Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-05-29 / 22. szám
Budapest, 1918. május 29. 3 ^ÖVÁEOtiT/jj^P KöziiDzjatúsI tisztviselők Fizetés- és státuszrendezése Kemény Géza tanácsnok-lőjegyzö előterjesztései A tani tok fizetésrendezési javaslata után végre megjelent a közigazgatási személyzet helyzetének javítására vonatkozó néhány előterjesztés is. Bódy Tivadar dr. polgármesteri székfoglalójakor tett Ígéretéhez híven hamarosan kidolgoztatta ezeket az előterjesztéseket, amelyek ha nem is segítenek gyökeresen a tisztviselő helyzetén, mégis javulást jelentenek anyagilag is, az előmenetelben is annyira, amenny'ilre a főváros a maga meglehetősen szűkre szabott hatáskörében cselekedhetik. Számszerűit hét ilyen előterjesztés van, amelyeknek javaslatait magáévá tette a tanács is, a pénzügyi bizottság is és elismeréssel adózott Kemény Géza dr. tanácsnok-főjegyző munkájának, amely az első uj hatáskörében. Az első előterjesztés nagy reformot akar életbeléptetni: azt, hogy a várakozási idő alapján nemcsak az egyes fizetési fokozatok, hanem afizetési osztályok között is helye van a fokozatos előlé- pésnek. Annyit jelent ez a javaslat, hogy a választások igazságtalanságait legalább némiképpen kiküszöbölik, mert a fogalmazó, ha nem is választják meg tanácsjegyzővé, a szabályszerű várakozási idő után átlép a IX. fizetési osztályból a VIII. osztályba. Mint az előterjesztés kifejti, ez nem jelentené a mai választási rendszer megszűntét, hanem annak kiegészítője, korrektivu- ma lenne. A magunk részéről ezit. a reformot igazságosnak és jogosnak tartjuk, mert végre is biztosítani kell egy bizonyos fizetést, amelyet a fővárosi tisztviselő föltétlenül elér, ha huzamosabb ideig kifogástalanul szolgálta a fővárost. Az előterjesztés megjegyzi, hogy ezzel a nagyobb fizetéssel a tisztviselő nem nyerné el a magasabb osztállyal járó címet, de azt hisszük, hogy ez a megjegyzés csak arra való, hogy a belügyminiszter ne. kifogásolja a reformot. Szükségesnek tartjuk, hogy akkor, amikor ezt a javaslatot a kormány jóváhagyta, az elnöki osztály és a tanács uj javaslattal álljon elő: azzal, hogy a magasabb fizetési osztályba lépő tisztviselő igenis kapja meg a magasabb fizetési osztállyal járó címet. Legyen a városházán címzetes tanácsjegyző, hiszen általában nem a fogalmazó hibája, ha nem tud valóságos tanácsjegyző lenni. Méltányos az is, hogy az a tisztviselő, akinek főiskolai képesítése van, főiskolai pótlékban részesüljön. A pótlékot az állami tisztviselőkéhez hasonlóan, évi 400 koronában akarja megszabni az ügyosztály. A második előterjesztés, mely szintén nagyon fontos, részleges státuszrendezést javasol, illetve némileg a mai igazságtalan állapot korrektivumát. A harminc segédfogalmazói állást meg akarja szüntetni s e harminc állás helyébe a következőket szervezni: két főjegyzőit az V., két főjegyzőit a VI., Öt első osztályú tanácsjegyzőit a VII., öt másodosztályú tanács- jegyzőit a VIII., nyolc elsőosztályu fogalmazóit a IX. és nyolc másodosztályú fogalmazóit a X. fizetési osztályba. Eszerint a tanácsi fogalmazó-szak létszáma összesen 200 főből állana a következő megoszlás szerint: (a zárójelben lévő számok a mai állapotot jelzik) 1 polgármester (1) 3 alpolgármester (3) 16 tanácsnok, (16) nyolc a III. és öt a IV. fizetési osztályban 10 kerületi elöljáró (10) öt a III. és öt a IV. fizetési osztályban, 30 főjegyző (20) tizenöt az V., és tizenöt a VI. fizetési osztályban, 32 első osztályú tanácsi jegy'ző (22) a VII. fizetési osztályban, 32 másodosztályú tanácsjegyző (22) a VIII. fizetési osztályban, 38 első osztályú fogalmazó (30) a IX. fizetési osztályban és 38 másodosztályú fogalmazó (30) a X. fizetési osztályban. Ma 30 segédfogalmazói állás van a XI. fizetési osztályban, de átmenetileg negyven állás van betöltve. A tanácsi fogalmazói szakon kivid a javaslat az árvaszéki szakon is megszüntet öt segédfogalmazói állást s a helyébe szervez a VI. fizetési osztályba 3 árvaszéki főjegyzői, a IX. fizetési osztályba 1 első osztályú fogalmazói és a X. fizetési osztályba 1 árvaszéki segédfogalmazói állást. Újítás e javaslatban az, hogy az árvaszéknél is szerveznek főjegyzői állást. Arányosítja a javaslat a fizetési osztályok között való eloszlást is. Minthogy a közgyűlés már régebben a II. fizetési osztályba sorozta az árvaszéki elnököt és a III. osztályba helyetteseiket, az előterjesztés azt javasolja, hogy a tiszti főügyészt a II. és helyettesét a III. osztályba sorozzák. Előlép még a statisztikai hivatali igazgató a III. osztályba, az aligazgató a IV. osztályba, a statisztikai hivatali titkár a VI.