Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-05-22 / 21. szám

2

Budapest, 1918. május 22.

Nem kell uj aktagyár

Rossz a Központi Üzemfelügyelőség tervezete — Költséges az adminisztráció — Csak szakértők ellenőrizhetnek — Üzemi tanácsok alakítandók

A főváros különféle üzemeinek központi ellenőrzésére „Központi Üzemfelügyelőség1 címmel egy önálló szervet kivannak létesíteni, s erről a kérdésről

mint a f ő v á r o s i Hírlap jelentette már hetek óta folynak a húszas-bizottságban a bizalmas tárgyalások.

A Központi Üzemfelügyelőség úgy, amint az a tárgyalások alapjául szolgáló tervezetben kontem- plálva van, valószínűleg nem kerül megvalósításra, mivel a gyakorlatban élők véleménye szerint ezzel az intézménnyel nem volna a kívánt cél megfelelően elérhető, másrészt pedig az intézmény létesítése több mint 600,000 korona újabb terhet jelentene a főváros háztartására nézve. Vannak, akik nem minden alap nélkül azt tartják, hogy ez az intézmény az ellenkezőjét szülné annak, amit a jóhiszemű tervezők elérni szándékoztak.

Igen érdekes az az álláspont, amit a főváros egyik legnagyobb és elismerten jól adminisztrált üzemének igazgatósága a tervezettel szemben hangoztatott és amelyről sikerült hiteles információt szereznünk. Kár, hogy ilyen fontos kérdésben nem hozzák nyilvánosságra a gyakorlati szakférfiak nyilatkozatait, amelyek elsősorban vannak hivatva a döntő tényezők kellő tájékoztatására.

A jelzett véleményt röviden a következőkben foglalhatjuk össze:

A tervezett központi szervnek az volna a feladata, hogy az összes városi üzemeket gazdaságpolitikai, gazdaságosság és vagyonkezelési szempontból állandóan ellenőrizze.

E feladatnak első és második részét ma a nagy üzemek mellé a törvényhatósági bizottság és a tanács tagjaiból állított igazgatóság látja el a vállalat vezetőjével együttesen, mig a vagyonkezelési ellenőrzést a székesfővárosi számvevőség végzi. A jelzett álláspont szerint teljesen kivihetetlen az, hogy a hármas feladatot a központi felügyelőség eredményesen végezhesse, mivel olyan szakembereket, akik az összes városi üzemeket szakszempontból irányitóan tudnák ellenőrizni és arra felügyelni, lehetetlen kapni. A legkülönfélébb természetű városi üzemek vezetése külön-külön egészen speciális tudást és gyakorlati tapasztalatot' igényel, s épp ezért komoly szakember nem is vállalkoznék arra a feladatra, melyet a tervezet tőle kíván, mivel annak megfelelni képtelen volna.

Az intézmény és annak tervbe vett szervezete ilyenformán csak papiroson és a városi bud- getben volna meg s arra szolgálna, hogy gyámhatóságot gyakoroljon az üzemek felett és azokat az annyiszor hangoztatott kereskedelmi szellemben való vezetésben hátráltassa. Hogy menynyire bürokratikusán fogja fel a tervezet a felügyelőségnek mimikáját, legjobban jellemzi az, hogy az üzemfelügyelők az üzemekben tapasztaltakról az üzem vezetőjének nem mondják meg véleményüket, hanem arról csupán a polgármesternek tehetnek írásos jelentést. Aki a gyakorlatban él, az tudhatja, hogy ez mit jelent: aktagyá- rat. A tervezetnek nagy hibája, hogy az üzemek vezetőinek felelősségét megosztás révén lazítja. A gyakorlat ennek épp az ellenkezőjét parancsolja, hogy t. i. az egyéni felelősség minél nagyobb mértékben érvényesüljön a vállalat vezetőinél.

A tervezet egy központi üzemi bizottságot kíván létesíteni, amelyben' a törvényhatóságnak 12 tagja foglalna helyet s ez mondana véleményt az Üzemfelügyelőség referádája alapján minden, a közgyűlés elé kerülő ügyben. A tanácsi ügyosztályok, a föszámvevö és az üzemek vezetői ebből teljesen kikapcsoltatnának. Megtörténhetik tehat, hogy ez a bizottság az üzemvezetőség és az ügyosztály javaslatával ellenkező határozatot hoz és javasol a közgyűlésnek, anélkül, hogy a felelős egyéneknek módot adna álláspontjuk vagy javaslatuk megvédésére.

A tervezet azt a benyomást kelti, hogy az az üzemi gyakorlaton teljesen kívül álló egyénnek szellemi terméke és az illetőnek még érzéke sincs a helyes üzemvezetés iránt. Ilyen körülmények között a javaslatból természetesen nem lehet élő szervezet és szerencsétlenség volna a főváros üzemeire nézve ilyen intézménynek kerékkötő működése. Feltétlenül szükséges, hogy

a főváros üzemei között megfelelő kapcsolat lé- tesittessék és hogy úgy az anyagbeszerzés, mint a munkabér és tisztviselői javadalmazások tekintetében egységes és megtakarításokat eredményező érintkezés teremtessék.

