Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-10-24 / 43. szám
2 dai közgyűlésen, de csütörtökön délelőtt, amikor Folkusházy kiköltözik a közélelmezési ügyosztálytól, azonnal átveszi annak veretesét a főpolgármester-helyettes polgármester intézkedése folytán Marker Aladár dr. tanácsnok-főjegyző, akit a közgyűlés mindenesetre meg is fog választani majd tanácsnokká és igy a köz- élelmezési ügyosztályban való elhelyezkedése: véglegesnek tekinthető. Az elnöki ügyosztály vezetése viszont Wittinger Gyala dr. főjegyzőre vár, akinek fíárczy heyattes-főpolgármes- ter már szintén tudomására hozta, hogy csütörtökön történik meg a helycsere. A közgyűlés fogja aztán Wittinger Gyula dr.-t véglegesen tanácsnok-főjegyzővé megválasztani. Valószínű, hogy az alpolgármesteri csoportok uj beosztásánál a közélelmezési ügyosztály Folkushcizy csoportjába kerül, akinek hosszú időn át szerzett tapasztalatait tovább is érvényesíteni kívánják a háborús közélelmezés terén. Távozik-e Bódy alpolgármester? A második kerületi képviselőválasztás óta nem került le a) napidendről az a téma, hogy megy-e Bódy alpolgármester, vagy marad-e? Tény az, hogy eddig egyáltalán nem mutatott arra hajlandóságot, hogy elhagyja a városi villamos vezérigazgatósága kedvéért az alpolgármesteri állást. Ezzel szemben hetenkint jelentek meg pontosan kiszámított időközökben tendenciózus újsághírek. Ujaibbain sokat beszélnek róla, hogy Bódy nem is annyira akar menni, mint inkább bizonyos körök küldeni szeretnék. Ennek a küldésnek pedig egyik oka az, hogy jószivü emberek helyet akarnak csinálni az érvényesülni vágyó tehetségeknek, a másik mindenesetre komolyabb oka pedig az, hogy vannak, akik úgy tail ál jak, hogy Bódynak sokkal több elfoglaltsága van a városival, mintsem egész erejét adhatná oda alpolgármesteri működésének. Ennek a különös helyzetnek nyomait akaratlanul is észre kellett venni az október 17-lki közgyűlésen, amelyen Bárczy úgy adta elő a kijelölő választmány kívánságát, hogy a második és hairmadik alpolgármesteri állás egyidejűleg töltessék be az október 24-ikÍ rendkívüli közgyűlésen. Ezzel szemben Glücksthal Samu dr. azt indítványozta, hogy csak a második alpolgármesteri állást töltsék be szerdán, a harmadik Búcsú a háborúban. Furcsa ez a háború : százezrével hullanak el az emberek és mégis minden elfogy, csak az emberek lesznek többen. Budapest lakossága a háború alatt érte el az egymilliót,'a Terézvárosi búcsún pedig annyi volt az ember, mint még soha. Vagy hogy talán azért mentek csak cl, hogy meglássák, milyen lehet egy búcsú a háború harmadik esztendejében ? Bevallom, jómagámat is ez csábított ki a Nagymező-utcába. A háborús búcsúnak legelső jellemzője a csend. A sok-sok ember mind hallgat, nem sípol, nem trombitál, aminek viszont nem a jókedv hiánya az oka, hanem a drágaság. A háború krónikásának fel kell jegyeznie, hogy a vásári harsonák ára majdnem olyan arányban emelkedett, mint a cipőé. A legnyávogóbb hangú szerszámot sem adja a ponyván büszkélkedő kereskedő 80 fillér alatt. Ugy-e igy már érthető, miért nem volt hangos az idén a terézvárosi búcsú ? Sokkal, nagyobb baj azonban, hogy a jóizü kikiáltók fajtája is kiveszett. Az istenáldott humor hazát változtatott, a terézvárosi búcsúból a lövészárokba költözött. Valóságos oázis még az onduláló ember, aki a sors véletlen kegye révén untauglich maradt. Az életkedvét nem vette el a drágaság sem, nem is csoda, hiszen olyan közönsége van, mint egy jólsikerült ope- rette-premiernek. A feje fölött hatalmas vászonra festett és jól fésült hölgy a reklámtábla ezzel az aláírással: Hölgyek részére hidegen, melegen használható. És megkezdődik az előadás. A médium egy vézna kis leányka, akinek hajával úgy bánik, mint a csepü- rágó a kóccal. Az előadó legelsőbben is a konkurensekkel végez. Semmiféle ondoláló módszer nem jó csak az övé. A többi elpusztítja a haját — Úgy elpusztítja, hogy húsz esztendeig sem növi utána magát Az onduláló ur különben nagy demokrata. Nála nincs nagysága, nincsenek hölgyek, csak asszonyok. Ide nézzenek asszonyok — mondja és fürgén csatol bele a kisleány hajába egy negyedméteres csövet ez a legújabb onduláló gép. Bármilyen tüzes a vas, nem árt a hajnak. Ez a tüzes vas hidegen hagyja a hajat — de az asszonyokat is, mert nem nagyon vesznek belőle. Pedig ugyancsak mondja az ondulálás nagy mestere: Vegyen, akinek pénze van a zsebében, akinek nincs, r.e vegyen. A szomszédjában egy fiú sikoltoz : — Itt a finom cipőfüz'ő, el lesz prédáivá 45-é rt. Nehogy tévedni méltoztassék, nem 45 fillérért, hanem negyvenöt krajcárért lesz elprédálva. íme a háború. Máskor elment az ember a búcsúba öt koronával és megrakodva ment haza ezer haszontalanság- gal. Most a legolcsóbb gyermekjáték öt koronába kerül és egy apró csengős-jármüért 12 koronát kértek- Persze senki sem vett belőle Az emberek üres kézzel mentek haza a búcsúból. A kiflik, mézeskalácsok úgy összezsugorodtak, olyan töpörödöttek lettek, hogy megszűnt minden csábitó ingerük. Fakón húzódnak meg a sátor asztalán és eltűntek a hatalmas szivek is, apró vértelen szivecskék szomorognak sorjában. Ez a háború nemcsak az emberi-sziveket, de a sifli-sziveket is kipusztitotta. Bealkonyodott a zsákba-macskának is. Ma is ötért adják ugyan, de nem vesz senki, ugyan mit is lehetne adni ma öt krajcárért, amikor béke idején is becsapták vele az embert ? A cukorkák is szegényesen vonultak föl, messziről látszik rajtuk a kor, amely zsíros foltot ütött a papiroson. Egy asszony mélabusan árulja öt darab tükrét és keserű gúnnyal mondja : — Vegye meg nagysága, megláthatja benne, menyit soványodott a háború alatt. Megszaporodtak ellenben a művirág-árusok, még ők adnak egy kis szint az egésznek rikító papirholmi- jukkal. Képeket is árulnak, tarka olajnyomatok nagy tömegben. Öreg békebeli képek, ide még nem vonult be a háború, nincsenek csataképek, jámbor csendéletek, pezsgő, sárgadinnye mosolyognak. Az egyik siheder gúnyosan vágja oda: — Olyat adjon, amin rostélyos is van. Rostélyos azonban még képben sem akad. Annál több a toilette cikk, pomádék, parfümök, fésűk és kefék tömege várja a vevőt, de szappan nincsen. Istenem, a pomádé mégis csak fontosabb. A bögrék, csészék most Budapest, 1917. október 24. Márkus Jenő dr. és majd a tavasszal Buzay Károly dr. helyéhez fűződnek. Ilyenformán végeredményben három tanácsnoki állás fog megüresedni. A három közül egyet mindenesetre hosszabb ideig nem fognak betöltni, mert — mint a Fővárosi Hírlap már megírta -— a közegészségügyi ügyosztály vezetésével a polgár- mester Véssei Ede dr. tanácsjegyzőt, aki az ügyosztálynak már hosszú idő óta: érdemes tagja volt, bízta meg. Véssei tehetsége és szorgalma iránt különben a városházi potentátok körében is igen nagy az elismerés. Márkus Jénő dr. különben már október 17-ikén elbúcsúzott ügy osztálybeli kartársaitól. A megüresedő tanácsnoki állásokra továbbra is a legkomolyabb esélyei vannak Wittinger Gyula dr., Sztankovits Szilárd; Sallay (Sehmol- hegger) Árpád dr., Kemény Géza dr., főjegyzőknek és Miklós Elemér dr. tanácsjegyzőnek, aki már a legutóbbi tisztujitáskor is csak kevés szavazattal maradt alul. Fél esztendő ajándék. A főváros tisztviselőinek reményei közé tartozik az a hir is, amely szarint a kormány egy háborús túlfokozott szolgálatok jutalmazására szolgáló törvényjavaslat előkészítésével foglalkozik. A törvényjavaslat az állami tisztviselők szolgálati idejébe, illetve nyugdíj igényükbe fél esztendőt fog betudni, a háborús munka címén. Az idei esztendőt tehát tizenkét hónap helyett tizennyolccal fogják beszámítani. A főváros tisztviselői, de maga ni főváros vezetői és a közgyűlés is bizonyára egészen természetesnek fogják tartani, hogy ugyanezt a kedvezményt a főváros tisztviselői is megkapják, mert azok sem maradtak el az állami tisztviselőktől, sem a munka nagyságában, sem ennek eredményességében. A számfeletíi állások. A főváros pénzügyi bizottsága pénteken foglalkozott az elnöki ügyosztálynak azzal az előterjesztésével, hogy at szolgálati idő betöltése után visszatartott tisztviselők helyét be lehessen tölteni. A'háború folyamán a munkaerők hiányára való tekintettek a szolgálati idejüket betöltött tisztviselőket a főváros vissza fogja tartani, amint az például már legutóbb Hunyady dr. is hatalmas ruháskosarakban