frenreisz szerepéről a következő felvilágosítást adta : — Az egész világon úgy van, hogy a szál­loda és a vendéglő egy kézben van. Egyébként a mi esetünkben szinte képtelenség is lett volna másként megoldani a dolgot, mert a szálloda és a vendéglő között való torzsalkodást, ha ez a két intézmény külön kézben van, állandónak kellett volna tekinteni. Akár mással se foglal­koztunk volna, csak a szálloda és vendéglő közt való igazságosztással. Frenreisz urat különben kitűnő szakembernek ismerik, aki Angliában és Franciaországban igen előkelő szálodákban mű­ködött és egy ideig a budapesti Brlstol-szálló- najk is volt üzletvezetője. Kettős szerepe már csak azért sem kelthet aggodalmat, mert az ügyosztály a legmesszebbmenő ellenőrzést fog­ja gyakorolni. Végül pedig pénzügyileg is ez volt a legjobb megoldás, mert amíg. valamire­való szakembernek 50—60,000 koronát kellett volna fizetnünk, addig Frenreisz, tekintett::! arra, hogy a vendéglőnek is bérlője, 10,000 ko­ronáért vállalta a szálloda igazgatását. A népjóléti előadások. Az elmúlt héten befeje­ződtek azok a népjóléti előadások, amelyeknek célja az volt, hogy a népjóléti körzetek elnökei munkakö­rük és hivatásuk nagy fontosságára való tekintettel, megismerkedjenek a népjóléti igazgatás minden rész­letével és az egyéni népgondozás egész anyagával. Az értekezletet B á r c z y polgármester nyitotta meg, rámutatva a népjóléti körzetek fontos és szép hiva­tására, amely felöleli a népjóléti megbízottaknak ta­nácsokkal és útbaigazításokkal való ellátását. Az előadások sorrendjében az első báró Fejérváry Imréné volt. A népjóléti igazgatás feladataira, ható­sági szervezetére, társadalmi berendezésére vonat­kozó általános ismereteket ad'ta elő, továbbá a nyílt és intézeti népgondozás különböző ágaiban szüksé­ges tudnivalókat ismertette. A második napon F e- r e n c z i Imre egyetemi magántanár a hadsíegélye- zésről, a hadiözvegyek és árvák gondozásáról, to­vábbá a hadirokkant-ügyről tartott előadást, mig a harmadik értekezleten dr. Madzsar József egye­temi magántanár az anya-, csecsemő- és gyermek- védelem problémáit •ölelte fel. Utolsónak maradt dr. 5 Pékár Mihály előadása a népegészségügyről és ezzel egyelőre le is záródott a népjóléti értekezletek sorozata, amely nemcsak sok értékes és céltudatos eszmével gazdagította a megvilágított kérdéseket, de bizonyára sokban hozzájárult ahhoz is, hogy a népjóléti körzetek elnökei és a népjóléti megbízottak alapos tudással és kellő hozzáértéssel láthassanak szép és fölemelő munkájukhoz. Tökét emel a vásárpénztár. A Budapesti állatvásárpénztár jr.-t. alaptőkéjét 2 millió koronáról 6 millió koronára emeli föl. Ezt az elhatá­rozását M e 11 y Béla árvaszéki elnök, a vásárpénz­tár alelnöke a, pénzügyi bizottság huszas albizottsá­gának pénteken bejelentette, amihez a bizottság hoz­zájárult. Az uj részvényeket 200 korona névértékben akarják kibocsátani. A vásárpénztárnak, amelynek rész­vényei 78 százalékban a főváros tulajdonában van­nak, az elmúlt évi áruforgalma 600 millió, pénztár­forgalma pedig 2 milliárd korona volt. A tanács keddi ülésében szintén jóváhagyólag tudomásul vették a tranzakciót. Modern Színpad. A Belváros s z i n h á z á- b a n még soha olyan sokat és jóízűen nem kacagott a közönség, mint az uj műsor bemutatása óta. El­tekintve a Május cimü komoly egyfölvonásostól, csupa kacagtató tréfa, vígjáték, bohózat és humoros magánszám szórakoztatja közönséget, mely a pél­dátlan érdeklődés folytán csak hetekkel előbb tör­ténő előjegyzéssel képes jegyhez jutni. A minden­képpen elsőrendű műsorból különösen Földes Im­rének, A láthatatlan ember cimü ' vigjátékát kell kiemelnünk, amelyben