Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-06-12 / 24. szám
b Budapest, 1918. junius 12. — De most már igazán páros ám! Most vége a bankpassznak. Erre beállított e,gy 15-ös villamos. Ez már gondolkozóba ejtette a peches pointeurt, aki ebben a pillanatban elkeseredetten a homlokára csapott: — Óh én marha, hiszen a páros számok a Városi vonalain járnak. Itt éjfélig is veszthetném a tiz koronákat. A szerencsés bankár is csak most jött ra, hogy mi volt az oka a kivételes bankpassznak. Egyszóval a belügyminiszteri rendeletnek első kijátszása nem sikerült; de egyet a száz ellen, hogy az igazi zsu- gások mégis ki fogják találni, miként kell villamos- kocsikkal baskkot, vagy makaót játszani. A Noé bárkája ötvenedszer és e szezonban utoljára kerül színre a jövő hét hétfőjén, e hó 17-én. Ha t- vany Lili szenzációs vígjátékénak eddig előadásait zsúfolt ház nézte végig és csak néhány tag szabadságolása miatt kénytelen a Belvárosi Színház igazgatóságai a Noé bárkája előadásainak sorozatát erre a szezonra — néhány nap múlva megszakítani. Henry ni iuniusi műsora oly páratlan sikert aratott, amilyenben művészgárdának nem egyhamar van része, úgy hogv bátran lehet állítani: „Henry műsora vezet“. A szenzációs műsorból különösen kiemelendők: Del best Lovag, a Féjlábu kézmii- vész, Várady mesés ének- és tánccsoportja. Arin ande kutyaszinháza és a többi uj szám. Kereskedők részére nagybani eladás. Sternberg Ármin és Testvérei, és kir. udvari hangszergyár, Budapest, VII., Rákóci-ut 60. sz. Hegedűt, harmonikát, szájharmonikát, beszélőgépet, húrokat, gramofontiit és rugót legolcsóbb nagybani árakon szállít viszonteladóknak. Ne mulassza el tehát, hogy ezen legelőnyösebb beszerzési forrás, hol még az összes hangszerek békebeli minőségben kaphatók, rendelésével felkeresse. Beketow-cirkusz. A júniusi sláger műsor sikere előadásról-előadásra fokozódik. A mutatványok szenzációsak és mulatságosak. A cirkusz minden előadásra megtelik, ami ezt a. műsort tekintve, nem is csoda. Az egész háború alatt nem volt még ilyen műsor látható. Kizárólag elsőrangú, kitűnő artista- m utalványok, kitűnő lovasszámok és idomitások, nagyszerű bohócok. A 16 miisorszámban egyetlen gyöngébb nincsen és a közönség legnagyobb dicsérettel szól az előadásról. fi TŐKE • « • Jegyietek hadikölcsönt! Megjelent a nyolcadik hadikölcsön aláírási felhívása. Az uj kölcsön öVs'Vo-kal kamatozó adó- és illetékmentes járadék, az aláírás junius 12-töl július 11-ig tart. Az uj kölcsön kibocsátási kurzusa 91 K 50 f lesz, a többi részletről a prospektus bőven tájékoztat. Az állam újra kölcsönt kér és még mindig azt az előzékeny és barátságos módot választja, hogy csak kér és nem követel, holott ehhez is joga volna. Kétségtelen, hogy minden hadikölcsön sokkal nagyobb áldozatot követel, mint az előző. Erre a mostani hadikölcsönre is újra kell fegyverkezni és azt az organizáló erőt, azt a szívósságot, azt az újjászülető euerzsiát, amely hét hadikölcsön során megnyilvánult, most sokszorosan túl kell szárnyalni. E tekintetben a kis- tőkének éppen úgy megvan a maga rendkívüli hivatása, mint a nagytőkének. A kistőke láthatólag nagy mértekben érdeklődik