Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-02-14 / 7. szám

2

Budapest, 19)7. február 14.

házi estélyek, vagy zenei előadások számára külön hangversenyterem is épült.

Sokkal fontosabb a fürdő megalkotásának az a része, amelynél a legmodernebb egészségügyi berendezések kaptak helyet és a legújabb higiénikus szempontok érvényesültek. A fürdőrészben két minden kényelemmel berendezett közös thermál-medence gyógyfürdő készül, egy a férfiaknak, egy a nőknek. Mindegyikben 100—100 olyan öltözőfülke épül, amely kerevetekkel ellátva, egyszersmind pihenőül is szolgál. Ezenfelül lesznek ásványvíz-kádfürdők pakkoló- ágyakkal, iszapborogatásokat szolgáltató fürdők, szénsavas és oxigén-fürdők, villamos fürdők, a legkülönbözőbb fizikális gyógymódok, hőlég- szekrények stb. Csaknem teljesen készen áll a két vizgyógyintézeti osztály is és az alkalmas Zander-terem (gépgyógyászat).

Az ivócsarnokkal kapcsolatban épült egy egészen modern felszerelésű inhalatórium, ásványvíz belélegzésre pneumatikus kamrával stb.

Mindezek a helyiségek közvetlen kapcsolatban vannak a Gellérthegyre néző nagy sétáló- terrasse-szal, amelynek egy része nyilvános nyári kávéház céljaira fog szolgálni és amely kétségtelenül a főváros közönségének egyik kedvenc szórakozóhelyévé fejlődik, különösen akkor, ha a Gellérthegy déli lejtőjének tervbevett parkozása is megvalósulhat.

A szálló és fürdő felsorolt helyiségeinek berendezési tárgyai a főváros legelőkelőbb műhelyeiben készülnek és már közel állanak befejezésükhöz, ami egyszersmind megerősíti a reményt, hogy a fürdő már a nyáron átadható lesz rendeltetésének.

Kegyelem i Miraiíi! MrMznnk

A belügyminiszter döntése

Igen érdekes és nagy port vert kérdésben hozott döntést az elmúlt napokban a belügyminiszter. Emlékezetes, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa néhány hónap előtt a szó szoros értelmében halálraítélt egy házat, amelynek azonban a belügyminiszter most megkegyelmezett.

A dolog histórikuma az, hogy Marion és Szalka építészek a Ferenc József-rakpart és a Vámház-tér sarkán házat építettek a saját maguk számára. Bérháznak szánták és különös gonddal építették meg, hiszen ők maguk voltak a háziurak. Az építész cég egyik tagja, Szalka, katonai szolgálatot teljesít és igy Marton épiGáztalan napok.- Tisztelt pénzügyi bizottság! — Feleki Béla már belekezdett a mondókájába és már feszült figyelem kísérte szavait, amikor észrevették, hogy az elnök még nincsen jelen és elnök nélkül nem lehet pénzügyi bizottságot tartani, mivelhogy ő nyitja meg az ülést.

De nem tellett el öt pere és Body elnök már a. helyén ült. A nyomában Csupor tanácsnok jött, aztán Muzsikó tanácsjegyző két métermázsa aktával és egy doboz szivarral. A menetet Schreyer, Jenes, Hajós és Biró bizottsági tagok zárták be, amiből rögtön nyilvánvalóvá lett, hogy a szomszédban ugyancsak ülés volt, még pedig a javadalmi bérletre felügyelő albizottságé és csakhamar megtudta mindenki, hogy az albizottság vasszigort alkalmazott a helypénzek szedőivel szemben és kimondotta, hogy április ■elsejétől fogva a főváros fogja beszedni a1 kofáktól a három krajcárokat és amig az uj személyzetet be nem gyakorolják, addig a tanács tagjai személyesen fognak helypénzbeszedök- ként funkcionálni. És mert már volt elnök és elintézték a javadalmi bérletet is, hát Feleki Béla startolt a beszéddel. Úgynevezett szenzációs beszéd volt, olyan, hogy máig is arról beszél mindenki. Keresetlen, egyszerű szavakkal bejelentette azt a csekélységet, hogy a gázgyár néhány nap múlva jobblétre fog szenderülni, mivelhogy fogytán a szén és szén nélkül még Ripka vezérigazgató sem tud gázt termelni.

