Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-10-30 / 44. szám
Budapest, 1918. október .30. 3 dói részen szeretne lakni és ezért most ezen az oldalon folynak a munkálatok. A várpalotában mindenki várja, hogy a nagy csöndet az élénk élet zaja fogja felváltani. A tisztviselők egyike egy levelet mutatott meg nekünk, amelyben a1 közeli látogatás lehetőségét jelenti be a Hofburg egyik alkalmazottja és az érdekes irás igy végződik: — Hamarosan nálatok leszek az örökös viszontlátásra! . . . Gödöllőt csendes családi fészekké varázsolta a figyelem. Az utasítást már régen megkapták, hogy kezdjék meg az átalakításokat, mert Ferenc József halála óta minden változatlan maradt. Az udvarnagyi hivatal az átalakítási munkálatokat meg is kezdette, de nem gondolt arra, hogy ti királyi család ilyen hamar fog Magyar- országba jönni és ezért a munkálatok egy kissé megkéstek. Valamikor nagy termek voltak ti palotában, most az egész első emelet.t a királyi pár számára formálták. Régi helyén az átjáró bejárati csarnok fölött meghagyták a szertartási termet, jobbra azonban a király lakosztályát rendezték be. A király lakosztályába a szárnysegéd termén keresztül jut be az ember és a lakosztály legnagyobb részét a tágas dolgozó-szoba foglalja el. A dolgozó-szobához a hálószoba csatlakozik és innen egy ajtó a fésiilködő-szobába. egy másik pedig a fürdőszobába vezet. A király nagyon praktikus ember. Minden szobában telefon van, még a hálószobája éjjeli szekrényén is ott áll a telefon-készülék. Valamennyi szoba berendezése ’gén egyszerű, de Ízléses. Minden szoba egy szintónusu. Ugyanolyan a drapéria, a függöny színe, mint a szőnyegé és a tapétáé. A királyné termei hasonló módon vannak ösrz- szeállitva, csupán azzal ti különbséggel, hogy az ö hálószobája közös hálószoba. A király hálószobájában egyszerű fehérre festett vaságy szabb riporter vök, mint Vahot, színtelenül, valóság- vei portokba foglalva mondta el az eseményeket. C s e. n g c r y. Antal szinten a Festi Hírlap b a irt tudósLást és pedig a március 15-iki vívmányok örömére Pest utcáin rendezett ünnepségről és kivilágításról. A Múlt é,s Jövő cimii politikai hetilap, mint nagy vívmányt említi: ,,Pesten fekete őrsereg állíttatott föl, mig a lotteira eltöröltetett. Dohánytrafikok többé nincsenek. A konzervatívok is csapatosan esküsznek a nemzeti őrseregbe, gróf A 1 m á s s y Móric őexellcuciája is közlegénynek felesküdött és az éjjeli közlegény-csapatokkal jár.“ Jókai a Jelenkor-ban számolt be a vívmányokról. „Magyarország -- Írja -— szabad, szétzilálták a gondolat bilincsei, a nép rendeltetése, s hivatása pályájára lépett. Ez több, mint amennyit véges elméjű embernek várnia lehetett. Március 15. a városházán. A szabadságharc, a március 15-iki események mm múltak cl a peisti városházán sem nyomtalanul. A polgármester Rotten biller Lipót volt. A nép elfoglalta a városházát, egy választmányt nevezett ki, a városház épületét és udvarát tömérdek sokaság lepte el és innen vonult föl Dudára Táncsics Mihály és társai kiszabadítására. A városházi választmány még aznap a következő hivatalos tudósítást ad a ki: Pest város közönsége nevében alolirottak szerencsések hivatalosan értesíteni a magyar nemzetet, hogy, ami más országokban polgárvérbe került, — a reformot, — Budapesten 24 óra alatt békés és törvényes utón kivívta a törvényes egyetértés. A városi tanács ugyanis a választó polgársággal egyesülvén arról, mikép a várots polgárai és lakosai \ele együtt akarnak értekezni az idők komoly fejleményei felett, a tanácskozó termek századokon át zárva volt ajtaját 1848. m á r t i u s 15- i k é n délután 3 órakor a népnek megnyitó, s miután .megértedé annak törvényes kivánatait, azokat, mint nagyobbrészt eddigelé is keblében ápolt hazafiul óhajtásokat egy szívvel, e.giy akarattal elfogadta, magáévá téve, sőt azon tizenkét