Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-06-12 / 24. szám

Budapest, 1918. június 12. 5 nak megfelelő szivárványos'színekkel' megfesteni Nyu­gaton és Keleten. Ezeknek a feladatoknak teljesítéséhez mindenek­előtt pénz kellett. Van rá harminc millió. Olyan ösz- s/eg, aminek hírére bizonyára még Széchenyi István is ébredezik a sírjában: ilyen összeg Magyarországon az idegenforgalom céljaira, ez még nehány esztendő előtt mesének is merész lett volna. Aztán emberek kellenek hozzá. Emberek európai látókörrel, merész, hatalmas stílussal és szinte költői szárnyalásu gon­dolkozással. Elismeréssel kell feljegyezni, hogy meg­találták a legalkalmasabb embereket is. Csak végig kell nézni az igazgatóság tagjainak névsorán, amely - ben sorban következnek: B á r c z y István dr., D o n- n e r Gyula, Gálos Kálmán, Jekelíalussy Zol­tán, Krausz Simon, Márkus Jenő dr., Né­ni e t h y Károly dr., Urbanovich G. Zoltán dr. és a felügyelő-bizottságban: Ágotái Lajos, Barber Pál, kényes Artur, Tóth Zoltán dr. Külön dísze a vállalatnak, hogy az igazgatóság elnöke Bárczy István dr., alelnöke pedig Krausz Simon lett. A pompázó szándékok kivitelét pedig praktikusabb, stílusosabb emberre keresve sem lehetett volna bizni, mint amilyennek M á r k u s Jenő dr.-t, a társa­ság uj vezérigazgatóját ismeri egész Budapest. Füstbe ment milliók Megbukott a Mezőgazdák Szövetkezetének és az Élelmiszerszállitónak hús- és zsirüzlete A Fővárosi Hírlap múlt számában megír­tuk, hogy ai Magyar mezőgazdák szövetkezeté­nek és a Magyar élelmiszer szállító r.-í.-nak vezetősége körmönfont csellel magához akarta ragadni Magyarország sertésforgalmának irá­nyítását. Közléseink a,z érdekeltek körében ért­hető feltűnést keltettek, de legnagyobb megle­petést kétségtelenül mégis a földművelésügyi és a közélelmezési minisztériumokban okoztak. Mindkét minisztériumban széleskörű házi nyo­mozást indítottak annak megállapítása céljából, hogy a Fővárosi Hírlap révén miként került a terv nyilvánosságria? Ugyanakkor a Hadi Ter­mény R. r.-nál és az Országos Sertésforgalmi Irodában és természetesen a Magyar mezőgaz­dák szövetkezeténél és a Magyar élelmiszer- szállitónát szintén nyomoztak és hogy sok szót erre a házi nyomozásra ne fecséreljünk, szük­ségesnek tartjuk annak felemliíését, hogy a szóban levő tervre vonatkozó információt nem a sertésforgalomban érdekeltek bocsátották la­punk rendelkezésére. A közélelmezési és a földművelésügyi miniszterek jóhiszeműségéhez különben a gyanú leghalványabb árnyéka sem férhet és fel sem tételeztük, hogy ók egy követ fújnak Ser bán ék kai és Stern Samuékkal. Mi csupán csak annak a gyanúnak adtunk kifeje­zést, /hogy a városok hús- és zsirellátása dol­gában intézkedéseikkel és készülő rend életeik­kel önkéntelenül is támogatják a Magyar me­zőgazdák szövetkezetének és a Magyar élelmi - szerszáltitó r.-t.-nak erkölcstelen törekvését, melylyel a magyar sertéskereskedelmet két kevésbé altruista intézet akarja magának kisa­játítani. Ezeknek előrebocsátása után megelégedéssel jelenthetjük, hogy a Magyiar mezőgazdák szövetkezetének és az Élelmiszerszállitó r.-t. több milliós üzlet- terve megbukott Lapunk kimerítően tájékoztatta az érde­kelt két minisztériumot a készülő események­ről és ennek következtében gróf Serényi Béla földmivelésügyi mnlszter a közélelmezési hiva­tallal egyetértőén arra a megállapodásra ju­tott, hogy a sertéshizlalást, mint őstermelést, a földmivelésügyi minisztérium hatásköre alá utalják. Mindazok a tervek, amiket Serbanék és Stern Samuék a Hadi Termény R.-T. ellen ko­vácsoltak, megbuktak, mert gróf Serényi Béla, akinek jóhiszemű magatartása szintén kétségen fölül áll, a közélelmezési minisztériummal kö­tött megállapodással egyidóben elhatározta, hogy a sertéshizlalást kizárólag a minisztérium fogja irányítani és abban idegen befolyást nem enged érvényesülni. Gróf Serényi Béla evvel az elhatározásával mindjárt lehetetlenné teszi azt is, hogy a Magyar mezőgazdák szövetkezete és a Magyar élelmiszerszállitó r.