Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-03-13 / 11. szám
Budapest, 1918. március 13. 6 liermannt, aki a Máv.-nál a menetjegy- és idegenforgalmi osztály főnöke és a Déli vasútnál neki szánták a menetjegyiroda vezetését. Nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy a Déli vasait zilált dolgainak ilyen megoldása a lehető legszerencsétlenebb és a józan logika is erélyesen tiltakozik ellene. Megengedjük, hogy dr. Szentivcínyi Dezső szintén jóbarátja Kelety Dénes miniszteri tanácsosnak, a kereskedelemügyi minisztérium vasúti osztálya főnökének, helyben hagyjuk azt is, hogy úgy Szentiványi, mint pedig Gáli urak nagyobb képesség felett rendelkeznek, mint Czölder, Schlosser, Sturm, hngel, Jacob, Prinz és Koller urak, ámdei a miniszteri tanácsosi jóbarátság még sem jogcím arra, hogy ennek kedvéért sok száz délivasutast mellőzzenek. Ha Gordon Róbert háztüznézést tartana a saját portáján, bizonyára sok olyan tisztviselőt találna, akik helyett nem volna kénytelen idegeneket a Déli vasúthoz telepíteni. Gordon elhatározása, hogy a kebelbeli embereket a rendszer-változtatásnál mellőzi, nem alkalmas arra, hogy a Déli vasút tisztviselőinek háborgó lelkiismeretét lecsillapítsa. Szemle. Az osztalékrendelet. — Kik fizetik az adótöbbletet. — A tőzsdei választások. — A Salgó jubileuma. — A gazdák háborús konjunktúrája Egy félreértett rendelet okozott nagy megütközést a börzén. A kormány ugyanis a régi uzus szerint intézkedett aziránt, hogy a részvénytársaságok ne osszák széjjel egész nyereségüket osztalék formájában, hanem a hadiadóra megfelelő összegeket tartalékoljanak. Ezt a rendeletet a tőzsde valóságos depresszióval fogadta, holott nem volt szó egyébről, mint arról, hogy az eddigi háborús gyakorlatot fenntartsák, miután — a háború is tart. Ha egyszer ez a tartalékolás keresztül van vive, akkor annyi osztalékot fizethetnek a bankok és takarékok, amennyit akarnak. A legtöbb vállalat magasabb osztalékot fog fizetni, mint tavaly és ezeknek az adótartalékolás meg kém kottyan.. Felesleges tehát a börzén olyan aggályokat támasztani, amelyeknek nincs semmi alapjuk. Van most egyéb oka. is a börzének, hogy a feje fájjon, de akik rémlátók, azok tanuljanak meg előbb — rendeletet olvasni. * Wekerle tájékoztatta választóit arról, hogy milyen adópolitikát fog folytatni. Hangsúlyozta, hogy nem akarja a nagy vagyonokat megsemmisíteni, . sem pedig a vállalkozó szellemet megbénítani. Szép tőle és az is szép, hogy a gazdákra is alkar valamit a háborús adóterhekböl háritani. Ellenben sajnáljuk és hiányát érezzük annak, hogy a kereső osztályokat, a: kereskedőket és iparosokat is megvigasztalja és épp a középosztály kímélését hangsúlyozza. Az uj adóteher nem érinti a szegény osztályokat és nem fogja •tönkretenni a gazdagokat. Kiknek lesz tehát. aránytalanul súlyos: a kereskedőknek és iparosoknak. Így szokott ez mindig lenni, ha úgynevezett adópolitikáról van szó s amennyire nem csodálkozunk azon, hogy Wekerle se változott, annyira meglepő, hogy a középosztály nemcsak hogy tudomásul veszi a maga halálos ítéletét, hanem még meg is választja képviselőnek Wekerlét. Bezzeg a nagybankok hadra- keltek a „sérelmes“ javaslatok ellen s mint L á n c z y Utó be is jelentette egy újság hasábjain — sikerrel. Ezt a jó példát nem követik a kereskedők és iparosok, pedig annyi szervezetük van, mint ahány bank van Budapesten. Megvolt a tőzsdei közgyűlés, győzött túlnyomó többséggel a tanácsi párt és az ellenzék alig néhány