Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-11-07 / 45. szám
Budapest, 191/. november 7. szerűsége, a díszletek pompája pedig elsőrangúvá emeli a mese lebilincselő érdekességét. A másik film: Neumann Lotte, a bájosságáról hires művésznő legújabb .alakítása egy derűs regényben, amely a szívhez szól és egyúttal mulattat meséjének kedvességével. Télikert. Schildkraut föllépését nagy siker kiséri és a jegyek eddig minden előadáshoz elővételben keltek el a Télikertben. Az uj műsorban Schildkraut olyan szerepet játszik, amely) bőséges alkalmat nyújt neki kivételes tehetségének érvényesítésére. Ä sikere is kivételesen nagy; kitűnő partnerével, Wenger dt Philinnel együtt percekig tapsol ják. A műsor többi része is csupa nagy attrakció. A „Fekete szerelem“ a legnagyobb varieté-operett siker. A Kristálypalota uj műsora. A Kristálypalota novemberi műsorának bizonyára ugyanaz lesz a hire, mint az előző műsornak: megint azt fogják mondani: ez a legvidámabb műsor egész Budapesten. Az kétségtelen, hogy a Kristálypalota a kacagás színháza. Ott lép fel Steinhardt, akinek minden szava, minden mozdulata nevetést, vidámságot kelt. Novemberi műsora különösein jól sikerült. De Stein- hardton kivid is egész sorozata lép fel a jobbnál- jobb számoknak. S z ő 11 ő s s y Rózsi uj kabaré dalai szenzációsak, sikerük frenetikus. B o r d á s s Rózsi, Pártos és Heltay tréfás száma viharos derültséget kelt, táncuk elragadó. A varieté-számok között Car- mellini a biivészkirály, valamint Roland az eleven zenekar vezetnek, de nagyszerűek a Flick-Flack- Flock humoros idomitása s excentrikus tréfái, a Glinseretti csoport pompás mutatványai, valamint a többi szám is. A Fővárosi Orfeum uj műsora. A Fővárosi Orfeum uj műsora méltóan sorakozik eddig megszokott fényes sikereihez. Az igazgatóságnak a színdarab választásában ezúttal is szerencsés keze volt. A Sárkány cimii bohózatban, amelyet F o 1 1 i- nusz Aurél alkalmazott magyar színpadra, az Orfeum ünnepelt komikusai Huszár Károly, F e- renczy Károly és Hunyadi Emil szűnni nem akaró kacagást váltanak ki. A novemberi műsor nemzetközi részéből kimagaslik Schlosser Gerta kisasszony, hegediimüvésznő mesteri hangverseny- számaival, valamint Kornau Ede hires német humorista szellemes és ötletes tréfáival. Továbbá B o- janowsky kacagtató szkeccse, a „Miramaro“-cso- port akrobata táncmutatványai, J e n n y és Charly excentrikusok, a Bernáth trió létrajátékai stb. fi tőke • • • Szemle. A hetedik hadikölcsön. — A tőkeképződés állami korlátozása. — Provizórium és kereskedelmi politika. A hetedik hadikölcsön a legközelebbi napokban kerül aláírásra. Hetedszer fordul az állam polgáraihoz, hogy a hadviseléshez és a végső győzelemhez szükséges anyagi eszközöket előteremtse. Az bizonyos, hogy ezt a hetedik pénz ügyi csatát is meg fogjuk nyerni és a belső front .sikere méltóan fog sorakozni azokhoz a páratlan diadalokhoz, melyeket most a külső frontokon arattunk. A hadikölcsön kibocsátására a mostani időpont a lehető legkedvezőbbnek mondható. Mindenütt óriási tőkék várnak plaszi- rozásra. A leghasznosabb tökeelhelyezést jelenleg a hadikölcsön biztosítja. Aki tehát hadiköl- csönt jegyez, az nemcsak hazafias kötelességet teljesít, hanem vagyonának egy részét olyan értékpapírba invesztálja, mely 6 százalékos kamatot hoz és amelyért a magyar állam az ő egész vagyonával és jövedelmeivel szavatol. Wekerle miniszterelnök a magyar államkölcsö- nöket elhelyező bankkonzorcium legutóbbi ülésén kijelentette, hogy a magyar állam kötelezettségeinek minden körülmények között eleget fog tenni. A miniszterelnök hozzátette, hogy minden alkalmat meg fog ragadni arra, hogy ezt a kijelentését megismételje és megerősítse. A legutóbbi győzelmek csak növelték azt a bizalmat, amelylyel a tőke az állam fizetőképessége iránt viseltetik. Kívánatos, hogy a hetedik hadikölcsön eredménye messze túlszárnyalja az eddigieket. Ezzel azt fogjuk bizonyítani, hogy szilárdan el vagyunk határozva arra, hogy a végső győzelemig akarunk kitartani. * Az az imponáló erő, melyet a magyar gazdasági élet a háborúban mutat, első sorban annak a racionális tőkekoncentrációnak köszönhető, amely már az utolsó békeévekben kezdődött, a háború folyamán pedig jelentékenyen fokozódott. A tőkeképződés szabadságának