Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-11-13 / 46. szám

Budapest, 1918. november 13.

3

.szállítási viszonyok között ne kelljen attól tartani, hogy a megvásárolt káposztánk nem érkezik meg. így történt, hogy budapesti kon- zervgyárosokkal egyeztünk meg és az üzletet már le is kötöttük.

— Meg kell még emlékeznem arról, hogy a főváros, nagy megelégedéssel és örömmel vette tudomásul, hogy Nagy Ferencnek közélelmezési miniszterré történt kinevezésé után a kormány Erdélyi Mórt nevezte ki Budapest köz- élelmezési kormánybiztosává. Szerencsésebb választást szinte el sem képzelhettünk. Erdélyi Mór kvalitásait, nagyszerű szervező erejét és jóindulatát! mi már régen ismerjük. Ismerjük, mint az Általános Fogyasztási Szövetkezet igazgatójáét, amely működési körében Budapest munkásságának ellátásáról a háború alatt igazán elsőrendű módon gondoskodott. Ismétlem, örömmel és megelégedéssel látjuk őt kormánybiztosi minőségében és az ő személyét garanciának tartjuk arra nézve, hogy Budapest ellátása a jövőben sem fog szükséget szenvedni.

Menekültek népvándorlása

Működik a központi iroda — A menekültek kevesebben vannak, mint a román betöréskor voltak — Nagyrészt nem tudnak Budapestre jönni

Liber Endre kormánybiztos

A szerbek ebben a pillanatban Újvidéken túl nyomultak előre, a román nemzeti komi tó ultimátumot küldött a magyar kormánynak, hogy impériuma alá akarja venni Erdélyt a magyar megyékkel együtt, a csehek harmincezer emberrel készülnek betörni a felsőmagyarországi vármegyékbe, ahol már elöcsapa- taik Pozsonyig jutottak el. A kép mindenesetre rendkívül aggodalmas, főként azokra a magyar véreinkre nézve, kik a veszélyeztetett vidékeken laknak. Mi biztosra vesszük, hogy az okkupáló csapatoknak akárhonnan jöncek is, nem öldöklés és fosztogatás a célja, de azoknak az idegei, akiknek magyar földjére idegeti katona teszi a lábát, nem lehetnek nyugodtak. Természetes tehát, hogy a menekültek elárasztják Budapestet. Ezeknek a vidékeknek menekültjeinél azonban még szánalmasabbak azok a hontalanokká lettek, akik a fosztogatás és a különböző helyeken kitört pogromok elöl hagyták ei tűzhelyüket.

Okos és céltudatos intézkedése volt tehát a kormánynak az, hogy a menekültekről való gondoskodás élére kormánybiztost állított, aki kivételes hatalommal rendelkezik. A kormány választása nem is

hogy őket alaposan igazolták az események. A születendő vagy megvásárolandó lapnak főszerkesztője Nagy György, felelős szerkesztője pedig Ormos Ede dr. lenne. A német köztársaság kikiáltása egy újabb győzelem és mindenki úgy érzi, hogy ez az esemény közel, egészen közel hozta a magyar köztársaságot is. Meg is kérdik Kalmár Antalt:

— Hát ha meg lesz a köztársaság, akkor miért fogsz te Tóni bácsi harcolni?

Tóni bácsi egyelőre nem tudja, hogy miért fog harcolni, de amilyen temperamentumos ember, sohasem fogja szögre akasztani a fringiáját.

Megjelenik az Otthonban] vValaki, akiről már régen nem hallottunk: Mezői i Vilmos, a 48-as szocialista párt vezére. Amióta nem képviselő, nem is igen lehet látni. Most minden nap itt van. tárgyal, beszélget. Legtöbbet talán régi barátjával T a r j á n Mihály dr.-ral.

A városi politika is kezd gyökereket verni. Vadász Sándor dr. például értékes előadást tart arról, hogy a Károlyi-pártnak, amelynek van vá- osi programmja is, meg kell ezt valósítania. Meg is kezdi hamarosan a szervezkedést és amilyen agilis ember, biztos sikerekre számíthat. B é k e s s i Imre viszont a negyedik kerületi Károlyi-párt megalapításán fáradozik szép sikerrel. A Sas-kör és a IV. kerületi polgári kör valószínűleg áldozatul fognak esni az ő agitációjának és a belvárosból hamarosan tiszta Károlyi-párti városrész lesz, Polónyi Gézának pedig, úgy látszik, maguk a Sasok fogják megadni a kegyelemdöfést.