-t. a régi Se- rátot feltámaszthassák és egy ellen-központot csinálhassanak. Nem lesz tehát a földművelés­ügyi minisztérium kebelében tanács, amelybe ' jrr -i - - ~T'- • Jeszenszky Pál, Serbán János, Serbán Iván, Stern Samu és Rüszler Henrik urak akartak befurakodni, hogy e réven kerítsék hatalmukba a hús- sé zs'irellátást és nem lesz sertésvágó központ, amint ezt Sérbánék és Stemék kör­mönfont tervükben kieszelték. A sertéshizlalás és a sertéstermékek forga­lomba hozatalának régi rendjén tehát csak any- nyiban lesz változás, liogy a hizlalás irányítása, amit eddig az Országos Közélelmezési Hivatal végzett, átmeigy a földmivelésügyi minisztérium hatáskörébe. Serbánéknak és Stern Sanméknak azt a tervét, mely szerint a rekvirálást és a feldolgozást kivették volna a Hadi Termény R.-T., illetve az Országos sdrtésforgalmi iroda vezetőségének kezéből, a Tóvárosi Hírlap meg­hiúsította. Minden marad a régiben, ahogy ed­dig volt, a Hadi Termény keretében működő Országos' sertésforgalmi iroda fogja továbbra is a rekvirálást, a sertéstermékek feldolgozásá­nak és forgalombahozatalának munkáját vé­gezni és itt legfeljebb csak arról lesz majd szó, hogy a földmivelésügyi minisztérium az Orszá­gos sertésforgalmi irodával együtt fogja vezetni a rekvirálásokat. A Magyar mezőgazdák szövetkezetének és a Magyar élelmiszer-szállítónak szerep tehát egy­általán nem jut. Elvégre a túltengő nyereségvá­gyat, amely az .,altruista“ Magyar mezőgazdák szövetkezetét és a Magyar élelmiszer-szállító r.-t.-t uralja, szolidabb keretek közé kell szorí­tani és nem kell megengedni azt, hogy Serbanék és Stern Satmiék a fogyasztóközönség keserve­sen megkeresett filléreiből milliókat profitálhas­sanak. Bizonyos, hogy ha a terv sikerült volna, Sérbánék és Stern Samuék közgazdasági tevé­kenységének katasztrofális hatása lett volna, és ennek súlyos terheit elsősorban a városi ío- gyasztőközönség érezte volna meg. Jól ismerjük a magyar közgazdaság két szerény liliomának, a Magyar mezőgazdák szövetkezetének és a Ma­gyar élelmiszerszállitó r.-t. erkölcstelen üzlet- politikáját, amely abban merül ki, hogy a magyar piacokon található élelmiszereket összevásárol­ják és külföldi kirendeltségeik révén Ausztriában és Németországban jó áron eladják. Az agrár Mezőgazdák Szövetkezete és a merkantil Élelmi­szerszállitó ezen a ponton nagyszerűen tudják egymást megérteni és a Hadi Termény R.-T. el­len indított aknamunka sem szolgált más célt. mint azt, hogy a magyar sertéseket Ausztriába vihessék ki. És ezért kellett volna a régi rendet megbontani és ezért kellett volna a városok fo­gyasztóközönségének amugyis minimális zsir- adagját még jobban leszorítani. Mit fáj ez a Ser­bánoknak és a Stern Samuknak, akik a magyar közgazdaságot egy őserdőnek tekintik, ahol sza­badon garázdálkodhatnak. Itt volna az ideje, hogy a magyar kormánytényezők alapos revízió alá vegyék a Magyar mezőgazdák szövetkezeté­nek és a Magyar élelmiszersizállitó r.-t.-nak üz­letvitelét és alkalmaznák a lánckereskedelemre vonatkozó törvény szigorú paragrafusait, ame­lyekben annyi kisember elbotlott. VÁROSLIGET." Telefon 10746 BEKETOW-GIRKUS Budapest egyetlen cirkuszában t Ma és minden este 1/2b órakor. A szenzáció? siKeríi Júniusi műsor Csupa sláger! Tacianu - Sandwina - Brigthons - Bujama Délutáni előadások: Csütörtökön 13-án d. u. 1R4 órakor j teljes esti műsor Szombaton 15-én d. u. l/25 „ j félhelyárikkal. Vasárnap 26-án d. u. 1/s4 órakor nagy ünnepi előadás. Gázvezetéki javítások POGÁNY Budapest, Vili., Rökk Szilárd-utca 30. Telefon: József 1—48. szám. Emésztést elősegítő „Äi» AT" MATTONl GIESSHÜB LE R TISZTA TERMÉSZETES A UK ALIAS SAVANYUVIZE­Csak röviden! Sokszor nem tudtuk megérteni, hogy mi az oka annak, hogy: a közönség tele van panasszal a főváros tisztviselőivel szemben. A köz­ponti városházán aránylag dominál a jó modor és az előzékenység. A panaszok zöme a