Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-07-31 / 31. szám
2 Budapest, 191$. Julius; dl. megszaporodott szociális népétkeztető intézményeket is — ellátta zöldség- és főzelékfélékkel, mindenek fölött azonban burgonyával. A konyhakert-gazdaság azonban, azáltal, hogy a közintézmények szükségletének túlnyomó részét fedezte, még jelenlegi szűk kereteiben is hatással volt a piac tehermentesítésére és az áralakulásra. Fokozottabb és még kedvezőbb volna ez a hatás, ha a gazdaság keretei annyira kibővülnének, hogy a: gazdaság nemcsak a közintézményeket látná el, hanem a piacra is juttathatna termékeket, ami által irányíthatná a fogyasztást és gátat vethetne az egészségtelen áralakulásnak, ami az általános közélelmezési viszonyok javulását jelentené. Finis Az utolsó közgyűlés — Izgató műsor A mennyiéi bölcsesség úgy intézkedett, hogy az utolsó közgyűlésre lehűljön a levegő és a város aty- jainak miég csak az a kifogásuk se lehessen meg, ha maid nem jönnek el. hogv kánikula van és — ki tárgyal nyáron? Vasárnap megindultak az ég csatornái és hétfőre olyan didergés lett az idő, hogy akár a Közúti megváltását is le lehetne tárgyalni a szerdai közgyűlései,”. Pedig a műsor slágerdarabja tulajdonképpen aj zárószámadá s, amely elveszti minden érdekességét azzal, hogy a múlt közgyűlés tárgyalta le a költségvetést. Végre is Nigrinyi György nem mondhatja el aludttej-panaszait egy hónapon belül kétszer? A tárgysorozatban különben egymást érik a költségvetések és zárószámadások. Költségvetéssel a fertőtlenítő, a Városi Színház és a népszínházi alapítvány, zárószámadással pedig a Szent Rókus, Szent János- és Zita-kórházi alapok, a müszeriizem, az állatkert, a Széchenyi-fürdő, a konyhakerti gazdaság, a hirdető-vállalat, a népszínházi alaDitv-—- ' rosi Színház, —‘ . —uKyi üitámadások miatt. Sokkal nagyobb érdeklődést fognak azonban kelteni Vita tanácsnok tárgyai, amelyek közül a kéményseprő-szabályrendeletnek már jóelőre hadat üzentek az érdekeltek, mert a derék korom-művészek nem túlságosan tisztelték a demokráciát, amely pedig ebben az előterjesztésben helyet követelt magának. Históriás könyv Pesti, budai és budapesti legendák, anekdoták, szólásmondások Amikor Ágai Adolf megírta utazását Pestről Budapestre, hatvanöt esztendő történetét, igy aposztrofálta ezt a hosszú, egy város életében is mindent jellemző nagy időt: Faggyugyertya, koppantó az ut elején — s ime: az ut végén káprázatosán ragyog a villamos- fény. Pest, Buda és Budapest humora, a különböző korok, idők vidámsága, legendái, kiszólásai, anekdotái, jellemző apróságai, egy-egy csecsebecse ennek a két, majd egy városnak a történetén. A főváros humora faggyutyertya és villamos fény mellett; a legszebb, a legélvezetesebb olvasmány lehet. Ha nem is mindent, de sokat szeretne ebből a Fővárosi H i r- 1 a p följegyezni. Könyvekből és hagyományokból szedjük össze, ami az újságírás gyors munkája mellett lehetséges. Ha erőnk és módunk adódik hozzá, kitelik majdan belőle egy Históriás könyv, esetleg kötetekre való, bár úgy érezzük, nem lenne sok és nem lenne unalmas sem megírni, sem elolvasni. akár egv egész könyvtárat. A modruziai püspök budai vendégsége. Miklós, modruziai püspök, fél esztendeig volt Budán vendége Mátyás királynak. A vendégség azonban csúfosan végződött. A kalandot 0 a 1 e o t t i jegyezte föl He egregie, sapienter e t j o c o s e dictis ac f actis Matthiae regis cimii könyvében. A cseh származású Galeotti ugyan testilelki barátja volt Janus Pannoniusnak, a későbbi pécsi püspöknek, ez azonban nem akadályozta meg .abban, hogy Miki ó s püspököt leleplezze a történelem szamara, sőt abban sem, hogy később eretnek tanokat