Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-04-17 / 16. szám
4 Budapest, 1918. április 17. ellátást volt hivatva lebonyolítani. Közismertek azok az okok, amelyek a seítésforgalmr iroda 1 é tcsii tésének késedelmességét előidézték es azok a következmények is, amelyek e késedelmességből előálltak. Nevezetesen az iroda ékkőt foghatott hozzá a rendcsinálás munkájához, amikor a sertések nagyrésze már eltűnt a piacról. — Hihetetlen nehézségek közepette és lc- ktizdhetetlennek látszó akadályok átgázolása után az Iroda a lehető legrövidebb időn belül kiépítette hatalmas szielrvezctét és hálózatába belevonta a szakmának összes rendelkezésre álló hivatásos munkaerőit is. Nem kívánom elősorolni mindazokat a nehézségeket, amelyek folytonos gáncsot vetettek az Iroda munkájának; ezekről különben a február 2-iki nagy ankéten, amely a közélelmezési minisztériumban folyt le, részletesen beszámoltam. De tény, hogy oly nagy és sok szenvedéllyel kellett megküzdeniink, hogy az az eredmény, amelyet a hadsereg, az ország és Ausztria ellátása terén elértünk, aránylag kielégítőnek mondható. — A sertésrekvizició szorgalmasan folyik és a közfogyasztásra behozott sertések átvétele is rendszeresen halad előre Mangold Sándor igazgatónk kiváló, szakszerű irányításával. Eredményesnek ígérkezik az iroda nagyarányú zsir- akciója, amely előreláthatóan a szükségletek jelentékeny részét néhány hónapra biztosítani fogja. A zsirrekvizíció ugyanis nem járván kielégítő sikerrel, a Közélelmezési Hivatal a kon- tingentálási rendszert léptette életbe olyatén- képpen, hogy megállapodott az egyes vármegyék vezetőivel bizonyos mennyiségű fehéráru készlet felajánlására és beszolgáltatására. Ez néhány vármegyében már meg is indult és az eredménynyel eddig nagyon meg vagyunk elégedve. Hogy ennek a látszólagosan könnyű és csekély jelentőségű akciónak a megszervezése mennyi aprólékos és körültekintő munkát és mily apparátust és organizációt igényiéi, elég felemlíteni, hogy az egyes vármegyékben a zsírt és szalonnát a lakosság egészen apró, legtöbbször alig néhány kilós tételben adja össze, elképzelhető, hogy hatóságra, bizalmi és szakembereinkre milyen hatalmas munkát ró a végeredményében sok-sok vaggon- ra menő fehéráru összegyűjtése. Maga a hordókérdés nehézségei is oly lekiizdhetetlennek látszottak, hogy eleinte azt hittük, ezen fog meghiúsulni az egész akció. Tudvalevő ,ugyanis, hogy a horribilis áraktól eltekintve^ hordókészletünk egész minimális, uj hordók pedig ma alig készülnek.- Igen nagy áldozatok és szívós munka árán, amely Zankay Viktor igazgató kipróbált energiáját és képességét dicséri, ezt a nehézséget is sikerült legyőznünk, s ma már otí tartunk, hogy a Bácskában, amely a legsúlyosabb feladatokat rótta ránk, az akció már rövidesen befejezést nyer, most Temes- és Torontálmegyék kiürülnek sorra, azután a többi törvényhatóságok. — Nagy reményeket fűztünk a jól indult ipari hizlalási akcióhoz is. amely azonban rajtunk kívül álló okokból nem fogja meghozni a kívánt eredményt. Az előrelátható sikertelenség a sovány sertésanyag kellő mennyiségben való megszerzésének lehetetlenségéhez és a nagyfokú takarmányhiányban leli magyarázatát. Sem a gazdáknak nyújtott prémium, sem az elrendelt sovány sertésakció nem juttatott és juttat annyi sovány anyagot rendelkezésünkre, hogy komolyabb akcióról szó lehetne. De ha már sovány sertés volna is, nincs megfelelő mennyiségű kukorica a sertések kihizlalásához. Az Elek Lkizsö \ ezetése alatt működő hizlalási osztályunk ennek következtében csak egészen minimális mennyiségre köthetett eddig gazdákkal és hizlalókkal hizlalási szerződéseket. Pedig nagyon kívánatos lett volna ennek az akciónak a sikere is, mert erre az őszi hónapok zsirszükségletének zavartalan kielégítése érdekében lett volna szükség. — Elgy az Irodát, mint az Országos Sertéskereskedelmi Egyesületet most már a jövő sertéskampány problémái foglalkoztatják. Sok