Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-08-29 / 35. szám

2 Budapest, 1917 augusztus 29. nagyobb részben a végleges rekonstrukcióra akarták fordítani. Azokat a házakat, amelyeknek rendbehoza­talához csak munka és építőanyag kellett, helyrehoz­ták, kifoldozták, ideiglenes tetőkkel látták el. A lakos­ság egy része ezen a réven régi otthonában kihúz­hatja a telet. Az olyanokat, akiket hozzátartozóiknál, rokonaiknál, esetleg más, le nem égett lakosoknál el lehetett helyezni, azokat esetleg bérletek utján is el­helyezték. Akik végképp nem kaptak helyet, azoknak a kormánybiztos megszerezte az egyik ka­szárnyát és abban csekély költséggel választó­falak bevonásával, kályhák és takar'ékttizhelyek be­állításával a legszerényebb igényli és legszegényebb lakosságnak otthont teremtett. — Végül a hajléktalanokká lett üzle­teket helyezték el a legalkalmasabb helyen épült ideiglenes bara k-b o 1 t-h áz a kb a n, amelyek bármikor elszállíthatok lévén, semmiféle városrende­zésnek útjában nem lesznek. Mindez nagyrészt már készen van, másrészt annyira munkába vétetett, hogy az ősz előtt minden szükséglakást és boltot el lehet foglalni. Az alapvető mérnöki munkák. •— A végleges segítés célja: Gyöngyös teljes újjáépítése. Kétségtelen, hogy Gyöngyös, mint rendszertelen és irányítás nélkül fejlődött magyar vá­ros, mai formájában nem épülhet föl. Anyagi lehetősége megvan a nagyszabású rekonstruk­ciónak, mert a polgárság egy része vagyonos, van azonban a lakosságnak egy része, a szőlőmüvelők, az úgynevezett „k apáso k“, akik között igen sok a szegény ember. Ezekről gondoskodni kell, mert a ma­guk erejéből nem képesek felépittetni házaikat és megtörténhetnék, ami megtörtént például Budapesten, hogy tudniillik a régi Tabán és Víziváros egész ősi, benszulött lakossága hajléktalanná vált és kivándorolt a környékbeli községekbe. — A rekonstrukció munkájának már a szellemi megalkotása is nagy nehézségekkel járt. A városnak például nem volt pontos és alkalmas térképezése. Először tehát a felvételek voltak a sürgősek. A város munkaereje csak a normális időkben volt elég­séges és a tűz folytán megszaporodott teendők és a kapcsolatos sürgős feladatok Kemény János polgár- mestert és Barna Dezső városi főmérnököt teljes mértékben igénybe vették. Harrer dir. kormánybiz­tos az újjáépítésre külön szervezetet volt kénytelen csinálni. A város felmérésére Dobrovics Győző, az állami kataszter országos főnöke küldötte ki másutt nélkülözhető mérnökeit. Ezeknek munkája volt az alapja minden továbbiaknak. Ezzel egyidejű­leg Lé g m á n y Imre műszaki tanácsos, az egri ál- lamépitészeti hivatal főnöke, az épületek felvé­telét vállalta munkatársaival, ami viszont a kisa­játításoknak lesz az alapja. A kisajátított részek az­után átparcellázva fognak beépülni. Az építke­zési munkálatok megindulásának egyik legfontosabb előfeltétele a vízvezeték. Ennek megcsinálására Harrer dr. kormánybiztos P a z á r István miskolci vizműigazgatót nyerte meg, aki már a gyöngyösi bővizű artézi kutat is fúrta, amely a vízvezetéknek vízzel való ellátására fog szolgálni. A vízvezetéket úgy tervezik, hogy egy második artézi kút fúrásával a jövő fejlődésre is előkészüluek. — A további teendőkre, a városszabályozásra, a csatornázásra, útépítésre és az építkezésre vonatkozó tanácsadásra a kormánybiztos három fővárosi tiszt­viselőtársát, K a b d e b ó Gyula, Farkas Árpád és Warga László műszaki tanácsosokat vonta magá­hoz munkatársakként. A közmüvek megalkotása. — A nyár, az ősz és a tél az előmunkála­tok, tervezések és az anyaggyűjtés ideje lesz. 'tavasszal azután megindul az igazi építkező tevékenység. Az újjáépítést három fontos szempont vezeti: a technikai, a szociális és a fejlő diéstörtén éti.- A technikai feladatok egy városépítésnél ma már teljesen tisztázódtak. Pontos kataszter, jó telek­könyv, célszerű épitő-szabályzat, alkalmas szabályo­zási terv, tökéletes közművek (csatorna, vízvezeték, világítás, kövezés) kellenek, valamennyi úgy, hogy a város mai fekvésére és a várható jövendő fejlődésre tekintettel legyen. — A modern technikai berendezések természete­sen sok pénzt kívánnak, de az anyagi kérdés Gyön­gyösön nem fog túlságos nehézséggel járni, mert a telkek értékemelkedése a közművek költségeinek törlesztését meg fogja bírni. Száműzetésben a „kapások.