a hadikölcsön iránt. Csak részben lehet ezt a tényt nemzeti áldozatkészségre és lelkesedésre visszavezetni. A kistőke érdeklődésének a legjobb magyarázata az a körülmény, hogy — sok a pénz. Nem egyszer fejtették ki a háborús gazdaságnak azt a sajátosságát, hogy a pénz bent marad az országban, az, amit a hadikölcsön koncentrál, újra szétfolyik a lakosság között, visszamegy oda, ahonnan a felszínre került, a nép közé. Nemcsak a vállalatokra áll ez, hanem valóban a népre, a kistőkésekre is. A munkás sokkal jobban keres, mint valaha, az üzleti viszonyok nagyon jók. Az ország egész üzleti forgalma bent, az országban bonyolódik le, a bankbetétek rohamosan emelkednek: egyszóval sok a pénz és ennek a legalkalmasabb levezetője a hadikölcsön. A nagytőke feladatai és kötelességei sokkal kézenfekvőbbek. A nagytőkét nem is kell bebiztosítani afelől, hogy az állam visszaadja a tőkét, fizeti a kamatot, kivált, vissza felvált, bevált azt, amit akarunk, mert hiszen a háború szerencséseinek nincs sürgősebb és természetesebb obli- gojuk, mint hogy a háborús konjunktúra könnyű hasznát, legalább részben a köz rendelkezésére bocsássák. A nagybirtok, a banktőke, a hadsereg- szállító, a vállalkozó tekintse olyan adónak a hadikölcsönt, amelyet önként vállalt és amelynek mértékét is maga szabja meg. Ez a felfogás azonban nem jelenthet kibúvót: a 8-ik hadikölcsön sikere páratlan kell, hogy legyen és aki kivonja magát alóla, azt nem elég megbélyegezni, azt oda kell állítani, ahová való: a hazaárulók törvényszéke elé. Jegyezzetek hadikölcsönt! A Ksod. botránya. A Kassa-Oderbergi Vasútnál tettenórték a semmeringi Vécsei-szanató- rium élelmiszer- és szénszállitóját: a vasút helyettes-igazgatóját, a nagyhatalmú Hollón Miklóst leleplezték. A vasút személyzete örömmel értesült a botrány felfedezéséről, de annál fájdalmasabban vettek róla tudomást a semme- ringi szanatórium hizókurát tartó paciensei, akik ezentúl, szegények, a háborús koszt sa- nyaruságlalt lesznek kénytelenek átszenvedni. Minthogy Hollán Miklós ellen a fölmerült vádak nagyrészben beigazolódtak, a vasúti- és hajózási főfelügyelőség elrendelte ellene a fegyelmi vizsgálatot, amelyet a vasút igazgató-tanácsa folytat le. Az igazgató-tanácsnak tagjai: Lúd- vigh Gyula, a vasút elnöke, Hollón Sándor ny. államtitkár, a Ksod kormánybiztosa, Pulszky Garibaldi vezérigazgató, továbbá a fegyelmi ügy előadója és a kereskedelmi miniszter megbízottja. Szépséghibája ennek az összeállitás- nak, hogy bírói funkció jutott a vád alá helyezett Hollóm Miklós édesatyjának, továbbá Pulszky Garibaldinak, akiről közismert, hogy hivatali érintkezésében teljesen Hollán Miklós befolyása alatt állott. A vezérigazgató egyébként sem lehet elfogulatlan, mert hisz a Hollán- botrány alól őt sem lehet mentesíteni és ha más vád ellene nem is merülhet föl, annyi felelősséget mindenesetre át kell reá hárítani, hogy mint legfőbb hivatalvezető, a köteles gondosságot elmulasztotta. A Ksod személyzete érthető kíváncsisággal várja a vizsgálat lefolytatásának eredményét, amely bizonyára- méltó büntetésben fogja részesíteni a magáról megfeledkezett igazgató-helyettest. Nennyit keresett a Cukoripar? A Magyar cukoripar r.