-ba és az V.-be, s mint uj állás vétetne föl egy hoz hasonlóan) a VIII.-ba és a VII.-be, továbbá egy" fogalmazói állás a X.-be és a IX.-be. Előlép a főlevéltáros a IV.-be, a levéltáros a VI.-ba. A köztisztasági szakon a köztisztasági igazgató állását a VI.-ba és az V.-be sorozzák, szerveznek három főfelügyelői állást a V11.-be, három felügyelőit a VIII.-ba, 4 főtisztit a IX.-be és 4 tisztit a X.-be és XI.-be. Ezzel szemben 9 ideiglenes hivatalnoki állás megszűnik. Szerveznek még egy gyógyszerészeti szakelőadói állást is a VII. és VI. osztályba. A harmadik előterjesztés a k ü I ö n m u n k a d i j a k- r ó 1 szól. Eszerint a tisztviselő a hivatalos órákon kivid végzett munkájáért óradijat kap, amelyet a havi törzsfizetés 1 százalékában állapítanak meg, illetve minimálisan 1 korona 50 fillérben és maximálisan 5 koronában. Őradij legföljebb három óra után járhat. Eszerint — egy hónapban 26 munkanapot számítva — mellékesen megkereshet egy tisztviselő három órai külön munkával minimálisan 110—120 koronát s maximálisan 380—400 koronát. A negyedik előterjesztés azokat az ideiglenes hivatalnokokat lépteti elő, akik a múlt alkalommal nem részesültek előlépésben, az ötödik 189.023 koronát szán ama nyugdíjasok részére, akiknek nincsen la- kásbérnyugdijuk, a hatodik a még le nem törlesztett fizetési előlegek letörlesztésének fölíiiggesztését javasolja 1920-ig, a hetedik pedig megakarja szüntetni, legalább is egyelőre, a segítő alapra levont 1 és 2 százalékot, Ez a hét előterjesztés kerül a szerdai közgyűlés elé és semmi szükség, hogy a bizottsági tagok örömmel járjainak hozzá a főváros nyomorgó tisztviselőkara helyzetének javításához. Ezeket a javaslatokat a kormánynak föltétlenül honorálnia kell, hiszen ez a minimuma annak, ami megilleti a háborít alatt fokozott erővel dolgozó tisztvselőket. S hogy teljesen tisztán lásson a közgyűlés, egy statisztikai kimutatással is fognak szolgálni a bizottsági tagoknak: ösz- szehasonlitást arról, mennyit dolgozik egy tanító és egy tisztviselő, s hogy aránylik egymáshoz a kétféle javadalmazás . . . Változtatások az előterjesztésen. A tanács vasárnap délelőtt rendkívüli ülést tartott, amelyen letárgyalta az elnöki ügyosztály javaslatait. Délelőtt tiz órától délután egy óráig tárgyalt a tanács és a nagy vitának az lett a«z eredménye, hogy a státuszrendezésröl szóló javaslaton gyökeres változtatásokat tett - a tisztviselők előnyére. A tanács ugyanis arra az álláspontra helyezkedett, hogy az 1917. évi szervezési határozatot, amely még mindig a belügyminisztériumban van és várja a jóváhagyást, összevonja az elnöki osztály mostani javaslatával, sőt ezt az együttes javaslatot is kibővíti, úgy hogy a tanács előterjesztése kiterjed az összes kategóriákra, s körülbelül három millió koronát juttat a tisztviselőknek. A tanács nem szünteti meg a segdfogalmaizói állásokat — ellentétben az eredeti javaslattal - mindössze tizzieil csökkenti a mai számot, viszont eltörli az első és második osztályú fogalmazói megkülönböztetést, úgy hogy valamennyi fogalmazó egy fizetési osztályban lesz. E szerint — s ehhez a javaslathoz hétfőn a pénzügyi bizottság is hozzájárult — a tanácsi fogalmazói létszám igy alakul: 1 polgármester az I. fizetés osztályban, 3 alpolgármester az I. fizetési osztályban, 8 tanácsnok és 5 elöljáró a III. fizetési osztályban, 8 tanácsnok és 5 elöljáró, a IV. osztályban, 15 főjegyző az V. osztályban, 15 főjegyző a VI. osztályban, 28 tanácsjegyző a VII. osztályban, 28 tanácsjegyző a Vili. osztályban, 60 fogalmazó a IX. osztályban és 20 segédfogalmazó a X. osztályban. A tanács amellett, hogy minden szakon több uj állást szervezett az 1917. évben elhatározot- takon kivtil — igy a többi között helyettes-fő- számevvői állást is a IV. fizetési osztályba — az egész vonalon arányosabban osztotta be1 a tisztviselőket az egyes fizetési osztályokba. A pénzügyi bizottság hétfőn helyeselte a tanács korrigálásait s igy valószínű, hogy. a közgyűlés sem tesz ellene kifogást. Csupán egy feltűnő igazságtalanságot