pontozator, melyeket nagy részben a nemzet 1790. év óta tervényho/ás utján ,s annyiszor sürgetett, ezen közgyűlésben az országgyűléshez intézendő kérelmezésként aláírta. van, a királyné termében három méter hosszú és három méter széles duplái vaságy látható. A királyné lakosztályához egy szárnyépület csatlakozik a gyermekek számára, hogy a gyerekek anyjukhoz közel legyenek. A trónörököst : külön figyelem illeti meg. Neki saját hálószobája van, mig a többiek közös teremben egyszerű, hálóval ellátott gyerekágybim alszanak. E szárnyon vannak, még a nevelők és a tanítók szobái. A trónörökös mellett jelenleg egy magyar apáca van állandóan. Kivonultam a világi )1 él itt a gyönyörű parkban a királyi család. A gyerekek sokat vannak a szabadban, a királyné pedig sokat imádkozik. Egy ima-zsámolyt állíttatott feil a szobájában és ott szokott a mindenhatóhoz könyörögni. Fzt a kívánságát az utolsó pillanatban nyilvánította és hirtelenébcn nem tudtak megfelelő szent képre szert tenni. Az udvar nagy niegszo- rultságában a\ Szépművészeti Múzeumhoz fordult, ahol készségesen adtak egy antik mestermüvet a királyné számúra. A kép csak átmenetileg lehet a királyné termében, mert a munka a nemzet tulajdona, és ezzel véglegesen a nemzet rendelkezikA bútorok legnagyobb része a budai várpalotából való, a hiányzó részeket pedig egy váci- utcai bútorkereskedőnél szerezték be. Egyszerű, hajlított bútorok, minden különösebb dísz nélkül. A gyerekek kis székeket kaptak asztallal egybekapcsolva, sőt a kereskedő kedves ötletéből elkészítette szamukra saját bútoruk kisebbített mintáját is. A gyerekek játékszobájába kerülnek a szép bútorok, amelyekkel most már nagy játék folyik. Érdekes, hogy iái királyi család tagjai és közvetlen környezetei erősen gondol arra, hogy Budapesten és környékén telket és házakat szerezzen. Tiz ügynököt bíztak meg a megfelelő ingatlan megvásárlásával. Egy vidéki birtokért folytak már komoly tárgyalások. Eleinte három milliót ígértek, majd az Keli Pesten, 1848-ik évi martins 15ükén. Rótt eM bill f- I: e o- p o 1 d elnök. Klauzál Gábor, Nyáry Pál, Egresjsy Sámuel. Irinyi József, S t a f í e n b e r g e r István. Molnár György, Irányi Dániel, V a s- v á r y Pál, Petőfi Sándor, T ó t h Gáspár, G y u r k o v i t s Máté, K a c s k o v i t s Lajos. Macskazene a városházán. A Pesti Divatlap, később pedig az Esti 1, a p o k mellékleteként jelent meg a C h a r i v á r i cimii politikai élclap, amelyet J ó k a i Mór szerkesztett. 'A C h a r i v á r i-ban jelent meg 1848. április 23-ikán ez az apróság: Éjjel felséges macskazenét kaptak, a polgármestertől kezdve, a‘ tisztelt ex-tanácsosok. Egyik szebb volt, mint a‘ másik. Repedt serpenyők, undok kere- Pelők, tülkök, sípok, vasfaz.ékak harmóniája mellett ezer bömbölő hang, kutyák ugatása, macskák nyivá- kolasa, kacaj és ablakbetörés, királyi mulatság! Minden a‘ legszebb rendben ment véghez. A‘ szónok, ki a‘ tisztelgő népet vezette, felállt a‘ megtisztelő laka előtt a' tribünére ‘s iszónoklá, mondván: ..Ki az a‘ .semmirekellő, a‘ ki Magyarország fővárosában a‘ magyar szabadságot elnyomni .segített?“ Ezer ajk kiáltó a‘ megtisztelt nevét. A' szónok folytató: ..Mit érdemel az ollyan hivatalnok, ki Magyar- ország fővárosában megőszült, magyar kenyéren Ladává hízott, ‘s magyarul kérni sem tud?“ „Akasztófát!“ — ordító valamennyi torok. „Ülhet-e zöld asztalnál tovább is, ki a‘ népnek az igazságot mindig hamis mértékkel szabta? Van-e helye a‘ kenett markit.uk becsületes emberek társaságában?“ „Van a pokolban! — kiált fel egy hang, — ott morzsoljon kukoricát láncon.“ „Pokolra vele!“ „Fogadja hát tisztelt N. urain soknémii érdemeiért e diiszes tiszteletét a népnek és akassza föl magát!