szavazatot tudott összegyűjteni. Most már nincs szó választási mozgalomról, megszűntek a személyi as- piiációk, a nagy torzsalkodások és a belső villongások. Az uj tanácsnak vissza kell állítani a tőzsde légi tekintélyét és rendet kell teremtenie a tőzsde falai között. Lehetetlen helyzet volt az, amelyen erőt kellett venni a tőzsdereforur által, viszont tehetetlenné vált a reform fentartása is. Épp ezért nincs más hátra, mint most egytestűt erővel megállapítani, hogy mit tegyenek, milyen reformokat létesítsenek és hogyan előzzék meg a jövőben az olyan jelenségeket, amelyek az ősszel ma.jdnem a gyökereiben i enditették meg a börzét. Az uj tanácsnak dolgoznia kell s e tekintetben maga mögött fog találni mindenkit, aki dolgozni akar. * A Salgótarjáni Kőszénbánya jubiláns közgyűlésen szép és becses beszédet tartott C h o r i n Ferenc, a társulat elnöke. Hangsúlyozta, hegy' rengeteget fejlődött ez az ipar és lehetetlen mértékben emelkedett a termelés. A bányaipar primitiv Kezdetei után ma az ország gazdasági oszlopainak egyikie. Joggal emelte ki az elnök a Salgótarjáni Kő- szénbánya jelentőségét és azokat a sikereket, amelyekre ötvenéves múltjában bőven hivatkozhat. Telepei, felszerelései, befektetései és munkásai ma vezető helyen állnak a bányaiparban és a legszebb ígéretek kalauzolják be a másik ötven esztendőt. Egész gazdasági életünk szilárdságát és erejét jelképezi ennek az ötvenesztend'ős vállalatnak gazdag energiája, amely töretlenül állta meg a háború rendkívüli viszontagságait, s amelyet méltóan személyesít meg a társulat elnöksége és igazgatósága. Az ő sikerük egyszersmind a termelő munka sikere. Nem véletlen az sem, hogy éppen a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke kereste és találta meg az alkalmat, hogy megállapítsa, a Salgó elnöki székéből a szénvállalatok jövő programmját. Meg kell szüntetni a szégyenletes gazdasági függést — mondotta Chorin — amelyben az ország a külföldi széntermeléssel szemben van. Valóban, ez a legnagyobb problémája a magyar iparnak és ennék a problémának megoldatlan voltát eléggé megszenvedtük a háború alatt. Ezek a tapasztalaitok kötelezettséget is foglalnak magukban: az iparilag önálló Magyar- ország megalapozásának kötelességét. A szén: hatalom és a legnagyobb gyengeség jele, ha a hatalom megszerzésének még az ösztöne is hiányzik. Chorin okos beszéde azt bizonyítja, hogy helyesen látja a jövő perspektíváját, az egyénisége pedig annak a garanciája, hogy amit akar, azt valóra is tudja váltani. Most került nyilvánosságra egy mezőgazdasági statisztika, amely a magyar birtokoasáig adósságait tartja nyilván. A statisztika szerint az 1914-es évben cg összes hitelintézeteknél 3773 millió volt a jelzálogkölcsönök összege, amiből 254 millió esett a földbirtokra. 1916. év végére a kölcsönök összege 184 millióval csökkent s ebből 176 millió esett a földbirtokra betáblázott adósságokra, vagyis ennyi adósságot fizettek ki a kisbirtokosok, amint ezt a statisztika igazolja. Ez aZ eredmény szebben beszél, mint a leghevesebb filippika az agráriusok páratlan konjunktúrájával szemben s ha az Orn.ge urai rohamot intéznek a merkantilizmus ellen, nem is kell másra hivatkozni, mint a saját statisztikájukra. A kifizetett adósságok millióit végeredményben a fogyasztóközönség fizette meg marhahúsban, lisztben, főzelékben s épp (ezért jó lesz leszögezni, hogy kik mentesültek a háború alatt az adósságaiktól és kiket temetett el a kölcsönök lavinája. A Hitelbank tőkeemelése. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága szombaton, e hó 16-án tartja mérlegmegállapitó ülését, amelyen az igazgatóság javaslatot fog előterjeszteni az intézet j e 1 e n le g 120 milliós alaptőkéjének 160 m i 11 i ó r a. v a 1 ó felemelésére vonatkozólag is. A Hitelbank igazgatósága egyébként szombati ülésében fog véglegesen határozni afölött is, hogy félszázados jubileumát milyen keretekben ünnepli meg. Érdekközösség az Urikányi és a MÁK. között. A Magyar Általános Kőszénbánya R.-T. és az U r i k á n y-Z silvölgyi Magyar Kőszén- bánya R.-T. között tárgyalások vannak folyamatban, melyek a két társaság között érdekközösség létesítését célozzák. Mindkét társaság legközelebb közgyűlést tart, amelyen mindkét vállalat igazgatósága javasolni fogja alaptőkéjének fölemelését, egyenként 20.000 darab részvény kibocsátása utján. Az Urikány-Zsilvölgyi Kőszénbánya kibocsátásre kerülő részvényeit a Magyar Általános Kőszénbánya ingja átvenni, viszont az Urikány-Zsilvölgyi Kőszén,- bánya a AÍagyar Általános Kőszénbánya részéröl kibocsátandó uj részvények megfelelő részét fogja megszerezni, még pedig az ez utóbbi társaság részvényeseit az uj kibocsátású részvények felére alapszabályszerűen megillető elővételi jog épségben tartusa mellett. Egyidejűén a két társaság mindegyiké,- nely igazgatóságát ki fogják egészíteni a: másik társaság igazgatóságának tagjaiból. E művelet következtében benső viszony létesül a Magyar Általános Hitelbank, — melynek érdekkörébe az Urikány-Zsilvölgyi Kőszénbánya tartozik — és a Magyar Általános Kőszénbánya között. A Magyar Általános Kő- szénbánya R.-T. alaptőkefölemelése következtében befolyó uj tőkék a társasági bányamüvek termeléséEmésilésl elősegítő nyálkoldó savközömbösitő GIE MATTON! BLER TISZTA TERMÉSZETES ALKALIAS ■SAVANYÚ VIZE; nek fokozását előmozdító uj beruházások foganato-- sitására és ezzel karöltve ama cél megvalósítására fognak szolgálni, mely az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Köszénbányával leendő érdekközösség létrehozásánál is mértékadó volt, nevezetesen, hogy a hazai széntermelés minél hathatósabban fokoztassék, ami tudvalévőén, különösen a háborúban ett tapasztalatok alapján, egész közgazdaságunkra nézve életbevágó fontossággal bir. Az e tekintetben szükséges intézkedéseke;, — mint értesülünk — a mai viszonyok által teremtett lehetőségek keretében már most foganatba vették. Ugyané cél szempontéból kilátásba van véve, hogy a két társaság uj szénterületeket fog az országban tanulmányozni és feltárni. Közgazdasági érdemekért. A király bélapátfalvai Köb el raus eh Gyulának, a bélapátfalvai portland1 cementgyár igazgatójának, a közgazdaság terén szerzett érdemei elismeréséül, a magyar királyi udvari tanácsosi címet, továbbá Gerbeaud Emil budapesti csokoládégyárosnak a II. osztályú polgári hadi érdem keresztet adományozta. A Zöldségközpont uj igazgatója, A Zöldségközpont intéző-bizottsága Rá ez Kornélt, a Közélelmezési Hivatal intézőjét, volt miskoletzi terménykereskedőt a Zöld'ségközpont igazgatójává nevezte ki. Rácz Kornél a Zöldségközpont adminisztratív vezetését végzi, a vlezérigazgatói hatáskör azonban ezentúl is. Kálmán Jenő Ákos kezében marad. A népművelés uj rendszere. Katona Béla, a kiváló közgazdasági iró most megjelent müvében a népművelés problémáját dolgozza fel. Megállapítja, hogy ma, amidőn a választójog kiterjesztésével feltétlenül számolni kell, nem annyira a választójogosok töredékekben kifejezhető számarányának