Úgy értesülünk, hogy a huszas albizottság ülésein igen értékes eszmecsere keretében sikeresnek látszó és 2i gyakorlatban helyesen megvalósítható terv alakult ki, mely könnyen és a főváros háztartásának minden külön megterhel- tetése nélkül keresztülvihető volna. A terv az, hogy a főváros üzemei 4—5 csoportba sor őzt as-% sanak aszerint, amint az üzemek természete azt kívánatossá teszi. Minden csoportnak legyen a gázgyárhoz hasonló igazgatósága, mely felerészben a törvényhatóság tagjaiból, felerészben pedig tanácstagokból alakíttassák az illető csoporthoz tartozó üzemek vezetőinek bevonásával. Ez az igazgatóság irányítaná az üzemigazgatósággal együttesen az üzemek vezetését és azt egyúttal állandóan ellenőrzi. A vagyonfelügyelőt állandó és intenzivebb ellenőrzése céljából a székesfőváros számvevősége megfelelő személyzettel látandó el és abba a helyzetbe hozandó, hogy törvényes jogát és kötelességét megfelelően gyakorolhassa.

Az üzemek gazdaságos működésének ellenőrzésére pedig üzemi tanács alakítandó, amelynek tagjai felerészben bizottsági tagokból, felerészben pedig a városi üzemek legkiválóbb szakembereiből választatnék. Ez az üzemi tanács foglalkoznék az egyes üzemek gazdaságos vezetésének ügyéivel, s az üzemi tanács tagjai csoportokba osztva és a számvevőség egy-egy közegével kiegészítve, a helyszínen is gyakran ellenőrizhetnék az üzemeket. Ebben a tanácsban volnának megtárgyalandók az anyagbeszerzési, továbbá a munkabérekre és a tisztviselők javadalmazására vonatkozó ügyek, hogy ezáltal biztosíttassák azoknak egységes intézése. Ez a megoldás, amelybe úgy a törvényhatósági bizottság tagjai, mint pedig a megfelelő gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakférfiak bevonattak, mindenesetre eredményesen láthatná el a reá bízott feladatokat.

Az üzemek ellenőrzésének és felügyeletének ügye még az érés stádiumában van s minden remény meg van arra, hogy olyan megoldásra kerül, amely a fővárosnak az üzemekhez fűződő fontos vagyoni érdekeit ki fogja elégíteni. (de)

A főváros és a zöldséHzindikátin

Bérezel tanácsnok nyilatkozata

A főváros zöldséggel és gyümölccsel való, minden remény szerint burgonyával is, ellátását az idén még biztosabbnak és tökéletesebbnek tekinthetjük, mint a legutóbbi esztendőben volt, bár el kell ismerni, hogy Bérezel tanácsnok, aki ezt a nehéz feladatot jeles ambícióval kezelte, eddig is szép sikereket ért el. Az idén azonban a helyzet lényegesen megjavult és valószínű, hogy simábban megy majd a lakosság ellátása, mint eddig ment. Változást hoz e tekintetben a jó termés és a termelés fokozása. Kérdés most már csak az, hogy a zöldség-, főzelék- és gyümölcs-ellátásra alakulandó uj szerv, az Országos Zöldség-, Főzelék- és Qyümölc s-S zindikátus, milyen vonatkozásba fog jutni a fővárossal és miként fogja a budapesti lakosság ellátását megkönnyíteni, vagy megnehezíteni. Bérezel Jenő dr. tanácsnok a Fővárosi Hírlap számára az alábbiakban részletesen nyilatkozott ebben a kérdésben és nem lehet tagadni, némi aggodalmai vannak a szervezkedési alapszabályok egyik pontja ellen, amely a szindikátusnak monopolisztikus hatalmat ad a kezébe. A kormány jóindulata azonban valószínűleg megtalálja majd a módját, hogy a fővárosnak minden körülmények között biztosítsa a szabad beszerzés jogát.

Elsőbben még a zöldségpiac mai helyzetéről kérdeztük meg Bérezel tanácsnokot, aki a következőkben válaszolt:

■— Most dolgozunk a Hatósági Zöldségüzem jelentésén, amely hii képét fogja mutatni az elmúlt esztendő alatt folytatott működésünknek, ami pedig minden' várakozást kielégítően teljesen megfelelt a hozzáfűzött reményeknek. A jelentést még a hét folyamán a polgármester ur elé terjesztem és aztán szétküldés céljából kinyomatjuk.

