Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-12-04 / 49. szám

5

ííitKtapieiSl, -I91H. december 4,

Végül fölhívta a,miniszter a Belváros polgárságát, hogy ezeket az eszméket hirdesse és ezek szelleméhen dolgozzék.

Az orvosok és a nők csatlakozása.

Hosszas, percekig tartó taps zúgott fel Jászi beszéde után és az ováció csak akkor csillapult, midkor a miniszter elhagyta a termet.

Ezután dr. Par áss in József az orvostársa- lalrim, dr. L u k á c s Emilné Szende. Mária pedig i belvárosi nők nevében jelentették be a radikális •párthoz való csatlakozásukat.

Szende pénzügyminiszter nyilatkozata.

Általános figyelem közepette, kezdte meg beszédét S z ende Pál pénzügyminiszter.

— Ezer sebtől vérzik az ország — mondotta — perceik alatt kell a kormánynak megvalósítania azt, mit a bűnös elődök elmulasztottak. Nemcsak a múlt politikai és gazdasági rendszerével, de az eddigi g o n d o 1 k o z á s s a 1 is szakítani kel 1.

Hangsúlyozta a miniszter, hogy fegyelemre és •fokozott munkára van szükség, a g a z d a s á g i élet f öly ionossá g á t fenn kell tartani, enél- kiil nincs kultúra, nincs politikai szabadság.

A dolgozó polgárságnak nem kell félnie.

A Belváros választóinak túlnyomó része polgár. Ezért szükségesnek tartja kijelenteni, hogy téves az a hit, mintha az uj rendszer számláját a polgárságnak p r e zent á Inak, s nem igaz az, hogy az uj gazdasági rendszertől félni ‘kellene a dolgozó polgárságnak. Az ország ügyeinek intézésében a polgárság eddig nem vehetett részt. Papíron volt csak joga, de valójában az önálló kereskedők és iparosok 50 százalékának nem volt szavazati joga. Minden kerületben r á n e h e- z e d e 11 a polgárságra a k 1 i k k r e n d s z e r, csak a klikkvezérek voltak láthat ó.k, akik a mindenkori hatalomnak voltak támogatói, akik a polgárságot kihasználták, akik a változó idő szerint átfestették a cégért.

A vagyonadó és az adókivető bizottságok feloszlatása.

Ezután a miniszter kijelentette, hogy a kormány súlyos vagyonadót fog életbe lép t.e.í a i mert csak így lehet a megmaradó vagyon értékét biztosítani. A vagyonadó már alapjában véve igazságos, de kivitelében progresszív lesz és ki fog terjedni a vagyon minden fajtájára. Ugyancsak elhatározta a kormány — mondotta Szende — hogy a m e g l e: v ö a d ó k i v e t ö és a d ó f c 1 s z ó I a m 1 á s i b í z o 11 s a g o k a. t feloszlatja, mert az eddigi adókivető bizottságok ü g g v ínyei volta k a klikkrendsz e. r- nek, és uj megfelelő bizottságokat fognak alakítani. Ezután újból felszólította a polgárságot, hogy munkájával és áldozatkészségével legyen az uj rend oszlopává. . . .

Az iparosok és kereskedők szónoka.

A pénzügyminiszter beszédét hosszas, szűnni nem akaró éljenzés és taps követte. Percekig tartott, mig az ünneplés véget ért s ezután a belvárosi iparosok nevében Balog Lajos beszélt. Üdvözölte a radikális pártot és kérte, hogy a párt hathatósan támogassa, az iparosok jogos érdekeit és kívánságait. Magyar Bertalan a belvárosi kereskedők ne v é b e n üdvözölte a pártot és Szende Pált, akit egyesek a vagyonadó miatt támadnak, holott ezt érdeméül kell betudni, mert a meglevő értékek biztosítását csak igy érhetjük el és csak igy érhetjük el ezt, hogy csupán a dolgozó munka számíthat gyümölcsül. A múlt gazdasági politikája a kereskedőket a nagyközönség áldozataivá tette és a bűnös kormány hibáiért: a közönség előtt nekik kellett lakolniok.

A belvárosi kereskedők — úgymond — a radikális párttal vannak, vagy lesznek. (Zajos éljenzés!)

Ezután Székely Imre dr. a nagygyűlést bezárta.

Székely Ferencék kudarca.

A vasárnapi impozáns és jelentős gyűlésnek elö- futárja volt a Belvárosi Polgári Kör szombat délutáni közgyűlése, ahol Székely Ferenc radikálisra festett címerrel próbált az elnöki székben maradni. \ kpr tagjainak nagy része ugyanis belépett a radikális pártba, amely természetesen a mostani vezetőséggel nem volt hajlandó együtt működni. Székely Ferenc bankjának minden összeköttetését megmozdította, hogy az elnöki pozíciót megtarthassa. A rendkívüli közgyűlésen azzal a puccsal kísérletezett, hogy a megnyitás után azonnal, szavaztatni akart, hogy. igy az ellenzék szónoka ne mondhassa el beszédét. Ez azonban nem sikerült.