hirdetve, a velencei inquizició kezébe kerüljön. Még fontosabb és határozottan általános érdekű lesz az az előterjesztés, amelyet a tanácsnok a ruharendelet tervezetével vonatkozásban fog tenni. Erről a javaslatról mondta Vita tanácsnok az újságíróknak —- Írják mbg az urak egészen nyugodtan, hogy a javaslatom nem jó, de az is bizonyos, hogy a két rossz közül ez a jobbik. Én leszek a legboldogabb, ha valaki jobbat tud ajánlani. Egyszóval: hic Rodos, hic salta! Nyitva a pálya a t. közgyűlés előtt, hogy valami komolyan hasznosat várjon A szigorúság tógáját öltötte viszont magára a cipő-hiány dolgában teendő előterjesztés. A Népruházati Bizottságtól 120,000 pár cipőt kért a cipöhivatal, amivel szlemben a Bizottság 10,000 párt helyezett kilátásba. Ez bizony édes-kevés, nem csoda tehát, ha a javaslat igy jajdul föl: — A jövő héten vagy fedezetlen utalványok kerülnek forgalomba, ami a közönség fokozott elégedetlenségét vonja maga után, vagy pedig a c i p ő híva t a 1 hat heti működése után a cipőutalványok kiállítását beszüntetni kénytelen, ami általános felháborodást fog kelteni. Reméljük, a hangban, amelylyel a közgyűlés ezt komentálni fogja, erő és komoly elhatározás lesz. Csupor tanácsnok is a tárgyak egész sorával vonul föl, a szabadságon levő tanácsnokok nagy részét azonban jegyzők fogják helyettesíteni. Felvonulnak ilyenformán Vájná és Némethy főjegyzők, Kállav és Karányi tanácsjegyzők nagryobb- részben érdektelen tárgyakkal. A szociális ügyeket a tiizoltólegénység fizetésrendezése és a műszaki ideiglenes hivatalnoki személyzet illetményeinek folytatólagos engedélyezése képviselik. Lesznek azután, ha lesznek, műsoron kívüli számok is. Elsősorban R é n y i tanácsnok fog Szeli ula Gyulának szomorú JbiraHnc-~i kerületi . .^nacsot, hogy ... .u.mítiK túl vannak zsúfolva, a minden felügyelet nélkül szűkölködő gyermekeket ra- yononkint bizonyos meghatározott iskolákban helyezze el, ahol internátusszerii ellátásban részesülnének. Ezek a műsoron kívüli számok minden bizonynyal terítékre kerülnek, a közgyűlés azonban joggal elvárja, hogy Bódy polgármesternek is legyen néhány szava Polónyi Gézának a polgármester jogait önkéMiklós, modruziai püspök, — írja Galeotti - Pius pápától jött Magyarországba küldetésbe. „Es befejezvén amiért jött, Budán tölté az egész telet, élve a királynak szívességével és vendégszeretetével“. Miklós püspök be akarta hízelegni magát a királynál és ezt úgy vélte elérni, hogy másokat bemártott. Ezek a mások pedig Mátyás kedvenc hívei, a főurak voltak. Hát ez nem sikerült neki. Mátyás királyt nem lehetett félrevezetni. „A király ügyességének és gyakorlottságának segítségére volt a csillagzatok és arcok ismerete, melyben a legtudományosabb férfiaktól bő ismereteket szerzett“. Miklós arcából is megismerte annak szándékait és ettől fogva a püspök „csillagzata“ leszállóit. Az első pillanatban belátott a modruziai püspök leikébe, de nem árulta el tapasztalatát. Galeotti igy jellemzi a püspök tervét: „Nála (a királynál) fogott Miklós püspök a dologhoz, mely nem egy püspökhöz és pápai követhez, hanem a 1 e g h i t v á n y a b b gazemberhez volt ill ő.“ A király azonban csak vallatta a püspököt, mit tud mondani az ország nagyjairól. Egyszer aztán megszólalt: — Amiket te a magyar föurakról régóta mondogatsz, alig hihetők; mert én tisztességesen és becsületesen bánok velük, sehogy sem látszik valószínűnek, amit te okokkal és szép szavakkal elhitetni próbáltál. A püspök azt mondta erre, hogy ö mindent kész az uraknak szemébe is ismételni.