Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-08-29 / 35. szám

2

Budapest, 1917 augusztus 29.

nagyobb részben a végleges rekonstrukcióra akarták fordítani. Azokat a házakat, amelyeknek rendbehozatalához csak munka és építőanyag kellett, helyrehozták, kifoldozták, ideiglenes tetőkkel látták el. A lakosság egy része ezen a réven régi otthonában kihúzhatja a telet. Az olyanokat, akiket hozzátartozóiknál, rokonaiknál, esetleg más, le nem égett lakosoknál el lehetett helyezni, azokat esetleg bérletek utján is elhelyezték. Akik végképp nem kaptak helyet, azoknak a kormánybiztos megszerezte az egyik kaszárnyát és abban csekély költséggel választófalak bevonásával, kályhák és takar'ékttizhelyek beállításával a legszerényebb igényli és legszegényebb lakosságnak otthont teremtett.

— Végül a hajléktalanokká lett üzleteket helyezték el a legalkalmasabb helyen épült ideiglenes bara k-b o 1 t-h áz a kb a n, amelyek bármikor elszállíthatok lévén, semmiféle városrendezésnek útjában nem lesznek. Mindez nagyrészt már készen van, másrészt annyira munkába vétetett, hogy az ősz előtt minden szükséglakást és boltot el lehet foglalni.

Az alapvető mérnöki munkák.

•— A végleges segítés célja: Gyöngyös teljes újjáépítése. Kétségtelen, hogy Gyöngyös, mint rendszertelen és irányítás nélkül fejlődött magyar város, mai formájában nem épülhet föl. Anyagi lehetősége megvan a nagyszabású rekonstrukciónak, mert a polgárság egy része vagyonos, van azonban a lakosságnak egy része, a szőlőmüvelők, az úgynevezett „k apáso k“, akik között igen sok a szegény ember. Ezekről gondoskodni kell, mert a maguk erejéből nem képesek felépittetni házaikat és megtörténhetnék, ami megtörtént például Budapesten, hogy tudniillik a régi Tabán és Víziváros egész ősi, benszulött lakossága hajléktalanná vált és kivándorolt a környékbeli községekbe.

— A rekonstrukció munkájának már a szellemi megalkotása is nagy nehézségekkel járt. A városnak például nem volt pontos és alkalmas térképezése. Először tehát a felvételek voltak a sürgősek. A város munkaereje csak a normális időkben volt elégséges és a tűz folytán megszaporodott teendők és a kapcsolatos sürgős feladatok Kemény János polgár- mestert és Barna Dezső városi főmérnököt teljes mértékben igénybe vették. Harrer dir. kormánybiztos az újjáépítésre külön szervezetet volt kénytelen csinálni. A város felmérésére Dobrovics Győző, az állami kataszter országos főnöke küldötte ki másutt nélkülözhető mérnökeit. Ezeknek munkája volt az alapja minden továbbiaknak. Ezzel egyidejűleg Lé g m á n y Imre műszaki tanácsos, az egri ál- lamépitészeti hivatal főnöke, az épületek felvételét vállalta munkatársaival, ami viszont a kisajátításoknak lesz az alapja. A kisajátított részek azután átparcellázva fognak beépülni. Az építkezési munkálatok megindulásának egyik legfontosabb előfeltétele a vízvezeték. Ennek megcsinálására Harrer dr. kormánybiztos P a z á r István miskolci vizműigazgatót nyerte meg, aki már a gyöngyösi bővizű artézi kutat is fúrta, amely a vízvezetéknek vízzel való ellátására fog szolgálni. A vízvezetéket úgy tervezik, hogy egy második artézi kút fúrásával a jövő fejlődésre is előkészüluek.

— A további teendőkre, a városszabályozásra, a csatornázásra, útépítésre és az építkezésre vonatkozó tanácsadásra a kormánybiztos három fővárosi tisztviselőtársát, K a b d e b ó Gyula, Farkas Árpád és Warga László műszaki tanácsosokat vonta magához munkatársakként.

A közmüvek megalkotása.

— A nyár, az ősz és a tél az előmunkálatok, tervezések és az anyaggyűjtés ideje lesz. 'tavasszal azután megindul az igazi építkező tevékenység. Az újjáépítést három fontos szempont vezeti: a technikai, a szociális és a fejlő diéstörtén éti.- A technikai feladatok egy városépítésnél ma már teljesen tisztázódtak. Pontos kataszter, jó telekkönyv, célszerű épitő-szabályzat, alkalmas szabályozási terv, tökéletes közművek (csatorna, vízvezeték, világítás, kövezés) kellenek, valamennyi úgy, hogy a város mai fekvésére és a várható jövendő fejlődésre tekintettel legyen.

— A modern technikai berendezések természetesen sok pénzt kívánnak, de az anyagi kérdés Gyöngyösön nem fog túlságos nehézséggel járni, mert a telkek értékemelkedése a közművek költségeinek törlesztését meg fogja bírni.