vonultak fel, de a legolcsóbb bögre is 55 nem fillér, hanem krajcár. A játékok között elég nagy a választék, itt már komoly militarista szellem uralkodik, sok a katona és élénken vannak képviselve a babakatonák között a szövetséges hadseregek is. A többi baba — a terézvárosi búcsú minden puritánsága mellett is — meztelen. Ruha már nem jutott az idén szegényeknek. A divatcikkek cérna- és gyöngyház - gombokban merülnek ki. Egy tábla cérnagomb 20 krajcár, valaha 6-ért adták. Fájdalmas látvány a fütyülő szerszámokban való sivár felhajtás is. Valaha a terézvárosi búcsú csak úgy megteremtette a maga fütyülő, sípoló, trombitáló újdonságát, amint Molnár Ferenc megírja minden szezonban a maga uj darabját. Az idén nincs uj ötlet, a régi zenélő szerszámokat pedig senki sem veszi. A szaporaság a suvixban a legfeltűnőbb. A megokolás: valamit mégis csak kell árulni a terézvárosi búcsúban. Méreteikben nagyobbak lettek a bugyellárisok is. Megkérdeztük, miért nőttek meg igy. A válasz ez volt: —■ Azt mondják sok a pénz, legyen mibe belerakni. Ebben elfér egy kocsiderék jancsibankó. Amikor egyet eladnak hozzáteszik: — Viselje egészséggel, nyerje tele a börzén Az irodalom sem maradt el. Találkoztam Hófehérkével, a Hiúság átkával és az Angyal Bandival. Nótáskönyvben egyenesen túltermelés mutatkozik. Miután a költészetnek természettől fogva barátja vagyok, kötelességszerüen bevásároltam e remekművekből. Itt értesültem a szenzációról, hogy „csoda jó dolog a szerelem' és ma már én is vigan fújom : Hallod-e te, azaz pardon, gyüjjön má’, Szebb az itten, akármilyen álomná’, Könnyű selyem, könnyű csipke, finom taft, Olyan szinü, mint a vizes himbersaft. Ugy-e hogy szép ? Szinte kár, hogy éjszaka, a terézvárosi búcsú előtt és után való tündéré,szakákon nem lehetett elénekelni. Kipusztultak ezek a mézes- kalács-szivvel, főzőkanállal teli szép éjszakák, kipusztitotta a kegyetlen tizenegyórai záróra. Szerencsére este hétkor már sötétedik, a nagy tömegben még mindig fürge kezük van a legényeknek. alpolgármester megválasztását halasszák el a következő közgyűlésre. Ennek az indítványnak az intencióiba at törvényhatósági bizottság tagjai nem voltak beavatva) és igy részben találomra, részben szimpátia szerint szavaztak, s igy történt, hogy a kijelölő választmány javaslata ment hat szótöbbséggel határozatba, Beavatottak azonban tudni vélik, hogy Glücksthal dr. indítványának az időnyerés volt a célja, hogy igy mód adódjék a Bódy-rejtély elintézésére. Pár hét alatt ugyanis végleg tisztázni lehet, hogy távozik-e Bódy, vagy marad? A föltevés természetesen az volt, hogy megy és ebben az esetben automatice kikapcsolódott volna a Folkusházy-Harrer-íéle küzdelem, mert mind a kettőt egyszerre.lehetett volna alpolgármesterré választani. Miután azonban Glücksthal indítványát leszavazták, uj paktumot kellett létesíteni, amelyet, — mint föntebb megírjuk — még a 17-iki közgyűlés alatt meg is csináltak, s amelynek értelmében Harrer visszalépett. Bódy helyettes polgármesterrel a hét folyamán több városházi korifeus tárgyalt, szombaton pedig Bárczy polgármester tanácskozott vele kerek két óra hosszat. Ennek a beszélgetésnek megtörténte után, — mint már annyiszor — ismét elterjedt a hir, hogy Bódy megy. Bizonyosság azonban még ma sincs. Ha azonban mégis elhatározott .dolog lenne a távozása, akkor a hivatalos jelölt Harrer Ferenc dr. lesz az alpolgármesteri állásra, akivel azonban, ha más nem, Buzáith János dr. mindenesetre komolyan felveszi a küzdelmet. Beszélnek különben arról is, hogy Bódy Tivadar dr. maga is szeretne megszabadulni a két nagy teher közül .az egyiktől és igy mindenesetre a villamos vezérigazgatóságot tartaná meg. Egyelőre azonban a nyugdíjigényei is visszatartják. Bódy dr. 1886. szeptemberében lépett városi szolgálatba és igy a milleniumi dupla esztendővel együtt is csak harminckét , éves szolgálati ideje van. Merült föl különben olyan kombináció is, .hogy a városi villamos éppen úgy átvehetne Bódy nyugdiját, amint azt Márkus Jenő dr.-nál a* Magyar Bank tette. A további kombinációk. A további kombinációk a Bódy állásának betöltésével megüresedő tanácsnoki álláshoz,