Dr. Vidor Jenő részlete en ismertette a radikális párt állásfoglalását a személycsere kérdésében. A szavazás eredménye az volt, hogy Székely Ferenc két s za v a z a t n y i többséget kapott. Erre bejelentette, hogy ö és vele a tisztikar lemondanak, mert a szavazásnak ezt az eredményét bizalmatlanságnak tekintik és azt ajánlotta, hogy tekintsek a radikális párt szavazó lapját győztesnek.

A radikális párt nevében Magyar Bertalan kijelentette, hogy ezt az ajándékot nem fogadják el és csak alkotmányos utón választott vezetőséget akarnak. Indítványozta — és ezt egyhangúan el is fogadták, — hogy a kör tartson sürgősen újabb rendkívüli közgyűlést. Ezen a közgyűlésen a kör uj vezetősége igy fog megalakulni:

Elnök: Dr. Haberern J. Pál. Alelnökök: Dr. Budai Emil, Holzer Sándor, Magyar Bertalan, Marton Gyula, dr. Pfeiffer Ernő, dr. Vidor Jenő (ügyvezető). Igazgatóság: Dr. Antal János, Bé- kessy Imre, dr, Bilaskó György, Blum Béla, Darvas Jenő, Duschnitz Albert, dr. Eisler Zsig- mond, dr. Fried Ödön, Gótli Jénő, dr. Halom Dezső, dr. Hiiltl Hiimér, Illés Marcell, Kun Sándor, br. Láng Mihály, dr. Láng Menyhért, dr. Lóránd Leó, dr. Mansfeld Ottó, Dr. Mössmer Pál, dr. Nyáry Jenő, Szénássy Sándor és Szűcs Mór.

A budaiak okkrpálták a Vérmezőt

Lendl Adolf botanikus kertet akar lelesi feni

A jó budaiak a maguk, csendes harcmodorukkal addig csatáz ak a pompás Vérmezőért amig az valósággal magától az ölükbe hullott. A forradalom után n d°rék budaiak egyszerűen kijelentették, hogy katonai kincstár nem lévén többeE n generálisok pedig, akik innen éElmeztck a lovaikat, nyugalomba vonultak. a Vérmező, a mienk azzal eze'tul mi parancsolunk. Es úgy is lett. senki bele n°m szól ús nem :s szó'hat a Vérmező okkupájásába, hiszen műviig '> közének kellet1 voEa lenni ennek a nagyszerű területnek és a katonák csak bitorolták, azt. A jó ömg Vérmező is leszerelt a háború' befejeztével és fölveszi most a civil-gúnyát, amely igén int fog neki állani.

A Vérmezőért ,sok keserves esatp folyt és a budaiak csak ugv beszéltek érről a pompás gvepről, mint a világ, legdrágább kászálló rétjéről. A Ég- utolsó csatát maga a főváros vívta meg érte, akkor, amikor a központokat ide akaróik kiteEpiteri. A budaiak tiltakoztak 'ez ellen a terv ellen, mert ők nem akarták a Vérmezőt a központokkal elcsúfítani. Buda és Pes* vitájának azonban gvor.sar véget vetett a katonai kincstár és maga a legszentebb akaratú Becs. amikor kijelentette, hogy a Vérmezőt nem adja. A militariz'mus akkor még győzhetett, ma azonban már a győzelmes forradalom leszúrta nzt a szörnyeteget i,s. A budaiak birtokukba vették a Vérmezőt, sőL ami még .több, a központok sem fenvegetödz- mek többé, mert szintén halálraítéltekként, szerepelnek.

Most aztán az a kérdés Hogy mire használják fel a Vérmezőt? Budán egyetlen terv van, Lendl Adolf régi terve. Lendl id e akarja kitelepíteni a botanikus kertet. Az ö terve szerint a botanikus kert tulajdonképen változatosan szíép, nagy és nyilvános közkert lesz. Virágos, ligetes. tóval a közepén, erdős részletekkel a szélén, é»s nemcsak a tudonEnvnak, mer r-v Általános okulásnak .szolgál majd, hanem az üdülő közönség előtt i.s kedves Esz. mint például az Álla kert. A Botanikuskert mellé, vagy ennek a keretébe illik az uj Természetrajzi múzeum, amelyet már a háború előtt akartak valahol Budán elhelyezni, de nem találtak megfelelő területet e célra. Most pedig Becsből, — reméljük — vissza fogjuk szerezni a magyar műkincseknek és történelmi emlékeknek legalább egy részét. Tetemes ,gyűjteményekkel míg inkább zsúfolódnak majd ennek folytán a Ma.gvar Nemzeti Muzeum amúgy is szűk tárai. Kétségtelenül csakis azza' segíthetünk a bajon, ha a különben s^m odavaló két természetrajzi osztályt onnét kiemeljük s ezzel átadjuk megint a Magyar Nemzeti Muzeum összes csarnokait eredeti rendeltetésüknek. Tehát egy uj Természetrajzi Múzeumot kell építenünk valahol Szinte kínálkozik e célra a Vérmező.

Tehát botanikus-kert és természetrajzi múzeum: ez a jó budaiak álma. Hogy' ez igy lesz-e biztosan, az még a jövő titka. Addig még, amig valamit eltökélnek, ,sok ötlet fog fölmerülni és valami'csak'valósággá válik. Mindenes tre, valami szép és okos dolgot fog a Vérmező termini. A legfontosabb úgVls'áz. hogy a vén .generálisok 'kitakarodtak"onnan és n Vérmező megszűnt a militarizmus bölcsője Enni.

Ellenőrző delegátusok a főváros tanácsülésén.

A főváros kedden nevezetes' tanácsülést tartóti. amennyiben kedden jelentek meg először a Nemzeti Tanács, a Munkástanács és az Alku! - mazntt-tanács kiküldöttei a tanács ülésén, hogy annak működését ellenőrizzék. A Nemzeti Tanács részéről Bokányi Dezső, a Munkástanács részéről Prcísz Mór jelentek meg, mig a /Alkalmazott tanács dr. Czobcl Ernő tanárt küldte ki. Ebből az alkalomból a tanács összes tagjai, valamint Déri Ferenc dr. és Bolknsházy Lajos dr. alpolgármesterek is megjelentek a tanácsteremben. A megjelent küldötteket Bódy Tivadar dr. polgármester hosszabb beszédben üdvözölte, amelyben kitért azokra a nagy feladatokra, amelyeknek a' végrehajtassa a főváros tanácsának jelenleg legelső kötelességét képezi. Á polgármester üdvözlő szavaira a szocialista delegátusok részéről Bokányi Dezső válaszolt.

Mi történt a Müszerüzemben? A Műszer- üzemben még mindig nincs teljes rend és nyugalom. Láthatatlan erők csapnak össze és ennek a rosszszagú üzemnek még mindig nem lehet békéje. Csúnya múlt és tehetségtelen jelen: vájjon milyen jövő születik majd ebből? Hogy azonban valami a kulisszák mögött mégis történik. annak bizonyítéka ez a pár sor, amely a Névszavában meglehetősen elrejtve jelent meg a napokban:

Nyilatkozat. A következő sorok közlésére kérték lapunkat: A községi miiszeriizem vezető igazgatója elleír néhány nap óta a mü- szerüzemiből szabálytalanság miatt elbocsátott alkalmazottak és az üzem volt igazgatója, Dénes Gy. Aladár, hajszát indítottak, amelyhez szerették volna az üzem szervezett munkásságát a főbizalmi utján aljajs eszközökkel megnyerni. Kijelentem, hogy én ilyen aljas szírepre nem vállalkozom és Dénes Gy. Aladár és társai ajánlatát a legmélyebb undorral visszautasítom. — Schmidt Mihály, a községi műszer- üzem főbizalmiférfia. — (Az üzem volt főszerelőjének azt üzenik az üzem bádogos- és szerelőmunkásai, hogy az intrikáival annál is inkább hagyjon föl» mert hisz köztudomású, hogy neki is van mit rejtegetni. — A bádogos- és szerelő- munkások.)

A nyilatkozat mindenesetre érdekes és jellemző világot vet arra, ami a nagydiófa-utcai dzsungelben történik. A munkások erélyesen visszautasítják, hogy a Müszrüzm dolgaiba kívülálló egyének beavatkozzanak, különösen ha azokat a bosszú vezérli. Ez eddig rendben is van, de az is bizonyos, hogy bent a müszierüzem- ben is érdemes lenne körülnézni és az üzem vezetéséből ki kellene küszöbölni a dilettanüzmusr.

Ez a feladat azonban nem Dénes Gy. Aladárra vár, hanem egészen másokra. Azokra, akik most veszik majd a kezükbe a városházán az uralmat.

A szénkrizis enyhült. A szén körül igen nagyok voltak még a legutóbbi napokban is a bajok. Újabban azonban biztató jelekkel találkozunk, a budapesti — sajnos, nem az országos — szénkrizis kissé megenyhült. Éppen ezért valószínű, hogy a legközelebbi jövőben a gázgyár üzemben maradhat, sőt a mai termeléssel szemben sem kell redukcióra számítanunk. A szén kérdésében beavatott forrásból a következő megnyugtató információt kapta a Fővárosi Hírlap munkatársa:

— A szénkrizis tényleg alábbhagyott, Vá- zsonyi államtitkár, a MÁV. elnökigazgatója azonban érthető okokból nem tartja kívánatosnak azt, hogy a szénről optimisztikus hírek terjedjenek el. Ennek oka részben az, hogy a pazarlásra olyan könnyein hajló budapesti közönség

ne kapjon kedvet a gáz és szén féktelen haszná-