Mészáros Giza, B é- k e f i László és Pető Attila aratnak nagy sikert. De zajos tapssal jutalmazta estéről-estére a közön­ség Bródy Miksának, A pofon cimü bohózatát is, amelyben Kökény Ilona, B o r o s s, V e n d r e i, Bánóczi és Somiár remekelnek. Susanne Grandais. A legszebb párisi művésznő, Susanne Grandais ismét látható az Urániában egy bájos és érdekes mesejátékban, amelynek cime: Tengerparti álom. Egy fiatal uralkodó re­génye ez a történet, teleszőve a poézis ragyogásával, melynek keretéül az óceán szolgál. Ez a király-idill önmagában is felejthetetlen filmje lesz a pesti kö­zönségnek, annyira érdekes és annyira mélységes hatású. Hozzá kitűnő párisi művészek alakítják a szerepeket és gyönyörű tengerparti tájak dekorálják a színjátékot. Szóval ismét olyant nyújt az Uránia, amelyet mindenkinek látnia kell. Intim Kabaré. Az Intim Kabaré csodálatos változáson ment keresztül. Az uj igazgatóság a leg­jobb irói és művészi erőkkel dolgozik, a műsor ér­dekes s ezért a közönség estéről-estére zsúfolásig megtölti az otthonos és barátságos szinházacskát. A műsor slágere: A császár...! cimü Napoleon-da- raib. Meg kell néznie mindenkinek, mily frappáns hatással idézi fel Színi Gyula egyikét azoknak a kalandoknak, amik a nagy császár alakját legenda­ként övezik. A touloni leány a hősnője A császárnak és M o 1 n á r Aranka adja remekül. Nagyon tetszik még a Kvitt, Fantaszta Lidi, Tűzoltó, Záróra után vidám darabok és kitűnő szólók, melyeket Szeles Elza, Fenyő Irma. Mészáros Aranka, Abonyi, Gabányi, Simay, V i- rágh adnak elő zajos sikerrel. Jegyek a pénztár­nál, Teréz-körut 46. és a jegyárusító helyeken előre válthatók bármely napra elővételi dij nélkül. fi TŐKE Hamisltlűk a Déíi útmit közgyűlését Hogyan fest a rendszerváltozás ? A Fővárosi Hírlap legutóbbi számában meg­írtuk, hogy Gordon Róbert, a Déli vasút ma­gyar vonalainak üzletvezé,igazgatója két fő­osztályt, a személyzeti ügyek intézését és a menetjegyosztályt, az elnöki osztály felügyelete alá helyezett és ezzel a ténykedésével remél­hetőleg lehetetlenné tette a.zt, hogy az Fngel Adolf-féle nepotizmus révén tehetségtelen epi- gonok érvényesüljenek — mások rovására. Ebből az eljárásból világosan látszik, hogy a Déli vasúton is győz a jobb belátás, amely sze­rint egy nagy közgazdasági vállalkozásnál az intéző munkatársaktól tudást, tehetséget és fürgeséget követelnek és a, vállalat nem adhat nyugdíjas állást elaggott, invenciós tevékeny­ségre képtelen embereknek. A „Fővárosi Hír­lap“ is ebből a szempontból ítélte meg a hely­zetet és erélyesen követelte, hogy a budapesti üzletigazgatóság nyugdíjra rég megérett vete­ránjai, akik összességükben a „vének taná- csá“-át alkotják, az ügyek éléről távolittassanak el, mert egy regenerálási folyamat másként el sem képzelhető. „Nincs rossz vállalat, csak rossz vezetők vannak“ mondják a kiváló közgazdá­szok és ha van 'vállalat az országban,' amelyet a vezetők tettek tönkre: — az. elsősorban a Déli Vasút. Ezért is hangsúlyoztuk, hogy a vasutvállalat ügyeinek szanálása csak a ve­zető állásokban levő öregek penzionálása után várható és minden oly szándék, amely a régi rendszer felfrissitését célozza, tulajdonképpen folytatása annak az életrekeltési kísérletnek, amit az agonizáló Déli Vasútnál immár harminc éve gyakorolnak. Találhatnak pillanatnyilag ható orvosszereket, amelyek a beteg testet ugy- ahogy felüditik, de ezekkel az orvosságokkal a Déli Vasutat meg nem gyógyítják. Gordon Ró­bert üzletigazgató is csak gyenge felcsernek bizonyult. Elhatározása, hogy két főosztály ön­álló hatáskörét megszünteti, csak silány kísér­letezésnek minősíthető. Ingadozás, a vasutválla­lat belső