Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-03-13 / 11. szám

Budapest, 1918. március 13. 6 liermannt, aki a Máv.-nál a menetjegy- és ide­genforgalmi osztály főnöke és a Déli vasútnál neki szánták a menetjegyiroda vezetését. Nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy a Déli vasait zilált dolgainak ilyen megoldása a lehető legszerencsétlenebb és a józan logika is erélye­sen tiltakozik ellene. Megengedjük, hogy dr. Szentivcínyi Dezső szintén jóbarátja Kelety Dé­nes miniszteri tanácsosnak, a kereskedelemügyi minisztérium vasúti osztálya főnökének, hely­ben hagyjuk azt is, hogy úgy Szentiványi, mint pedig Gáli urak nagyobb képesség felett rendel­keznek, mint Czölder, Schlosser, Sturm, hngel, Jacob, Prinz és Koller urak, ámdei a miniszteri tanácsosi jóbarátság még sem jogcím arra, hogy ennek kedvéért sok száz délivasutast mel­lőzzenek. Ha Gordon Róbert háztüznézést tar­tana a saját portáján, bizonyára sok olyan tisztviselőt találna, akik helyett nem volna kénytelen idegeneket a Déli vasúthoz telepíteni. Gordon elhatározása, hogy a kebelbeli embere­ket a rendszer-változtatásnál mellőzi, nem al­kalmas arra, hogy a Déli vasút tisztviselőinek háborgó lelkiismeretét lecsillapítsa. Szemle. Az osztalékrendelet. — Kik fizetik az adótöbb­letet. — A tőzsdei választások. — A Salgó jubileuma. — A gazdák háborús konjunktúrája Egy félreértett rendelet okozott nagy megütkö­zést a börzén. A kormány ugyanis a régi uzus sze­rint intézkedett aziránt, hogy a részvénytársaságok ne osszák széjjel egész nyereségüket osztalék for­májában, hanem a hadiadóra megfelelő összegeket tartalékoljanak. Ezt a rendeletet a tőzsde valóságos depresszióval fogadta, holott nem volt szó egyébről, mint arról, hogy az eddigi háborús gyakorlatot fenn­tartsák, miután — a háború is tart. Ha egyszer ez a tartalékolás keresztül van vive, akkor annyi oszta­lékot fizethetnek a bankok és takarékok, amennyit akarnak. A legtöbb vállalat magasabb osztalékot fog fizetni, mint tavaly és ezeknek az adótartalékolás meg kém kottyan.. Felesleges tehát a börzén olyan aggályokat támasztani, amelyeknek nincs semmi alapjuk. Van most egyéb oka. is a börzének, hogy a feje fájjon, de akik rémlátók, azok tanuljanak meg előbb — rendeletet olvasni. * Wekerle tájékoztatta választóit arról, hogy mi­lyen adópolitikát fog folytatni. Hangsúlyozta, hogy nem akarja a nagy vagyonokat megsemmisíteni, . sem pedig a vállalkozó szellemet megbénítani. Szép tőle és az is szép, hogy a gazdákra is alkar valamit a háborús adóterhekböl háritani. Ellenben sajnáljuk és hiányát érezzük annak, hogy a kereső osztályokat, a: kereskedőket és iparosokat is megvigasztalja és épp a középosztály kímélését hangsúlyozza. Az uj adó­teher nem érinti a szegény osztályokat és nem fogja •tönkretenni a gazdagokat. Kiknek lesz tehát. arány­talanul súlyos: a kereskedőknek és iparosoknak. Így szokott ez mindig lenni, ha úgynevezett adópoliti­káról van szó s amennyire nem csodálkozunk azon, hogy Wekerle se változott, annyira meglepő, hogy a középosztály nemcsak hogy tudomásul veszi a maga halálos ítéletét, hanem még meg is választja képviselőnek Wekerlét. Bezzeg a nagybankok hadra- keltek a „sérelmes“ javaslatok ellen s mint L á n c z y Utó be is jelentette egy újság hasábjain — sikerrel. Ezt a jó példát nem követik a kereskedők és iparo­sok, pedig annyi szervezetük van, mint ahány bank van Budapesten. Megvolt a tőzsdei közgyűlés, győzött túlnyomó többséggel a tanácsi párt és az ellenzék alig néhány szavazatot tudott