Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-12-04 / 49. szám

4 Budapest, 1918. december 4. Mär dolgoznak a rendőrségen A renderők fizetése — Elkészült a szolgálati pragmatika — Szé. ely Vladimir nyi atkozata A rendőrség vezetői óriási erőfeszítésének következtében végre- megkezdődött a munka. Egyes kerületi kapitányságon már elvétve hallunk egy-egy kihágási ügy letárgyalásáról, a főkapitányságon pe­riig a bűnügyi osztály kezdte meg a működését. Ter­mészetesen az elmúlt hetekben annyi akta gyűlt össze, hogy hosszú idő tfog elmúlni, amig ezeket feldolgozzák és érdemesebb eredmények nem fog­ták jelezni a munka újból való felvételét. A rendőrségen a nyomor megszűnt és most már bajos a korgó gyomorra hivatkozni. A rendőrök ré­szére megszűnik az anyagi gond, most már komoly munkát lehet tőlük követelni. A köz érdekében, a fő­város közbiztonsága érdekében elsőrangú érdek, hogy végre a rendőrség összeszedje magát és mun­kálva a mostani helyzet színvonalára emelkedjen. A rendőrség fizetési statisztikája igazán figyel­met érdemel. E szerint: A főkapitány évi fize­tése, lakbér, pótdij és háborús segéllyel együtt 36.000 korona (ebből nyugdíjba beszámított fizetés 26.000). Egy r ndőrfö tanácsos évi fizetése, lakbér, pótdij és háborús segéllyel együtt 22.000 korona (eb­ből nyugdíjba beszámított fizetés 14.000 korona). Egy rendőrtanácsos évi fizetése, lakbér, pót­dij és háborús segéllyel együtt 18.000 korona (ebből nyugdíjba beszámított fizetés 11.000 korona). Egy kerületi kapitány évi fizetése, lakbér, pótdij és háborús segéllyel együtt 18.600 korona (ebből nyugdíjba beszámított fizetés 8000 korona). Egy fogalmazó évi fizetése, lakbér, pótdij és háborús segéllyel együtt 10.600 korona (ebből a nyugdíjba beszámított fizetés 6000 korona). Egy s. fogai­ul a z ó évi fizetése, lakbér, pótdij és háborús segély- lyel együtt 8680 korona (ebből nyugdíjba beszámított fizetés 4500 korona). Egy t ogal mazó gyakor­nok jövedelme 4800 korona (ebből a segélvdij 2500 korona). Egy 11. osztály rendőr évi fizetése 5300 korona (ebből nyugdíjba beszámított fizetés 2400 korona). Egy I. o s z t á 1 y u r e n d ö r évi fize­tése .6300 korona (ebből nyugdíjba beszámított fize­tés 3000 korona). Egy r e n d.ö r e 11 e n ő r évi fize­tése 7400 korona (ebből nyugdíjba beszámított fize­tés 3600 korona). Egy re n d ő r ö r me s t e r évi fize­tése 8300 korona (ebből nyugdíjba beszámított fize­tés 4200 korona). Egy rendőr t ö r z s ö r m ester évi fizetése 9100 korona (ebből nyugdíjba beszámí­tott fizetés 4800 korona). Egy X. osztálybeli detektív évi fizetése 8680 korona (ebből nyug­díjba beszámított fizetés 4500 korona). Egy XI. osz­tálybeli detektív évi fizetése 7280 korona (ebből nyugdíjba beszámított fizetés 4500 korona). Egyúttal a detektívek részére kreálhatott 100 detektiv-felügyelöi (IX. fizetési osztály) és 46 detek- tiv-főfelügyelői állás (Vili. fizetési osztály). Ilyen fizetés mellett nem lehet és nem szabad tétlenkedni. A Rendörtanács erősen dolgozik a helyreálló rend éddekében. Erről a munkáról Székely Vladimir tanácsos, a Rendőrtanács elnöke a követ- .kezöket mondotta a Fővárosi Hírlap munka­társának: Székely Vladimir nyilatkozata. Első feladatunk a szolgálati pragmatika sürgetése. Pontosan meg kell határozni a köte­lességeket és a jogokat. A megállapított szolgálati szabályok pontos végrehajtása igaizán az összes­ség érdeke. így gondoljuk, hogy a meglazult fe­gyelem végre visszatér testületünk körébe. Megcsináltuk a kinevezéseket ellenőrző bi­zottságot, amely gyakorolni fogja a jogát. Nem fogjuk tűrni, hogy a protekció érvényesüljön, csak az érdemnek és a szorgalomnak szabad vezetőszerepet játszania. A protekció különösen a rendőrségi szenyélyzét1 kinevezés>e. körül mér­gesedett el. Egyes rendőrfelügyelők nagy befo­lyásra tettek szert és privát szívességeket ju­talmaztattak állásokkal. Ennek egyszer és min­denkorra vége. A protekciós ellenőröket elke­resztelték hadi ellenőröknek. A hadi ellenőrök napja leáldozott. — A