Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-05-08 / 19. szám
Budapest, 1918. május 8. 3 TnnácsnoKuDlosztns és tipösondok A szerdai közgyűlés napirendje A főváros törvényhatósági bizottsága szerdán, május 8-ikán, ismét választással egybekötött közgyűlést tart. Ez alkalommal egy tanácsnokot és egy tanácsnok-főjegyzőt választanak, valamint betöltik az üresedésben levő első kerületi elöljárói állást is. Akkor aztán a választásokból a következő közgyűlésre már csak a zajosnak és izgalmasnak ígérkező ismert jegyző megválasztása marad. A tanácsnoki állásra mindenesetre Sallciy Árpád tanácsnok-főjegyzőt választják meg, akit máris megbízott a polgár- mester a városépítési ügyosztály vezetésével, inig tanácsnok-főjegyző Kemény Géza dr. lesz, akinek kiváló érdemeit, nagy tudását és rendkívüli munkabírását fogja ezzel a ténnyel a közgyűlés honorálni. Az elöljárói állás betöltésnél pótválasztás lesz Budái Ede és Halász Elemér főjegyzők között, akik közül ansziennitás, az első kerületben való otthonosság mindenesetre Budái Ede mellett szól. A választási izgalmak lezajlása után is van a közgyűlés tárgysorozatának néhány olyan pontja, melyek a legnagyobb érdeklődést is megérdemlik. Sztankovits tanácsnok például a tanácsnak a vizái fák és a szemétfuvarozási illetéknek emeléséről szóló előterjesztését fogja referálni. A pénzügyi bizottságnak ez újabb ter- liekhez nem volt egyetlen szava sem, remélhető azonban, hogy a közgyűlés, ha csak a választási küzdelemben túlságosan kimerül, legalább sző nélkül nem fogja hagyni ezt a fontos tárgyat. Nem lesz nagyobb vita a svábhegyi fogaskerekű viteldijszabásának módosítása körül sem, mert a viteldijak már akkor is alacsonyak voltak, amikor a fogaskerekű a régi társaság kezében volt. A közgyűlés azonban a baleset-gyárosoknak, akik soha egy rozsdás szöget ki nem cseréltek, nem volt hajlandó semmit sem engedélyezni. Az uj gazdák azonban már eddig is annyi reformot léptettek életbe és annyi uj beruházást csináltak, hogy nem lesz akadálya a tarifaemelésnek sem. Érdekes tárgy lesz még a lakáshivatali eljárások után való dijak megállapítása is, amelyet Wildner tanácsnok terjeszt elő. Az előterjesztés keretében Szabó Imre dr. risztí főügyész, a la- káshivatal elnöke, részletes beszámolót terjeszt egy darabot, régi korok építészeti emlékei, az utcák szabása, a városka fekvése mind-mind a régiség- búvárnak való, vagy egy finom, nagyon finom regényíró tollára. Üreg házakban apró szatócsok, szerb és zsidó nevek, templomtornyok egymás hátán, kurtakorcsmák, díszes iskola, szakállas szerb pap és mindenhol a pesti honvédek géppuskásai. A Duna mellett dk gyakorlatoznak, az utcákon ők korzóznak, a kávéházban ők máriásoznak. A háborús Szent-Endrén azonban már minden nyári lakás le van foglalva. Júniusban itt szép pesti asszonyoknak, szép pesti honvédtisztek fognak udvarolni. Két átok fog egyszerre erre a kis fészekre ránehezedni, a pesti katonák és a pesti nyaralók. A háborút egyébként nem igen érzik. Fehérebb kenyeret esznek, mint mi a fővárosban. Jegy nélkül kapok tésztát, olcsón sültet és a szomszéd asztalnál a városi tanácsos urnák dupla adagokkal kedvez a vendéglősné. Szivar itt sincs és az emberek nagy szemeket meresztenek rám, amikor jóízűen rágyújtok egy pohos britanikára. A kávéházban rettenetes hadikávé és újságot sem adnak. Kint az utcán állok meg hát egy kirakat előtt, ahol kr van függesztve a helyi orgánum legutóbbi száma. A vezércikkben cipő- rendelet eshetőségeiről elmélkedik egy' nyugalmazott törvényszéki biró. Annál érdekesebb azonban a tárca: öreg okiratok a szentendrei levéltárból. Jó lenne néha egy kicsit itt körültekinteni, érdekes pesti vonatkozású dolgokat lehetne felfedezni. Beesteledik. Megjön Dömösről a hajó. Ki vau világítva minden ablaka, a fedélzeten nyüzsög a nép és a kivilágított hajóról eszembe jutnak azok a kísérletek, amelyek éppen most folynak az Aldunán, ahol fényszórókkal látják el éjszakára a hajókat, hogy minél gyorsabban, minél többet lehessen az ukrán