Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-08-29 / 35. szám
Hatodik évfolyam Budapest, 1917. augusztus 29-én 35. szám aisionmiíiaiiiQmHmaiiiBmaiiigHipmPiiiainpiiinmpnioiaiBuiniiimiinmamamaiiianiamaiiiHiiiPiTic EEÖFIZE TÉS1 TtftHKi Egész, évme .......... 24 K. Fe l évr>e ............... 12 K. Egy es számolt htijjhatók a kiadóhivatalban. Várospolitikai és közgazdasági hetilap Felelős szerkesztő : Dacsó Emii Megjelenik minden szerdán, Szerkesztőség és kiadóhivatal t VI, kér. Szív-utca ...... IS. szám Telefon ............... 137-15 Sá ndor László kemény ököllel csapott le a tizes bizottság üléstermének zöld asztalára, [elképedtek az urak, hallván a főkapitány szavait, szigorú, erélyes, emberséges, bölcs szavakat, amelyekből kiderült, hogy a budapesti államrendőrség uj vezetője nemcsak ai személy- és vagyonbiztonságot akarja őrizni, hanem mindennapi kenyerünk, krumplink, főzelékünk — óh, bár mindennapi volna! —• kiszolgálásáról, helyes elosztásáról is gondoskodni kíván. Nagy szenzáció volt a Fővárosi Hírlap közlése, amely a nevezetes tizes bizottsági ülésről, Sándor László leleplezéseiről beszámolt, de a szenzáció nem annyira a főkapitány szavaiból merítette az erejét, hanem abból az eiszörnyii- ködött csodálkozásból, amelylyel a város vezetői és vezérférfiai a leleplezéseket hallgatták. A legszomorubb ezekben a dolgokban ugyanis az, hogy mindez nóvumként hatott, hogy az alpolgármestertől kezdve egészen a legutolsó tizes bizottsági tagig mindenki meglepetéssel értesült arról, hogy de bizony nincsien minden- rendjén az él'elmiszeránusitás körül, nem igaz, hogy az áruhiány egyedüli oka: a bajoknak, nem áll, hogy a főváros mintaintézményeket tart fenn és a legnagyobb túlzás, vagy indolencia, vagy rosszhiszeműség úgy beállítani a helyzetet, mintha nem is lehetne máskép, mintha természetes dolog volna az ácsorgás, a piacokon dúló uzsora, mintha1 a. háború olyan természeti erő volna, amelynek nyomorúságaival nem bir az ember, nem bírnak a hatóságok. Nem, uraim, Sándor László azt mondta, hogy nagyon sok esetben az élelmiszerüzem és más hatósági üzem alkalmazottaiban, talán a vezetésben is nejük a: hiba, nem lett volna szabad ennyire elfajulni az állapotoknak, emberek vezetik, emberek mozgatják az árusítást, emberi hibák, vétkes mulasztások okozzák, hogy napokig kell áesorogni egy kis krumpliért, zsírért, főzelékért. Megállapítható, hogy ami hiba az áru elosztása és az áru árának szabályozása körül van, az mind olyan, amit hozzáértőbb, buzgóbb, lelkiismeretesebb, szorgalmasabb szakemberek játszva kiküszöböltek volna. De, ha ez igy van, akkor világos, hogy a főváros vezetőit a culpa in eligendo terheli, a kiválasztásban, az emberek megválasztásában való vétkesség. Nem állították oda a megfelelő embereket a megfelelő helyre, hanem maguk mit sem értvén a zöldséghez, a zsírhoz, a burgonyához, ügyeskedő álszakemberektől hagyták magukat vezettetni és hagyták terjedni azt a hazugságot, hogy a bajokat a háború szülte és a bajokat csak a béke háríthatja cl. Ebből csak annyi igaz, hogy ezeket a problémákat a háború hozta felszínre, békeidőben a közélelmezés nem volt probléma, magától oldódott meg, szinte azt sem tudtuk, frogyan. De a háborús bajokat nálunk ki lehet küszöbölni, vagy legalább is jelentékenyen mérsékelni. Ehhez természetesen megfelelő legényekell a gátra állítani és nem szabad kímélni tjJőt és fáradságot, mint ahogyan Sándor László ^[kapitány sem ült be a hivatalába pipázni és hklminisztrálni. Pénzügyileg nagyon rosszul áll a főváros: -- ezt fölösleges hangsúlyozni és niég fölöslegesebb bizonyítani. A deficit tiapr ól-napra növekszik, mert hiszen a deficit termékeny anya, amely netpról-napra újabb hiányokat hoz a világra, ha nyitva hagyják a főváros testén tátongó óriási pénzügyi sebet. Jól tudták ezt a főváros vezetői és megpróbálták, hogy uj jövedelmekkel segítsenek a háztartáson. Ám az uj jövedelmekre vonatkozó közgyűlési határozatok csak nem akarnak életre kelni. Otthevernek a minisztériumokban, senki nem törődik velük, az aktákat ellepi a por, a fővárost elnyeli a sok adósság. Azt mondják, Budán rendszerváltozás történt. Mi nem látjuk az uj kormány jóindulatának nyomait, csak azt tapasztaljuk, hogy a régi kormánytól örökségképpen átvette a főváros dolgaival, bajaival szemben való közömbösséget. * A LÁB amely néven a Lakásépítési Állandó Bizottság működik, megmozdult és frázisok helyett konkrét formába öntött, kész programmal lépett a nyilvánosság elé. Azt kívánja a bizottság, hogy elsősorban a munkások számára építsenek lakásokat, aztán a tisztviselők számára. Gondoskodni kívánnak az építkezés nehézségeinek leküzdéséről, a