Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-08-14 / 33. szám
Hetedik évfolyam Budapest, 1918. augusztus 14-én 33. szám. faiiiaiiimiioiiimiiniiimiiniiini»giimiiiaiimniPiiiDHiniiiniiinuigmaHiPiiiaiiiD»iaiitoniaiiiQiiiamnniE előfizetési jtmtKt Egész évve ........... 23 K. JFé i évve .................. 14 K. Eg yes számok kaphatók a kiadóhivatalban» Városi, politikai és közgazdasági hetilap Felelős szevhesztö t OdCSÓ Emit Megjelenik minden szendéin, Sz.ev készt őség 4» kiadóhivatal t VI, kev. Szív-utca •••••• 13. mzdm Telefon ............... 1ST-13 Há tul föl, > élői le! Úgy hangzik ez, mintha bizony az elemi iskola első osztályában tanítanák az ábéabot. A formák betartása, az udvariasság és a jómodor tekintetében tényleg nem áll messze attól a budapesti közönség, hogy a nevelését itt ike'll kezdeni. Az is bebizonyosodott, hogy a jó tanító- bácsik ehhez az oktatáshoz teljesen elégtelenek, ide tényleg szuronyos katonai rendőrök, marcona csendőrök kellettek eddig is, amikor csak árról volt sző, hogy nem szabad ai villamos- kocsikról fürtökben lógni és nem szabad az embernek villamosra való ugrálás közben nyakát törni. Igazán nem a budapesti közönség neveletlenségét akarjuk pártfogásunkba venni, ahol még a sánták és nyomorékok is ugrálnak a villamosra, félő gyanúval tekintünk azonban az egész uj rend elé. Mert ez a rend a rendetlenség szülőágya lesz. Annyira rosszak a kilátások, hogy maga a rendőrség irtózik az életbeléptetéstől, ami természetes is, mórt ők maguk is nagyon jól tudják, hogy az uj rend kardinális pontját, a hátul föl, elől leszállást, talán keresztül lehetett volna vinni akkor, amikor a békében tilos volt i kocsi belsejében állani. De ma, amikor egymás hegyin-hátán állnak-ülnek az emberek, amikor a zsúfolt villamos belsejében egy tíit sem lehet leejteni, akkor ezeken a heringes-hordókon végig furakodni, merő lehetetlenség. Mérhetetlen optimizmus kell annak elképzeléséhez, hogy föl és le lehessen szállni egy helyen akkor, amikor eddig két helyen sem volt ez lehetséges és a legnagyobb botrányok között ment végbe ez a művelet Van aztán itt még egy igen fontos szempont: a légvonat kérdíse. Tetszik ismerni azt a soha nem respektált villamos-ajtófeliratot: hogy télen az ajtó elől zárva van. Ma ezt a feliratot nem is respektálták, de azért az nem volt ok nélkül való. A betegségek olyan halmazát fogja ez a légvonatos rendszer az emberekre zúdítani, hogy nem vagyunk pesszimista jósok, de a télen Budapest lakosságának fele állandóan az ágyat fogja nyomni a rendőrség durchzugos rendelete miatt. Elrémitő a kép, amit magunk lelőtt látunk: tülekedés, verekedés, afférok, botrányok. légvonat, kékre nyomoi gatott testek, sűrűn csattogó pofonok, imitt-amott véres ösz- szetüzések, rendőri brutalitások, aztán ami még ennél is rosszabb, jönnek a nyavalyák, tüdőgyulladások, fülbajosok és a végen kialakul Budapestből egy még inkább eldurvult, rosszkedvű, reumás város. Mindez azért, mert a rendőrségnek jószándéka volt a: villamos-mizériák megszüntetése iránt, de olyan mérhetetlenül szerencsétlen módon oldotta még, hogy annak a megoldási módnak jövőjében csak katasztrófákat sejthetünk. Vannak azonban a. rendeletnek egészen mulatságos grimaszai is. Ott van például a