; A fővárost érdeklő termelési helyeken ai kitűnő májusi időjárás a korai burgonya, valamint a zöldség és főzelék fejlődésére tökéletesen jóhatásu volt és a legvérm.sebb reményekre jogosít. A felhozatal iránt az üzem már minden előkészületet megtett és ez a gondoskodásunk a közeli napokban jelentkezni is fog, mert főzelékkel és zöldséggel a piacot bőségesen el fogjuk iátni. Elsőnek a zöldborsó fog megérkezni. Ennek az árát most maximáltuk. Május 20-ikától a zöldborsó ára: a termelőnél 1.50 K, a nagykereskedőnél helyben 2.26 K, a kis fogyasztás részére a piaci ár 2.60 K. A cseresznye ára ugyancsak május 20-ától: a termelőnél 2 K, a nagykereskedőnél 2.80 K, a kis fogyasztás í észére 3.20 K-ba kerül.

Megkérdeztük a tanácsnok urat, hogy a Hatósági Zöldségüzem milyen álláspontot foglal el az alakulásban lévő zöldségszindikátussal szemben?- Az Országos Közélelmezési Hivatal elhatározta, hogy a zöldség- és főzelékforgalmut' a belföldön szabaddá teszi. Csak az ország határán fog mintegy 25—50 kilométeres sávot kikentem; a korlátolt területen ezentúl is csak szállítási igazolványokkal lehet majd a forgalmat lebonyolítani. Ennek a megokolt célja az, hogy a csempészésnek gátat állítsanak. A szabad forgalom visszaállítása céljából a Közélelmezési Hivatal tanácskozásokat folytatott a szakmabeli kereskedőkkel, hogy miként lehetne a legitim kereskedelem bevonásával a zöldség-, főzelék- és gyümölcsfélék szabad kereskedelmét rendezni. A K. H. különös figyelmet fordított arra, hogy az uj alakulat a főváros vállalkozását érintetlenül hagyja, hogy a főváros szükséglete feltétlenül biztositassék és hogy ia> létesítendő uj szerv a Zöldségüzem működését se ne korlátozza, még kevésbbé azonban megbénítsa. A tanácskozások, — amelyeken én is résztvettem — azt eredményezték, hogy a főbb termelési helyek kereskedői: az újvidékiek, a kecskemétiek, a körösiek, á szabadkaiak és a makóiak, egyetértőén a budapesti szakmabeli nagykereskedőkkel megalakítják az Országos Zöldség-, Fözelék- és Gyümölcs-Szindikátust. Ez a szindikátus elsősorban, az export céljait szándékozik szolgálni és a Közélelmezési Hivatal már előre is biztosította az alapítókat, hogy a belföldi szükséglet kielégítése után, a kivitelre engedélyezett mennyiséget a szindikátus tagjai révén bonyo- littat.ia le.

— A szindikátusnak — mint értesülök — minden szakmabeli kereskedő tagja lehet, aki kötelezettséget vállal arra, hogy az általa vásárolt terményeket üilső sorban a belföldi fogyasztásra fogja felhasználni. Van azonban a szervezkedési alapszabályokban egy pont, amely — a szervezet legjobb szándékának föltételezése mellett — kell, hogy bennünket elővigyázatosakká tegyen. Ez a pont — úgy vagyok informálva — arra kötelezi a szindikátus tagjait, hogy a forgalom lebonyolításánál egységesen kötelesek eljárni. Világos tehát, hogy bizonyos monopolszerii jellegei kíván a szindikátus elérni és ez ellen nekünk, hogy a főváros ellátása zavartalan maradjon, idejekorán védekeznünk kell.

— Mi a legitim kereskedelem szervezkedése ellen egy pillanatig sem akarniuk állást foglalni, sőt szívesen látjuk a tömörülést, ha az a mi köreinket nem zavarja, nekünk megfelelően rendelkezésünkre áll és a főszempontot figyelemben tartja: a főváros mindenkori pontos ellátását. Elővigyázatból azonban mégis bizonyos aggálylyail kell tekintenünk a szervezkedés monopolizáló törekvése elé. Mert ha az összes szakmabeli kereskedők bent lesznek a szervezetben és az igy tömörült kereskedők csak a saját szervezetükkel léphetnek érintkezésbe, akkor a Hatósági Zöldségüzem hiába megy le például Újvidékre bevásárlás céljából. Ott esetleg már azt a helyzetet találja, hogy az ottani kereskedők, — akik tagjai a zöldségtrösztnek — a termelőnél már1 előre lekötötték a terményeket és a Zöldségüzem megbízottja ilyen körülmények között képtelen bevásárolni.

— Nekünk az az érdekünk, hogy a mi működésünket semmiféle szervezkedés ne zavarja, hogy mi kereskedőnél és termelőnél ott és akkor vásárolhassunk, amikor jónak látjuk. Minthogy pedig a zöldségszindikátus alapszabályai most vannak felterjesztve jóváhagyásra a földművelési miniszterhez, mi ugyancsak beadványt intéztünk a miniszterhez, hogy az alapszabályok engedélyezésénél ez a mi álláspontunk kifeje-