fegyelmi, eljárást teljesen ni> ' - '" m ' juk. Csinálunk egy valóságos esküdtszéket és ezentúl lehetetlen lesz, hogy a főnökök egyéni nem tetszése útját vágja az ambíciónak. Nagyon jól tudjuk, hogy éppen ennek a testületnek ér­deke, hogy tagjai különös fokban legyenek tisz­tességesek. Ezért még egy külön becsiilétiigyi bizottságot is a|I aki tunk. Ehhez a bizottsághoz nem a fegyelmi ügyek, hanem ai becsületbeli ügyek tartoznak és a nem közénk való embert magunktól el fogjuk távolítani. — A detektívek és a rendőrök szolgálati sza­bályzatának modern átalakítása szintén egyik töt őr ekv esünk. Az idők annyira előrehaladtak, hogy nagyarányú reformról van szó. — A fizetésrendezésekre külön bizottság fog felügyelni és tervbe van véve egy akció az ügyeleti dijak felemelése '.jgyében is. — Rend őr-otthont akarunk felállítani, hogy módot nyújtsunk a rendőröknek: arra, hogy egészségüket ápolják. Alapítványokat fogunk szerezni és kierőszakolni. A kulturális célokat nem hanyagoljuk el. Önképzés a feladatunk. Tanfolyamokat fogunk rendezni, felolvasásokat tartani, sőt a betegpénztár felállítása is pro­gramúinak. Ennyit mondott a tanácsos, ami valóban szép Programm. Az uj vezetőség elhatározta, hogy a rendőr elne­vezést eltörli. Hivatalosan ez meg is történt. Valójá­ban azonban még mindig a régi elnevezés van for­galomban. És úgy látszik, meg is fog maradni. A rendőrség hivatalos lapjában erősen állást foglal a biztos elnevezés ellen. „Nem tudunk szebb és kifejezőbb szót, címet el­képzelni a rendőrnél. Csak maradjon meg, ahogy most van. Nincsen megelégedve a rendőr a rend­őrrel?! Jobb, előkelőbbb hangzású elnevezést, cimet keres magának?! Ugyan miért ez a cimhajhá­A Belváros radikális polgársága vasárnap délelőtt az -uj városháza közgyűlési termében nagygyűlést tartott, amelyen a IV. kerület pol­gársága — különösen az iparos- és kereskedő- osztály — igen nagy számban vett részt és ahol Játszi Oszkár és Szende Pál miniszterek ajkáról rendkívül fontos és a főváros polgárságát külö­nösen érdeklő nyilatkozatok hangzottak cl. Tizenegy órára zsúfolásig megteltek a terem padsorai, a karzaton is alig fértek és még min­dig egyre iparkodtak be a polgárok. A közgyű­lési terem melletti társalgók is megteltek érdek­lődőkkel, úgy, hogy sok százra tehető a megje­lentek száma. A zsongó tömeg egyszerre elcsen­desült, amikor a terembe lépett Játszi Oszkár. Zugó, hosszas éljenzés fogadta, amelynek le- csendesültével Székely Imre dr. a belvárosi ra­dikálisok nevében megnyitotta a gyűlést. Az elnöki megnyitó. Székely Imre mindenekelőtt J á szít, a párt vezérét üdvözölte, akit arra kért, fejtse ki a polgár­ság feladatait. Azután rámutatott arra, hogy a pol­gárságnak szervezkedni© kell, a munkássággal koope­rative dolgozni. Majd mély alapossággal ismertette a radikális párt főbb kívánságait, a töke uralmának megszüntetését, a munka nagyobb megbecsülését, a vagvonhalmozás megakadályozását, a kereskedelem és iparnak a bankokrácia hatalma alól való felsza­badítását, erőteljes szociálpolitikát, a népmiiveltség- nek radikális, eszközökkel való megvalósítását, a népegészségügy erőteljes felkarolását, igazságos adó­politikát, a közvetett fogyasztási adók eltörlését stb. Ismertette a radikális pártnak a nemzetiségi kérdés­ben és a pacifizmus ügyében elfoglalt álláspontját és kérte ezekhez a polgárság támogatását. Jászi miniszter beszéde. Zajos éljenzés és taps fogadta Székely Imre dr. beszédét, amely után Jászi Oszkár emelkedett szólásra. Lendületes és mélytartalmu beszédét gya­korta szakította 'félbe a megnyilvánuló helyeslés, él­jenzés. Elnézést kért, hogy beszéde után távozni kénytelen és azután kijelentette, hogy nem általános programmot akar adni, hanem három aktuális kér­dést illetőleg akarja a radikális párt nézetét tisz­tázni. A felgyújtott ország. — Egy felgyújtott ház ez a szerencsétlen ország — mondotta—s az égő házban nem lehet elméleteket csinálni, hanem, az é r fé k e k e t kell m e g m e n~ s z a t és éppen most a demokrata szellem korában?!' Es még egy hiba van. Magyartalanok leszünk. A biz-; tos szolgai lefordítása a Commissär-nek. Német ízű. Amellett megint csak összekeverünk. A vidéki biz­tosok tiszti rangot képviselnek, vájjon, ha a rendőr biztossá átminősül, hol keressenek azok maguknak uj rangcimet?! Tetszik látni, hogy milyen izü törek­vésekbe kalandozhatunk igy. Csak maradjon meg a rendőr rendőrnek. Jó magyar szó s mindenek- elett világos. Mindenki megérti, mindenki nyomban tudja, hogy kiről van szó.