tégla, vas és más anyagok beszerzéséről, a munkáskérdés, a pénzkérdés megoldásáról és az ember igazán megnyugvással és öröm- látja, hogy végre egy akció, amely reális pályára tereli a lakáshiány rozoga vonatát. Egyet azonban kifelejtettek a pro gramm- készítők: azt, hogy a nagy lakáshyomoru- ság a legnagyobb mértékben a középosztályt, a polgári elemet sújtja: Két- és háromszobás olcsó, modern, egészséges lakások kellenek, ezek nélkül csonka a lakásépítési akció. Tessék a polgári elemre is gondolni, mert ma a munkásságnál is rosz- szabb helyzetben van a középosztály. Altisztek és szolgáik panaszkodnak, elmondják a memorandumban, amelyet a polgármesternek átadtak, hogy ők a legnyomoriiságosabb viszonyok között élő alkalmazottai, mindenkiről gondoskodik ugy-ahogy a főváros, csak őróluk nem, csak őnekik kell éhezniük. Teljesen igazuk van az altiszteknek és szolgáknak, de igaza van a polgármesternek is, aki rámutatott arra, hogy az altisztek és szolgák illetményeinek előlépési viszonyainak rendezéséről szóló közgyűlési határozat elintézetlenül hever a minisztériumban, ö tehát egyelőre nem tehet semmit. Ebbe egyelőre bele kell nyúgodniok az altiszteknek és szolgáknak és nem szabad magukat fogadatlan prókátoroktól álutakra vezettetni. Hamis prófétákra, feltolakodott ugri-bugri jóakarókra nincs szükségük, mert — igazuk van. Gyöngyös szebb lesz, mint volt Harrer kormánybiztos és munkatársainak tevékenysége (Kiküldött tudósitónktól.) Két hónapjai annak, hogy Harrer Ferenc dr. tanácsnok, mint a leégett Gyöngyös város kormánybiztosa, megkezdte munkálkodását. Ez a két hónap eredményekben igen gazdag úgy, hogy ma már érdemes összefoglaló képét adni annak, ami eddig történt és ami legközelebb történni fog Gyöngyösért. Ebben a pillanatban a hajléktalanná lett lakosságról való ideiglenes gondoskodás a befejezés felé közeledik, magának az újjáépítésnek alapvető munkálatai is készen vannak és a beható tervek is tárgyalás alá kerültek már. A munkának ebben a stádiumában alkalma volt a Fővéirosi Hírlap munkatársának olyan személyiséggel beszélni, aki a gyöngyösi viszonyokat és a munkálatokat teljesen ismeri és az újjáépítés nagy feladatában aktiv része is van. Kiváló informátorunk fejtegetéseit a következőkben adjuk: A pusztulás és Harrer dr. megbízatása.- Vessünk mindenekelőtt egy pillantást Gyöngyös’városra. A város 'észak-déli irányban nyúlik el. centruma pedig a Hanisz I m r e-t é r. Ez a Manisz Imre jótékony, áldozatkész polgára volt Gyöngyösnek. A főtérhez keletről a vasút felől csatlakozik a Kossuth Lajos-utca, észak felől a Petőfi-utca, délről pedig a Jókai-utca torkollik bele. A legfőbb keresztezési ponton emelkedik a barokk-stilusban 'épített kéttornyú főtemplom. — A tűz a kórházban, a templomtól kissé északra tört ki. Az északi szél dél felé hajtotta. A főtéren áthaladva, kettéosztott az égés és az 1914-ben leégett részt, mint egy szigetet, kihagyva éppen a legsűrűbben lakott részeket pusztította e 1. Körülbelül 500 ház égett le és 600 c s a 1 á dk amely mintegy 4000 főt számlál, maradt hajléktalan. Ha tudjuk azt, hogy Gyöngyösön mindössze 2500 ház van 18.000 lakossal (amely közül 17.000 a magyar), akkor látjuk, hogy a városnak kerek egyötöde esett a lángok martalékául. Elpusztult azután töméntelen élelem is. Az országos gyűjtés mintegy egy millió koronát eredményezett. — A kormány belátta, hogy az ujjáteremtés munkáját a rendes eszközökkel nem lehet keresztülvinni, Harrer Ferenc dr. székesfővárosi tanácsnokot kormánybiztossá nevezte ki, akinek képzettsége és egész egyénisége tökéletes garancia volt arra, hogy Gyöngyösből mod'ern, szép város lesz és hogy a háborús viszonyok között is meg lehet oldani a fölépítés lehetetlennek látszó föladatát. Harrer dr. kormány- biztos julius hó 2-ikán tartotta meg az első szaktanácskozást Gyöngyösön, amelyen már a városi és megyei vezetőségeken és szakembereken kiviil az állami hatóságok képviselői és a kormánybiztos munkatársai is résztvettek, akiket Budapestről a különböző speciális szakkérdések megoldására vitt magával. Mindenki tető alatt van. —- A segítés két irányban oszlott meg: az azonnali és a végleges segítés irányában. Az azonnali segítés feladata volt a hajléktalanná lett lakosság elhelyezése, fedél alá juttatása, még az esős, hideg idő beköszöntése előtt. Minthogy a város végleges rekonstruálása a tavasszal megindul, meg kellett fontolni, hogy a legszükségesebbnél több ne történjék, nehogy a nyáron létesült építkezések a jövő tavaszon a szabályozásoknak és a rekonstrukciónak akadályai legyenek. Különben is az országos gyűjtés eredményét is a pillanatnyi szükség enyhítése után minél