Egyetlen kis műhely, amelyben ilyen hatalmas erővel dolgozik a történelem! Es ma minden műhely munkában van. Feltartóztathatatlanul, hatalmas szépségeiben közeledik az uj Magyarország.

eshetett volna jobbra, mint L i b e r Endre székes- fővárosi tanácsjegyzőre, aki már a háború folyamán, különösen a román betörés alatt. tanúságát adta szervezőképességének. jöszivii, tapintatos eljárásának, amire a szerencsétlen földönfutóknak olvae. igen nagy szükségük van.

A Fővárosi Hírlap munkatársa felkérésre kibe r Endre kormánybiztost, aki a menekülés arányáról, természetéről, valamint a menekültek ellátásáról a következő nagyfontosságu kijelentéseket tette: — A menekültek ügyeinek az ellátása most sokkal nagyobb nehézségekbe ütközik, mint annak idején, amikor a román betörés miatt erdélyi honfitársaink menekültek. Ez idő szerint nemcsak Horvát- és Szlavonországokból, hanem az egész ország mindenféle vidékéről vannak menekültjeink és pedig nagyrészt közhivatalnokok, jegyzők, birtokosok, gazdatisztek és főleg kereskedők.- Bérlakások nem állanak rendelkezésre, az élelmezés is nagy nehézségekkel jár, a legszükségesebb ruházati cikkekkel pedig csak korlátolt mennyiségben tudunk segíteni. Mindezek dacára már eddig is minden megtörténi, hogy az otthonukból kiszorult lakosságnak nehéz helyzetében segítségére legyünk és meg van a remény arra, hogy az illetékes hatóságokkal karöltve, a körülményekhez képest a felmerülő jogos igényeket, ha nem is azonnal, de ki fogjuk elégíteni.

A legelső naptól kezdve, amint Budapestre menekültek érkeztek, a menekülök központi irodája működésben volt. Nagy segítségünkre van a keleti p.-udvaron létesített kirendeltségünk, amely rögtön a pályaudvaron irányítja a menekülteket és azokat, akiknek Budapesten nincs hozzátartozójuk, akiknél szállást találhatnak, elhelyezi az erre a célra előzetesen berendezett iskolaépületekben. Az összes pályaudvarokon hirdetőtáblák jelzik, hogy a menekülteknek hol kell jelentkezniök, azon kívül a

A külföld nem győz eleget csodálkozni azon, | hogy Budapesten egy mindent ujjáteremtő for- ] radalom után szinte órák alatt a legmegnyugtatóbb, a legtökéletesebb rend kelt életre. Szinte példátlan ez a: forradalmak történetében és adóznunk kell ennek a csodálatos erkölcsi fegyelmezettségnek azzal, hogy följegyezzük: a forradalom hatalmas lángolását követő nyugalomban nagyobb Budapest közbiztonsága, mint volt öt esztendő előtt1, amikor még a háború erkölcs-romboló szörnyetege nem vette hatalmába az emberi lelkeket. Hogy a forradalmat követő napok milyen rendet teremtettek, annak jellemzésére elegendő pár statisztikai adat. A rendőrség m'cgállapitása szerint békeidőben naponként átlag két lakásnyitás és-betörés történt. A háború folyamán ez a szám szomorúan megszaporodott. Volt olyan nap, amikor busz-harminc lakásnyitást és betörést jelentettek be a főkapitányságnak. A forradalom első napjaiban ijesztő volt az állapot: száz-százhusz lakásnyitás és betörés volt egy-egy éjszaka Budapesten. A múlt pénteken mindössze két lakásnyitás történt, vagyis annyi, amennyi békeidőben.

Ezt a szenzációs eredményt Budapest házi hadseregének köszönhetjük. Azoknak az önfeláldozó és lelkes embereknek, akik ma tűzhelyeinket őrzik. Ök voltak azok, akik a fővárosban mindenütt helyreállították a rendet és a köz- biztonságot a békebelivel egy színvonalra állították. A szervezetet, amely ezt a tüneményes munkát végezte, Központi Népőrség-nek hívják és vezetője Biró Dezső, a Népszava igazgatója, aki magával hozta azt a mérhetetlen szervező erőt, amilyennel csak a szociáldemokrácia táborában rendelkeznek. Az ő munkájának' eredménye az az eddig Budapesten ismeretlen csoportosulás. amelyben a szervezett munkásság és a polgárság teljes odaadással és nagyszerű megértéssel együtt dolgozik.

Budapest lakosságát mindenesetne érdekelni fogja, ha a Fővárosi Hírlap elmondja, hogy keletkezett és hogyan működik a Központi Népőrség, amely ma tűzhelyeinket őrzi.

pályaudvarokra kirendelt rendőrség é.s a vasúti hivatalnokok is felvilágosítják a menekülteket.