a hadigazdaságban igen jelentős szerep jutott. Fontos tényező lesz az átmeneti és békegazdaság- bam is, minélfogva a financiális körök bizonyos aggodalommal vesznek tudomást a kormány ama terveiről, melyek a tőkeképződés korlátozását célozzák. A minisztrelnöknek az indemnity-vita során tett kijelentéseiből arra kell következtetnünk, hogy a kormány a tökefeleme lések és osztalékfizetések tekintetében bizonyos korlátozó intézkedéseket szándékozik életbeléptéink Mi ezt nem tartanok helyesnek. Nekünk az az impressziónk, hogy a miniszterelnököt a tőzsdei hausse és az értékpapírokkal iizött tulspe- kuláció indította erre az elhatározásra. Ezt a tulspekulációt azonban nem a tőkefelemelések és az osztalékok korlátozása fogja megszüntetni. Hiszen tapasztaljuk, hogy azok az értékpapírok állanak legmagasabban, melyek után csak csekély osztalékot fizetnek. Remélhető, hogy az uj tőzsdei rendszabályok az értékpiacot lassankint a normális mederbe fogják visszaterelni. Akkor pedig nem lesz szükség arra, hogy az állam irányítsa a tőkeképződést, ami különben semmi körülmények között se vezetne célhoz. A laisser faire elvének a hadigazdaságban is érvényesülnie ketll. Magyarország kereskedelmi és ipari érdekeltségei megelégedéssel veszik tudomásul a miniszterelnöknek azt a kijelentését, hogy a már megkötött húsz éves kiegyezés helyett egy két éves provizórium lép életbe, mely természetesen a jegybank szabadalmára is kiterjed. Mindig hangoztattuk, hogy a nemzet exisztenciális érdekei ellen elkövetett bűn volna az, ha a háború alatt hosszúlejáratú szerződéseket kötnénk, melyek már előre megkötnék a kezeinket és korlátoznák cselekvési szabadságunkat a békekötés után, melynek feltételeit még nem ismerhetjük. Magától értetődik, hogy most Németországgal is csak ideiglenes megállapodásokat létesíthetünk. A provizórium idejét azonban fel kell használnunk arra, hogy jövő kereskedelmi politikánk irányítása tekintetében alapos előtanulmányokat végezzünk. Még nem ismerjük azt a gazdasági konfigurációt,' mely a békekötés után kialakulni fog. Azt azonban máris látjuk, hogy kereskedelmünk a Balkán és a Kelet felé fog gravitálni, miért is úgy az Ausztriával való kiegyezés, valamint a Németországgal való kereskedelmi szerződés; megkötésénél első sorban azoknak a szempontoknak kell érvényesülniük, melyek a magyar ipar és kereskedelem balkáni és keleti érdekeltségét irányítják. Es itt a fősuly a Dunára fektetendő, melyen a magyar hajózás részére! domináló pozíciót kell biztosítani. Az uj Duna-aktát is ilyen értelemben kell megszerkeszteni. Fontos az is, hogy a jövendő vasúti csatlakozások a Kelet feié a magyar közlekedési és kereskedelmi érdekeknek megfelelően vitessenek keresztül. Mindezekkel a kérdésekkel az érdekelt szakkörök bevonásával már most kell alaposan foglalkozni, hogy azután a kész tervekkel léphessünk a békekonferencia elé. . JmvmoAiliLßMP Izgalmas premier. Közgazdasáig körökben egyébről sem beszélnek, mint a tőzsdereform hétfői bemutatójáról. A mi börzí&szezonunknak évtizedek óta ez volt a legnagyobbat bukott darabja. Minden csapnivaló volt: a rendezés, a diszletezés, a szöveg és a muzsika, aminek két mérges pofon elcsattanása adta meg az alaptö- nusát. Előadás közben egymásra torlódtak a hibák, tévedéseik és gikszerek, a legnagyobb baj pedig az volt, hogy a hites ügynökök negyven tagú kórusa készületlenül „ugrott beu a darabba. .Mikor kisült, hogy nem tudják a szerepüket, a főrendező Krausz Simon kiküldte őket az öltözőbe, s ott személyesen vezette a ,,házi főpróbát". A dolog még igy is nehezen ment, az öreg kóristák odabent a zárt ajtók mögött majdnem hajba- kaptak, s mire félig-ineddig megtanulták a leckét és kivonultak a színpadra, a függöny legördült, vége volt az előadásnak. Fütty, szitkozó- dás, botrány kitt a finale, úgy, hogy a szerző urak nem igen merészkedtek ki a közönség elé, amely haragos kedvében még talán inzultálhatta volna őket. A derék Krausz hajdani nagy népszerűségére és korábbi nagy sikereire támaszkodva jiellent csak meg a publikum előtt, amely azonban féktelen elkeseredésében neki sem kegyelmezett, s egykori koronázatlan fejedelmét is megcirógatta kellemetlen mondanivalóival. Másnap megismételték az előadást, kihagyásokkal, toldozás-foldozásokkal, javított rendezésben. A bukást igy sem lehetett reparálni, de szó sincs róla, a bántó hatás 'enyhébb volt. Hiába, a világ teremtése óta úgy van, hogy egy darab csak egyszer bukik meg, de akkor végleg megbukott. 