Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-03 / 1. szám

4

Budapest, 1917. január 3.

A Drasche-téglagyár, amelynek parcellázott villatelkei vannak az árok körül, a rendezési munkálatokhoz 150.000 koronával hozzájárul.

Az Ördögárok beboltozási tervének kivitelét 1914-ben, a háború kezdetén nem engedte meg a miniszter. Ekkor történt, hogy a Drasche- féle téglagyár beszüntette üzemét, mert az volt a szándékuk, hogy az egész területet villanegyeddé fejlesztik. Erre az engedélyt csak azzal a feltétellel kapták meg, hogy

az Ördögárok beboltozásához 150,000 koronával hozzájárultak.

Ezek után aztán a tanács újabb kérést intézett a miniszterhez, aki erre már megadta az engedélyt, de nem az egész árokra vonatkozólag, hanem annak csak a Csaba-utca és Julia- utca közé eső, mintegy másfélkilométeres részére.

A munkálatokat a főváros, miután a nehéz háborús viszonyok között nem is lehetett ama gondolni, hogy vállalkozó kedvező ajánlatot tehessen, házi erővel kezdte meg és pedig orosz foglyok alkalmazásával.

A munkálatok műszaki ismertetése. Szakértők véleménye: elsőrendű technikai alkotás.

Az Ördögárok beboltozásának technikai leírását Molnár László műszaki tanácsos úrtól kértük, aki a következőket volt szives a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt elmondani:

— Az árok uj iránya a Városmajorban . leginkább a régi meder irányát követi, aminek az a célja-, hogy a földmunkával takarékoskod umk .A legnagyobb eltérés a régi iránytól

erekü mögött van, mert itt van a ve- ‘S törés és a sok áteresz. Itt az uj tsztülmegy a fogaskerekű építésénél tereszén és a vámháznál ismét bele- \ régi mederbe.

satorna szelvénye fönt félköralajku, háromszögszeríi. Legnagyobb szélessége lent 9.60 m., teljes magassága 3 m. Ez a szelvény a Csaba-utcától a diósároki be- torkolásig tart. Innen a csatorna csak 4 m. széles és 3 m. magas.

— A csatorna másodpercenkint 62 m3 vizet tud lebocsátani. Vizfedő területe 5100 m2, aminek a legnagyobb záporeső esetén is 62 m3 viz felel meg, tehát a csatorna vizlebo- csátó képessége a legkritikusabb esetben is elegendő.

— A csatorna fenékesése az alsó szakaszon 6/1000, a felső szakaszon pedig 9/1000 lesz. Anyaga kizárólag beton, még pedig a feneke Portland és román cement keverékből (1:4) készül, a boltozat tisztán portland cement, szintén 1:4 keverési arányban. A csatorna feneke, hogy a nagytömegű és sebes hordalék ki ne kezdje, portlandcementtel ékelt trachit-járdakővel lesz fedve. Oldalai 80 cm. magasságban portland-cement simítást kapnak és 50 méterenkint szellőző- és tisztítóaknával, 150 méterenkint lejáró aknával szereltetik föl.

— Az egész beboltozandó árok hossza 1500

A kész csatorna-szelvény a beboltozás kezdeténél.

méter, a munkálatok során a földmozgósitás több, mint 30.000 m3-t, iái fölhasználandó cementanyag pedig 12.000 m3-t tesz ki.

A munka — amely házikezelésben, orosz foglyok igénybevételével folyik — az idei nyár folyamán elkészül.

Az Ördögárok burkolási munkálatai 1915. novemberben kezdődtek meg és a folyó év nyarán befejezést nyernek, ami egyben azt is jelenti, hogy megkezdhető lesz az utrendezési munkai, amelynek tervei szintén készen várják a megvalósulást. Ugyanakkor bizonyára megkezdik a Drasche-féle villa-telep építését is.

A munka előhaladásial ma már oly jelentékeny, hogy felerészben készen van. A 100 orosz fogoly és az őket betanító 20—25 munkás ma a városmajori utkaparóház és a fogaskerekű vasút előtt dolgozik. Csak még egy jellemző példát iktatunk ide a Il-ik ügyosztály tevékenységére: annyira házikezelésben folyik a munka, hogy még alz orosz foglyok élelmezését is az ügyosztály látja el, maga szerzi be az anyagot, amelynek szállításáról Viszont a fuvartelep gondoskodik.

