Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-04-17 / 16. szám

Budapest, 1918. április 17. 5 • • • Bécs már megint kezdi. A Duna kérdésében Bécs nem tud megnyugodni. A bukaresti béke­tárgyalásokról olyan hírek érkeztek, amelyek a magyar és a bajor törekvéseket, honorálni lát­szanak. Kétségtelennek tartjuk, hogy valamivel ismét közelebb jutott a magyar folyamhajózás a Dunán való hegemóniához és Budapest ahhoz, hogy dunai központ legyen. Megszoktuk már, hogy ilyenkor Wei.sskirelmer nem marad nyu­godtan, hanem mozogni kezd és aknákat he­lyez: el. Alighanem elérkeztünk a pillanathoz, amikor ismét számolnunk kell Bécs egy újabb sakkhuzásával. Weisskirchner ugyanis máris meginterpelláltatta magát arra vonatkozólag, hogy állást foglalt-e már az osztrák kormány az osztrák viziutak kérdésében. A bécsiek ra­vasz polgármestere látszólag szelíd szavakban, de máris mieigcsörditette erre a kérdésre a fegy­vereit,- Sajnos — mondotta — meg kell állapíta­nom, hogy az osztrák csatorna-kérdésekért lel- kesedőknek eddig minden fáradozása sikertelen maradt. Bécs városának és a Wasserstrassen- tagnak határozatai, valamint az emlékiratoknak egész tömege, amelyekkel elárasztottuk a kor­mányt, eddig teljesen válasz nélkül maradtak és a kívánatos célhoz eddig egyetlen lépéssel sem jutottunk közelebb. Irigységgel tölt el ben­nünket, amikor azt látjuk, hogy milyen nagy­arányú módon kezdődtek meg a Duna:—Majna- csatorna előmunkálatai. Mi szivünkből kívánjuk a bajoroknak a Duna—Rajnai hajóút megalko­tását, de az osztrák közgazdasági éleit érdeké­ben a legnagyobb határozottsággal ki kell tarta­lmuk a Dana- -Odera-csatorna érdekében, amely Ausztria, de főleg Bécs számára föltétlenül élet- szükséglet. Imiéi, ismét igy beszél Weisskirchner, ami azt jelenti, hogy ezúttal az osztrák kormányon akar­nak egyet nyomni és az osztrák kormányt akar­ják harcra kényszeríteni a magyar és bajor ér­dekekkel szemben. Az olcsótej-akció kiterjesztése. Az olcsótej­akcióba belekapcsolódott a Népjóléti Központ­nak egy a szegény gyermekek számára igen nagy jelentőségű gondoskodása. A Népjóléti Központ ugyanis a múlt esztendő márciusa óta ötvennégy óvodában naponkint kétezer gyerme­ket vendégelt meg reggelivel. Minden gyermek két deciliter tejet és egy darab kenyeret kapott, ami havonkint 8—10,000 koronát emésztett föl. A nemes akció költségeit nagyrészben, mintegy 80,000 koronáig, a Pester Lloydnak erre a célra indított gyűjtési összegéből fedezték, mig a fen- maradt 50,000 koronát a Népjóléti Központ fizette ki. Csergő Hugó dr., a Népjóléti Központ igazgatója, most azzal íz előterjesztéssel for­dult Nagy Ferenc közélelmezési államtitkárhoz, hogy nyújtson módot az akció kiterjesztésére és pedig olyan mértékben, hogy a még hátralevő 38 óvodában, esetleg néhány a periférián fekvő elemi iskolában is meg lehessen honosítani a gyermekek reggelijét. Nagy Ferenc államtitkár kedvezően fogadta Csergő igazgató szép gon­dolatát és megígérte! annak tőle telhető mérték­ben való támogatását és gyors elintézését. Megszűnnek a budapesti tömegsírok. A pénz­ügyi bizottság pénteken tárgyalta le a pénzügyi ügyosztálynak a sírhelyek árának felemelését. A pénzügyi bizottság szó nélkül siklott el az elő­terjesztés fölött, nyilván azon az alapon, hogy amikor olyan nehéz az élet, ki törődik a halot­takkal. Szerencsére a tanács igen helyesen úgy kontemplálta a sírhelyek árának fölemelését, hogy inkább a luxus-sirhelyeknél mutatkozik je­lentékenyebb drágulás, ami semmiesetre sem árthat a gazdagoknak. Ezzel az áremeléssel vonatkozásban azonban a közegészségügyi ügy­osztály — értesülésünk szerint — igen becsüle­tes és méltányos reformot kíván életbeléptetni, amely önmagban is megmutatja humánus vol­tát. Arról van ugyanis szó, hogy az úgynevezett gratiszhcilottakat ezentúl emberségesebb módon fogják eltemetni. Nem sokan fudják, hogy nem­csak a harctereken, de Budapesten is voltak eddig tömegsírok. A grátiszhalottak ugyanis eddig nem kaptak külön sírhelyet, hanem közös sírba kerültek, ső't még annak a lehetősége sem volt