híres kofa-szakasz. Ennél mulatságosabbat igazán késését olvastunk. Valószínűleg úgy képzeli a rendőrség, hogy a kofákat sárga folttal fogja járatni, mert egyébként nincs mód- arra, hogy valakire rá lehessen sütni a kofaság bélyegét és ezen a címen ne engedjék fel a villamosra. Micsoda demokráciái az, amely a rendőrségen uralkodik,' aimdy igy akar megbélyegezni, vagy talán éppen tönkretenni egy foglalkozási ágat? Elképzelni is nehéz, hogy miként születhetett meg sok okos ember tanácskozása, után ez a torzrendelet, amelynek —- egyetlen szerencse a -zerencsétlenségben — nem jósolunk hosszú életet. jT/zzazYAroi: • * * A tanszemélyzet nagynehezen, kemény csaták után meg- - keejfta a fővárostól azt a vérszegény kis ftze- tésrendezést, amire a fővárost inai szomorú anyagi helyzete képessé tette. Már hónapok előtt elintézte ezt a közgyűlés is. És a tanítók még ma\ is hiába várnak. Pedig a városházán minden megtörtént. A polgármester nem egyszer személyesen jelent meg a kultuszminisztériumban, hogy a tanítók szegényes fizetésrendezésének jóváhagyását kisiirgesse. Minden hiába. Amire Magyar- országon egy minisztérium ráül, annak az ügynek a sírja is meg van ásva. A tanítók fizetésrendezésére pedig legalább két minisztérium ült rá. És az is valószínű, hogy nem a miniszterek és államtitkárok a dolog késleltetöi, hanem a kisemberek, akik talán éppen olyan szánalmasak, mint maguk a fővárosi tanszemélyzet. Nehéz megérteni, hogy szegény ember, miért olyan rossz - szivii a másik szegény emberhez, amikor a gazdag urak számára a tiiifíiszteruníökban órák alatt szoktak mindent elintézni. De hát ki törődik a tanítókkal? A hústalan és zsirtalan napokból megtartották a reprizt. Meg kell állapítani, hogy az esemény nem keltett különös emóciót. Zsír helyett úgyis margarint eszünk, különösen a vendéglőkben, minek akkor külön zsirtalan nap is? Vagy a hús? Vájjon kinek csinálták a hústalan napokat? A gazdag ember ezentúl is telerakhatja a jégszekrényét hússal és olyan lu- kullusi lakomát rendezhet hústalan napon, mintha nem is lenne háború. A szegény ember meg örül a hústalan napnak, mert egyébként is hús nélkül szűkölködő gyomrát legalább a miniszteri rendelettel nyugtathatja meg. A has ma már megszűnt a mindennapi kenyér járuléka lenni, a kormányrendelei tehát tul:c}donképen vakparádé, amely uj rendet nem teremt, legfölebb vigasztalja azokat, akiknek egész héten nem jut has. Valamit azonban mégis elért a köz- élelmezési miniszter. A hústalan napok egykettőre az égig szöktették a baromfi és a hal árát. fia a rendelet okosabb eredményt nem tud felmutatni, ez is csak valami ebben a drága világban. Az árdrágító központ is megvan már. A rendőrségen megnyitották az árdrágítók központi nyilvántartó- hivatalát. Épen jókor. Akkor, amikor Tisza István arról sirt a parlamentben, hogy az ötven-száz koronás büntetéseket, amelyeknek rendszerét — mellesleg legyen mondva épen ö léptette életbe, Farkas Pál pedig akasztófát követelt az árdrágítók számára. Egészen csinos az is, hogy az uj hivatal eddig tizenötezer jogerősen elitéit árdrágító nevének birtokosa. Ahogy mi a helyzetet ismerjük, kevés gazdagabb hivatala lesz az országnak, mint ez. Uj büntetésük az árdrágítóknak az lesz, hogy nem kapnak erkölcsi