“ Erre megzendiiltek a' tülkök, vasfazékak, serpe- nyők és sípok. Az ajkak elkezdtek ugatni, miánkotni, fütyülni és pisszegetni: hogy a‘ holdnak is félreállt a szája égrevigyorogifában. ‘S azzal sicc! sicc! Egy házzal tovább . . . események hatása következtében felszöktek hé! millióra. A tulajdonos azonban még igy sem adta el birtokát. Az alkudozások természetesen minden esetben az ügynök nevén folynak, mert a vásárlásokat csöndben, feltűnés nélkül szeretnék keresztül vinni. Ezek az előzményei az udvar Budapestre v a 1 ó költözködésének. Lesz-e Budapesten munkanélküliség ? A főváros rengeteg földmunkát biztosit A szén tragédiája Fock Ede tanácsnok nyilatkozata A pénzügyi bizottság pénteki ülésén a szürke unalom borult a teremre. A városatyák mindössze abban nyilvánították forradalmi szellemüket, hogy Bródi István szinháznyitáisi engedélyét négyezer koronával magasabbra emelték, mint amennyiről a tanácsi előterjesztés szólott, miután nem tudták számokban kifejezni azt az összeget, amelyet a jó Ízlés nevében kártérítésként kellene követelni. Aztán tovább darálta a jelentéktelenebbnél jelentéktelenebb előterjesztéseket P i c h 1 e r jegyző, amikor véletlenül megkondult a vészharang. Aki megkondi- totta, Glückst hal Samu dr volt. Elmondta, hogy ha meglesz a béke, nem lehet tegnap ró Urnára a hadiüzemeket békeüzemekké átalakítani, a frontról hazatérők sem tudnak napok alatt uj elhelyezkedést biztosítani maguknak, végre pedig nem lesz nyersanyag sem, amit föl lehetne dolgozni. És ebből a képből egyszerre kiugrott a munkanélküliség réme. Az öreges hátakon egy pillanatra a hideg borzongás futott át-: mi lesz ebből? Éppen ez az. amire G 1 ii c k s- thal dr. is kiváncsi volt. Amit tovább mondott, az mégis megnyugtatóbb volt. Kijelentette, hogy számtalan olyan munkája van előkészületben a íö- városnak, amelyhez nem kell nyersanyag és ahol egész munkástömegeket foglalkoztatni lehet. A konzekvencia pedig mindebből az, hogy a tanácsnak össze kell állítania azokat a munkálatokat, amelyek alkalmasak lesznek majd a béke elküvet- kezésével munkanélkiil maradók foglalkoztatására. Másrészt pedig hozzá kell látni a felszabaduló nyersanyagnak a főváros számára való biztosításához. A falra festett ördögöt aztán többen igyekeztek elhessegetni, sok okos és még több kevésbbé okos gondolat hangzott el, mígnem kialakult a vélemény, hogy majd a tanács és a húszas-bizottság foglalkozik a kérdéssel. Addig is, araig ez megtörténik, a tanács műszaki tagjait tartottuk illetékeseknek arra, hogy a probléma megoldásáról nyilatkozzanak. Miután pedig Krátky tanácsnok, aki magasépítéssel foglalkozik, nem tud anyag nélkül dolgozni. Fock Ede tanácsnok az egyetlen, aki hivatott a nyilatkozásra. Fock tanácsnok a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket volt szives elmondani: A Tabán nivelláiása. Egész sor olyan munkánk van, amit építőanyag felhasználása nélkül is végezhetünk, egyszerit földmunkák, amelyek azonban egész tömeg embert foglalkoztathatnak. Ott van mindenekelőtt a Tabán nivelláiása, amelynek tervei, munkaprogrammja teljesen készen van és abban a pillanatban, amikor a kellő munkaerő rendelkezésünkre all, hozzáfoghatunk a dologhoz. A munkáskezeken kívül nem kell más, mint megfelelő mennyiségű talyiga, amelyekkel a földet egyik helyről a másikra lehet szállítani. Sok- száz munkásnak hosszú időre kenyeret fog adni ez a munka, amely semmi más, mint a Tabán területének kiegycnlitése. Hasonlóképpen kell majd földmunka az Aranyhegyi árok elvezetéséhez is, de ez a munkálat már amúgy is befejezéséhez közeledik. A kikötő.- Még a Tabánnál is több munka vár ránk a ferencvárosi kikötő-nél, ahol igen sok a földmunka. Ismeretes, hogy a soroksári dunaágban hozzáfogtunk a ferencvárosi kikötő partfelépitési munkálataihoz. A három kilométeres kikötőfalból mintegy 700 folyóméter már a jövő évre el fog készülni. Itt a földmunkákat az adja, hogy a partot 4.5 méterre kell feltölteni és a feltöltött helyeket kiplanirozni.