Meaenlárás n háború után

A felfedezett Budapest

Gálos Kálmánt, az IdegLnforgalmi és Menetjegyiroda részvénytársulat vezérigazgatóját felkértük azoknak az igen nagyfontosságu intézkedéseknek megvilágítására, amelyek a háború után Budapest idegenforgalmának fokozása érdekében szükségesek. Az idegenforgalom fejlesztéséhez soha annyi alkalmunk nem volt, mint a háború után lesz. De meg kell ragadni az alkalmat és eltávolítani az akadályokat, amelyek eddig ntban voltak és meg kell csinálni azokat aiz intézkedéseket, amelyek muíhatatlanul szükségesek. Qálos igazgatónak idevonatkozó nagyon értékes fejtegetéseit a következőkben ismertetjük:

— Magyarország idegenforgalmának, hazánk életének két legnagyobb aktualitása: a háború és a koronázás döntő jelentőségű fordulatot ad. A véres világfordulás ismertté tette hazánkat az egész világon és annak oly részeiben is, ahol eddig vagy keveset tudtak róla, vagy pedig hiányos, felületes, ferde világításban ismerték. Egészen bizonyos, hogy a hatalmas érdeklődés amelyet a magyar katonák dicső harctéri tevékenysége kivívott és a Kárpátok világhiressége kedvezően fog megnyilvánulni a háború után meginduló turisztikai népvándorlásban is. Legerősebben számíthatunk német szövetségeseink tömeges látogatására. A német katonák, akiknek százezrei ismerték meg országunkat, különösen fővárosunkat, a legkedvezőbb impressziót nyerve hazánk turisztikai szépségeiről, népének barátságos érzületéről, mindmegannyi élő propagandacsinálója lesz idegenforgalmunknak. Németországban már most is állandó mozgalom van eme intim érintkezés előmozdítására, amelyek között a Bajtársi szövetség különösen nagyjelentőségű. A harcterek látogatása nemcsak hazánkban, hanem a háborús világ többi részeiben várható és előrelátható. Nagy szerepe lesz gyógyfürdőinknek is, a gyógyulásra és üdülésre szoruló százezrek számára és e téren Budapest első helyre, kerül1.

— Sajnos e nagy és egész bizonyosan bekövetkező idegenforgalom teljesen készületlenül talál bennünket. Megfelelő szállodák még Budapesten sincsenek elegendő számmal, annál kevésbbé az ország többi részében. A főidényben a Tátrában vagy Balatonon még a régi kisebb forgalom sem bonyolítható le, annál kevésbbé egy esetleg sokszorosan megnövekedett. Azokon a vonalakon, ahol étkezőkocsi nem jár, útközben is minden kritikán aluli az ellátás. Az utazás étkezés tekintetében nem élvezetes és kellemes, amilyennek lennie kellene, hanem egyenesen annak ellenkezője: valóságos gyötrelem. Jelentékeny állomások vannak, ahol az utas a rendelkezésre álló 1—2 perc alatt még egy pohár italt sem kaphat, annál kevésbbé megfelelő ételeket. A legfontosabb teendő tehát a szállás és ellátás viszonyainak megfelelő rendezése és jó szállodák tömeges építése. Különösen áll ez Budapestre, ahol ha egy vagy kétezer vendég látogatása várható, például kongresszusok alkalmával, már a szerényigényii elhelyezés is a legnagyobb nehézségekbe ütközik.

— Uj királyunknak népünk iránt való meleg szerété és ama elhatározása, hogy Budapesten tölti az év legnagyobb részét, Budapest idegenforgalma tekintetében is óriási jelentőséggel bir. A magyar király fényes udvartartása és mindaz, ami ezzel jár, uj és hatalmas fellendülést jelent a kereskedelem és ipar, az építkezés, művészet, divat, ünnepségek terén is. Régen nélkülözött ragyogó életet teremt Budapesten, amelylyel vonzóan hat a külföldiekre is. A szórakozásból utazó gyanútlan idegent nem lehet többé elámitani és félrevezetni azzal, ami a múltban gyakran megtörtént, hogy Budapest egy jelentéktelen és unalmas város, mint Belgrád, Budapest ifjúi fejlődésében és ragyogásában állandóan a világ érdeklődésének középpontjában marad és megkezdi azt az igazán világvárosi életét, amelylyel a legpompásabb és legnagyszerűbb jövőre nézve nyújt perspektívát.