mérlegelése fontos, mint inkább az, hogy az uj rend folytán féltett javak védelmére már eleve megfelelő intézkedések tétessenek. Az irás-tudatlanságot a kötelező és ingyenes állami népoktatással kell kiküszöbölni, az általános műveltség emelésének módja pedig: az állam és a társadalom együttes tevékenysége a szalbadoktatás terén. Az előbbi egy rövid törvény- javaslattal elintézhető, de már a másik rendkívül bonyolult kérdés, mert itt kényszer alkalmazásáról szó se lehet. Katona részletesen kifejti erre vonatkozó javaslatait, melyek a népművelés uj korszakát hivat- vák biztosítani. A Moktár tőkeemelése. A Magyar Országos Középponti Takarékpéntár igazgatósága március 8-án tartott ülésében ■ megállapította az 1917. év zárószámadásait. A mérleg 4,397.490 korona 44 fillér tiszta nyereséggel zárul. Ez az eredmény 1.262.264 korona 75 fillérrel haladja meg az 1916. év tiszta nyereségét. Az igazgatóság a március 23-ára egybehívandó közgyűlésnek 85 korona osztalék kifizetését javasolja a tavalyi 75 koronával szemben. Az 1917. év második felében 24 millió koronára fölemelt részvény töke 16.66 százalékkal kamatozóit a részvénytőke 1916. évi 15.15 százalék kamatozáséval szemben. Az igazgatóság a közgyűlés elé azzal az indítvánnyal is lép, hogy a részvénytőkének 10.000 darab részvény kibocsátása által 24 millióról 30 millió koronára való fölemelését határozza el olyképpen, hogy minden hat régi részvényre egy uj részvényt 1500 korona áron a részvényeseknek ajánl fel, mig a fennmaradó darabokat jszabad kézből értékesíti. A töke- szaporitás után a takarékpénztár saját tökéje a kimutatott tartalékokkal együtt 65 millió koronára fog emelkedni. A takarékpénztár részvényesei az utolsó tökeszaporitásnál 1400 koronával vették át az uj részvényeket; ez az osztalékemelkedés nélkül is jó befektetést jelentett. Az idei 85 korona osztalék mellett azonban az 1500 koronás elővételi ár 5.66 százalékkal kainatozódik, vagyis még a tavalyinál is előnyösebb tőkebefektetési alkalmat nyújt. A Magyar Általános ingatlanbank igazgatósága március 8-án mgállapitotta az 1917. évi mérleget. A tiszta nyereség áthozattal együtt 1,351.617 korona 69 fillér. A részvénytársaság alaptőkéje az 1917. év elején 6,000.000 korona volt, mely június 1-én tiz millió koronára emelkedett. A kimutatott nyereséget az intézet ezzel a tökével érte el. Novemberben az alaptőke fölemelkedett 15.000.000 koronára, amely alkalommal befizetett részvények azonban az 1917. évi. nyereségben nem részesednek. Az intézet saját tőkéje ai kimutatott tartalékokkal a 30.000.000 koronát meghaladja. A mérlegben 18 és fél millió értékű ingatlan szerepel azok beszerzési árában. A közgyűlésnek az igazgatóság indítványozza, hogy az osztalék 1 százalékkal emeltessék 20 koronáról (10 százalék) 22 koronára (11 százalék), a jövő évre vitessék elő 162.547 korona 28 fillér, ami részvényenkint 2 koronának felel meg. A Budapest-Lipótvárosi Takarékpénztár R.-T. igazgatósága a napokban tartót: ülésében megállapította az 1917. iizletév mérlegét, mely bőséges tartalékolások és kellő leírások levonása mellett 803.262.93 K tiszta nyereséggel zárul. Az igazgatóság a március Í8-ra összehívandó közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a tartalékalap 80.000 K-val dotáltassék, osztalékul 13 K (6 és fél százalék) fizettessék a mult évi 10 K (5 százalékával szemben és hogy 84.064.46 K-t Vízvezetéki javítások PflPÁNY Budapest. VIII., Rökk Szilárd-u. 30 rUUMIi I Telefon: József 1—48. szám.