összegyűjteni. Most már nincs szó választási mozgalomról, megszűntek a személyi as- piiációk, a nagy torzsalkodások és a belső villon­gások. Az uj tanácsnak vissza kell állítani a tőzsde légi tekintélyét és rendet kell teremtenie a tőzsde falai között. Lehetetlen helyzet volt az, amelyen erőt kellett venni a tőzsdereforur által, viszont tehetet­lenné vált a reform fentartása is. Épp ezért nincs más hátra, mint most egytestűt erővel megállapítani, hogy mit tegyenek, milyen reformokat létesítsenek és hogyan előzzék meg a jövőben az olyan jelensé­geket, amelyek az ősszel ma.jdnem a gyökereiben i enditették meg a börzét. Az uj tanácsnak dolgoznia kell s e tekintetben maga mögött fog találni minden­kit, aki dolgozni akar. * A Salgótarjáni Kőszénbánya jubiláns közgyűlé­sen szép és becses beszédet tartott C h o r i n Fe­renc, a társulat elnöke. Hangsúlyozta, hegy' rengete­get fejlődött ez az ipar és lehetetlen mértékben emel­kedett a termelés. A bányaipar primitiv Kezdetei után ma az ország gazdasági oszlopainak egyikie. Joggal emelte ki az elnök a Salgótarjáni Kő- szénbánya jelentőségét és azokat a sikereket, amelyekre ötvenéves múltjában bőven hivatkozhat. Telepei, felszerelései, befektetései és munkásai ma vezető helyen állnak a bányaiparban és a legszebb ígéretek kalauzolják be a másik ötven esztendőt. Egész gazdasági életünk szilárdságát és erejét jelké­pezi ennek az ötvenesztend'ős vállalatnak gazdag energiája, amely töretlenül állta meg a háború rend­kívüli viszontagságait, s amelyet méltóan személye­sít meg a társulat elnöksége és igazgatósága. Az ő sikerük egyszersmind a termelő munka sikere. Nem véletlen az sem, hogy éppen a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke kereste és találta meg az alkalmat, hogy megállapítsa, a Salgó elnöki székéből a szénvállalatok jövő programmját. Meg kell szüntetni a szégyenletes gazdasági függést — mondotta Chorin — amelyben az ország a külföldi széntermeléssel szemben van. Valóban, ez a legna­gyobb problémája a magyar iparnak és ennék a pro­blémának megoldatlan voltát eléggé megszenvedtük a háború alatt. Ezek a tapasztalaitok kötelezettséget is foglalnak magukban: az iparilag önálló Magyar- ország megalapozásának kötelességét. A szén: hata­lom és a legnagyobb gyengeség jele, ha a hatalom megszerzésének még az ösztöne is hiányzik. Chorin okos beszéde azt bizonyítja, hogy helyesen látja a jövő perspektíváját, az egyénisége pedig annak a garanciája, hogy amit akar, azt valóra is tudja váltani. Most került nyilvánosságra egy mezőgazdasági statisztika, amely a magyar birtokoasáig adósságait tartja nyilván. A statisztika szerint az 1914-es évben cg összes hitelintézeteknél 3773 millió volt a jelzálog­kölcsönök összege, amiből 254 millió esett a földbir­tokra. 1916. év végére a kölcsönök összege 184 mil­lióval csökkent s ebből 176 millió esett a földbir­tokra betáblázott adósságokra, vagyis ennyi adós­ságot fizettek ki a kisbirtokosok, amint ezt a statisztika igazolja. Ez aZ eredmény szebben beszél, mint a leghevesebb filippika az agráriusok páratlan konjunktúrájával szemben s ha az Orn.ge urai roha­mot intéznek a merkantilizmus ellen, nem is kell másra hivatkozni, mint a saját statisztikájukra. A kifizetett adósságok millióit végeredményben a fo­gyasztóközönség fizette meg marhahúsban, lisztben, főzelékben s épp (ezért jó lesz leszögezni, hogy kik mentesültek a háború alatt az adósságaiktól és kiket temetett el a kölcsönök lavinája. A Hitelbank tőkeemelése. A Magyar Általá­nos Hitelbank igazgatósága szombaton, e hó 16-án tartja mérlegmegállapitó ülését, amelyen az igazgatóság javaslatot fog előter­jeszteni az intézet j e 1 e n le g 120 milliós alaptőkéjének 160 m i 11 i ó r a. v a 1 ó feleme­lésére vonatkozólag is. A Hitelbank igazga­tósága egyébként szombati ülésében fog véglegesen határozni afölött is, hogy félszázados jubileumát mi­lyen keretekben ünnepli meg. Érdekközösség az Urikányi és a MÁK. között. A Magyar Általános Kőszénbánya R.