gabonából szállítani. Nagy, igen nagy segítségünkre volt a Duna a háborúban. Vájjon mikor fogja hazaszállítani ezeket a szentendrei katonákat? Mert az igazi ünnep csak akkor következik. a közgyűlés elé az uj intézmény három hónapos múltjáról. A szabályrendelet módosításaként azt indítványozza a tanács, hogy a lakáshivatal elé terjesztett igénybevételi kérdésekéd egyidejűleg 10—50 koronáig terjedő dijat kell Leróni. Nem szólva arról, hogy a lakáshivatal mégsem lakás- közvetitö intézet, maga az intézkedés is némileg későn jön, amikor már éppen a legutóbb irtuk meg, hogy a lakásrekvirálások nagyjában be vannak fejieizve. Vita tanácsnok ezúttal mint kuruc fog szerepelni a közgyűlésen. Azt fogja javasolni, hogy a főváros írjon föl a kormányhoz, hogy mindaddig ' A főváros évek óta küzd azért, hogy közhasznú üzemei számárai adómentességet eszközöljön ki a kormánynál. Főként F e 1 e k i Béla dr. főv. biz. tag volt az, aki az üzemek adómentessége érdekében mindent elkövetett és az ő inditvnáyára a törvény- hatósági bizottság több ízben föl is irt már a kormányhoz. Ahelyett azonban, hogy az adómentességet adták volna meg, legutóbb egészen meglepő dolog történt. Az adókivető-bizottság ugyanis a főváros üzemeire 111. osztályú kereseti adót rótt ki, amit azonban az adóíelszólamlási bizottság törölt azzal a meg- okolással, hogy az. üzemek nem hasznot hajtők, hanem árszabályozó missziót végeznek. Ezzel szemben a közigazgatósági bíróság március hó 14-én tartott ülésében elvi jelentőségű határozatában kimondotta, hogy a községek üzemeinek (kenyérgyár, légszesziizem, élelmiszerüzem, hirdetési vállalat stb.) tiszta jövedelme 111. osztályú kereseti adó alá esik. A közigazgatási bíróság értelmezése szerint ugyanis az élelmiszerüzem kereskedelmi vállalat, amely az 1875. évi XXIX. t.-c. 1. és 2. szakasza^ értelmében alanyi adómentességet nem kaphat, de nem részesíthető tárgyi adómentességben sem, mert az idézett törvény 5. szakasza, ahol az alanyi és tárgyi adómentességek texative főf vannak sorolva, sem Budapest székesfővárosnak alanyi, sem pedig az élel- miszeriizemi vállalatokból eredő keresetnek tárgyi adómentességet nem biztosit. Elmondja végül a meg- okolás azt is, hogy z adótörvények szerint csak a községek közjogi természetű jövedelmei részesíthetők adómentességben, az üzemek azonban dacára! annak, hogy jövedelmüket közcélokra fordítják, nem lehetnek adómentesek. A közigazgatási bíróságnak ez a döntése olyan mély sérelme a fővárosnak, hogy a kérdéssel minél előbb foglalkoznia kell a tanácsnak és a közgyűlésnek is. Fölkerestük F e 1 e k i Béla: dr.-t és megkérdeztük, hogy van-e tudomása a közigazgatási bíróság sérelmes elvi jelentőségű határozatáról? F e I e k i Béla dr. a következőket volt szives a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt kifejteni:- Ön azt a kérdést intézi hozzám, van-e tudomásom arról, hogy a közigazgatási bíróság március havában azt a határozatot hozta, hogy a községi üzemek tiszta jövedelme, noha az a községi közigazgatás céljaira fordittatik, III. osztályú kereseti adó alá esik? A határozatról tudomásom van és ez a határozat megfelel a pénzügyi hatóságnak (adófeltigyelőség) és a pénzügyi bíróságnak korábban meghozott határozatainak. Ezek a fórumok szigorúan a törvény betűjéhez ragaszkodnak, amely — és pedig az 1875. évi XXIX. t.-c. — a községi üzemeknek az adómentességet nem adja meg. Egy ilyen képtelen intézkedés azonban csak Magyarországon állhat fenn, ahol az adó céljaira szolgáló jövedelmet, mint például a városi üzemek jövedelmét, újabb állami adó alá vétik, vagyis a kincstár az adó után ismét adót szed. — Az utolsó években ez a visszás helyzet fokozott mértékben érezteti, s amennyiben orvoslás nem történik, a jövőben is éreztetni fogja súlyos következményeit, a főváros háztartására nézve. Minden lehető és elképzelhető, direkt és indirekt adót az állam a saját kiadásainak fedezésére foglalt le. A direkt adókat pedig oly magas kulcsban veti ki, hogy szinte gondolni sem lehet arra, hogy