organikus bajainak nem ismerése szül­het csak ilyen fél intézkedést és azt hisszük, hogy maga Gordon Róbert sem ismeri elhatá­rozásának forrását. Bécsben őt azzal a mars­rutával szerelték fel, hogy a budapesti üzlet- igazgatóság rég kiszolgált veteránjait egyelőre nem szabad nyugdíjba küldeni, de bizonyos, hogy amikor ezt az útlevelet az újonnan kine­vezett vezérigazgató részére Bécsben kiállítot­ták, nem közölték az okokat, amelyek a bécsi vezérigazgatóságot erre az elhatározásra rá- kényszeritették. Módunkban van, hogy ennek az intézkedés­nek a titokzatos körülményeiről a fátyolt fel- lebbentsiik. Figyeljen ide Gordon ur! Azért nem küldhet ön a „vének tanácsáénak tagjai közül senkit nyugdíjba, mert a bécsi vezérigazgatóság- ezeknek az uraknak a közreműködésével a mo­narchia és a külföld közgazdasági közvélemé­nyét már évtizedek óta meghamisítja és a Déli Vasút évi rendes közgyűlését e „gutgcsinyt“-ek társaságában tartja meg. A budapesti üzletigaz­gatóság veteránjai a vasút bécsi közgyűlésein évtizedek óta részvényesi minőségben, tehát szavazati joggal jelennek meg. Hogyan jutnak a múmiák e megtiszteléshez? Nagyon egy­szerű az eljárás. A bécsi vezérigazgatóság fő­könyvelősége a budapesti üzletigazgatóság- aggastyánjainak a nevére megfelelő szavazatra jogosító részvénymennyiséget deponál. A „vé­nek tanácsáénak tagjai, evvel az egyszerű el­járással a: Déli vasút részvényeseivé lépnek elő és a közgyűlést majorizálják. Ezeket az álrész­vényeseket événkint bevagonirozzák, megadják nekik a busás napidijakat és felszállítják őket Bécsbe, ahol a mindenkori közgyűléseken részt- vesznek és az igazgatóság előterjesztései mel­lett szavaznak. Ez a törvénytelen) játék már év­tizedek óta folyik és egészen természetes, hogy Gordon Róbert nem küldheti nyugdíjba azokat, akik cinkostársai annak a vezérigazgatóságnak, amelytől Gordon is a kinevezését kapta. Ily kö­rülmények között érthető, hogy ezek a tehetség nélküli öregek felelősség nélkül garázdálkod­hatnak, mert velük szemben a Déli vasút bécsi igazgatójának keze is nreg van kötve és fél a nyilvános botránytól. Bécsben rettegnek még annak gondolatától is, hogy a bécsi (mert itt is Mathusálemek töltik be a vezető állásokat) és budapesti igazgatóságok veteránjait kényszer utján pcnzJionálják és egyszerűen felmondják nekik a szolgálatot. Hadd pusztuljanak csak ki az öregek, — gondolják Bécsben, — mert igy legalább megmarad a becsület és titkaink­kal együtt, tisztességgel szállunk az elkerülhe­tetlen csőd sírjába. Gordon Róbert vezérigazgató most naiv jó­hiszeműséggel keresi a kivezető utat. A sajtó­ban elhangzott lesújtó kritikák után olyasfélét csinál, mint aki tényleg változtatni akar a rend­szeren és közben nem veszi észre, hogy ég a háza és mögötte állnak a tisztviselők ezrei, akik sivár és kilátástalan helyzetük javítását várják. Gordon Róbert most éppen a megfor- ditottját csinálja annak, amit a Déli vasút „vé­nek tanácsáénak tagjai negyven esztendeig csináltak és idegen elemeket telepit a vasutvál­lataihoz. Arról értesülünk ugyanis, hogy Gor­don igazgató javaslatára leszerződtették dr. Szentiványi Dezső vasúti és hajózási felügye­lőt, akit kineveztek dv. főfelügyelővé és Czölder igazgató mellett a vasút általános osztályának az élére állítanak. Evvel az elhatározással meg­szorítják Czölder János és Schlosser Ferdinánd hatáskörét. Az általános osztály ugyanis fel­öleli az elnöki, jogi, menetjegy- és személyzeti osztályokat és Szentiványi, mint az elnöki, osz­tály vezetője, egyúttal helyettessé lesz Gordon üzletigazgatónak is. További terve Gordon igaz­gatónak, hogy a Máv.rtól .elszerződteti dr. Gáli

Next

/
Thumbnails
Contents