-T. és az U r i k á n y-Z silvölgyi Magyar Kőszén- bánya R.-T. között tárgyalások vannak folyamat­ban, melyek a két társaság között érdekközös­ség létesítését célozzák. Mindkét társaság legköze­lebb közgyűlést tart, amelyen mindkét vállalat igaz­gatósága javasolni fogja alaptőkéjének fölemelését, egyenként 20.000 darab részvény kibocsátása utján. Az Urikány-Zsilvölgyi Kőszénbánya kibocsátásre ke­rülő részvényeit a Magyar Általános Kőszénbánya ingja átvenni, viszont az Urikány-Zsilvölgyi Kőszén,- bánya a AÍagyar Általános Kőszénbánya részéröl ki­bocsátandó uj részvények megfelelő részét fogja megszerezni, még pedig az ez utóbbi társaság rész­vényeseit az uj kibocsátású részvények felére alap­szabályszerűen megillető elővételi jog épségben tar­tusa mellett. Egyidejűén a két társaság mindegyiké,- nely igazgatóságát ki fogják egészíteni a: másik tár­saság igazgatóságának tagjaiból. E művelet követ­keztében benső viszony létesül a Magyar Általános Hitelbank, — melynek érdekkörébe az Urikány-Zsil­völgyi Kőszénbánya tartozik — és a Magyar Általá­nos Kőszénbánya között. A Magyar Általános Kő- szénbánya R.-T. alaptőkefölemelése következtében befolyó uj tőkék a társasági bányamüvek termelésé­Emésilésl elősegítő nyálkoldó savközömbösitő GIE MATTON! BLER TISZTA TERMÉSZETES ALKALIAS ■SAVANYÚ VIZE; nek fokozását előmozdító uj beruházások foganato-- sitására és ezzel karöltve ama cél megvalósítására fognak szolgálni, mely az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Köszénbányával leendő érdekközösség létrehozásá­nál is mértékadó volt, nevezetesen, hogy a hazai széntermelés minél hathatósabban fokoztassék, ami tudvalévőén, különösen a háborúban ett tapasztala­tok alapján, egész közgazdaságunkra nézve életbe­vágó fontossággal bir. Az e tekintetben szükséges in­tézkedéseke;, — mint értesülünk — a mai viszonyok által teremtett lehetőségek keretében már most fo­ganatba vették. Ugyané cél szempontéból kilátásba van véve, hogy a két társaság uj szénterüle­teket fog az országban tanulmányozni és feltárni. Közgazdasági érdemekért. A király bélapátfalvai Köb el raus eh Gyulának, a bélapátfalvai portland1 cementgyár igazgatójának, a közgazdaság terén szer­zett érdemei elismeréséül, a magyar királyi udvari tanácsosi címet, továbbá Gerbeaud Emil buda­pesti csokoládégyárosnak a II. osztályú polgári hadi érdem keresztet adományozta. A Zöldségközpont uj igazgatója, A Zöldségköz­pont intéző-bizottsága Rá ez Kornélt, a Közélelme­zési Hivatal intézőjét, volt miskoletzi terménykeres­kedőt a Zöld'ségközpont igazgatójává nevezte ki. Rácz Kornél a Zöldségközpont adminisztratív vezetését végzi, a vlezérigazgatói hatáskör azonban ezentúl is. Kálmán Jenő Ákos kezében marad. A népművelés uj rendszere. Katona Béla, a kiváló közgazdasági iró most megjelent müvében a népművelés problémáját dolgozza fel. Megállapítja, hogy ma, amidőn a választójog kiterjesztésével fel­tétlenül számolni kell, nem annyira a választójogo­sok töredékekben kifejezhető számarányának mérle­gelése fontos, mint inkább az, hogy