5 Ne kísérletezzenek tehát tovább vele, hanem vegyék le a műsorról. Csak arra ügyeljenek a túlbuzgó rendező és egy kicsit rosszhiszemű szerző urak, hogy a balul sikerült komédia ne váljék az ország fejlődő közgazdasági életének, gyönyörűen kibontakozott tőzsdéjének és speciálisan a hetedik hadikölcsönnek — szomorujáté- kává. A telefondíjak fölemelése. A Fővárosi Hírlap jó forrásból származó értesülés alapján megírta, hogy a kereskedelemügyi minisztériumban foglalkoznak a telefondíjak felemelésével. Ezt a hírünket félhivatalosan megcáfolták. Mi ezt a cáfolatot örömmel tudomásul vesszük és leszögezzük. Konstatálnunk kell azonban, hogy Hantos Elemér dr. államtitkár vagy nem tudott a félhivatalos cáfolatról, vagy megcsalta az emlékezőtehetsége. Október 7-én ugyanis Battenberg Lajos posta- és távírda főtanácsos vezetésével a posta- és íáviró- alkalmazotíak négy tagú küldöttsége tisztelgett Hantos államtitkárnál, akit arra kértek hogy az alkalmazottaknak a miniszter előtt fekvő két memorandumát kedvezően intézze el. Az egyik memorandum az alkalmazottak anyagi helyzetének javítását, a másik pedig státusrendezését kéri. Az államtitkár válaszában elismerte mindkét kérelem jogos voltát, csak annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy az 1917—18. évi költségvetésben fedezet hijján ennek a kívánságnak teljesítését már nem lehet megoldani. Kilátásba helyezte azonban, hogy az 1918/19-iki költségvetésben keresni fogják a megoldást. A küldöttség egyik tagja erre megjegyezte, hogy nagyon egyszerű lenne fedezetet találni, ha a telefondíjakat felemelnék. Az államtitkár erre igy válaszolt: — Az eszme kitűnő, foglalkozni fogunk vele. Azóta Hantos államtitkár állandóan foglalkozik az eszmével és ebben a tárgyban Foltért Károly vezérigazgatóval ismételten megbeszéléseket folytatott. A VII. hadikölcsön. A hetedik hadikölcsön prospektusa november 8-ild kelettel e hó i 1-én fog megjelenni. Az aláírási felhívás szerint hat százalékos adómentes állami járadékkölcsönt 50, 100, 1000, 5000 és 10000 koronás címletekben 96 kor. 63 fill, kibocsátási áron és 5#/2 százalékos járadékkölcsönt 100, 1000, 5009 és 10000 koronás címletekben 90 K 75 f kibocsátási áron fognak kiadni. Lánezy Leó jubileuma. Közgazdasági életünk egyik legkiválóbb alakja, Lánezy Leó, a Pesti magyar kereskedelmi bank elnökigazgatója a napokban iiite meg 50 éves bankigazgatói jubileumát. Ebből az alkalomból az intézet legutóbbi igazgatósági ülésén W e i s z Fülöp alelnök üdvözölte a jubilánst és méltatta azokat a nagy érdemeket, melyeket Lánezy a Kereskedelmi bank felvirágoztatása körül szerzett. A személyzet nevében Springer Ernő üdvözölte az elnökigazgatót és fejezte ki az alkalmazottak háláját a szeretett főnök iránt. A magyar-német gazdasági szövetség Lánczyhoz üdvözlő iratot intézett, melyben felsorolja a jubilánsnak a modern Magyar- ország gazdasági és pénzügyi fejlődése körüli her- vadhatlan érdemeit. Lánezy Leó az ő hosszú pályáján valóságos úttörő munkát végzett úgy a magyar bankintézmény modern alapokon való fejlesztése, valamint a kereskedelmi és ipari érdekeltségek organizációja tekintetében. Az ő vezetése alatt a Kereske,- delmi bank szerény keretekből az európai kontinens egyik leghatalmasabb és legszolidabb alapon nyugvó bankintézetévé nőtte ki magát. Az úgynevezett modern bánkstilust Lánezy Leó alapította meg Magyarországon. Az ő messzelátó üzleti politikája teremtette meg a bankok és nagy iparvállalatok közti szoros kapcsolatot, mely a békeidők óriási gazdasági fellendülésének oly hatalmas lökést adott. Fuzionáló iparvállalatok. Két osztrák gyár- amelyeknek Magyarországon vannak a telepeik, fúzió, nálnak. Az egvik az Első magyar iróngyár r.-ti (alaptőkéje 250.000 K) a másik a Szárazvám, kréta-, mész- é s k ő i p a r r -t. (alaptőkéje szintén 250 00 K és kereskedelmi irodája Bécsben van). A kéi vállalat egybeolvadásával az alaptőke 500 000 koronára fog rúgni. A fuzionált vállalatok székhelyüket Sopronba Vízvezetéki javítások Pogány Budapest VIII., Rökk Szilárd-utca 30. Telefon: József 1—48. sz.