kerületi elöljáró­ságok ellen szól. Különösen a hadisegélyesek nem győzik kiönteni keserűségüket. Most egy olyan eset­ről kapunk hirt, amelyet szóvá kell tenni annál is in­kább. mert az eset passzív szereplője társadalmi állá­sánál fogva is megérdemelte volna, hogy ne a türel­metlenség indulatos kitöréseivel kezeljék. Le tudjuk vonni az esetből a következtetést, hogy hogyan bán­nak az olyan ügyfelekkel, akik társadalmi állásuk ré­vén sem várhatnak a durva tisztviselőktől kíméletet. Az eset passziv hősét a sors egy Bérezi Endre dr. nevű tanácsi fogalmazóhoz sodorta. A fogalmazó ur, aki a Vl-ik kerületi elöljáróságon teljesít szolgá­latot, mindössze azt hallgatta végig, hogy hívják az információt kérő felet és mi annak foglalkozása. A kö­vetkező pillanatban átvette az érdeklődés tárgyát ké­pező aktát és idegesen, durván rákiálltott a félre: — Csak röviden! Csak röviden! Az illető urat ez a hang és ez a modortalanság, amely nyilván állandó természete Bérezi Endre fo­galmazó urnák, annyira felháborította, hogy most már ő is indulatosan jelentette ki: — Köszönöm, most már semmi dolgom a fogal­mazó úrral. Vette az aktáját és távozott. A jelenet azonban olyan heves volt, hogy a szomszéd szobában dolgozó Holtzspach dr. fogalmazó is figyelmes lett rá, utána sietett a távozó urnák és érdeklődött az eset részletei iránt. Az eset mindenesetre olyan, hogy fontosnak tartjuk azt részben a kerületet vezető elöl­járó. részben a személyi ügyeket intéző Kemény Géza dr. tanácsnok-főjegyző figyelmébe ajánlani. Tud­ják meg, hogyan bánik Bérezi fogalmazó a jobb társadalmi osztályokhoz tartozó ügyfelekkel és kép­zeljék el, hogyan bánhatik a szegény, támasz és vé­delem nélkül szűkölködő hadisegélyes asszonyokkal. Képzeljék ezt el és ne csodálkozzanak, ha az ilyen emberek rossz hírnevet szereznek az elöljárósági tisztviselőknek. Közgyűlés. A főváros törvényhatósága legköze­lebbi közgyűlését e hó 19-én tartja meg. Napirenden a költségvetés, közélelmezési és lakásügyi kérdé­sek fognak szerepelni. Sárgabarack-szüret Budapesten. A pesti utcán ma virágot árulnak „széplelkü hölgyeink“, akik jobb szeretnének egy cseresznyés-staniclibóí majszolni, kénytelenek vele megelégedni, hogy hosszunapi birs­alma gyanánt szentendrei és budakeszi satnya rózsákat szagolhatnak. Vigasztalásul nem lehet megígérni nekik, hogy hamarosan cseresznye- és eperözön lesz Budapesten, de azt bejelenthetjük, hogy a sárgabarack-szüret nem fog az idén elmaradni. A sárgabarack-szüret rendezője Bérezel Jenő dr. tanácsnok lesz, aki a sárgabarack-ügyben ugyanazzal az eréllyel és találékonysággal fog eljárni, mint ta­valy a paradicsom-ügyben cselekedte. — Az idén — mondta a tanácsnok ■— ann\ i sárgabarack lesz Budapesten, mint amennyi paradi­csom volt tavaly. Pedig a tavalyi paradicsomból még ma is van a legszegényebb embernek is pár üveggel. Páros-páratlan. A Hazárdjátékot beszüntették, a garnikat tisztességes foglalkozásra kényszeritették. ■ Csalódnak azonban azok, akik azt hiszik, hogy a szerelemről és a hazárdjátékról leszoktatják az embe­reket. Az igazi kártyás például, ha nincs más, képes akár páros-páratlant is játszani. Aminthogy megtör­tént már ez a napokban két művész úrral is, akik egész napi idegességüket a F é s z e k-klubban akar­ták lecsapolni egy enyhe bakkarat-játékbán. A Fé­szekben már a lomtárba vitték a hires, vagy-' hírhedt bakk-asztalt és ai két művész ur szomorúan kullogott hazafelé. Épen a Rákóczi-utra értek, amikor az egyik- művész azt mondja a; másiknak: — Tudod mit.’ játszunk páros-páratlant! — Hogyan te? — Hát te megmondod, hogy milyen villamos' jön most. Páros vagy páratlan? Ha eltalálod, ka.psz tő­lem tíz koronát, ha nem találod el. akkor én kapok tizet. Mert én vagyok a bankár, te vagy a pointeur. — Jó — mondta a másik — tehát páros! Szólt és jött egy 65-ös villamos. Fizetett tíz ko­ronát. — No még egyszer, páros! És jött egy 17-es. Megint tíz korona.

Next

/
Thumbnails
Contents