az uj rend foly­tán féltett javak védelmére már eleve megfelelő in­tézkedések tétessenek. Az irás-tudatlanságot a köte­lező és ingyenes állami népoktatással kell kiküszö­bölni, az általános műveltség emelésének módja pe­dig: az állam és a társadalom együttes tevékenysége a szalbadoktatás terén. Az előbbi egy rövid törvény- javaslattal elintézhető, de már a másik rendkívül bo­nyolult kérdés, mert itt kényszer alkalmazásáról szó se lehet. Katona részletesen kifejti erre vonatkozó javaslatait, melyek a népművelés uj korszakát hivat- vák biztosítani. A Moktár tőkeemelése. A Magyar Országos Középponti Takarékpéntár igazgatósága március 8-án tartott ülésében ■ megállapította az 1917. év zárószámadásait. A mérleg 4,397.490 korona 44 fillér tiszta nyereséggel zárul. Ez az eredmény 1.262.264 korona 75 fillérrel haladja meg az 1916. év tiszta nyereségét. Az igazgatóság a március 23-ára egybehívandó közgyűlésnek 85 korona osztalék kifi­zetését javasolja a tavalyi 75 koronával szemben. Az 1917. év második felében 24 millió koronára fölemelt részvény töke 16.66 százalékkal kamatozóit a rész­vénytőke 1916. évi 15.15 százalék kamatozáséval szemben. Az igazgatóság a közgyűlés elé azzal az indítvánnyal is lép, hogy a részvénytőkének 10.000 darab részvény kibocsátása ál­tal 24 millióról 30 millió koronára való fölemelését határozza el olyképpen, hogy minden hat régi részvényre egy uj részvényt 1500 korona áron a részvényeseknek ajánl fel, mig a fenn­maradó darabokat jszabad kézből értékesíti. A töke- szaporitás után a takarékpénztár saját tökéje a kimu­tatott tartalékokkal együtt 65 millió koronára fog emelkedni. A takarékpénztár részvényesei az utolsó tökeszaporitásnál 1400 koronával vették át az uj részvényeket; ez az osztalékemelkedés nélkül is jó befektetést jelentett. Az idei 85 korona osztalék mel­lett azonban az 1500 koronás elővételi ár 5.66 száza­lékkal kainatozódik, vagyis még a tavalyinál is elő­nyösebb tőkebefektetési alkalmat nyújt. A Magyar Általános ingatlanbank igazgatósága március 8-án mgállapitotta az 1917. évi mérleget. A tiszta nyereség áthozattal együtt 1,351.617 korona 69 fillér. A részvénytársaság alaptőkéje az 1917. év elején 6,000.000 korona volt, mely június 1-én tiz millió koronára emelkedett. A kimutatott nyereséget az intézet ezzel a tökével érte el. Novemberben az alaptőke fölemelkedett 15.000.000 koronára, amely alkalommal befizetett részvények azonban az 1917. évi. nyereségben nem részesednek. Az intézet saját tőkéje ai kimutatott tartalékokkal a 30.000.000 koronát meghaladja. A mérlegben 18 és fél millió értékű in­gatlan szerepel azok beszerzési árában. A közgyű­lésnek az igazgatóság indítványozza, hogy az oszta­lék 1 százalékkal emeltessék 20 koronáról (10 száza­lék) 22 koronára (11 százalék), a jövő évre vitessék elő 162.547 korona 28 fillér, ami részvényenkint 2 ko­ronának felel meg. A Budapest-Lipótvárosi Takarékpénztár R.-T. igazgatósága a napokban tartót: ülésében megálla­pította az 1917. iizletév mérlegét, mely bőséges tarta­lékolások és kellő leírások levonása mellett 803.262.93 K tiszta nyereséggel zárul. Az igazgatóság a március Í8-ra összehívandó közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a tartalékalap 80.000 K-val dotáltassék, osztalé­kul 13 K (6 és fél százalék) fizettessék a mult évi 10 K (5 százalékával szemben és hogy 84.064.46 K-t Vízvezetéki javítások PflPÁNY Budapest. VIII., Rökk Szilárd-u. 30 rUUMIi I Telefon: József 1—48. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents