Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-03 / 1. szám
Budapest, 1917. január 3. 5 és nőgyógyászati kórház épületének és berendezésének megvételére. Alaposan megvizsgáltam az épületet és megállapítottam, hogy a vételár méltányos, a fővárosra nézve előnyös, és hogy a kórházat 80—100,000 korona befektetéssel a legmodernebb igényeknek megfelelően lehetne átalakítani. Mielőtt azonban az ügyosztály aiz ajánlatra válaszolna, a műszaki közegektől hivatalos szakértői becslést kértem. Ha a szakértők úgy találják, hogy a főváros a vétellel jó üzletet csinál, akkor erre vonatkozólag előterjesztést teszek a közgyűlésnek. Minthogy a fővárosnak feltétlenül szüksége van a szülészeti és nőgyógyászati kórházra, a vételt elvben csak helyeselni lehet. Az egyetlen kérdés az, hogy a vételár milyen amortizációnak felel meg; ha az amortizációs teher nem nagyobb, mint a mostani bér, akkor az üzlet megkötése ellen senkinek sem lehet kifogása. (dsgmsiwöic m m m Bárczy polgármester — főrendiházi tag. A hivatalos lap legközelebbi számai rendkívül sok kitüntetést fognak hozni. Úgy értesülünk, hogy a kitüntetettek között első helyen Bárczy István polgármester van, akit a király a főrendiház tagjává fog kinevezni. A főváros' több főtisztviselője is kitüntetésben íö£ részesülni legközelebb. Az uj állások szervezése. A belügyminiszter az uj állások szervezésére vonatkozó közgyűlési határozatot azzal a feltétellel hagyta jóvá, hogy az állásokat ne egyszerre töltsék be, hanem négy esztendőn belül, 4 részre osztva. Minthogy ez a feltétel felborítja a közgyűlés határozatának intencióját és minthogy a határozat meghozatala óta amúgy is emuit már 3 esztendő, a tanács a miniszter döntését -a közgyűlés elé viszi, ami ugyan újra elhúzza a választásokat, de remény van arra, hogy a miniszter mégis meghajlik a közgyűlés akarata előtt. Népjóléti Központ. A polgármester jubiláns alkotása, a Népjóléti Központ, január elsején hivatalosan is megkezdte működését. Tulajdonképen iagzán csak a hivatalos munkai megkezdéséről van szó, mert a Központ tevékenysége szervezet nélkül bár, de annál nagyobb odaadással nem újdonság aizok előtt, akik annak gyámoli- tására rá vannak szorulva. A változás mindössze az, hogy Csergő Hugó dr., ennek a nagyszerű humanitárius intézménynek lelkes, munkás vezetőbe, méltó címmel, hatáskörrel és segítőeszközökkel dolgozik tovább. Munkája céljának szépségei, feladatának arányai olyanok, hogy komoly megpróbáltatás elé állítják ezt a kiválóan tehetséges és alkotó erővel is rendelkező férfiút, aki minderről már régen tanúságot tett. Komoly várakozás, de teljes bizalom is kiséri indulásában az uj intézményt és az uj igazgatót egyaránt. A költségvetés. A főváros 1917. évi költség- előirányzata teljesen elkészült és január közepe táján kerül nyilvánosságra. A deficitet szakértők 40 millió koronára becsülik. Minhogy az uj jövedelmekre vonatkozó javaslatok csak részben kerültek még tárgyalásra, a továbbiakat egyelőre nem veszik figyelembe, úgy, hogy a deficit ősz ege nem lesz végleges, mert hiszen pl. a pezsgőadó maga félmillió korona bevételt jelent. A béke és a választások. A békereményeknek első sugara kicsal'ta odúikból azokat, akiknek városatyai ambícióik vannak. Egyes kerületekben máris mozgolódásokról, kilincselésekről tudnak, pedig a községi választásokat a békekötés napjától számított 3 hónapon belül lehet csak megtartani, .ez a terminus tehát még a jövő homályában rejtőzik. Általában az a vélemény, hogy tlaivaszszal meglesz a béke és ebben az Esetben júliusban vagy augusztusban kerülne sor annak a 200 helynek a betöltésére, amely már 1915-ben megüresedett s amelynek jelenlegi gazdái már másfél év óta meghosszabbított városatyák. Ha1 azonban — amitől a végzet óvjon — 1917. még nem hozná a békét, akkor 1918-ban már az 1912-ben váliafsztott bizottsági KJdmjgoyfyiifé/jp tagoknak a mandátuma is lejár. Ebben az eset- lten 400 helyre választanának 1918-ban. Menetdijemelés részletekben. A székesfőváros pár hónap előtt fölemelte az omnibusz menetdijait. Az emelés megokolt volt és igen udvarias formában elő is készítették rá a közönséget. Senkinek sem volt kifogása el Éne és valamennyien nyugodtan aludtunk amiatt, hogy ezentúl nem 8, hanem 10 fillérért utazzuk a szakaszokat. Ujesztendő reggelén azonban uj meglepetés ért Bennünket. A kalauzok egyszerűen bejelentették, hogy ma már 12 fillér a szakasz. Az emelkedés kissé gyorsan jött és mindenesetre jogosult az a kérdés, hogy ha már emeltek, mért nem tették egyszerre? A városházán azonban, úgy látszik, követik a jószivü vénkisasszony módszerét, aki részletekben vágatta le a kutyuskája farkát, hogy az operáció nagy fájdalmakat ne okozzon. Elkészültek a halottasházak tervei. A Fővárosi Hírlap karácsonyi számában Márkus Jenő dr. tanácsnok nyilatkozott a kötelező fölravatalozás kérdéséről és azt közegészségügyi szempontokból sürgősnek jelentette ki. Éppen ezért mindenekelőtt az uj halottasházak dolgát kell megoldani. A mostani halottasházak csak a mai kisegítő szerepnek felelnek meg: a halottak legnagyobb részét magánlakásokból temetik. Az uj, hatalmas ravatalozó-helyiségek terveinek elkészítésével H i k i s c h Rezső műépítészt bízta meg a tanács. Hikisch Rezső egy évvel ezelőtt a halottégetőhelyiségek építésének pályázatán az első dijat nyerte el. Akkoriban azonban, — mivel a belügyminiszter eddig Magyarországon kremálási jogot nem adott, — a tervek megvalósítására nem kerülhetett sor. A mostani megbízatást tehát mintegy kárpótlásképen kapta a műépítész. A ravatalozóhelyiségek tervei nagyjában már készek is és közülük különösen szépek a Kerepesi-uti temetőre vonatkozók. Hatalmas, tágas, egészen uj kapubejárat foglalja el a tervek első részét, oldalt az őrök lakásával. Majd az igazgatói lakás és irodahelyiségek épülete után a kétszárnyu, nagyméretű ravatalozóhelyiség következik. A modern halottasház több ravatalozóteremre oszlik s úgy van elhelyezve, hogy a kapubejárattól egyenes utón, pár lépéssel megközelíthető legyen. Ilyen tervezetek készültek a többi temetőre vonatkozólag is. Hikisch a tervezeteket már a legközelebb benyújtja a tanácshoz és ha elfogadják azokat, úgy rövid időn belül megkezdik az építkezést. Vidéki városok köréből. Pozsony városa elhatározta, hogy a megdrágult termelési viszonyok miatt, a városi kőbányák termékeit 50 százalékkal felemeli. — Veszprém városa 400 d a r >ai b sertést adott el Bécs városának. A város a sertésüzemen! eddig 94.790 koronát keresett. — Szombathely városa bérbe vette az Export-malomipar r.-t. sertéshizlaldáját, amelyet csak az idei évben létesített a vállalat. — Nagyszalonta 1.7 millió korona kölcsön felvétele végett tárgyal a Magyar földhitelintézettel. A koronázási domb építése. A koronázási domb összes munkálatait a M e 1 o c c o r.-t. végezte, a vállalatot jellemző kiváló szakértelemmel és a különös alkalomhoz mért elismerésméltó gondossággal. A bérkocsisok tarifaemelése. A bérkocsitulajdonosok újabb tarifaemelési kérését a közgyűlés tudvalévőig nem fogadta el, hanem utasította a közlekedési ügyosztályt, hogy készítsen pontos kimutatást arról, mennyiben drágult meg a kocsitartás és mennyiben rosszabbodott a bérkocsisok helyzete. Ezek a kimutatások elkészültek és az ügyosztály újabb javaslatával együtt a legközelebbi közgyűlés elé kerülnek. A Kristálypaloía januári műsora fényes bizonyítéka annak, hogy ez a lokalitás a főváros legnívósabb és legtartalmasabb dohányzó színháza. A föattrakció: Schildkrant vendégjátéka. Ez a világhírű művész a „Menelaus király“ cimü dráma keretében két Shakespeare jelenetet mutat be, a Schylock Tubal- jelenetét és a Lear király haldoklási scenáját, mindkettőt oly tökéletes bravúrral, amint ezt a világon senki utána nem csinálja. A januári műsorban szerepel továbbá az utolérhetetlen Trude Voigt és ugyancsak bemutatásra kerül Leitner Pál bájos operettje ,Az örült spanyol“, a főszerepekben Nagy Magda m. v., Ferenczy Károly, Ujváry Károly, Pártos Jenő stb. szereplőkkel. Picklin szabadalmazott vászonsarokvédö, a modern építészet egyik elengedhetetlen kelléke, amelyet az összes építészek melegen ajánlanak. Használatának főbb előnyei: nincs léghuzam, nagy tüzelés- megtakaritás, nedves falaknál szobafestéseknél és tapétáknál eltünteti a vízióitokat és azok keletkezését. Kérjen bővebb felvilágosítást a cégtulajdonostól: Pick Emiltől, VI., Podmaniczky-utca 63. A béke felé A központi hatalmak megtették az első lépést a béke felé. Számolni kell tehát a hadiállapot megszűnésének és a békegazdaságra való áttérésnek eshetőségével is. A világháború eddigi költségeit kerekszámban 300 milliárd koronára teszik. Ez az ősz- szeg a vezető hadviselő államok nemzeti vagyonának körülbelül egynegyed részét képezi. Tévedés azonban azt hinni, hogy ez az összeg teljesen elveszett. Az bizonyos, hogy a háború a legnagyobb érték- és vagyonpusztitó. Mindazonáltal már most megállapítható, hogy a fenti összegnek egy tekintélyes része nem ment veszendőbe, hanem csak más irányban használtatott fel. __ Egyes közgazdászok és politikusok már a háboiru első évében azt állították, hogy ha a háború tovább tart, akkor Európa csődbe jut. Bonar Law angol miniszter egyszer azt mondotta, hogy az állam csődjét nem. lehet elkerülni. Azóta bizonyára véleményt változtatott, mert vezető tagja maradt a Lloyd George-kor- mánynak, amely tudvalevőleg a háború legerélyesebb folytatását követeli. A tőkepusztulási elmélet, melyet a háború elején hírneves közgazdászok állítottak fel, a háború folyamán csak kis részben nyert beigazolást. Nagyobb érték- pusztulás csak a konkrét tőkejavak mobil részeinél tapasztalható. A hadviselő államok túlnyomó részben felemésztették nyersanyag- és árukészleteiket, hozzányúltak élelmiszertartalékaikhoz, csökkentették állatállományukat és gépeiket és szerszámaikat is nagyobb mértékben koptatták el, mint béke idején, minthogy újításokról és javításokról most nem gondoskodhattak. Ezen a réven sok milliárdra rugó érték tényleg veszendőbe ment. Azonban mindez nem annyi, hogy Európa csődjéről lehetne beszélni. _ A hadiköltségeknek aránylag csak kis része az, mely a felgyülemlett nemzeti vagyonból származik. A legnagyobb részt az ország lakosságának állandóan működő termelő ereje szolgáltatja. Tévedés tehát azt állítani, hogy ugyanannyi nemzeti vagyon veszett el, mint amennyire a hadiköltségek rúgnak. Tegyük fel azt az esetet, hogy a háború 1917-ben véget ér és hogy a teljes demobili- záció 1917. végéig befejezhető lesz. Ebben az esetben Magyarország hadiköltségei — a mostani arányokat alapul véve — körülbelül 24 milliárd koronára fognak rúgni. Magyarország nemzeti vagyonát a háború előtt 42 milliárdra becsülték. A tőkepusztitási elmélet szerint a háború tehát a nemzeti vagyonnak a felét emésztette volna fel! Ezt az okoskodást megdöntik a tények, megdönti az a kedvező gazdasági konjunktúra, mely győzelmeink nyomában támadt. A magyar nemzet gazdasági ereje a háború folyamán meglepő méretekben mutatkozott. Ez az erősség garancia arra, hogy az átmenet a békegazdaságra minden nagyobb rázkódtatás nélkül fog végbemenni. Ebből az erősségből reményt merítünk arra, hogy a magyar nép a háborúból származó, mintegy 1300—1400 millióra rugó uj kamatteherrel is meg fog birkózni. A háború előtt Magyarországon egy-egy lakosra (direkt és indirekt adóban) 48 korona esett. A háború után fejenkénti 68—70 koronás adóteherrel kell számolnunk. Az államnak a háború után tehát 1300=—-1400 millió korona uj bevételiről kell gondoskodnia. Hát ez nem lesz könnyű dolog. Az bizonyos, hogy kizárólag uj adókból ezt az óriási összeget előteremteni nem lehet. Az állam uj monopóliumokat lesz kénytelen kreálni, hogy az államháztartásban mutatkozó hiányokat fedezhesse. A szesz--, petróleum- és gyufamonopólium máris elhatározott dolog. Egyes körökben gabonamonopóliumot is emlegetnek. Erre azonban még gondolni se szabad. A gabonamonopólium guzsbakötné nemcsak a mezőgazdaságot,