- Hagyj fel a mesterkedéssel — szólt a király — legalább a magyarok irányában, akikhez a pápa nevében jöttél. Miklós törhetetlen maradt. Nemsokára Budára gyűltek egybe gyűlésre az országnagyok. A király félrehivta a mit sem sejtő, sőt ekkor már reménykedő püspököt, és megkérdezte, hajlandó-e vádjait a főuraknak szemére lobbantam? Miklós abban a reményben, hogy még mindig veszedelmen kívül vau, igennel felelt. Ekkor i király, kezén fogta a piisnyesen kisajátítani akaró Programm- j á v a 1 szemben. Nem lehetetlen az sem, hogy Szál a i Mihály is beszélni fog, akinek viszont Csekonics gróffal akadt lovagias ügye és a közgyűlés joggal elvárhatja, hogy a lovaregyleti vádak alól tisztázza magát. Végül tárgyalni fog egy olyan ügyet is a szezonzáró közgyűlés, amelynek hire már a bécsi sajtót is megjárta. Ez Oláh Dezső dr. indítványa az ingatlanokkal űzött lánckereskedelem ellen, amelynek szószerinti szövege a következő: Méltóságos Főpolgármester ur! Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának julius 31-én d. u. 4 órakor megtartandó közgyűlésén a következő sürgős indítványt kívánom előterjeszteni: Indítvány: Tekintettel arra, hogy a fővárosi ingatlanok árának eddigelé is bekövetkezett nagymérvű emelkedése, mely a kormánynak az ingatlanforgalmat Budapest és Fiume kivételével az ország területén korlátozó rendeletéi folytán előreláthatólag jelentékeny arányban növekedni fog, a lakbérek feles igá zásának veszélyét felidézi és a békeidők jövő építkezéseit is megnehezíti: Utasítja a közgyűlés a tanácsot: Tartson a közgyűlés alkalmas tagjainak és külső szakférfiaknak bevonásával szaktanácskozást és ennek eredményei alapján a törvényhatóság első őszi közgyűlésén terjessze elő javaslatait azon intézkedésekről, melyeket ezen veszély elhárítására szükségesnek tart. Az indítvány úgy van megfogalmazva, hogy annak elfogadása elé aligha fognak akadályokat gördíteni. Mese a romlott húsról A tizenkettesek szeretetadománya Hétfőn délelőtt az a hir terjedt el, hogy Budapest szegényeinek a katonaság ingyen húst küldött, amely romlott állapotban érkezett meg és e miatt a Klauzál-téren zavargás is támadt. Fölkerestük ebben .az ügyben Reich Samut, a fővárosi élelmiszerüzem igazgatóját, aki munkatársunknak a következőket mondotta: A hir hozzám is eljutott, de sitim mi komoly alapja sincsen. Mint ismeretes, a tizenkettedik hadtest Ukrániából a hadisegélyesek számára szeireteíadományképpen húst és egyéb élelmipököt és bevitte a főurak gyülekezetébe. Az urak „nyájasan“ üdvözölték a püspököt, akihez igy szólt a király:- Ideje már megtenni, amit annyira á h i- t a s z. Mondd el nyíltan, amit annyiszor sugdostál nekem. Jöjjön napfényre mindaz a csel és az az árulás, amelyeknek a főuraknál nyomára jöttél. A püspök ötölt-hatolt, dadogni próbált, de ez sem ment. Egész testében reszketett. Végül „kezeit egybekapcsolva, lecsiiggesztctt arccal elnémult“. Most a király szólalt meg: Ha a pápa iránti tisztelet nem tartóztatna, bizony megmutatnám, hogy nem követhez illő viszálykodást gerjeszteni s biintelen országnagyokat veszélynek tenni ki. Azért távozzál országomból, mert ha két nap alatt nem mégy, olyan példát fogok mutatni rajtad, amelyen megláthatja a világ, hogy az efféle aljas és gaz csínyeket m i n d i g utálta M át y á s király. A püspök nem várta meg, amig a király még egyszer felszólítja a távozásra. Ilyen vendégek is jártak Budán. A pesti gyerekeifc éneke. Székely István krónikája jegyzi fel: Mikor H u n y a d i M á t y á s t 1458-ban királyivá választották, a pesti gyerekek ezt az éneket énekelték utcahosszatt: Mátyást mostan választotta Mind ez ország királyságra, Mert ezt adta Isten nékiink Menyországbul ótalmunkra. Azért mi is választottuk, Mint istennek ajándékát. Kiből Isten dicsértessék, Es örökké mondjuk: Amen.
