Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-10-24 / 43. szám

4

ritkozik a fővárosra. Országos akciónak kell ennek lennie. Az a körülmény, hogy még mindig csaik a fővárossal foglalkozunk, csak annak tudható be, hogy először a legnagyobb bajon próbálunk segíteni és ha ezzel félig-meddig rendbejöttünk, akkor jön sorral a többi.

Munkáslakások és családi házak.

— A budapesti lakásakció előkészítésével, illetve az összes tervekkel, számításokkal és anyagszükséglet-kimutatásokkal még ebben az évben készen leszünk. Az első negyedrésszel most számoltunk be a nagyközönségnek. Irányelvünk az volt, hogy a leginkább sürgős szükséget próbáljuk pótolni, ezért a már előkészített 6650 lakásból 4700-at, azaz kereken 70 százalékot egy-szoba konyhásnak szemünk. A többi lesz aztán a kis- és közép-lakás. Az első csoportot a munkásságnak, a másik kettőt pedig a tisztviselőknek gondoljuk legalkalmasabbnak.

— A legkisebb lakások megépítése úgynevezett könnyű építési modorban történnék. Ezeknek a gyárvidókeken rendelkezésre álló igen nagy üres telektömböket szántuk. Csupa egyemeletes kis házakban helyezzük el a lakásokat és gondoskodni fogunk arról is, hogy az egyemeletes házak között bőségesen legyen fásitott rész és sok hely, sok levegő, játszótér a gyermekek számára. Ezen a téren a kispesti Wekerle- telep és a pailotai-uti Bárczy-telep lebegnek mintaként a szemünk előtt. A mi terveink körülbelül a kettő között mozognak. A kispesti telepen ugyanis a lakóknak külön-ktilön kiskertjük is van. Ez a rendszer itt az újpesti olcsóbb helyen nagyobb áldozat nélkül megvalósítható volt. A gyárvidékek drágább telkei már nem bírják meg ezt a megoldási módot és igy csak közös kertekről lehetett gondoskodnunk, úgy, amint az a fővárosi telepeken van. Ez természetesen csak a kezdet, az első lépés. A jav.ulás és a fejlődés minden család számára különálló kert, ezentúl pedig a külön családi ház felé vezet. A mi közönségünk, és pedig még a legszegényebb is életcélját látja egy családi házban. A mostani idő természetesen nem alkalmas ezeknek a törekvéseknek a beváltására;, mert egyelőre sokat és nagyon gyorsan kell pótolnunk,

Hogyan takarékoskodnak az építkezéseknél?

— Nagy nehézséget fog okozni az egész akciónál1 a pénzkérdés. Ma a fővárosban az építkezés több, mint háromszor olyan drága, mint volt a háború előtt. Ha a legtakarékosabb anyagokkal és szerkezetekkel és épitö:szabályzati könnyítésekkel le tudjuk szorítani az előállítási költségeket a háború előttinek kétszeresére, amit egyébként körülbelül biztosítva is hitünk, akkor még mindig a régi lakásbérek kétszeresével kell természetesen számolnunk. Ez a nehézség csak oly módon lenne kiküszöbölhető, hogyha a többletköltségek egy része hosszabb idő alatt törlesztetnék. vagy pedig hogyha a bérek eleinte alacsonyabban lennének megszabva, mint a tőke teljes kamatozásiai kívánja. Természetesen minid a két megoldás attól függ, hogy milyenek lesznek majd a pénzügyi viszonyok?

Pótanyagokat fognak használni.

— Az építőanyagok dolgában a helyzet meglehetősen tisztázódott. A legnehezebben beszerezhető anyagokat a lehetőségig másokkal fogjuk pótolni. Már a háború előtt is számos esetben tettünk erre vonatkozó próbákat és egész sora van nálunk azoknak az épitőszerkezetek- nek, amelyek igen nagy ,an y a g - n i eg takarítással tárnak. Most még óvatosabban kell eljárnunk, nehogy egyes anyagokban, amelyeket az ipar nélkülözhetetlennek hisz, olyan viszonyok álljanak elő, mint az élelmiszereknél. Azért is ezen a téren minél kevesebbet fogunk nyilatkozni, de annál gyorsabban cselekedni.

..........URÁNIA

Le

gyen

ssassíí. világosság!

Brieux Eugen drámája.

Főszerepben BERND A. AzOswald-gyár remeke.

ElöadaíOk . Hétköznapokon 5, 7 os 9 órakor ________Vasárnap 3, 6, 7,8 és 9 órakor.