-t. e hó 24-én tartja évi rendes közgyűlését. A hivatalos la.pban közölt meghívó a rendes szokástól eltérően nem közli a múlt év zárszámadását, amely titkolódzásnak nincsen különösebb létjogosultsága, mert minden laikus ember is tudja, hogy a cukorbárók alaposan kihasználták a háborús konjunktúrát és tiz-husz, esetleg több milliócska üzemi fölöslegért egyiknek sem kell a szomszédba átfáradnia. Vagy cukoriparék attól tartanak, hogy a közönség fölzudul, ha óriási keresetükről tükröt állítanak elibiik? E felől nyugodtak lehetnek. a közönség már apatikus, b'elenyugszik a cukorárak folytonos és indokolatlan áremelésébe és nem akar egyebet, csak • cukrot. De azt sem kap eleget. Cukoriparék azt sem a publikumnak adják, hanem a konzervgyáraknak, mert a cukorgyárak bankérdekeltsége nem elégszik meg a cukron elért haszonnal, a konzerv- gyártáson is keresni akar. R o b i t s c h c k Zsigmond igazgató ur engedelmes végrehajtója a cukoripar részvényesei akaratának és ezt hajlandók is volnánk megbocsátani neki, ha akaraterejének jelével más oldalon is találkoznánk. De sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a Morvaországból közibénk szakadt cukorbáró évtizedek óta nem tartotta érdemesnek zengzetes szép nyelvünk megtanulását és ez az oka annak, hogy a legnagyobb magyar cukorgyári vállalat irodájában még ma is német a hivatalos nyelv. Mindenesetre visszatetsző ez, mert a magyar fővárosban nincs joga egy vezető állásban levő embernek arra. hogy az ailája rendelt hivatalnokokat a vele való érintkezésnél idegen nyelv használatára kényszerítse. A O. K. H. sáfárkodásáról. Az Országos Központi Hitelszövetkezet e hó 20-án tartja ez évi közgyűlését. A múlt évi zárszámadás 552.127 K IGYULTH-KEOENnrE Zö LDKDVES aviMO koron» tiszta nyereségről számol be. Nincs szándékunk a: mérleget részletesen megbírálni, két feltűnő tétel mellett azonban nem térhetünk szótlanul napirendre. A „szövetkezetek háború által károsult tisztviselőinek és hátramaradottainak segélyezési számláját“ mindössze- 152.391 K terheli, tehát az O. K. H. és a körébe tartozó összes szövetkezetek csak ilyen csekélységet juttattak a háború által sújtott alkalmazottaiknak, illetve azok hátramaradottaiknak. Evvel a soványan dotált, szamaritánus célokat szolgáló számlával szemben az „Üzleti költségek“ csaknem három m illió koronára rúgnak. Itt aztán érdekes volna részletesebb adatokat megtudni. Kiváncsiak vagyunk ugyanis, hogy e három millióból mennyi jutott báró Korányi Frigyes vezérigazgató urnák és mily ösz- szegbe kerül a báró ur autójának a fentartása? Minthogy az 0. K. H. részben (sőt nagyrészben) közpénzeket számol el, joga van a nyilvánosságnak a fenti kérdés fölvetéséhez. Annál nyomatékosabban kérdezzük ezt, mert a mi föltevésünk az, hogy Korányi báró ur egymagában többet élvezett az O. K. H. pénzéből, mint amennyit az intézet az összes háborusujtotta alkalmazottaknak juttatott. Tőkeleszállítás, tőkeemelés. A Bélapátfalvái portlan dcementgyár r.