helytelen dolog történt a múltban, amelyet a jövőben ki kell küszöbölni és sok oly intézkedést kell előkészítenünk, amelyet eddig nélkülöznünk kellett, amelynek hasznos és célirányos voltáról pedig eddig is sokszor meggyőződtünk. Az Országos Közélelmezési Hivatal, ahol dr. Nagy Ferenc államtitkár intézi a sertés- és zsiríigyeket. igen nagy gonddal és odaadással, a 6-i.k ügyosztály buzgó közreműködése mellett, mindent elkövet most már, hogy az iroda nehéz munkáját megkönnyítse és a hadsereg és az ország zsirellá- tását a közeli nehéz hónapokra biztosítsa. Minden reményünk meg van arra, hogy az sikerülni is fog és arra is, hogy az összes szakkörök, a kormánynyal az élén, olyan programmot dolgoznak ki a jövő sertéskampányra vonatkozólag, amely lehetővé fogja tenni jövő zsirsziikségle- tünk akadálytalan kielégítését és ezzel a köz- élelmezés egyik legfőbb és állandóan nehéz problémájának sikeres megoldását. Nagy buzgalommal, körültekintéssel és agilitással dolgozik az eredményes megoldáson Bessenyei Ferenc igazgató is, aki a H. T. részéről intézi az Országos Sertésiroda dolgait. — Ami a főváros zsirellátását illeti, a,z most meglehetősen kielégítő, amennyiben a főváros rövidesen megkeizdi a saját üzemében hizlalt sertéseinek levágását, ami a zsirszükséglet kielégítését jóidőre, biztosítja. Reneszánsz az Állatkertben Az 1917 évi látogatottság folülmnlta az 1913 évit — Nyolcvanfélét esznek az állatok — Az élelmezés négyszer annyiba kerül, mint a háború előtt Az Állatkert uj szezonja megkezdődött. Egyelőre még inkább csak a gyermekek tömege zsivajog a sima utakon, de a nap melege már a felnőtteket is kezdi kicsalogatni. Az állatok száma kissé ugyan megapadt, de örvendetesen konstatáljuk, hogy amig más állatk.ertek majdnem teljesen összeomlottak, a budapesti állatkertben alig látszik meg a, háborús pusztulás. Még leginkább a szerencsétlen fókák sorsán kesereg az ember, de be kell látni, hogy ezek a szegény állatok végleg áldozatul estek a világháborúnak, amely nem tudta őket jzletes tengeri halaikhoz juttatni. Az Állatkert tehát nem vesztett sokat érdekességéből és a pénzügyi fellendülés itt is alaposan érezhető. Amig ugyanis a háború első éveiben igen veszedelmesnek látszott a helyzet, addig a múlt évben a látogatottság dolgában az Álfáikért túlszárnyalta fennállásának második esztendejét, de még nem tudta egészen utolérni az első esztendőt. Ezekről az érdekes dolgokról hiteles adatokat kívántunk szerezni és igy illetékes helyen a Fővárosi Hírlap munkatársának ai következő felvilágosításokat voltak szívesek nyújtani:- Budapest székesfővárosa uj Állat- és Növénykertjét a régi Állatkert maradványaiból támasztotta fiel, amikor ezt 1907. március elején teljesen elhanyagolt állapotban átvette és újjáépítését elhatározta.-— Jó négy éven át folyt a tervezés, építés, berendezés, amit egy külön e célra szervezett bizottság, — amelynek dr. Bódy Tivadar volt az elnöke, dr. Lendl Adolf volt a szakreferense, dr. Neuschloss Kornél műépítész, az építés ellenőrzője és részben tervezője, végül Végh Gyula műszaki tanácsos, szintén tervező épités- miivezetője — nagy buzgalommal folytatott, hogy az 1912. május 20-án bekövetkezett ünnepélyes megnyitásig be is fejezze. A modern felfogás alapján létesített, sok újszerű berendezéssel dicsekvő Állatkert kezdettől fogva elnyerte a látogatóközönség tetszését, s üzt azután is annyira oiztositotta magának, hogy mindenki szeretedébe és állandó jóindulatába fogadta az uj intézményt, melynek szépségét, kulturális értékét általánosan elismerték és kiemelték. Az állatkert céljául vállalta nemcsak azt, hogy változatos állatállományával és az állatoknak lehetőleg termésizetszerti környezetben való elhelyezésével, szintúgy érdekes botanikai berendezéseivel, meg akváriumával és pálmaházival oktató hatást gyakoroljon a közönségre, hanem arra is törekedett, hogy kellemes sétáló-, üdülő- és szórakozóhelyül szolgáljon a