Száműzetésben a „kapások.“

A szociális szempontok megállapításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy egy évszázadokon

át fejlődött városok, mint Gyöngyös is, egész kialakulása lakosainak életviszonyaihoz simult. Gyöngyösnek vannak bizonyos részei, ahol azonos foglalkozású lakosok kerestek otthont, ugyanolyan telkeken épült teljesen egyforma házakban. Gyöngyösön a leégett részekben laktak a szőlőmüvelő elemek, az úgynevezett kapások, akik a bortermelésből meggazdagodott város nélkülözhetetlen polgárai. A sajátos építkezési mód itt az, hogy a keskeny utcai homlokzatú, igen mély telekbe az utcáról hosszú, keskeny sikátor nyúlik bele és erre nyílik a telken felépített 4—5 apró ház. Minden házat egy család lakik és van benne egy konyha, két oldalán egy-egy szoba, hátul egy kamra a szőlö- müvelő eszközöknek és a télire eltett élelmiszereknek és végül a borpince. Egy-egy ilyen kis ház 30— 40 öl telken áll. Egyik a másik hátán, az egész valóságos tűz- és járványfészek. Az utcára nyíló legelső ház a tulajdonos otthona, a belsők a szerényebb bérlőké. * ,

— Az uj utcák nyitása és uj telkek szabása ezt az e g é sí z települést elűzi innen. A kövezett, csatornázott, vízvezetékkel és. világítással ellátott széles utcákra nyíló telkeket vagyonos polgárok fogják megvenni, a régi háziúr nem képes azt megfizetni, kiváltképen az olyan, aki eddig is 4—5 családdal osztotta meg telkét. Sikátoros építkezés itt nem lesz többet. Ebben áll a kérdés rendkívüli nehézsége, hogy tudniillik a modern városépítési követelmények és a szociális szempontok, a modern város és a szegény lakosság érdekei, hogyan alkusznak meg.

A műemlékek megóvása.

— A fejlődéstörténeti szempont két irányban kötelez: a múlt megbecsülésére ési a jövő előrelátására.

— A magyar város jellegzetes típusa a főtér körül való kialakulás'. A meglehetősen széles és igen hosszú főtéren tartják századok óta a vásárokat, itt helyezkedtek el a főtemplom, a városháza és egynéhány előkelő polgár otthona. Lassankint idekerültek az újabb idők követelte intézmények, a vendéglő, szálloda, kávéház, kaszinó és mások is. így van ez Gyöngyösön is. A főtemplom a főtér közepén épült, ott, ahol a három legfőbb forgalmú útvonal összeolvad. Ezt a jelleget meg kell óvni. A templom egyébként műemlék is. A Műemlékek Országos Bizottsága már ki is küldte Nagy Virgil műegyetemi tanárt a restaurálásra.

— A mai müveit felfogás szerint pedig nem csupán egy épület a műemlék, hanem a környezete, az úgynevezett városkép is. A német városok már hosszú idő óta nem kiméinek munkát és költséget, hogy egy-egy történelmileg kialakult, megszokott városképet megvédjenek az elpusztulástól. Számtalan esetben nagy költséggel visszaállítják most azt, amit a múlt század barbár szabályozói elrontottak és újraépítettek. A modern városépítő technikust tehát itt a város történelmi múltja kötelezi kíméletre és újabb megalkuvásra.

A lassan fejlődő Gyöngyös.

— A jövő előrelátása végre a legnehezebb feladat. Gyöngyös a főforgalmi vasútvonaltól eleső város. Ez a körülmény már korlátokat szab remélhető fejlődése elé. Múltja bő tanulságokat szolgáltat jövőjére nézve. Ez a múlt pedig azt mutatja, hogy Gyöngyös lakóinak száma hosszú évtizedek óta alig emelkedett. Ha a megujhodó városnak túlságosan nagy és drága keretet adunk, akkor megeshetik, hogy azt nem tudja majd betölteni. Egy aránytalanul nagyszabású irányítás nem előmozdítója, hanem gátlója lehet fejlődésének, amely igényeihez mért mederben nagyon szépen megindulhat.

A telekspekuláció letörése.

— A városrendezés megvalósításának módja: a szabályozás adá lelsö telkeknek kisajátítása, megvétele, egyesítése, átparcellázása és az uj alakban, való újra, eladása. Természetesen, amint a hatóság céljai ismeretesek lesznek, megindul a telekspekuláció. Élelmes tőkések olcsón megveszik a telkeket, hogy aztán a köznek drágán ‘eladhassák. Ezt mlöggátllandó, Harrer dr. kormánybiztos a kormánytól alkalmas miniszteri rendeletet eszközölt ki, amely, -— mint ismeretes, — nemrég került nyilvánosságra, és amelyben! mindlein telekvétel és eladás engedélyhez van kötve. így azután fiktiv üzleteket sem lehet kötni, hogy ezekkel az árakat felhajtsák és a bírósági becsléseknek hamis alapot adjanak. Igaz ugyan, hogy a korlátozás a magánérdeket erősen érinti, de ilyen esetekben a kormánybiztos úgyis megadja az engedelmet és igy nem történhetik méltánytalanság. •

Uj középületek Gyöngyösön.