-t. e hó 20-án közgyűlést tart, amelyen 4.200.000 koronás- alaptőkéjét az eddig fölmerült 2.109.907 korona veszteség leírása után fölemeli tízmillió koronára. A vállalat vezetője Kobelrausch Gyula, Serényi Béla gróf putnoki uradalmainak volt intézője, aki „köz- gazdasági téren szerzett érdemei“-ért nemrég „bélapátfalvi“ előnévvel magyar nemesi rangot kapott, sőt legutóbb udvari tanácsos is lett. Váljon milyen kitüntetésben részesült volna Kobelrausch ur. ha a közgazdasági vizeken a. reája bízott hajót biztosabb kézzel kormányozta volna? A Baróti szeszgyár tőkeemelése. A Báró ti s z e s z f i n o mi i t ó-, cognac- és 1 i k ö r g y á r r.-t. e hó 18-án rendkívüli közgyűlést tart, amelynek tárgysorozatán a vállalat' tőkefelemelése szerepel. A Baróti szeszgyárnak jelenleg 10 millió korona az alaptőkéje, amelyet tizenöt millióra fognak szaporítani. A vállalat részvényeit a patronizáló M agyar országos bank hétfőn vezette be a tőzsdére^ 640 koronás árfolyamon. A részvényekben élénk üzlet fejlődött ki. Ipari vállalatok érdekközössége. A Kereskedelmi Bank cementgyári vállalata, az E g y e s ü 11 tégla- é s cementgyár r.-t. a háború folyamán azt a tapasztalatot szerezte, hogy a szénellátás biztosítása elengedhet,elen föltétele a cementgyári üzem zavartalan vitelének, különösen most, amikor a cementgyárak részére kiutalandó szén harmadrendű szükségletnek van minősítve és ilyen körülmények között annak beszerzése idegen bányákból csaknem leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Ezek a nehézségek a lábatlani cementgyárban többször üzemzavart okoztak. Ennélfogva az igazgatóság, hogy a kalami- tások egyszer és mindenkorra kikiiszöböltessenek, elhatározta, hogy érdekközösséget vállal a gyártelepével szomszédos szénbányavállalatnál, az Eszter- g o m-S z á s z vári koszé n b á n y a r.-t.-nál. Ez a részvénytársaság leányvállalata a S a 1 g ó t a r - j á n i kőszénbánya r.-t.-nak, tehát szintén a Kereskedelmi Bank ipari érdekeltségéhez tartozik, ami a folyamatban levő tárgyalások sikeres befejezését rendkívül megkönnyíti. Az érdekközösség megvalósítása esetén az Egyesült tégla- és cementgyár ötmilliós alaptőkéjét föl íogjai emelni. Jubiláns kitüntetések a Hitelbanknál. A Magyar általános' hitelbank ötven éves fennállása alkalmából a közgazdaság terén szerzett érdemeik elismeréseid a király Kovács Géza ügyvezető-igazgatónak a, Ferenc József-rend középkeresztjét, Ervin Kálmán igazgatónak a Ferenc Jó- zsef-rend tiszti keresztjét, végül S e b e s t a Kolos igazgatónak a III. osztályú vaskorona-rendet díjmentesen adományozta. Kitüntetések a Kereskedelmi Banknál. A Pesti magyar kereskedelmi bank hetvenötéves fennállása alkalmából a közgazdaság terén szerzett érdemeik elismeréseid a király Fehér Miksa ügyvezető-igazgatónak, valamint törvényes utódainak a magyar nemességet „Nagyabonyi“ előnévvel díjmentesén, továbbá G lősz Ferenc főügyésznek a II. osztályú polgári hadiérdemkeresztet és B ii c h 1 e r Lajos igazgatónak a Ferenc József-rend tiszti keresztjét adományozta. Előléptetések a Standardnál. A S t a n d a r d magyar fate r m élők r.-t. igazgatósága Deutsch Dezső ügyvezető-igazgatót vezérigazgató-helyettessé, Nobel Árpád igazgató-helyettest ügyvezető-igazgatóvá, Grossmann Leót, a kiviteli osztály vezetőjét, igazgatóvá. Pogány Sándor