követett eil a tanács és ezt — önmagéival szemben cselekedte. Akkor, amikor a főügyész, a főorvos és az árvaszéki elnök állása a II. fizetséi osztályba van sorozva, a tanácsnokokat felerészben a III. és felerészben a IV. osztályba osztotta be. Értjük, hogy a tanács tagjai feszénácsnokok semmivel sem végeznek kisebb és kevésbé fontos munkát, mint az említett három főtisztviselő. A közgyűlés kötelessége, hogy a tanácsnak azt a megokolatlan szerénykedését kikorrigálja, hiszen a fővárosnak azok a intisztviselői, akik tényleg vezetik a közigazgatást, nem lehetnek hátrább a rangsorban a többi főtisztviselőnél, akik egyébként nem is tagjai a tanácsnak. Több gyermekes családok segítése. Gazdasági és szociális szempontból igen nagyjelentőségű indítványt tett a tanácsnak vasárnapi ülésén dr. Csupor lózsef tanácsnok. Az indítvány az, hogy több gyermekes családoknál a négy és öt gyermekkel bíró alkalmazottak törzsfizetésüknek 33 százalékát, hozzávéve az ennek megfelelő háborús segítséget, a hat és hatnál több gyermekkel bíró családoknál pedig az alkalmazottak a törzsfizetésüknek 50 százalékát, hozzávéve az ennek megfelelő háborús segítséget kapják meg pótlékképpen. A hosszantartó háborúban, az elnéptelenedés és emberi pusztítás idejében, ez az indítvány első sorban a legnehezebb napokat élő fi\fizetésű alkalmazottak helyzetén kíván segíteni és pedig az indítvány nemcsak a fővárosi alkalmazottakra vonatkozik, hanem az a valódi célja, hogy az egész ország alkalmazottaméi fölhívja a kormány figyelmét arra, hogy ebben az irányban mielőbb kell valamit tenni. A tanács az indítványt helyesléssel fogadta és azt megfelelő előkészítés céljából kiadta az elnöki ügyosztálynak. Kövessük Lipcse példáját! A Keleti Vásár jelentősége Szent István vásárjait modern keretekben és a ma stílusában eleveníti föl augusztus 16—22-ig a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. A Budapesti Keleti Vásár jelentőségét nem kell külön megvilágítani. A magyar életben történelmi múltja van a vásárnak. A Duna völgye az európai kereskedelem legfőbb útvonala volt és az újonnan alakult gazdasági viszonyok között újra vissza kell térnie ennek az állapotnak, de fokozott méretek között olyan érvényesülésben, amelyet a magyar kereskedelem és ipar egyaránt megérdemelnek. A modern közlekedés és kereskedelem szédületes arányú eszközei mellett a vásár más szempontokból lett jelentős, mint volt valaha. Most már nem a termelő és fogyasztó szempontjából van jelentősége, hanem abból a szempontból, hogy a termelő és kereskedő érintkezését könnyítse meg. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara eddig is rendezett áruminta-vásárokat, most azonban még szélesebb alapokon szervezi azt meg. A magyar gazdasági élet jövője azon a ponton dől el, hogy a háború alatt és után tudnak-e piacot szervezni áruink, terményeink részére a Balkánon. Ez a gondolat az alapja annak, hogy a kamara az idén k e- leti vásárt rendez. A keleti vásár megszervezése immár teljes erővel megkezdődött és természetes, hogy annak sikere érdekében a fővárosnak is nagy missziója van. A vásár rendezői már a legelső lépéseknél bevonták tanácskozásaikba Z i 1 a h y Dezsőt, a Székesfőváros Idegenforgalmának igazgatóját. Arról a szerepről, amelyet a főváros szándékozik vállalni, megkérdeztük Zilahi igazgatót, aki a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt a következőket volt szives elmondani: — Egy esztendő előtt Bárczy polgármester nr utasítására megnéztem és tanulmányoztam a lipcsei vásárt. Mondhatom, hogy haszna lesz annak a tanulmányutamnak a keleti vásár sikere körül. A lipcsdi vásáron mindenekfölott a Messe- amtot tanulmányoztam, amely egy pompásan bevált intézmény. A Messeamt a vásár területének középpontjában volt felállítva, hogy mindenfelől kön yen meg lehetett közelíteni. Ez a Messeamt mindent elintézett, amire az idegennek szüksége volt. Elintézte a rendőri bejelentést, az útlevelet, a lakáskérdést és megadta a gazdasági és egyéb irányú felvilágosításokat. — Most, amikor a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felújítja az István-napi vásárt, mintaképül szolgálhat a fővárosnak is az az élénk részvételi, amit Lipcse város a lipcsei vásároknál kifejt. A lipcsei vásárra a múlt esztendőben Lipcse városa pusztán reklámra egy mii-