bizonyítványi és igy nem tudnak iparengedélyt szerezni. Istenem, eddig soha sem kellett az árdrágításhoz iparengedély. Frkölesi bizonyítvány pedig? Ugyan kérem, ki beszél itt erkölcsről? Megkezdték a uMáza kiöövitését A barakk-építés vállalkozói — Megtörtént a telekátadás — Májusra beköltöznek a hivatalok A főváros közgyűlése június hó 19-ikén fogadta el azt a tanácsi előterjesztést, amelynek értelmében a főváros körülbelül három milliós költséggel három barakképületet emel, amelyekbe a ma bérházakba szorult fővárosi hivatalokat fogják áttelepíteni. A kögyülés óta sok minden történt, mindenekfelett már vállalatba is adták a barakkok építését. A versenytárgyalás alkalmával benyújtott ajánlatok átszámítása megtörténvén, a tanács a munkálatokat két v állalkozónak és pedig az 1. és Il-ik számú pavilion építését a W i p p I e r és társa cégnek, a Ill-f-k számú barakk építését pedig Töke GyÖrgv vállalkozónak adták ki. Az egyes barakkok építési költsége az árajánlatok szerint a következő: az I-ső számú barakknál 743,223 K a Il-ik számú barakknál 811,474 K a 111-ik számú barakknál 923,626 K 80 fill. Az 1. és II. szánni barakk téglából, mig a harmadik számú vasbetonból fog épülni. Ezekbe az összegekbe már minden néven nevezendő munkálat bele van kalkulálva, a központi fiités és a villanyvilágítás bevezetését kivéve, amelyekre annak idején majd külön fognak versenytárgyalást kiírni. A vízvezetékről maga a vízmüvek fog gondoskodni. A legörvendetesebb azonban az, hogy a két vállalkozó kijelentette, hogy minden olyan anyag, ami a hadsereg számára lefoglalva nines, rendelkezésükre áll és igy az építkezéseket azonnal meg lehet kezdeni. Természetesen a lefoglalt vasanyagokból szükséges mennyiségnek feloldása iránt a főváros sürgősen érintkezésbe lép a: hadvezetőséggel. Ilyen stádiumban lévén a barakképtkezés ügye, hétfőn, augusztus hó 12-ikén délután Balázs Ernő műszaki főtiszt a, vállalkozók jelenlétében megejtette a telekátadást és a kitűzéseket. A napokban pedig megjelennek a munkások, akik a telkeken megkezdik a fák irtását és a földmunkálatokat. Az építkezési ügyosztály abban reménykedik, hogy ha minden simán megy, november hóra befejezik a nyers építkezéseket és május elsejére már át !s lehet telepileni a megfelelő hivatalokat. A pavillonok elhelyezése. Ami most már a terveket illeti, a három pa- villont, nehogy az udvarterüetrket túlságosan be kelljen építeni, kétemeletesekre tervezték, olyképen megszerkesztve, hogy az 1. és II. sz. udvarban egy-egy pavillont építenek, még pedig a meglevő két lépcsőház közé az ottlevő lépcsők felhasználásával. Ezáltal a két ni pavilion a városház épületével szerves egészet fog- alkotni. A harmadik, vagyis a fedett vásár udvarában elhelyezendő pavilion szabadon álló és a meglevő épülettel csak az I. emel ten egy zárt, Ilid - szerűen képzett folyosóval köttetik össze. Ez a pavilion a kutyavásár mai helyén épül és igy péntekenkint egyelőre hontalanok lesznek a szegény eladó kutyák, hacsak a tanácsban jóindulattal nem fognak rájuk gondolni. A paviiíonok beosztása. Hogy milyen hivatalok fognak az uj épületekben elhelyezést nyerni, azt a XYl-ik ügyosztály állapítja meg. Felszabadítják azokat a lakásokat, amelyeket a főváros a Gerlóczy-utca