Budapest kikötői

Megegyezés a kormánynyal

A lágymányosi: kikötő ügye — úgy látszik, — igen komoly stádiumba jutott. Az állammal való megegyezés révén most már nem lehet kétség abban, hogy a kikötővel nem fognak sokat késlekedni. A főváros különben kitűnő üzletet csinált az állammal kötött megállapodás révén és ennek érdeme — úgy tudjuk — Vita Emil dr. tanácsnoké, aki ezeket a tárgyalásokat lefolytatta és aki esztendők óta tanulmányozza és egyengeti a különböző budapesti kikötök megvalósításának útját. 1

A lágymányosi téli kikötő rendeltetése.

Illetékes helyen a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt a következő kijelentéseket tették a lágymányosi kikötőre vonatkozólag létrejött megegyezésre vonatkozólag:

— Mindenekelőtt meg ke,11 állapítani, hogy a lágymányosi kikötő megépítése körül létrejött megegyezés a fővárosra nézve igein kedvező, rendkívül előnyös. A főváros átengedi a szükséges területet és az állam a főváros minden néven nevezendő hozzájárulása nélkül megépíti a kikötőt, amely akkor megy át a főváros tulajdonába, amikor azt a főváros kívánja. Visisiza- térités ebben az esetben sincsen és a fővárosnak mindössze egy esztendővel előbb be kell jelentenie azt a szándékát, hogy a kikötőt kezelésébe kívánja venni. Valósággal azt lehet tehát mondani, hogy az állam egyenesen ajándékot ad a fővárosnak, amikor a kikötőt megépíti.

— A lágymányosi kikötő tulajdonképpen téli kikötő lesz, de célja nemcsak telelés lesz, hanem kereskedelmi missziót is fog teljesíteni. Nemcsak a budai kereskedelmi forgalmat fogja azonban lebonyolítani, hanem egyben szenelö kikötő is lesz. A terv szerint a kopaszi gátnak a szabad Duna felé néző oldalán a szigetvágányról ide kerülnek a hajószcineléshqz szükséges berendezések és csuzdák, ami által a szigetvágány ettől a rendeltetésétől felszabadul. Ide kerül ■ tekintettel a kelenföldi .állomással tervezett ösz- szekötfetésre — a gabona-átrakás is, amelyet Budapesten rendkívül tökéletlenül végeznek. A közraktár, amely az átrakás egy részét végzi, ez nem lévén feladata, nagyon kevé-si átrakást vállal. Mindössze két vágánya van, ami a saját üzleteinek a lebonyolítására is alig elégséges. A dunaparti teherpályaudvar pedig, amelynek erre a célra csak egy vágány áll rendelkezésére, innen is csak hajóba berak és pedig miután csak darabárura alkalmas daruja van, darabárut, vagy zsákolt gabonát; hajóból vasútra gabonát átrakni nem tud. mert szívó elevátora nincs és ilyet erre! az egyetlen alkalmas vágányra nem is tud alkalmazni. Minthogy a Dunapairton elég eleváló-készüléik vágányhálőzattal nincs, egy ilyen uj átrakási alkalmatosság feltétlenül és sürgősen szükséges, ha azt akarjuk, hogy az átrakás ne egészen Bécsben történjék. A negyedik feladata a kikötőnek a vasúttal érkező és hajóval a tél beállta előtt már el nem vihető áruknak beraktározása és erre is megvan a szükséges hely. A kikötő felszereléséhez kell tehát 1. telelő kikötő berefudezés, 2. a hajószeneié,siekhez csuzdák, 3. szívó elevátorok, 4. a téli tárolásra raktárak és pedig 200 W. gabonára és 100 W. .egyéb árura, 5. a kelenföldi állomásnak e célra alkalmassá tétele s a vontatás rendezése.

A soroksári Dunaágbeli kikötő.

A kikötő-kérdések egész komplexumában meg volt a főváros álláspontja már két esztendővel ez- •előtt. Ennek a tervnek igen érdekes része az, amely a soroksári dunaágra vonatkozik. A kereskedelmi minisztériumnak e tekintetben az volt az álláspontja, hogy a soroksári Dunaágba szerveztessék a dunai átrakodó kikötő. Érre vonatkozólag a főváros annak idején kijelentette, hogy nincs szükség a soroksári Dunaágnak a mostani dunaparti teherpályaudvar meghosszabbításává tételére. A kormány nem akarta a dunaági területet ipari telepek létesítésére, vagy oly raktárak építésére felhasználni, amelyek szorosan vett átrakodó forgalommal össze nem függnek. A főváros álláspontja ezzel szemben az volt, hogy a soroksári dunaági kikötő csak a helyi szükségletek kielégítésére felhalmozandó tömegáruk kikötője lehet, amely legközelebb lévén a városhoz, azt szolgálja ki. Erre a városi feladatra nemcsak a dolog természeténél fogva, de azért is vállalkozhatik a főváros, mert

Budapest, 1917. október 24.

ezekre a partokra úgy ebből a célból, mint a közeb ben levő gyárak anyaglerakó helyéül és mint a pesti part meghosszabbítására, amit a hajózási vállalatok régóta sürgetnek, égetően sürgős szükség van. A főváros igy is dolgozta ki ennek beépítési tervét. Kérte még a főváros, hogy a csatorna 120 méterre való kibocsátását, mint partbiztositást a kereskedelmi kormány végeztesse, továbbá, hogy az ezt a területet elzáró zimonyi vasút alépítménye megfelelően emeltessék.

