Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-24 / 4. szám
Budapest, 1917. január 24. 3 A terv szerint ki fogják számítani a budapesti halálozások napi számát és ennek a kétszerese lesz az építendő ravatalok száma. Látogatás a harctereken A Bajtársi Szövetség- programmja Ismeretes, hogy a Bajtársi Szövetség alakuló gyűlésén albizottságot küldött ki, amelynek feladatává tette annak a megállapítását, hogy milyen teendőket vállaljon a Szövetség, úgy Magyarország érdekében, mint a szövetséges államok egymásközti érintkezésében s ezeknek a céloknak elérésére milyen eszközök állhatnak rendelkezésére. Az albizottságnak tehát az volt a legfőbb teendője, hogy az alakuló gyűlésen elhangzott vélemények figyelembevételével a Szövetség működési körére vonatkozólag konkrét és részletes programot dolgozzon ki. Ez a programkészítő albizottság, Déri Ferenc dr. alpolgármester elnöklésével a napokban tartotta meg alakuló ülését. Az ülésen résztvettek: Bárczy István polgármester, Tolnay Kornél, a Máv. elnöke, Vita Emil dr. tanácsnok, H e r c z e g Ferenc országgyűlési képviselő és iró, Domony Móric dr., a Mftr. ügyvezető igazgatója, érdi Krausz Simon, mint az Idegenforgalmi r.-t. elnöke, Vámbéry Rusztem dr., egyetemi tanár, a Bajtársi Szövetség igazgatója, Miklós Elemér dr., székesfővárosi ta- nácsjegyzö, a szakosztály jegyzője, Z i 1 a h y Dezső, a Fővárosi Idegenforgalmi Iroda igazgatója, Gálos Kálmán, az Idegenforgalmi r.-t. vezérigazgatója és még mások a társadalom előkelőségei köréből. A programalkotó albizottság az ülésén részleteiben is megállapította azt a tervezetet, amelyet a szakosztály teljes ülése elé fog terjeszteni. A programon a szakosztály természetesen még bővíthet és változtathat s ezért a tervezet, különösen részleteiben, még nem végleges. Főbb pontjai a következők: 1. A szakosztály szervezetének teljes és részletes megállapítása. 2. Az érintkezési mód a németországi, ausztriai, bulgáriai és törökországi Bajtársi Szövetségek idegenforgalmi szakosztályaival. 3. A magyarországi és külföldi képviseletek. 4. A magyarországi harcterek tömeges látogatásának előkészítése. A Krieg sarc hivum és hiteles harctéri naplók alapján megjelölik a helyeket s alapos tanulmányozás tárgyává teszik az odavezető közlekedési eszközöket, szállás- és ellátási viszonyokat. Miután a harcterek látogatása csak jóval a békekötés után kezdődhetnék meg, meg kell tenni a lépéseket az illetékes katonai és közigazgatási hatóságoknál, hogy egyes helyeken a katonai építkezések, lövőárkok, betonfedezékek stb. e célra épségben íentartassanak. 5. A Bajtársi Szövetség külföldi tagjainak társas-, valamint magános utazásai Magyarország területére. Ezeket az utakat, kész programok csinálá- sával előkészíteni, lehetőleg olyan helyekre és vidékekre irányítván a külföldieket, ahol már megfelelő kényelemmel is találkoznak s amely helyek alkalmasak arra, hogy minél teljesebb és kedvezőbb képet nyerjenek vendégeink az országról. 6. A magyar fürdö-ügy propagálása oly célból, hogy szövetségeseink sebesült, beteg, vagy harcban kimerült katonái megfelelő elhelyezést és elosztást nyerjenek a magyar fürdőkben. Hazai fürdőink uj szint és lendületet kapnának, a magyar uricsaládok is szívesebben keresnék fel a szinte nemzetközi életűvé szélesedő honi fürdőinket. A külföldi tisztek és ezeknek esetleg szintén ideérkező családtagjai pedig közvetlen közelből megismerkedhetnének az ország kultúrájával. 7. A Németországból keletre és visszafelé vezető automobilutazások előmozdítása és megkönnyítése, megfelelő utak és autóállomások berendezésével, tura-programok kidolgozásával, stb. Ezek azok a főbb pontok, amelyek fölött véglegesen és részleteiben a Bajtársi Szövetség Idegen- forgalmi Szakosztálya legközelebb tartandó ülésén határozni fog, megállapítván egyszersmind az eszközöket is a fenti szép programpontok keresztülvitelére. & Emésztést elősegíts nyálkotdó savközömhösitö MATTOM! GIESSHUBLER JISZTA TERMÉSZETES ALKAUÁS jSAVANYUVl2í> StoiMhalnak a háziurak Hét százalékos házbéremelés Lezajlott a lakbérankét is és ina már meg lehet állapítani, hogy a háziurak éppenséggel nincsenek megelégedve az eredménynyel. Különösen Vázsonyi Vilmossal szemben nagy az ani- mozitás, dacára annak, hogy a demokrata-vezér az ankét során a méltányosság szempontjainak engedve, nem ragaszkodott ahhoz az álláspontjához, hogy a kormány novemberi házbérren- deletét egész terjedelmében fenn kell tartani. A két álláspont között a középutat Szabó Imre dr. tiszti főügyész és Vita Emil dr. tanácsnok javaslata képviselte, amely bizonyos mértékig akceptálta a háztulajdonosok kívánságait, viszont teljes mértékben megóvta a lakók érdekeit. A Fővárosi Hírlap most arról értesül, hogy a kormány máris döntött az ankét eredménye alapján. A legközelebb meg is jelenik az uj ház- bérrendelet, amely nagyjában a réginek megismétlése lesz. Uj mindössze az lesz benne, hogy a háziúrnak joga van öt percenttel és az öt percent adójával, ami ösz- szesen hét percemet tesz ki, emelni a házbéreket. Az ötpercentes béremelést a házfentartási költségek emelése teszi méltányossá, amihez hozzájárul az adó, ami ismét két percentet tesz ki. Mi volt ezzel szemben a háztulajdonosok kívánsága? Összesen tiz percent, amiből leszámítva a ráeső három százalék adót, tulajdonképen hét percentet kívántak. Egyszóval a mai hivatalos megállapítás és a háztulajdonosok kívánsága között mindössze két percent a differencia. A háztulajdonosok képviselője azonban rossz taktikusnak bizonyult, mert abban a biztos tudatban ment el az ankétre, hogy aránylag szerény kívánságát teljes mértékben honorálni fogják. Ez azonban nem történt meg és most a háztulajdonosok keserűen csóválják a fejüket, hogy egyszer voltak életükben szerények és ez is visszafelé sült el. Sokkal súlyosabban érinti azonban a háztulajdonosokat az, hogy a házbérrendelet többi összes intézkedéseit fentartják és igy többek között érvényben marad az a rendelkezés is, amely nem adja meg a háziúrnak a felmondás jogát. Máris nagy sérelem, hogy a háziúrnak minden stájgerolási esetben a bírósághoz kell menniük, mert a lakónak egyébként nem lesz kötelessége elfogadni a házbéremelést, csak akkor, ha a bíróság jogosnak és méltányosnak tekinti azt. Ezzel egyrészt elveszik a kedvét a háztulajdonosnak a mindenáron való házbéremeléstől, másrészt pedig komolyan útját fogják állni a házbéruzsorának. A háziuraknak azonban van egy méltányos és jogos kívánsága is. Ez pedig a hadbavonul- tak házbértartozásáért kért kártérítés ügye. Ebben a dologban a főváros több ízben fölirt már a kormányhoz, de a kormány a föliratokat eddig még csak válaszra sem méltatta. Nem került szóba ez a kérdés a most megtartott ankéten sem. A háziurak körében ez élénk elkeseredésre ad okot, mert igen nagyok a veszteségeik és nincs rá semmi kilátásuk, hogy valami kárpótláshoz jussanak. Ezen a téren tényleg vannak igen nagy anomáliák, amire jellemző példaképen csak egy háziurat említünk, aki a Népjóléti Központból havi ötven korona segélyt kap. Nem minden ok nélkül. A háború kitörése előtt ugyanis évi tizenegyezer korona házbért inkasszált, ami helyett most a hadbavonultak házbérelmaradása révén mindössze négyezer koronát kap. Ezzel a négyezer koronával szemben azonban évi hatezer korona jelzálog-kölcsönt fizet. Ez azonban nem egészen sporadikus jelenség, aminek oka, hogy a kormány a német és osztrák intézkedésektől teljesen eltérő