A cukorjegyrendszer

és a cukor nagykereskedők

Január elsején tudvalévőleg életbelépett a cukorjegyrendszer és senki sem lesz Budapesten, aki joggal panaszkodhatnék ezentúl a cukorhiány miatt. A cukorkáidéi! dicséretes előzékenységgel sietett a főváros segítségére és olyan hatalmas mennyiségű cukrot bocsájtott Folkusházy tanácsnok rendelkezésére, hogy a cukor jegyek akadálytalan beváltása hosszú időre biztositva van.

Az uj rendszer életbeléptetésénél nagy gondot okozott az a kérdés, hogy a cukornak a fogyasztóközönséghez való juttatása közvetlenül a detailkereskedők utján történjék-e, vagy pedig a nagykereskedők kapják-e a fővárostól a cukrot és ezektől szerezzék meg a detailisták Megírtuk, hogy ebben a dologban néhány héttel ezelőtt gyűlést tartottak a kereskedelmi kamarában és ott a nagykereskedők hevesen ösz- szetüztek a detadlistákkal. A végén mégis a nagy- kereskedők győztek; a cukrot a közélelmezési ügyosztály nyolc nagykereskedő és két egyesület között osztotta fel. Nagymennyiségű cukorhoz jutott a Wertheimer és Franki-cég, a Blitz és Braan-cég, a Hoffmann-cég, a Schmidl- cég és még négy nagykereskedő-cég. Azonkívül a Magyar Fűszer kereskedők Egyesülete és a Hoffmann Mihály bizottsági tag vezetése alatt álló Fűszer-, vegyes- és kiskereskedők országos egyesülete is kapott tetemesebb mennyiségű cukrot, hogy azt tagjai között fölossza/.

Mintegy 200 vaggon cukor került most elosztásra és minthogy a cukoradag fejenként és havonként 1 kgr. 20 dekagramm, könnyen kiszámítható, hogy ez a kvantum Budapestnek mintegy kéthónapi cukor szükségletét fedezi. Természetes, hogy a fővárosnak még jelentékeny tartalékjai maradtak és a cukorkartell állandóan gondoskodik a készletek kiegészítéséről.

A nagykereskedők és a két egyesület vag- gononként 340 koronát kapnak, illetve ennyivel többet számíthatnak fel a maximális árnál a kiskereskedőknek. Az a nagykereskedő tehát, akinek például 30 vaggon cukor jutott, 10.200 koronát keres az üzleten, de a keresetből fizetni tartozik a vasútról való beszállítás költségeit is.

Megveszi a főváros

az Lrdey-szanatóriumot

Körülbelül négy esztendeje annak, hogy a főváros bérbevette a Bakáts-téren lévő nőgyógyászati kórházat Erdey fővárosi orvos özvegyétől. A bérlet dolga akkor nagy hullámokat vert fel, mert az évi bért, 36.000 koronát, soknak találták.

A következmények azonban igazolták a tanács eljárását, mert a kórház, amelynek élén F r i g y e s i József dr. egyetemi tanár áll, mintaintézményévé vált a fővárosnak és a szülő nők ezrei találnak benne olcsó, biztos, kényelmes elhelyezést. Három esztendőre szólt a bérlet és tavaly, amikor lejárt, a háború miatt automatikusan meghosszabbították a szerződést további 3 esztendőre. Közben Erdey dr. özvegye is meghalt és az örökösök osztozni szeretnének a hagyatékon. Ez vezette őket arra, hogy a fővárosnak ajánlatot tegyenek a kórház épületének és berendezésének örökáron való megváltására. Ebben az ügyben Márkus Jenő dr. tanácsnoktól, a közegészségügyi osztály vezetőjétől a következő felvilágosítást kaptuk:

— Tény, hogy az Erdey-örökösök ajánlatot tettek a fővárosnak a Bakáts-téri szülészeti-