—- Holló, az nem lehet! — kiáltották ijedten az atyák, de Feleki tovább beszélt és a végén kiderült, hogy bizony nem tévedett, még csak nem is túlzott, mert a gázgyári direktórium valóban azt üzente, hogy elfogyott a szénregitészre várt a kémény harc, amelyet a közmunkatanácscsal meg kellett vívnia.

Mielőtt hozzáfogtak volnai a munkálatokhoz, elkészítették a terveket és bemutatták azokat, hogy megkaphassák az építési engedélyt. A közmunkák tanácsa azonban megtagadta az építési engedély kiadását és pedig az építési szabályzat egyik pontjának állítólagos helytelen magyarázata címén. Tulajdonképen azonban ma már a belügyminiszter döntése után egészen bizonyos, hogy az építési szabályzat szóbanforgó pontja érthetetlenül homályos.

A vitás pontot az .építész úgy magyarázta, hogy a tégla teherbírása legyen az előírásos 1000 kilogramm négyzetméterenkint. A közmunkák tanácsában ülő technikusok viszont úgy értelmezték az építési szabályzat vonatkozó pontját, hogy a. téglából készült pillér teherbírása legyen 1000 kilogramm négyzetméterenkint. Miután Martön építész az előbbi módon magyarázta a szabályzatot és tervében is eszerint dolgozott, a közmunkatanács megtagadta a/ épitési engedélyt.

Fölebbezést fölebbezés követett, a közmunkatanács technikusai hajthatatlanok maradtak még akkor is, amikor a jogászok a liberálisabb álláspont mellett kardoskodtak. A ház építését azonban — mint az Budapesten hosszabb idő óta divatban van — épitési engedély nélkül is megkezdték. Föl is épült már .a ház, a lakók is beköltöztek már, az épitési engedély kiadhatása körül még mindig véres csaták dúltak.

A közmunkatanács ekkor a renitens építésznek olyan megrendszabályozásához folyamodott, amelyre eddig példa nem volt Budapesten. Kimondotta határozatilag a közmunkatanács, hogy a Ferenc József-rakpart 1. szám alatt építési engedély nélkül fölépített házból ki kell lakolt atni a bérlőket, a házat pedig le kell bontani. Ilyen szigorú intézkedést mindössze egyet jegyez fel a krónika, azt is Berlinben. A berlini házat azonban kegyetlenül le is bontották, de a budapestivel most már aligha fog ez megtörténni.

IJjabb föllebbezés folytán ugyanis az ügy a belügyminiszter elé került, aki a napokban keltezett döntésében kimondja, hogy az építész jogosan értelmezte az épitési szabályzat vitás pontját úgy, hogy a tégla és nem a pillér teherbírása legyen az irányadó. Lesújtó Ítélet ez az épitési szabályzatra, amelyről ime, most hivatalosan is megállapították, hogy értelmetlen, homályos és igy többféleképen magyarázható. Az

mentje és ha még egyszer ezt üzeni, akkor mindnyájunknak sötétben kell lenni.

Felekire ráduplázott Pető. A perfid Ausztria ellen szállt hadba, annyi vehemenciával, hogy ijedten szaladtak Bárczy podesztáért, csináljon rendet, nehogy Pető valahogy kiugrassa a dualizmusból az osztrák sógort. A polgármester pár- pillanat múlva nemcsak bent volt a teremben, hanem már beszélt is. Úgy megvédte Ausztriát, meg a magyar kormányt, hogy egy kormány- párti városatya hiiledezve mondotta:

Nem is hittem volna, hogy Ausztria és a kormány — ilyen hibásak.

Denikve: kiütött a szénkrizis és ezen az sem segített, hogy Pető nem volt megelégedve a polgármester válaszával. Az emberek másról sem beszéltek többé, mint a szénbajról, a gázgyár nagy szénbajáról és majdnem megverték azt a szerencsétlent, aki igy szólt:

1 adom, mit kellene csinálni.

— ? ? ?

Rekvirálni kellene Bachruchnád az összes gyémántot, a fehér szenet. Ez ugyan meleget nem ád, de annál több -— pénzt.

Nagyobb sikere volt annak a városatyának, aki a következő tréfával akarta megoldani a szén-problémát:

I ulajbonképpen nincsen semmi baj, az egész csak kiegyenlítési művelet. A világháború egy7 uj halálnemet hozott, a hősi hadait. Most rekompenzációképpen megszüntet a háboru egy régi halálnemet.

Hogy-hogy?