módon, semmi méltányosságban nem részesíti a háztulajdonosokat. A legközelebbi harcoknak tehát, amelyet a háztulajdonosok meg fognak indítani, ez lesz a témája. Kérdés, hogy a kormány nem helyezkedik-e továbbra is az eddig vallott rideg álláspontra? Fekete gyémántok. Nincs egy szem szenem sem. Alliteraciónak elég jó, de még a poéta is megfagyhat mellette. Es nem elég, hogy nincs szenem, — de ez már az én privát pechem, — hogy éppen most nincs, most télen! Mert nyáron még valahogyan csak kibírnám a telet szén nélkül, különösen, ha jó meleg volna, de éppen most kellett behozni a szénhiányt, amikor nemcsak hogy tél van, de hideg tél van! Es nemcsak nekem nincs szenem, hanem, mint hallom, a fővárosnak sincs. Tehát nemcsak hideg van, hanem sötét is van. Már most tessék mulatni. Otthon, a szobámban hideg van, megyek tehát az utcára melegedni. De az utcán is hideg van, mert úgy látszik, a jó istenkének sincs szene. Ezt igy nem merném egyszerűen föltételezni, de következtetés utján meg mernék rá esküdni. Napok óta nem láttam az égen csillagokat. Nappal pedig őrült bajok vannak a Nap-pal. Nem süt. Akárcsak a lusta pék. Az utcáról rohanok haza, levegőváltozásra. Az utcán 50 fok, otthon 40 fok a hideg. Csak az egyik Celsius, a másik Reaumur. Ilyen szaladgálások közben eltelik a nappal és leszáll az éj! Lement a nap, de csillagok nem jöttének, — ami fölött nem akarok humorizálni (különben sem kenyérjegyem a humor), de ilyen sötétet még nem láttam! A pesti éjszaka! Olyan sötét van, hogy az ember nem láthat tovább a saját zár-orránál. Es miután otthon hideg a lakásom, tehát mért kívánjak hazamenni. Kimegyek körülnézni a ligetbe. Szerelmes diák-korom óta úgysem voltam ott. Kibotorkáltam a ligetbe és — mit volt mit tennem, — egy pádon töltöttem az éjszakát. És mint hajdan Robinson Crusoe, a strimpíli- kötömmel kötöttem oda magamat a pádhoz, hogy le ne essek. Szerencsére a strimpflikötőm hadigammi volt és igy jól kinyúlt az első figyelmeztetésre, hogy éppen elég volt a darázs-derekamra. Ennyire vitt engem a szénhiány! A ligetben tengődöm. Mert a jó istenke is spórolni akar! Tudja-e a jó istenke, hogy az égitestek világositó üzemének csökkentésére rá fog fizetni? . . . Mert a fővárosnál igy spórolnak a világítás redukálásánál. Hát a jó istenke bizonyára ezt is tudja. És ez a különbség a jó istenke és a főváros között: a jó istenke mindent t u d, de a főváros mindent jobban tud! Emelik a szénárakat A tarifaemelés következménye Február elsejével életbelép a Máv. harminc- százalékos tarifaemelése, amely kereskedelmi életünkre újabb hatalmas sulylyal nehezedik. De kihatással lesz a teheráruk tarifaemelése az egyes ember megélhetési viszonyaira is. Amúgy is ezer gond terhe nyomja Budapest lakosságát, a drágaság valaha lehetetlennek látszott méreteket ölt, az uj tarifaemelés viszont föltétlenül uj drágulást jelent. Áremelés minden vonalon: ezzel már ma számolnunk kell. Az első testület, amely a tarifaemelés kérdésével foglalkozott, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara volt, amely kijelentette, hogy a tarifaemelést nem tekinti véglegesnek, hanem a kormány ideiglenes intézkedésének tartja, amelyet a konszolidált állapotok visszatértével okvetlen meg kell szüntetni. A kamara csak abban az esetben foglal állást ebben a kérdésben, ha a,zt látná, hogy a kormánynak nincs szándékában a régi tarifákat később visszaálitani. Legtöbb gondot azonban a tarifaemelés a városházi urak nyakába sózta. Minden kereskedelmi érdekeltség, amelynek ármegállapításába a fővárosnak beavatkozási joga van, most a városházára siet és engedélyt kér az áremelésre. így legfrissebbek a szenesek voltak, akik VííneS/i/rzi r/?onßk77Lj&wrKy^yi'//f