ezek tetejébe még a főváros is emelje direkt adóit. Az utóbbi években a főváros vezetőinek tehát az volt a törekvése, hogy fokonem hajlandó végrehajtani a kormány cipören- áeletét, amíg a cipőjegyek ellenében minimálisan szükséges bőrmennyiséget ki lem utalják, vagy nem garantálják. Ecélból a fővárosnak évi egy millió pár uj cipőre 300,000 kg. talpbőrhulla- dékra és 200.000 kg. felsőbőrhulladékra van szüksége. Ha ezt a mennyiséget nem biztosítanák, akkor a fővárosnak megint nem lenne más szerepe, mint az, hogy a felelősséget vállalja és fogadja a lakosság szemrehányásait. Vita tanácsnoknak tubát tökéletesen igaza van, ha erre a népszerűségre nem pályázik. zatos gazdasági tevékenység utján szerezze be szükségleteinek egy részét. Ez a gazdasági tevékenység kettős irányban nyilatkozott meg. Egyrészt előállítani törekszik a főváros a saját szükségleteit, amennyiben az gazdaságosnak és lehetségesnek mutatkozik. Másrészt a monopo- lisztikus természetű üzemeket (világítás, közlekedés, hirdető vállalat) a főváros saját kezelésébe veszi, egyrészt abból a célból, hogy a közönséget jobban szolgálja ki, másrészt pénzügyi okokból, hogy jövedelmet szerezzen.- A háború teremtette súlyos gazdasági viszonyok között pedig egyrészt a kormány közvetlen meghagyása, másrészt a lakosság ellátása arra kényszeritette a főváros vezetőségét, hogy a nem monopolisztikus természetű üzemeket is, amelyek a lakosság szükségleteinek fedezésére szolgálnak, s amelyekben a magángazdálkodás túlságos terheket róna a lakosságra és amellett a lakosság szükségleteit kielégíteni képes sem lenne, a maga kezelésébe vegye, versenyezve igy a magán- gazdálkodással. Ilyen üzemek az élelmiszer- üzem, a kenyérgyár stb. A főváros ez üzemek egyikei-másika után nem is húz jövedelmet, sőt azoknak vezetése veszteséggel jár, de azokat a köz érdekében fenn kell tartani. Azoknak az üzemeknek jövedelme pedig, amelyek nyereséget hoznak, a főváros szükségleteinek részben való fedezésére szolgálnak.-— Korábbi időkben, amikor talán több érzék volt a helyes fináncpolitika iránt, még szó tárgyává sem tették azt, hogy a városnak közcélú üzeme, amelynek jövedelme a közigazgatás céljaira fordittatik, adó alá kerülhessen és igy nem is beszéltek soha arról, hogy például a vízvezeték jövedelme adózás tárgyát képezhetné. Amint ez a legújabb közigazgatási bírósági {határozat mutatja, állandósulni kíván az a gyakorlat, hogy a fővárosnak az üzemek bői származó jövedelme adózás tárgyát képezze. Ezzel megbénítják a fővárosnak — nézetem szerint — kifogástalan igyekezetét, hogy kiadásainak egy részét ebből a gazdasági tevékenységből fedezze. — Már évek előtt indítványt tettem a főváros közgyűlésén, illetőleg a pénzügyi bizottságban, hogy ezeknek az üzemeknek adómentessége tárgyában felírjunk a kormányhoz és tudtommal ez több ízben meg is történt. Utoljára a Wekerle—kormány megalakulásakor arról is értesültem, hogy a polgármester közbenjárására a pénzügyminisztertől azt a határozott ígéretet nyertük, hogy az üzemek jövedelmét adómentessé fogja tenni. Ennek az ígéretnek megtétele óta hosszú idő telt el és úgy vagyunk vele, mint sok más Ígérettel, amelyet a mindenkori kormányok a fővárosnak megtettek.- Az ön által említett közigazgatási bírósági ítélet most már sürgössen újra napirendre hozza a kérdést. Nem tűrhető az, hogy a közigazgatás céljaira szolgáló jövedelem adó alá vétessek, mert ez nemcsak dupla adót jelent, hanem az adó megadóztatását is és jelenti egyben megbénítását annak a helyes financiális iránynak, amelyre a főváros törekszik. — Csekély rekompenzációja ez az államnak a fővárossal szemben azokért a nagy terhekért, amelyeket a főváros közigazgatására ró. Bizton elvárjuk, hogy a főváros tanácsa sürgős előterjesztést fog tenni a közgyűlésnek, amelyben rámutatva a helyzetre, újból követelni fogja a A közigazgatási bíróság a főváros ellen Nem engedik el az üzemek adóját — III. osztályú kereseti adót vetettek ki — Uj felirat készül a kormányhoz — Feleki Béla dr. nyilatkozata