“ Ilyen körülmények között ne bolygassák meg a neveket, hiszen a lényeg úgy sem függ a szavaktól. Nem volt sztrájkmozgalom. itt említjük meg, hogy a Rendőrtanács két tagja megjelent szerkesztőségünkben és kijelentették, hogy multheti cikkünk információja, mintha a rendőrle­génység körében sztrájkmozgalom létezett volna, té­vedésen alapszik. A rendörlegénység teljesen át van hatva hazafias kötelességének tudatától, szolgálatát a fegyelem legszigorúbb korlátái között teljesiti és a sztrájk fenyegető eszköze egy pillanatig sem za­varta meg anyagi helyzetük javítására irányult szers vezkedésüket. Ezt az információt természetesen a legnagyobb örömmel tudomásul vesszük és megje­gyezzük, hogy multheti cikkünkben nem is a rendőr- legénységről általában, — amelynek kötelességtudó munkáját a legnagyobb elismeréssel méltányoljuk, — hanem egyes egyének izgága szerepléséről irtunk. Kifejezetten azokról szóltunk, akik nem tartoznak a testület tiszteletreméltó elemei közzé és akiknek a felfogásával a testület sem azonosítja magát. teni. A mai kormány olyan helyzetben van, mint a/, az orvos, akit olyan beteg ágyához hívnak, akit elő­zőleg lelkiismeretlen orvosok rosszul kezdtek. Ma­gyarország is ilyen beteg, eddig részben tudatlan kuruzslók, de, részben lelkiismeretlen üzérkedők ke­zelték. A k u r u z s 1 ó k é r t és üzletembe­rekért mi felelősséget nem v á 11 a 1 h a- I tini k. (Zajos éljenzés.) Fülembe, cseng, amit tegnap a tótok egyik vezére mondott: Miniszter ur, mi lett volna, ha egy fél év előtt ülhettünk volna össze, ha egy fél év előtt tárgyalhattunk volna! — A radikális párt a nemzetiségi kérdésben már Wilson előtt hirdette a pacifizmust és p r o k1 a m á11 a a népek önrendelkezési jogát. (Zajos éljenzés.) A Keleti Svájc nagy­szerű gondolatát állítottuk fel és ezt nem félelemmel, aggodalommal, de lelkesedéssel, politikai múltunk ko- vetkszményeképen tettük. (Éljenzés.) A cseh kor­mánynak az a hire, hogy határaink fölött már dön­töttek, figyelmeztet arra, hogy minden méltányos igényt ki kell elégítenünk. Először a nagybirtokot kell felosztani. — A második fontos kérdés a földbirtok- reform, amelyet elodázni nem szabad, mert ez az a kérdés, amelybe az ellenforradalom bel e- kapaszkodhatok. A kapitalizmus, és banktőke elleni iiarc meddő marad, mi.g végre nem hajtjuk a radikális földbirtokreformot. , — Nemcsak a feudalizmus, de a banktőke is bor­zalommal nézi a földbirtokreformot. Lelkes hive va­gyok a f ö 1 d é r t é k a d ó n a k két föltétellel: a m égném szolgált jövedelmek e 1 k o b- z á S' a és a földi elosztási operációk sürgős, halaszthatatlan megkezdése, ötszáz holdon felül senkinek se le­gyen birtoka. (Hosszas, zajos éljenzés.) Tilta­kozom az ellen, li o g y először a köz­ségi és állami birtokokat osszák Sei. Nem!, a nagybirtokokat kell e l s ö s ö r- b a n felosztani! A dunai konfederáció. Ezután a miniszter éles logikával fejtegette, hogy Magyarországnak csak úgy van jövője, lia a k ö r- nyezö áll a. m okkal kooperációi), a,ti 1 e s.z. a dunai konfederációba n — amelyre már Kossuth Lajos rámutatott — találhatjuk meg állami létünket és függetlenségünket. Ebben a konfederáció- báti a magyar nemzetre fontos .szerep vár, amely elé bizalommal nézhetünk. , Jászi és Szende miniszterek a Belváros polgáraihoz Jászi a népek önrendelkezési jogáról és a földbirtok-reformról nyilatkozott— Szende pénz­ügyminiszter a klikkekről, a vagyonadóról és az adóki vető-bizottságok megszüntetéséről Székely Ferenc bukása

Next

/
Thumbnails
Contents