meg, hogy kegyeletcs gyermekek, akik idők során jobb módba kerültek, szüleiket ex- humáltathatták volna. A budapesti tömegsírokat megfontolást érdemlő közegészségügyi szem­pontokból nem engedték felbontani és igy nem egyszer megtörtént, hogy előkelő polgárok, ne­ves emberek, akiknek szüleit valaha grátisz­halottként temették el, nem tudták azokat a tö­megsírból exhumálhatni és méltó módon külön sírba temettetni. Ez a szomorú jelenség most meg fog szűnni. A jövőben minden grátiszhalot­tat emberséges módon, külön sírban fognak el­földelni. A fővárosnak ez az intézkedése mint­egy évi tízezer koronájába fog kerülni, de két­ségtelen, hogy ez a kiadás bőségesen megtérül a luxus-sírhelyek árának emeléséből. Hadikiállitás a Margitszigeten. Május elejéivel újra megnyílik a hadikiállitás az alsó Margitszige­ten, mely már tavalyi rövid őszi szereplésével le­kötötte a közönség meleg érdeklődését. Újabb attrak­ciókkal bővülve, kedvéit szórakozó helye lesz a közönségnek a hadikiállitás, amelyen naponta hang­versenyez a szimfonikus zenekar is. A hadi jóté­konycélt szolgáló kiállítás parancnoksága állandó je­gyeket is bocsát ki, szigeti belépővel 30, anélkül 20 koronáért, .legyek a Kossuth Lajos-utca 3. szám alatti irodában válthatók. Nyolc órakor kezdődnek ezéntul a Belvárosi Színház (Modern Színpad) előadásai. A Május. A láthatatlan ember. A pofon minden eddigi előadását napokkal előbb eladott házak nézték végig. Legjobb megóvás a Katzer-féle (R.-t.) Első kon­zerváló intézet bundák, szőnyegek stb. részére. (Ó- utea 44. Telefoni 21-98.) Egyedül teljes és legkíméle­tesebb tisztítás a Katz'er-féle szab. szövetóv-alá- téten. Szenzációsan legjobban bevált találmány. A városligeti Henry arénában az áprilisi műsor kifogyhatatlan vonzerőt gyakorol a közönségre, amely minden előadást zsúfolásig megtölt. És ez a legjobb bizonyítéka Henry igazgató szakértelmé­nek, amely a szórakozó publikum igényeit teljesen ki tudja elégíteni. Az előadások 3 órakor kezdődnek és folytatólagosak. Steinhardt ni miisora. Steinhardt ismét uj darabban lép fel a Kristály-palotában. Az uj darab cinre „A ballépés“, egyike azoknak a végte­lenül mulatságos és a könyekig megkacagtató dara­boknak, amelyek éppen Steinhardt egyénisége és ki­vételes művészété által nyernek értéket a közönség szemében és amelyeket végigkacag és vegi-gtapsol a publikum. A Kristálypalota áprilisi műsora egyéb attrakciókban is bővelkedik. Szőllőssi Rózsi kitü­nően sikerült szólói, a Feemas Companie pompás csodababái. Singer mesteri hegédiijátéka, Ruhn Saí- vety nagyszerű táncai, a két Antonello remek har­monikajátéka, mind hozzájárulnak ahhoz, hogv ezt a nagysikerű műsort minden este zsúfolt ház nézze végig. Beketow cirkusz. A legszenzációsabb sikere van a Beketow cirkusz jelenlegi műsorának. Az artista mutatványok között a Hugosett tornász-csoport, a Bujamaas arabs ugrócsoport és a R a i n a t s légtornász-csoport olyan sikert érnek el, amelyhez hasonlóra a legöregebb cirkuszlátogatók sem emlé­keznek. Gautier Henrik, a Kaiser nővérek, stb. lovas mutatványai elsőranguak. Négy bohócpár ko­mikus jelenetekkel állandó derültségben tartja a kö­zönséget .és Jancsi a közkedvelt énékes bohóc há­rom sláger kupléja: Mikor lesz a háborúnak vég e?“. „P i e r o t dala“ és ,,H o g y a n énekel az e 11 e n s é g?“ a közönség zajos tetszését váltja ki. Ezeken kívül .egész sereg mutatvány látható. A Royal Orfeum pazar áprilisi műsorát a 'szen­zációs artistaszámokon kívül (Arras-Trio. Emilia Rosé, Famela, Derrínghton, Pauline) Zerkovitz Béla két gyönyörű uj dala „Bözsi ne sírjon“ és „Nem tudom, mi az oka" uralja. Vasárnap délután olcsó helyárak mellett adják elő a teljes esti műsort Solti Hermin, Virágh Jenő. Papp János. Sándor Stefi. dr. Erdélyi Géza uj szólóival és „A zsámbéki földesur“ operettel. Uj találmány a Sternberg Eufon beszélőgép. Finom, kellemes hangja egyedülálló, Sternberg hangszergyár. Budapest. VII., Rákóczi-ut 60. sz. ;; URÁNIA Károiy-bakák Filmjáték 3 részben. — A főszerepben: peregi Oszkár Ezenkívül A flandriai molnár