A Budapestre menekültek szűnni nem olyun nagy, mint volt annak idején a romén betörés alkalmával, aminek főként az az oka, hogy a vidéki lakosság megfelelő vasúti közlekedés hiányában nem tud Budapestre jönni, lehetőleg a közeli nagy városokban keres magának ideiglenes elhelyezést, annál is inkább, hogy amint a rend helyreáll, otthonába mielőbb visszamiehessen. Egyébként máris kerestem az Összeköttetést a vidéki hatóságokkal, hogy á rend helyreálltával megkapjam az értesítési, mert az ország érdekein kívül a gazdasági érdekek is azt kívánják, hogy mindenki a maga helyén dolgozzék az uj Magyarország jólétének és boldogulásának a kiépítésébe. Épen ezért, amint meglesz a lehetősége annak, hogy a, menekültek otthonukba visszatérjenek, ebben kell nekik minden erőnkkel segítségükre lennünk. Azokról, akik nem mehetnek vissza, természetesen tovább fogunk gondoskodni mindaddig, amíg a konszolidált; viszonyok között a társadalomban megfelelő elhelyezkedést tudnak nyerni,

A rám ruházott kivételes hatalmat arra használom föl, hogy bajba jutott honfitársainknak minél nagyobb mértékben segítségére legyek és helyzetüket megkönnyitsem. Ha valamelyik vidékre, csak azért nem lehet visszar térni, mert a rend még nem állt helyre, karhatalom kirendelését fogom kérni és minden eszközzel azon leszek, hogy félbeszakított rendes munkásságát mindenki zavartalanul folytathassa.

Kártérítésekre vonatkozó kérésekkel egyelőre még nem lehet foglalkozni, ha a közigazgatás majd mindenütt ismét rendesen működik, akkor lehet megállapítani, hogy kinek mi a tényleges kára és miképen kapja meg az elszenvedett károkért a kártérítést.

Hogy született meg a Népőrség?

A Központi N é p ö r s é g a forradalom második napján teremtődött meg. Valósággal a semmiből lett azzá a virágzó és áldásos testületté, amelyet ma mindnyájunknak ismernünk kell. A szociáldemokrata-párt Biró Dezsőnek azt a megbízást adta. hogy Budapesten és környékén a szervezett munkásságot a közbiztonság és közrend védelmére létesített szervezetbe tömörítse. Az első napon a főkapitányság rendelkezésére bocsátott helyiségében megkezdődött a toborzás és már ezen a napon mintegy 800 szervezett munkás jelentkezett. Ezzel a 800 emberrel még aznap este átvonult Biró Dezső a Tudományos Akadémia rekvirált előcsarnokába és már az első estén fegyveres őrjáratok cirkáltak Budapest utcáin és a perifériákon.

A második napon valóságos szenzációt keltett, hogy M e n d e Gyula az Állat- és Takarmányjíor- galmi R.-T. igazgatója egész irodaszemélyzetével együtt felajánlotta szolgálatait és megkezdte az irodai munkák végzését, egyben pedig az előzetes költségek fedezésére is nagyobb összegeket ...ajánlott fel. A következő nap szombat volt, a polgárság csatlakozásának napja. Pásztor Árpád, a kitűnő iró, a kereskedelmi és iparkamarában értekezletet hivott össze, amely elfogadta Tarján Vilmos ujsáeiróko 11 ógánknak a házőrségre vonatkozó tervét. Ez az értekezlet a szervezési munkálatokra öttagú tanácsot küldött ki, amelynek veze- ésére & á n d o r László volt főkapitányt sikerült megnyerni.

A következő napon a m u n k á s s á g és P o 1- g á r s á g szervezete e g y e s ü 1 t és Biró Dezső elnökségével megalakult az á 11 a n d ó t i z- t a g u vezetősé g, amelynek az elnökön kívül tagjai: Sándor László, Mende Gjmla, T arja n Vilmos. Gálos Kálmán, Pásztor Árpád, Szikra Gyula dr., P o 1 I á k Rudolf, V i d a Henrik és B a- n e t Sándor. A ma már a főrendiház helyiségeiben székelő Népőrségnél állandóan serény munka folyik, amelyből kivételesen nagy részt vesznek ki iM ende Gyula, T arján Vilmos, S á n d o r László és a nagyszerűen agilis Gálos Kálmán.

Dietz Károly főkapitány a népőrséghez

Akik tűzhelyeinket őrzik

Budapest házi hadsereg-e — A fővárosban mindenütt helyreállt a rend és

teljes a közbiztonság;