fővárosiaknak, akik főként a nyári estéken tömegesen tódultak e kedves találkozó-helyükre. Ez okból előkelő színvonalon tartott, nagy hangversenyeket, szemetgyönyörködtetö kerti kivilágításokat, a szabadban tartott előadásokat vezettek be és rendeztek az Állatkert területén nap-nap után, sót külön téli és nyári sporttelepet is létesítettek, hogy ezzel a közönség kedvébe járjanak. Ezenfelül pedig — éppen a kulturális és tudományos feladatok figyelembevételével — az ifjúságnak szánt előadások tartásával, népszerűén, szerkesztett folyóirat alapításával, a közönség kezére adott, szakbavágó könyvtár létesítésével újabb irányt jelöltek ki az Állatkert haladásában. Mindezek között a kedvesen oktató, nevelő, szórakoztató, s a közönség aprajának- nagyjának nyújtottak között észrevehetően dominálnak a nyáresti szimfonikus hangversenyek és az élénkítő téli sport.- Az összes itt említettük hathatós tényezőkként együttműködve, azt eredményezték, hogy a székesfőváros, sőt az egész ország közönsége] évről-évre fokozódó számban Játogartta a kedvelt Állatkertet; a kert szépsége fejlődött, az állatok megsokasodva, gazdaggá tették az intézményt, amelynek jó hire a külföldön is terjedni kezdett már. Az épületek eredetisége és stilszeriisége, a több helyen bemutatott biológiai berendezések festői együttes hatása, s a közmondásosan terjedő tisztaság és rend, amely minden fel é honolt a kertben, mind gyarapodó híveket vonzott ide, amint ezt a következő számok igazolják: 1912- ben volt az Állatkertnek 1,051.367 rendes és 1573 évi bérletjegyes látogatója; 1913- ban volt az Állatkertnek 818,777 rendes és 7507 évi bérletjegyes látogatója; 1914. első felében pedig volt 384,546 rendes és 16,824 évi bérletiegyes látogatója. Ekkor azonban kitört a háború; aggodalom szállta meg a lelkeket, pangásnak indultak a közgazdaság! állapotok, hanyatlott a forgalom mindenben. Természetesen súlyosan érezte a közönség visszavonulását az Állatkert is. Ennek következtében 1914 második felében már csak .253.007 rendes és 278 évi bérletjegyes látogatója maradt.- Lassankint azonban ismét emelkedőbe jutottak özek a számok: 1915-ben 573,9921 ren-des és 11.782 évi bérletjegyes látogatót, 1916-ban 745,561 rendes és 6427 évi bérletjegyes látogatót és 1917-ben 932.953 rendes és 10,673 évi bérletjegyes látogatót számláltak.- Ez a biztató haladás a jövőt illetőleg azonban nem felejteti cl a sok gondot, bajt, amit a háborús állapot egyébként is okozott és aminek nyoma egyelőre bizony meglátszik egyhen- másban. Csodálatosan az állatállomány — amely minden más állatkertben a külföldön már a teljes összeomlásba jutott, vagy ennek határán áll- a székesfőváros állat- és növénykor tjében még manapság is elég tekintélyes: 637 emlős. 1224 madár, 235 alsóbbrendű állat igen változatos fajokban él aiz udvarokban, házakban, a tavon, sőt részben szabadon a kertben is.- Ezek élelmezése — a habom előtt 110-íéle eleséget fogyasztottak naponta; most még mindig 80-f élét — rendkívüli gondoskodással és költségekkel jár. Régen 110,000 K volt az évi költség ezen a címen; 1917-ben pedig 440,000 korona. — Bármennyi fáradtságot okoz ugyan ennek az értékes és elismert közintézménynek a íen- tartása a mostani nehéz időkben, az eddigi jelekből következtetve, úgy látszik, győzik; remélhetjük tehát a jövőben a nagy béke, bekövetkezése nyomán örvendetes, újból való fellendülését. BEKETOW-CIRKUS VÁROSLIGET. Telefon 107-4G Minden este V28 órakor a legszenzációsabb műsor Bujamaas arabs lovascsoport a szultán lovasai mesés ugrók és műlovasok Kaiser a legszebb lovarművésznök Rainats humoros légtornász-csoport Hugosetts (Hugo és Atargarette), kombinált mutatványai és még egy sereg szenzáció. Csütörtökön d. u. 1/,24 órakor Szombaton d u. 1/í5 „ teljes műsor félhelyárakkal mindenkinek. Vasárnap d. u. V24 órakor a teljes esti műsor Emésztési elősegítő .JStUs MATTON 1 GIESSHÜBLER TISZTA TERMÉSZETES ALKALI ÁS SAVANYUVIZE.