Előadások: Hétköznapokon 5, 7 és 9 órakor. Vasár- és ünnepnap 3, x/25, 6, x/28 és 9 órakor. Pénztári órák: d. e. 10—V2l-ig, d. u. 3 órától kezdve. Gázvezetéki javítások PÍ1PAMY BudaPest> IM*» Rökk Szilárd-utca 30 rUunlii Telefon: József 1—48. szám. VI TŐKE • • • Szemle A Kenderközpont mérlege — A bankok és a banktisztviselők — Feléledt a börze — A Skoda spórol — Mi lesz a főzelék- ellátással ? Most jelent meg a Kenderközpont mérlege, amely — el kell ismernünk, — még a központok sorában is párját ritkítja. A központ bruttóbevé- tel címen közel 600,000 koronát mutat ki, vagyis alaptőkéjének 30 százalékát kereste meg jutalé­kokban. Evvel szembeni az adminisztráció majd­nem 400,000 koronáit emésztett fel, úgy, hogy ez a két tétel is eléggé jellemzi a Kenderközpontnál divó gazdálkodást. Ugyanakkor, amikor Wim­mer urók nem hajtják végre a kormány rendele­téit, nehogy a központ mögött bujkáló kender- gyárak profitja csökkenjen, a besöpört jövedel­meit jórészt eladmindsztr alják, mindenesetre azonban sokkal több jövedelmet érnek el és mu­tatnak ki, (az eltitkolt, nyereségről nem is szólva), mint amennyit a központ „altruista“ jellege megengedne. Ajánljuk ezt a központot Wimmer, Birnbaum és a többi érdemtelen vezé­reivel együtt, a kereskedelmi miniszter ur szi­ves figyelmébe. A bankmérlegek megjelentek, a közgyűlések lezajlottak, az igazgatóság felvette a tantiemet és inkasszálta az elismerést, sőt még a részvé­nyeseknek is jutott nem kis osztalék, éppen csak a banktisztviselők maradtak ki a játékból. Itt-ott kaptak egy kis pótlékot, megkapták a szokott remunerációt, de a drágasággal arányt tartó lé­pésre nem került a sor. A 'nagybankok se vol­tak túlzottan gavallérok, a középbankok azon­ban még rajtuk is telítettek fukarságban. Kétség­telen tény, hogy a Berger Mórok, Keleti Ö. La­josok, a Vas Zsigmondok, Korányi Frigyesek, Mándy Lajosok és a többi Anomymusok, — akik sokszor egymagukban nagyobb jövedelmet szednek intézetüktől, mint összes tisztviselőik, — sokkal ridegebben elzárkóztak a tisztviselők szerény igényei elől, mint a nagybankok igaz­gatói, pedig a középbankok is alaposan meg­szedték magukat. Ezek a liliputi urak azonban mind azt hiszik magukról, hogy ők a pénzpiac Gulliverei és hogy tisztviselőikkel kell éreztet­niük, hogy valamikor ők is praktikánsok voltak és hogy még ma is olyan szűk a látókörük, mint amikor még lmsz forintért körmöltek a báróban.. Ezek az idők elmúltak, de a sok apró bankár ma sem okult. A tőzsde megint kezd megelevenülni és a kö­zönség megint folytatja ott, ahol: elhagyta. Előre­látható volt, hogy a sok vérző ember mihelyt egy kicsit elfelejti vereségét és mihelyt egy ki­csit megint erőre kap, az első hivó szóra újra táncra fog perdülni. Viszont nem lehet leta­gadni azt sem, hogy amint a bankok rendezték a hírhedt tőzsdereformot, akként most is a ban­kok keze dolgozik a hausseban. A bankoknak szükségük van arra, hogy nagy forgalom le­gyem a börzén, szükségük van arra, hogy tőzs­deosztályuk intenziven dolgozzék és szükségük van arra is, hogy a Hausse időnkint visszatérjen. Épp ezért nem lehet bizalmatlanság és óvatos­ság nélkül fogadni a tőzsdei híreket s akik újra nekiindulnak a lejtőn felfelé, azoknak jusson eszébe, hogy a végén mégis csak a nagytőke marad felül s a kisemberek csak arra jók, hogy courtage-t fizessenek. Egyik tipikus kedvence a háborúnak a pil- sen'i Sköda-gyár. Elől járt a harácsolásban és legutolsó akkor, amikor a közérdekről, vagy a részvényesekről van szó. Az idén sem juttatott több oszalékot a részvényeseknek, mint tavaly, bár sokkal többet keresett. A nagy óvatosság főoka az volt, hogy a Daimler-eset megismétlő­désére sor ne kerülhessen. Nagyon téved azon­ban a tisztelt Skoda, ha azt hiszi, hogy ezzel az ügyetlen manőverré eltereli magáról a figyel­met. A municiósgyárak hallatlan nyereségeit nyilvántartják, s a kincstárnak kötelessége, hogy az olyan vállalatokon, mint a Skoda, vagy a Nobel-dynamit, hozza be azokat a milliókat, amelyeket az eladósodott polgárság nem tud

Next

/
Thumbnails
Contents