— A telkek rendezése után következik az építés. Itt a far vek beszerzése az első feladat, aztán következik az építőanyag gondja. A tervek dolga könnyebb. A középületekről gondoskodik aiz illető hatóság. A kultuszminiszter uj iskolát szánt Gyöngyösnek, a földmivelésiigyi miniszter vincellérképzőt akar építeni. Az egyházak uj templomokat építenek és helyreállítják a leégetteket. A MÁV.-nak is cselekednie kell, mert a; mai pályaudvar most sem bírja meg az eleven forgalmat. A városháza a polgárságot már évek óta foglalkoztatja. Már volt is egy tervpályázat, a megváltozott helyzetben azonban újat írnak ki. Bankpalota is fog épülni, mert hiszen több bank van Gyöngyösön, sőt a leégetteket már restaurálják is. Végül a magánosok építkezéseinek terveiie kerül a sor, amivel már a pénzkérdés is erősen kapcsolatos.

A pénzkérdés.- A kisajátítás tulajdonképen áldozatba nem tog kerülni. Papiroson számba lehet venni a kommá,sszálandó telkek értékét és az uj parcellákért nyerendő bevételt. A régi eladóknak az uj vevők fizetik az áraikat, a köztiürülethez szükséges telkek pedig, mint mindig, a szomszédos tulajdonosok telkeit terhelik. Legrosszabb esetben is átmeneti elölegszerii fedezetre lehet szükség. Lehet, hogy a bankok konzorciuma veszi klözébe a kérdés megoldását, mert állami kölcsön most, amikor az állam mindenfelé igénybe van véve, alig nemélhető. A vagyonos polgárság bő garanciáit nyújt a hitelre, ha a máris félretett tőkéi a mai drága építési viszonyok között rJe/m volnának elegendők.

Miből építenek?

— A legnehezebb kérdés azonban az építőanyagok beszerzései. Ezen a téren a drágaság az egész országban állandóan emelkedik. A tégla a háború lelőtti áraknak ma kerek négyszerese és körülbelül ebbcmi a,z arányban emelkedett a! többi anyag is, kivéve azokat:, amelyek a központok utján ki vannak zárva az üzérkedésből, mint például a vas. A vas nem drága, de csak hatósági célokra és hatósági engedélyivel kapható. Ez azonban Gyöngyös újjáépítésénél nem lesz akadály. A fát — sajnos — meg sem lehet ma fizetni. Ez az oly fontos építőanyag és az állványokhoz mellőzhetetlenül szükséges építkezési segédanyag szinte elképzelhetetlen áriakat ért Hl. A segítség azonban itt is lehetséges. Harrer dr. kormánybiztosnak sikerült a hadikincstárral megállapodni, hogy a budapesti erődítéseknek ma már fölösleges, igen nagy mennyiségű és jó minőségű faanyagát engedje át Gyöngyös városának és pedig igen olcsó áron. Kő kittinő van a környező hegyeikben Ez az anyag tulajdonképen ai közönséges építkezésekhez túlságosan is jó, de mert olcsó, ez nem baj, Homok- és kavicsbánya szintén volna, de; üzemen kiviil. Remélhetőleg azonban hamarosan iizieímbe lehet helyezni. A sok asztalosmunka (ajtó, ablak) elkészítésére akad vállalkozó bőségesen, hai a katonai fát átengedik nekik, mert szerte az országban számos kitűnően berendezett famegmnnkáló-gyár áll üzemen kiviil a szénhiány miatt. Cserepet készítenek a téglagyárak, ha szénheiz jutnak. Más egyéb építőanyag is van a piacon, csak az általános árakhoz mértein nagyon drágán.

Nem építenek bérházakat.

— Általában tisztában kell lennünk azzal, hogy a háború alatt az építkezést még akkor is, ha mindenütt a legnagyobb előrelátással és tat- karékossággal intézzük, túl kell fizetni. Budapesten például ma kerek négyszer annyit fizetünk az épitkieizésért, mint béke! idején. Ezért az építkezéseknek azt a részét, amit lehetséges, el kell halasztani. Nem volna helyes például négyszeres áron bérházakat építeni, mert hiszen a négyszeres bér nem maradhatna állandó és ez a háború után ház-krachra vezetne. A drága időbeni épült házak a, megváltozott viszonyok között nem lesznek rentábilisak. A középületeknél tiElrmészieitesen mindenekelőtt a szükségesség az irányadó és igy középületeket még drága időben is inkább lehet építeni.

Teljes a bizalom abban, hogy Harrer dr.