“ A szociális szempontok megállapításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy egy évszázadokon át fejlődött városok, mint Gyöngyös is, egész ki­alakulása lakosainak életviszonyaihoz simult. Gyön­gyösnek vannak bizonyos részei, ahol azonos fog­lalkozású lakosok kerestek otthont, ugyanolyan telke­ken épült teljesen egyforma házakban. Gyöngyösön a leégett részekben laktak a szőlőmüvelő ele­mek, az úgynevezett kapások, akik a bor­termelésből meggazdagodott város nélkülözhetetlen polgárai. A sajátos építkezési mód itt az, hogy a keskeny utcai homlokzatú, igen mély telekbe az ut­cáról hosszú, keskeny sikátor nyúlik bele és erre nyílik a telken felépített 4—5 apró ház. Minden há­zat egy család lakik és van benne egy konyha, két oldalán egy-egy szoba, hátul egy kamra a szőlö- müvelő eszközöknek és a télire eltett élelmiszerek­nek és végül a borpince. Egy-egy ilyen kis ház 30— 40 öl telken áll. Egyik a másik hátán, az egész való­ságos tűz- és járványfészek. Az utcára nyíló legelső ház a tulajdonos otthona, a belsők a szerényebb bérlőké. * , — Az uj utcák nyitása és uj telkek szabása ezt az e g é sí z települést elűzi innen. A köve­zett, csatornázott, vízvezetékkel és. világítással ellá­tott széles utcákra nyíló telkeket vagyonos polgárok fogják megvenni, a régi háziúr nem képes azt meg­fizetni, kiváltképen az olyan, aki eddig is 4—5 csa­láddal osztotta meg telkét. Sikátoros építke­zés itt nem lesz többet. Ebben áll a kérdés rendkívüli nehézsége, hogy tudniillik a modern vá­rosépítési követelmények és a szociális szempontok, a modern város és a szegény lakosság érdekei, ho­gyan alkusznak meg. A műemlékek megóvása. — A fejlődéstörténeti szempont két irányban kö­telez: a múlt megbecsülésére ési a jövő előre­látására. — A magyar város jellegzetes típusa a főtér kö­rül való kialakulás'. A meglehetősen széles és igen hosszú főtéren tartják századok óta a vásárokat, itt helyezkedtek el a főtemplom, a városháza és egy­néhány előkelő polgár otthona. Lassankint idekerül­tek az újabb idők követelte intézmények, a ven­déglő, szálloda, kávéház, kaszinó és mások is. így van ez Gyöngyösön is. A főtemplom a főtér közepén épült, ott, ahol a három legfőbb forgalmú útvonal összeolvad. Ezt a jelleget meg kell óvni. A templom egyébként műemlék is. A Műemlékek Országos Bizottsága már ki is küldte Nagy Virgil műegyetemi tanárt a restaurálásra. — A mai müveit felfogás szerint pedig nem csu­pán egy épület a műemlék, hanem a környezete, az úgynevezett városkép is. A német városok már hosszú idő óta nem kiméinek munkát és költséget, hogy egy-egy történelmileg kialakult, megszokott vá­rosképet megvédjenek az elpusztulástól. Számtalan esetben nagy költséggel visszaállítják most azt, amit a múlt század barbár szabályozói elrontottak és újra­építettek. A modern városépítő technikust tehát itt a város történelmi múltja kötelezi kíméletre és újabb megalkuvásra. A lassan fejlődő Gyöngyös. — A jövő előrelátása végre a legnehezebb fel­adat. Gyöngyös a főforgalmi vasútvonaltól eleső vá­ros. Ez a körülmény már korlátokat szab remélhető fejlődése elé. Múltja bő tanulságokat szolgáltat jö­vőjére nézve. Ez a múlt pedig azt mutatja, hogy Gyöngyös lakóinak száma hosszú évtizedek óta alig emelkedett. Ha a megujhodó városnak túlságosan nagy és drága keretet adunk, akkor megeshetik, hogy azt nem tudja majd betölteni. Egy aránytalanul nagy­szabású irányítás nem előmozdítója, hanem gátlója lehet fejlődésének, amely igényeihez mért mederben nagyon szépen megindulhat. A telekspekuláció letörése. — A városrendezés megvalósításának módja: a szabályozás adá lelsö telkeknek kisajátítása, megvétele, egyesítése, átparcellázása és az uj alakban, való újra, eladása. Természetesen, amint a hatóság céljai ismeretesek lesznek, megindul a telekspekuláció. Élelmes tőkések olcsón meg­veszik a telkeket, hogy aztán a köznek drágán ‘eladhassák. Ezt mlöggátllandó, Harrer dr. kor­mánybiztos a kormánytól alkalmas miniszteri rendeletet eszközölt ki, amely, -— mint ismere­tes, — nemrég került nyilvánosságra, és amely­ben! mindlein telekvétel és eladás engedélyhez van kötve. így azután