~ Hát próbáljon Ön, tisztelt tagtársam, szerdától fogva gázmérgezésben meghalni!- En nem szoktam próbálkozni ilyen dolÉpitész- és Mérnök-Egylet csak most folytat elkeseredett harcot az épitési szabályzat revíziója érdekében, maga a közmunkatanács is minduntalan javítgatja azt, Harrer tanácsnok pedig egyenesen programmjába vette az elkerülhetetlen revíziót.

A belügyminiszter ezek után utasította a hatóságot, hogy az ő döntése értelmében hozzon uj határozatot. Milyen lesz ez az uj határozat, az természetesen a, jövő kérdése még. Vájjon a közmunkatanácsot csökönyösen védett álláspontjának megdöntése nem ingerli-e fel újra? Átért még módjában lesz az építészen ütni egyet, aki épitési engedély nélkül építtetett és befogadott lakókat akkor, amikor még épitési engedélye sem volt. Ezzel szemben azonban az énitész megint a belügyminiszter által is akceptált álláspontjára, jóhiszeműségére és az ősi pesti rendetlenségre hivatkozhatik, amely rendellenességet kiirtani egyszer, végre mégis csak a közmunkatanácsnak lesz kötelessége. De egyben még egy kötelessége lesz a közmunkatanácsnak és ez az épitési szabályzat szabatos, értelmes, megfogalmazása.

Bajban a vigalmi adó.

Kártyára, pezsgőre nem lehet városi adót kivetni.

A főváros megcsinálta a maga luxusadóját, amely most van a1 belügyminiszter előtt abból a célból, hogy ezt jóváhagyja és aztán a főváros beszedhesse a mindenképen jogos adót. A luxusadót azonban egy kis veszedelem .fenyegeti: az, hogy az állam szintén szemet vetett egyik-másik ilyen adótárgyra. Sajnos, minden valószínűsége megvan annak, hogy a kormány a tanács által kidolgozott és a közgyűlés által elfogadott adótervet alaposan meg fogja nyirbálni és hamarosan alig -tudjuk megmondani, mi marad akkor a fővárosnak a már tán a költségvetésbe is belekalkulált uj jövedelemből.

Értesülésünk szerint a legjövedelmezőbb adótárgyakra, a kártyára, mozira, színházra az állam fogja rátenni a kezét. Hogy pedig mindez igy lesz, arra ott van Nagyvárad példája. Tudvalevő, hogy Nagyvárad városa jóval megelőzte a vigalmi adóval Budapestet. Nagyvárad vigalmi adójára vonatkozólag most érkezett meg a miniszteri döntés. Sándor János belügyminiszter közölte Nagyvárad városával, hogy nincs kifogása a vigalmi adó szedése ellen, a

gokkal. De a rossz viccért megérdemelné, hogy a gáz önt felvesse.

— Az a kérdés, mikor?- Mindenesetre még szerda előtt, — hangzott ai kegyetlen replika.

A gorombáskodásból elég lévén, a tisztelt pénzügyi bizottság áttért a csecsemőkre és megszavazta a csecsemökórház költségeit. Csak Németh Imre budai honpolgárnak voltak helyiérdekű aggodalmai, de Márkus tanácsnok megígérte, hogy Buda is kap csecsemő-kórházat, mire Németh, noha már régen túl van a csecsemőkoron, mégis megelégedetten bólintott. A Bakáts-téri kórházzal sem történt baj és nyomban odatelefonáltak az anyáknak, hogy csak szüljenek egész nyugodtan, senki sem fogja őket ebben háborgatni, mert most rnár a főváros lesz a háziúr.

A végén gyorsmunka következett; a referensek irgalmatlan gyorsasággal hadarták: telekbérlet . . . vizcsőfektetés . . . póthitel . . . költségfedezet és Bódy elnök alig győzte minden tárgy után kimondani: Elfogadtatik.

Nem tudom, mit fektetnek le annyi vízcsövet, - mormolta valaki

— Ez azért van, tisztelt bizottság, mert gázcsöveket most hiába fektetnének le. Hiszen mél- tóztattak hallani, hogy nincs gáz, mert nincs szén.

— Hja1 persze, igaz, majd elfelejtettük derültek fel a bizottsági tag urak és amikor az ülés bezárása után érkező Vázsonyi Vilmos azt kérdezte tőlük, hogy: — Szén-e, vagy szalma? egyértelműen felelték:

— Szén semmiesetre sem, szalmánál pedig még mindig jobb és táplálóbb a — kukoricakenyér.