G.várváros a Csepelszigeten.

A Csepelszigeten kikötői célokra a földmi- velési kormány által kisajátított terület a főváros szerint ama viziutat és vasutat igénylő gyári vállalatok elhelyezésére használandó fel elsősorban, amelyek tranzitó áruk gyártására, vagy belföldi és külföldi export-áruk előállítására létesittetnek, szóval Budapest gyáripari városrésze épülne itt fel. Hely kerülhet itt helyi fogyasztásra szánt cikkek gyártására szolgáló cikkek gyárainak is, de csak kisebb számban, s itt épülne fel az uj közraktár is.

Ezt a kikötőt berendezni ugyancsak nem állami, hanem városi feladat. Ennek a felerésze azonban ugyanaz, mint a soroksári Dunaágnál, vagy a lágymányosi kikötőnél, hogy tudniillik a védőmiivekeit és a partbiztositást az állam csinálja meg és azt a fővárosnak átadja. A terület alkalmassá tételét, a rendes üzemben szükséges utakat, világítási és csatornázási berendezéseket, raktárakat, vágányokat, kezelési épületeket és egyéb berendezéseket a főváros a főváros a maga költségén létesíti és erre a célra tiz éven belül tiz milliót fektet be.

Végül meg kell említeni a kikötőtervek teljessége kedvéért, hogy a tutaj és épületi akiköt ö helyéül az állam és a főváros közös elhatározással a Rákos-patak dunai torkolatától felfelé Újpestig terjdő területet jelölte ki.

Közgyűlés. A főváros törvényhatósági bizottsága szerdán délután fél 4 órakor rendkívüli, helyesebben folytatólagos közgyűlést tart, amennyiben a múlt szerdai közgyűlésen szerepelt tárgysorozat ügyeivel foglalkozik. Mindössze két uj tárgyat tűztek ki, még pedig a katonai célokra lefoglalt V. kerületi iskolaépületek kiürítésére és a főváros szolgálatában visszatartott alkalmazottak állásainak létszámfeletti engedélyezésére vonatkozó tanácsi előterjesztést. A többi 66 pont a régi. Nevezetes ezek között kevés van. Így Vita tanácsnok szén- jelentése, Gerdauen keletporoszországi város újabb 25.000 koronás segélykérése és Bűz át h tanácsnok előterjesztése a gázmüvek alkalmazottainak nyugdijszabályzatáról. Mindezek fölött pedig legfontosabb és legnagyobb érdeklődést keltő a második és harmadik alpolgármesteri állás betöltése. Túlságos izgalmakkal ez sem fog járni, mert a meglepetések most már ki vannak zárva.

Lesz zsír. Arról értesülünk, hogy a Haditermény legközelebb ismét utalványoz a fővárosnak zsírt és mihelyt a raktáron levő és a magyar gyomornak éppenséggel nem kedves margarin elfogy, ismét igazi disznózsírhoz jutunk. Úgy halljuk, a héten is kapott a főváros kilenc vaggon. zsírt, ennek kiosztását azonban el sem érdemes kezdeni, mert ez a főváros lakosságának mindössze csak egy heti szükségletét fedezi.

A Gellért-fürdő vendéglőjének ezüst felszerelése. A Gellért-fürdő építkezése már befejezéséhez közeledik, annyira, hogy a héten már a vendéglőhöz szükséges ezüstnemüt is megrendelték. Az evőeszközöket és egyéb tárgyakat két cég szállítja és pedig a Bernsdorfi fémáru r-t., ezelőtt Krupp Alfréd 49,719 korona, a Szandiik ezüstáru r-t. 43,477 korona értékben. Érthetetlennek tartjuk, hogy a főváros osztrák gyártól is rendel, amikor ilyen tárgyakat gyártó iparunk legalább is vetekszik az osztrákokéval.

Az uzsora alkonya. A kormány kiadta a láncereskedelem ellen szóló rendeletet, amelynek értelmében most a fővárosra vár a feladat, hogy megalakítsa az ármegállapitó bizottságot. Úgy tudjuk, a városházán nem is egy, hanem