fiktiv üzleteket sem lehet kötni, hogy ezekkel az árakat felhajtsák és a bírósági becsléseknek hamis alapot adjanak. Igaz ugyan, hogy a korlátozás a magánérdeket erősen érinti, de ilyen esetekben a kormánybiz­tos úgyis megadja az engedelmet és igy nem történhetik méltánytalanság. • Uj középületek Gyöngyösön. — A telkek rendezése után következik az építés. Itt a far vek beszerzése az első feladat, aztán következik az építőanyag gondja. A ter­vek dolga könnyebb. A középületekről gondos­kodik aiz illető hatóság. A kultuszminiszter uj iskolát szánt Gyöngyösnek, a földmivelésiigyi miniszter vincellérképzőt akar építeni. Az egy­házak uj templomokat építenek és helyreállítják a leégetteket. A MÁV.-nak is cselekednie kell, mert a; mai pályaudvar most sem bírja meg az eleven forgalmat. A városháza a polgárságot már évek óta foglalkoztatja. Már volt is egy tervpályázat, a megváltozott helyzetben azon­ban újat írnak ki. Bankpalota is fog épülni, mert hiszen több bank van Gyöngyösön, sőt a leégette­ket már restaurálják is. Végül a magánosok építkezéseinek terveiie kerül a sor, amivel már a pénzkérdés is erősen kapcsolatos. A pénzkérdés.- A kisajátítás tulajdonképen áldozatba nem tog kerülni. Papiroson számba lehet venni a kommá,sszálandó telkek értékét és az uj par­cellákért nyerendő bevételt. A régi eladóknak az uj vevők fizetik az áraikat, a köztiürülethez szükséges telkek pedig, mint mindig, a szomszé­dos tulajdonosok telkeit terhelik. Legrosszabb esetben is átmeneti elölegszerii fedezetre lehet szükség. Lehet, hogy a bankok konzorciuma ve­szi klözébe a kérdés megoldását, mert állami kölcsön most, amikor az állam mindenfelé igénybe van véve, alig nemélhető. A vagyonos polgárság bő garanciáit nyújt a hitelre, ha a máris félretett tőkéi a mai drága építési viszo­nyok között rJe/m volnának elegendők. Miből építenek? — A legnehezebb kérdés azonban az építő­anyagok beszerzései. Ezen a téren a drágaság az egész országban állandóan emelkedik. A tégla a háború lelőtti áraknak ma kerek négy­szerese és körülbelül ebbcmi a,z arányban emel­kedett a! többi anyag is, kivéve azokat:, amelyek a központok utján ki vannak zárva az üzérke­désből, mint például a vas. A vas nem drága, de csak hatósági célokra és hatósági engedély­ivel kapható. Ez azonban Gyöngyös újjáépítésé­nél nem lesz akadály. A fát — sajnos — meg sem lehet ma fizetni. Ez az oly fontos építőanyag és az állványokhoz mellőzhetetlenül szükséges építkezési segédanyag szinte elképzelhetetlen áriakat ért Hl. A segítség azonban itt is lehetsé­ges. Harrer dr. kormánybiztosnak sikerült a hadikincstárral megállapodni, hogy a budapesti erődítéseknek ma már fölösleges, igen nagy mennyiségű és jó minőségű faanyagát engedje át Gyöngyös városának és pedig igen olcsó áron. Kő kittinő van a környező hegyeikben Ez az anyag tulajdonképen ai közönséges építkezé­sekhez túlságosan is jó, de mert olcsó, ez nem baj, Homok- és kavicsbánya szintén volna, de; üzemen kiviil. Remélhetőleg azonban hamarosan iizieímbe lehet helyezni. A sok asztalosmunka (ajtó, ablak) elkészítésére akad vállalkozó bő­ségesen, hai a katonai fát átengedik nekik, mert szerte az országban számos kitűnően berende­zett famegmnnkáló-gyár áll üzemen kiviil a szénhiány miatt. Cserepet készítenek a téglagyá­rak, ha szénheiz jutnak. Más egyéb építőanyag is van a piacon, csak az általános árakhoz mér­tein nagyon drágán. Nem építenek bérházakat. — Általában tisztában kell lennünk azzal, hogy a háború alatt az építkezést még akkor is, ha mindenütt a legnagyobb előrelátással és tat- karékossággal intézzük, túl kell fizetni. Budapes­ten például ma kerek négyszer annyit fizetünk az épitkieizésért, mint béke! idején. Ezért az épít­kezéseknek azt a részét, amit lehetséges, el kell halasztani. Nem volna helyes például négy­szeres áron bérházakat építeni, mert hiszen a négyszeres bér nem maradhatna állandó és ez a háború után ház-krachra vezetne. A drága időbeni épült házak a, megváltozott viszonyok között nem lesznek rentábilisak. A középületek­nél tiElrmészieitesen mindenekelőtt a szükségesség az irányadó és igy középületeket még drága időben is inkább lehet építeni. Teljes a bizalom abban, hogy Harrer dr.

Next

/
Thumbnails
Contents